Passzív radarok

Pasiv radar iránban már régóta rendszerbe van. Érdekes mégsem tudni róla sokmindent.

A Csehszlovák Tamara volt az első mobil passzív rádió iránymérő állomás még a 80-as években.

Tamara-ESM-NVA-3-S.jpg


Ezt másolták le a szovjetek, majd a kínaiak, azt meg gondolom az irániak.

A Tamara 820 MHz-től 18 GHz-ig vett, iránytmért és három vevő segítségével ki tudott háromszögelni egy F-15-öst vagy F-16-ost úgy 400km-ről.
450km volt a max felderítési távolsága.

Tamara-ESM-CONOPS-3-S.jpg
 
Az irániak más rendszert használnak. annyit tudok apró furgonok vannak tv antenna szerű antennával ami a rendszer egyik eleme, a központi egység ismeretlen. Ez az egyik rendszerük, de van több is.
 
Az irániak más rendszert használnak. annyit tudok apró furgonok vannak tv antenna szerű antennával ami a rendszer egyik eleme, a központi egység ismeretlen. Ez az egyik rendszerük, de van több is.

Ezeknek a passzív rádió iránymérő cuccoknak alapvetően csak a föld görbülete szabja meg a maximális felderítési távolságát.
 
A Tamara 820 MHz-től 18 GHz-ig vett, iránytmért és három vevő segítségével ki tudott háromszögelni egy F-15-öst vagy F-16-ost úgy 400km-ről.
450km volt a max felderítési távolsága.

Tamara-ESM-CONOPS-3-S.jpg
Ok, de milyen kisugárzása alapján? Ez nem derül ki számomra.
 
Ok, de milyen kisugárzása alapján? Ez nem derül ki számomra.
A "passzív radar" legalább akkora újságírói marhaság mint a "quantum radar".
Ezek passzív rádió iránymérő állomások, amik a cél lokátorát, rádiózását, harckocsi APS lokátorát, stb. veszi egy szélessávú vevővel (1-18GHz), és irányt mér.
Jellemzően 3 iránymérő állomás segítségével már ki lehet háromszögelni a célt a saját maga által kiadott jelek alapján.
A modernebb cuccok már azonosítani is képesek a célokat a rádiójeleik (könyvtárban tárolt) jellemzőinek segítségével.
 
A "passzív radar" legalább akkora újságírói marhaság mint a "quantum radar".
Ezek passzív rádió iránymérő állomások, amik a cél lokátorát, rádiózását, harckocsi APS lokátorát, stb. veszi egy szélessávú vevővel (1-18GHz), és irányt mér.
Jellemzően 3 iránymérő állomás segítségével ki lehet háromszögelni a célt a saját maga által kiadott jelek alapján.
Na ja, de nagyon nem mindegy, hogy 400 km úgy jön ki, hogy kettőt vakkant valaki a rádióba és azt méri vagy az AN/APG-63 kisugárzása alapján.
Meg a pontossága...
Meg, hogy ezt tűzvezetésbe hogyan csavarod át.
Mert a jelek szerint sehogy.
 
Na ja, de nagyon nem mindegy, hogy 400 km úgy jön ki, hogy kettőt vakkant valaki a rádióba és azt méri vagy az AN/APG-63 kisugárzása alapján.
Meg a pontossága...
Meg, hogy ezt tűzvezetésbe hogyan csavarod át.
Mert a jelek szerint sehogy.

Elvileg 50..300m közötti a háromszögelés pontossága, 4db Vera-NG vevő esetén.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Na ja, de nagyon nem mindegy, hogy 400 km úgy jön ki, hogy kettőt vakkant valaki a rádióba és azt méri vagy az AN/APG-63 kisugárzása alapján.
Meg a pontossága...
Meg, hogy ezt tűzvezetésbe hogyan csavarod át.
Mert a jelek szerint sehogy.
Szerintem ennek nem tűzvezetésben van szerepe hanem stabil helyzetkép kialakitásában ami alapvetőbb dolog mint a tűzvezetés.
 
Szerintem ennek nem tűzvezetésben van szerepe hanem stabil helyzetkép kialakitásában ami alapvetőbb dolog mint a tűzvezetés.
Háááááááááááát....

  • ha nem folyamatosan pásztáz egy radar...
  • és nem fedi lesz legalább 3 ilyen zónáját
  • nem rádióznak folyamatosan
akkor még a gépek számát fő haladási irányát se nagyon lehet meghatározni, nemhogy a folyamatos track közelében lenne valaha.
Okkal nem szórakoznak nagyon ilyenekkel.
Én legalábbis nem látnám. hogy ez tömegesen terjedne légi célok ellen...
 
Elvileg 50..300m közötti a háromszögelés pontossága, 4db Vera-NG vevő esetén.
És ha belegondolunk,hogy egy 300m-es pontossággal kiháromszögelt radarra már érdemes shrapnel gránátokkal tüzérségi tűzcsapást mérni,mindjárt nagyon fontos képesség.Egy radar elég érzékeny jószág,1-2 bekapott repeszecske már komoly gind neki.
De mindenféle más szempontbol is igen fontos.A REH igen elhanyagolt téma a fórumon,pedig szerintem fontosabb kérdés,jóval fontosabb,minthogy mókolt T72 vagy vadiúj Leo tankjaink vannak-e
 
  • Tetszik
Reactions: Zeze
És ha belegondolunk,hogy egy 300m-es pontossággal kiháromszögelt radarra már érdemes shrapnel gránátokkal tüzérségi tűzcsapást mérni,mindjárt nagyon fontos képesség.Egy radar elég érzékeny jószág,1-2 bekapott repeszecske már komoly gind neki.
De mindenféle más szempontbol is igen fontos.A REH igen elhanyagolt téma a fórumon,pedig szerintem fontosabb kérdés,jóval fontosabb,minthogy mókolt T72 vagy vadiúj Leo tankjaink vannak-e

REH témában magyarul a HTÖ 217. oldalától kezdve 10 oldalon át (konkrét harccselekmény alatt készült indikátorfotókkal ábrázolt) történelmi áttekintés jelent meg. Ez nagyjából ki is meríti azt ami publikus forrásokból hozzáférhető a témában, így sem ebben a témában, sem az IFF/RÁF kérdéskörében ennél részletesebb diszkusszió a továbbiakban nem is várható egy publikus fórumon.
:rolleyes:
 
REH témában magyarul a HTÖ 217. oldalától kezdve 10 oldalon át (konkrét harccselekmény alatt készült indikátorfotókkal ábrázolt) történelmi áttekintés jelent meg. Ez nagyjából ki is meríti azt ami publikus forrásokból hozzáférhető a témában, így sem ebben a témában, sem az IFF/RÁF kérdéskörében ennél részletesebb diszkusszió a továbbiakban nem is várható egy publikus fórumon.
:rolleyes:
Anno Tisztek könyvtárában volt REH témájú könyv is.Harcászati részét még meg is értettem-na a szakmai/technikai kérdésekhez viszont akár kinaiul is irhatták volna.
Most ez van,ami elérhető
https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=&sobj=9276&source=webvd&cgimime=application/pdf
 
Anno Tisztek könyvtárában volt REH témájú könyv is.Harcászati részét még meg is értettem-na a szakmai/technikai kérdésekhez viszont akár kinaiul is irhatták volna.
Most ez van,ami elérhető
https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=&sobj=9276&source=webvd&cgimime=application/pdf

Ha a matek érdekel, akkor jó még az EW sorozat is angolul, történelmi szempontból meg Alfred Price - The history of US electronic warfare sorozatát ajánlanám.
 
Hát aműküdés ikább úgy működik gogy egy zajforráshoz szinkronizálják a vevőt, ezért van irénban sok kis furgon tévéantenna szerű antennával, egyszer azirániak meosztottak egy tök egyszerű rendszert fiatal zsenik szórakoztak vele, és szerintem azt feljesztették tovább. A kis furgonokon 2-3 tvantenna is van, nem forgatható akárcsak az akkori cikkben. Nem a repülőgép jeleit fogja, hanem a szinkronizált jeleket figyeli a vevőoldalon. A a repülőgép lopakodva bahatol a térbe visszavarődnek rola azok a jalek is. Minél több szinkronizált állomás van és minél több jelforrás pl fm rádió, stb annál pontosabban meghatározható a cél. Nem az ezköz bonyolult hanem szoftver. Magyar vonatkozása is van kaman szűrök néven, konkrétan irániak irták. Elvileg megfelelő hálózattal, és kommunikációvak lell rendelkezni ami vann nekik. Emeelett mérhetik a kibocsátott jeleket is spektrométerrel, azzal ugyanis bármi kimutatható, megfelelő szofverrel akér a teljes sávban is, Az említett cikkban sima rtl cippes vevőt használtak és tudták követni a reptár köröli gépeket, nem a jeladójuk hanem az interferencia alapján. egyéblént irán belsejáben lévő nagy radarok nem is azok hanem csak jelforrások lehetnek a 10m sávban.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Hát aműküdés ikább úgy működik gogy egy zajforráshoz szinkronizálják a vevőt, ezért van irénban sok kis furgon tévéantenna szerű antennával, egyszer azirániak meosztottak egy tök egyszerű rendszert fiatal zsenik szórakoztak vele, és szerintem azt feljesztették tovább. A kis furgonokon 2-3 tvantenna is van, nem forgatható akárcsak az akkori cikkben. Nem a repülőgép jeleit fogja, hanem a szinkronizált jeleket figyeli a vevőoldalon. A a repülőgép lopakodva bahatol a térbe visszavarődnek rola azok a jalek is. Minél több szinkronizált állomás van és minél több jelforrás pl fm rádió, stb annál pontosabban meghatározható a cél. Nem az ezköz bonyolult hanem szoftver. Magyar vonatkozása is van kaman szűrök néven, konkrétan irániak irták. Elvileg megfelelő hálózattal, és kommunikációvak lell rendelkezni ami vann nekik. Emeelett mérhetik a kibocsátott jeleket is spektrométerrel, azzal ugyanis bármi kimutatható, megfelelő szofverrel akér a teljes sávban is, Az említett cikkban sima rtl cippes vevőt használtak és tudták követni a reptár köröli gépeket, nem a jeladójuk hanem az interferencia alapján. egyéblént irán belsejáben lévő nagy radarok nem is azok hanem csak jelforrások lehetnek a 10m sávban.

Egészen elképesztő hogy hol tart már az iráni technika és tudomány! :eek:
 
A "passzív radar" legalább akkora újságírói marhaság mint a "quantum radar".
Ezek passzív rádió iránymérő állomások, amik a cél lokátorát, rádiózását, harckocsi APS lokátorát, stb. veszi egy szélessávú vevővel (1-18GHz), és irányt mér.
Jellemzően 3 iránymérő állomás segítségével már ki lehet háromszögelni a célt a saját maga által kiadott jelek alapján.
A modernebb cuccok már azonosítani is képesek a célokat a rádiójeleik (könyvtárban tárolt) jellemzőinek segítségével.
Lehet, hogy így indult a passzív radar, de azóta már van némi változás. :rolleyes:
A lényeg, hogy a légijárművek "megvilágítására" nem klasszikus radar jel sugárzót alkalmaznak, hanem pl. kommunikációs, és egyéb földfelszíni sugárzók jeleit, amelyek egyrészt beérkeznek direktben a passzív érzékelőkhöz, másrészt a céltárgyról is visszaverődnek, aminek az adataiból kijön a pontos helye.
Nem véletlen ugye az 5G sugárzók intenzív terjesztése a kínai állam részéről. És nem véletlenül nem kapkodnak utánuk épeszű nyugati titkosszolgálatok...
 
  • Tetszik
Reactions: BJani