Egen-legenda.A terepjárás problémája a PzIV-ig a vékonyabb lánctalp volt,amit nem az orosz sártengerre,hóviszonyokra terveztek.Tapasztalat nyomán kijöttek a szélesitett "keletilánccal",illetve a Párduc már szélesebb lánctalpal lett tervezve.Ezek semmivel nem voltak rosszabb terepjárók a T34nél.Tigrisek más tészta,túlméretes,alulmotorizált járgányok voltak.
Másrészt valójában a T34 volt a háború egyik legrosszabb üzembiztonságú tankja.A túlsúllyal küszködő Tigrisekhez hasonló volt a meghibásodási arányuk.Saját megállapitásuk szerint is a Sherman nagyságrenddel üzembiztosabb volt,mint a T34-de a német Pz III/IV,és a Párduc is (miután kiforrta magát) jóval megbizhatóbb volt.
41/42 telén voltak durva gondjaik a németeknek,mert egész egyszerűen nem volt megfelelő,meg jórészt semmilyen téli felszerelésük.A nyári kenőanyag fagyott meg,meg a motort nem lehetett leállitani,mert nem volt a hütőbe fagyálló.Késöbb ezzel nem volt problémájuk,következő télre már rendesen felkészültek.
Különben ha valaki kicsit is gondolkodik,rájön,hogy mekkora hülyeség ez a "lötyögött,de lőtt" legenda.Ha lötyög,nincs rendes zárolás,és nem lehet vele,max egyszer lőni-de az is veszélyesebb lesz a lövőre,mint akire lő.
Meg ezek olyan legendák,mit gyakran lehet hallani-mert a Volga/UAZ/MAZ mindent kibirt,mindenen átment,oldalba rugtad,és ment!!!!!!!Budös lófaxt.Folyton szerelni kellett őket,pocsék gyártásminőségű szarok voltak.