Molni:
"Ezen felül az R-33 nagy, de akkor is csak félaktív. Emlékeim szerint még olyan MCG vezérlés sincs benne, mint a R-27R/ER-ben, nuku dual thrust hajtómű."
Már megint ugyanaz a hiba. Amit az angol nyelvű, nyugati forrásod nem ír, arról azt hiszed, hogy nem létezik. Még akkor sem, ha a létezése logikus lenne. Hiába adtuk meg 3-an is több oldal linkjét, láthatóan nem használod a megadott forrásokat.
Természetesen kettős üzemmódú a hajtómű. Ennél a rakétánál másnak nem is lenne értelme, mert a keresztmetszeti terhelése rosszabb, mint a sima R-27-nek. Ugyanúgy, ahogy a Phoenix rakétáé is rosszabb volt, mint a Sparrow-é. A Phoenix is az utazó fokozat miatt tudott nagyobb hatótávot és az R-33 is amiatt tud.
A gyártó, Vimpel oldala:
http://vympelmkb.com/products/prod01/
"двигательная установка — <b>двухрежимный</b> РДТТ"
A militaryrussia:
http://militaryrussia.ru/blog/topic-102.html
"Двигатель - однокамерный <b>двухрежимный</b> РДТТ с удлиненным газоводом и сопловым блоком"
Az Ugolok Nyeba:
http://www.airwar.ru/weapon/avv/r33.html
"Третий отсек представляет собой однокамерный <b>двухрежимный</b> РДТТ с удлиненным газоводом и сопловым блоком"
3 forrás elég, hogy elhidd?
Az alap R-33-ban valóban nincs rádióparancs vezérlő egység. Az indításkor a gép meghatározza a rakéta és a cél találkozási pontját és azt a rakétába táplálva, tehetetlenségi navigációs rendszer alapján repül, amíg a félaktív fej önállóan be nem fog. Az indító Mig-31-nek akkor szükséges alávilágítani, ha a cél elkezdett manőverezni és félő, hogy a fej keresési szögtartományán kívülre fog kerülni, mielőtt a fej megtalálja a visszaverődést, vagy akkor, ha már elég közel van a rakéta. Az MCG hiányát ellensúlyozza a félaktív fej általam említett nagy befogási távolsága (vadász méretű célnál 40-50 km, Tu-16-osnál 90 km).
Hogy a továbbfejlesztett félaktív R-33E-ben (illetve az aktív R-33Sz-ben) van-e rádióparancs vezérlés, nem tudjuk. Technikailag semmi akadálya nem volt a beépítésének, sőt logikus lenne.
Ezen az oldalon részletesen leírják hogyan működik a félaktív önirányító fej és a tehetetlenségi navigáció:
http://www.testpilot.ru/russia/vympel/r/33/r33_1.htm
Arról sem árt elfelejtkezni, hogy az 1990-ben a Mig-31B-hez kifejlesztett R-33SZ aktív radaros:
- Р-33С / "изделие 420" ? (1990 г.) - модернизированный серийный вариант ракеты для комплекса вооружения МиГ-31Б, ракета оснащена <b>активной</b> РЛ ГСН с БЦВМ;
Lehet olyan állítással jönni, hogy az R-33Sz-t a gyakorlatban nem használják, de valójában senki nem tudja megmondani kívülről, hogy egy rakéta R-33, vagy R-33Sz változatú.
A fejlesztés során már a 70-es évek végén eleve 4 irányítási változattal kísérleteztek:
- félaktív radaros
- aktív radaros
- infra
- kombinált radaros és infra
Megtehették volna, hogy az aktív radaros fejet választják. Technikailag rendelkezésre állt. Ebben a méretben le is tudták gyártani. Erre a példa a H-35 hajó elleni rakétájuk és a H-59 hajó elleni változata. Mindkét rakéta átmérője hasonló az R-33-éhoz. Az irányító feje is az R-33-hoz hasonló méretű és aktív radaros, az utazó szakaszon rádióparancs vezérléssel. Például a H-35 ARGS-35 aktív radaros feje a különböző források szerint 40-47,5 kg-os. vízszintesen +/-45 fokos, függőlegesen +10/-20 fokos kereséséi szögtartománnyal és 20 km befogási távolsággal egy kisebb hajó esetén. Ha-35 fejlesztése 1977-ben kezdődött és 1983-tól gyártották. A H-59 fejlesztése 1975-től kezdődött és 1980-ra hadrendben volt.
Annak, hogy mégis a félaktív fej mellett döntöttek, esetleg, talán lehetnek ésszerű okai, még ha te ezt nem is feltételezed az oroszokról.
"Ezen felül az R-33 nagy, de akkor is csak félaktív. Emlékeim szerint még olyan MCG vezérlés sincs benne, mint a R-27R/ER-ben, nuku dual thrust hajtómű."
Már megint ugyanaz a hiba. Amit az angol nyelvű, nyugati forrásod nem ír, arról azt hiszed, hogy nem létezik. Még akkor sem, ha a létezése logikus lenne. Hiába adtuk meg 3-an is több oldal linkjét, láthatóan nem használod a megadott forrásokat.
Természetesen kettős üzemmódú a hajtómű. Ennél a rakétánál másnak nem is lenne értelme, mert a keresztmetszeti terhelése rosszabb, mint a sima R-27-nek. Ugyanúgy, ahogy a Phoenix rakétáé is rosszabb volt, mint a Sparrow-é. A Phoenix is az utazó fokozat miatt tudott nagyobb hatótávot és az R-33 is amiatt tud.
A gyártó, Vimpel oldala:
http://vympelmkb.com/products/prod01/
"двигательная установка — <b>двухрежимный</b> РДТТ"
A militaryrussia:
http://militaryrussia.ru/blog/topic-102.html
"Двигатель - однокамерный <b>двухрежимный</b> РДТТ с удлиненным газоводом и сопловым блоком"
Az Ugolok Nyeba:
http://www.airwar.ru/weapon/avv/r33.html
"Третий отсек представляет собой однокамерный <b>двухрежимный</b> РДТТ с удлиненным газоводом и сопловым блоком"
3 forrás elég, hogy elhidd?
Az alap R-33-ban valóban nincs rádióparancs vezérlő egység. Az indításkor a gép meghatározza a rakéta és a cél találkozási pontját és azt a rakétába táplálva, tehetetlenségi navigációs rendszer alapján repül, amíg a félaktív fej önállóan be nem fog. Az indító Mig-31-nek akkor szükséges alávilágítani, ha a cél elkezdett manőverezni és félő, hogy a fej keresési szögtartományán kívülre fog kerülni, mielőtt a fej megtalálja a visszaverődést, vagy akkor, ha már elég közel van a rakéta. Az MCG hiányát ellensúlyozza a félaktív fej általam említett nagy befogási távolsága (vadász méretű célnál 40-50 km, Tu-16-osnál 90 km).
Hogy a továbbfejlesztett félaktív R-33E-ben (illetve az aktív R-33Sz-ben) van-e rádióparancs vezérlés, nem tudjuk. Technikailag semmi akadálya nem volt a beépítésének, sőt logikus lenne.
Ezen az oldalon részletesen leírják hogyan működik a félaktív önirányító fej és a tehetetlenségi navigáció:
http://www.testpilot.ru/russia/vympel/r/33/r33_1.htm
Arról sem árt elfelejtkezni, hogy az 1990-ben a Mig-31B-hez kifejlesztett R-33SZ aktív radaros:
- Р-33С / "изделие 420" ? (1990 г.) - модернизированный серийный вариант ракеты для комплекса вооружения МиГ-31Б, ракета оснащена <b>активной</b> РЛ ГСН с БЦВМ;
Lehet olyan állítással jönni, hogy az R-33Sz-t a gyakorlatban nem használják, de valójában senki nem tudja megmondani kívülről, hogy egy rakéta R-33, vagy R-33Sz változatú.
A fejlesztés során már a 70-es évek végén eleve 4 irányítási változattal kísérleteztek:
- félaktív radaros
- aktív radaros
- infra
- kombinált radaros és infra
Megtehették volna, hogy az aktív radaros fejet választják. Technikailag rendelkezésre állt. Ebben a méretben le is tudták gyártani. Erre a példa a H-35 hajó elleni rakétájuk és a H-59 hajó elleni változata. Mindkét rakéta átmérője hasonló az R-33-éhoz. Az irányító feje is az R-33-hoz hasonló méretű és aktív radaros, az utazó szakaszon rádióparancs vezérléssel. Például a H-35 ARGS-35 aktív radaros feje a különböző források szerint 40-47,5 kg-os. vízszintesen +/-45 fokos, függőlegesen +10/-20 fokos kereséséi szögtartománnyal és 20 km befogási távolsággal egy kisebb hajó esetén. Ha-35 fejlesztése 1977-ben kezdődött és 1983-tól gyártották. A H-59 fejlesztése 1975-től kezdődött és 1980-ra hadrendben volt.
Annak, hogy mégis a félaktív fej mellett döntöttek, esetleg, talán lehetnek ésszerű okai, még ha te ezt nem is feltételezed az oroszokról.