Én már ebbe nem akarok belefolyni, de téged jó olvasni is Laiki. Jó azért látni ilyet, hogy van olyan, akivel az itt kibontakozott vitában, konkrétan 100% ban tudok egyet érteni... Tetszik nagyon ahogy szépen precízen levezetted ezeket a dolgokat, amihez nekem nem volt idegrendszerem...
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A
altx
Guest
tetszet amit artatok a raketakrol.
csak lenne egy kerdesem, es mi van a legellenallasal?
ha a ruszki raketa nagyobb, marpedig az, akkor jobban is lassul is?
csak lenne egy kerdesem, es mi van a legellenallasal?
ha a ruszki raketa nagyobb, marpedig az, akkor jobban is lassul is?
altx
<i>"csak lenne egy kerdesem, es mi van a legellenallasal?
ha a ruszki raketa nagyobb, marpedig az, akkor jobban is lassul is?"</i>
Mihez képest? Az R-77/AIM-120-hoz képest biztosan, hiszen a felülete is nagyobb.
A Meteornál a torlósugárhajtómű miatt már nem vagyok ebben olyan biztos, hiába kisebb az átmérője, mint az R-37-nek.
Ráadásul itt nem csak a felület, hanem a rakéta súlya is számít, az orosz R-37 nehezebb és gyorsabb is, így nagyobb a mozgási energiája akkor amikor kiég a hajtómű. Vagyis nagyobb energiából veszít jobban.
<i>"csak lenne egy kerdesem, es mi van a legellenallasal?
ha a ruszki raketa nagyobb, marpedig az, akkor jobban is lassul is?"</i>
Mihez képest? Az R-77/AIM-120-hoz képest biztosan, hiszen a felülete is nagyobb.
A Meteornál a torlósugárhajtómű miatt már nem vagyok ebben olyan biztos, hiába kisebb az átmérője, mint az R-37-nek.
Ráadásul itt nem csak a felület, hanem a rakéta súlya is számít, az orosz R-37 nehezebb és gyorsabb is, így nagyobb a mozgási energiája akkor amikor kiég a hajtómű. Vagyis nagyobb energiából veszít jobban.
Laikinek egy üzenet Molnitól:
Laiki sok apró tévedést írt le, de ezekre majd később reagálok. Az LPI kapcsán néhány megjegyzés Hpasp-tól és tőlem.
Hpasp
Az ugyan igaz, hogy a cél RWR cucca fele távolságra van a mi antennánk adó/vevőihez képest, csakhogy...
... fontos az antenna iránykarakterisztikája is.
Az LPI AESA ~4 fokos tűnyalábban ad, a cél RWR viszont jókora térrészből vesz (90~180 fok?)* ehhez képest az LPI AESA vevő szintén 4 fokon veszi a visszavert jelet, amit simán nagyobb lehet, miközben az kevés az RWR számára.
molnibalage
* Egy RWR antenna az F-16C-n jellemzően minimum +/-60 fokot fed le vagy nagyobbat. Ezen felül mekkora a radar antennájának a mérete és mekkora az RWR-ek? Hát izé... Számomra a nagy kérdés az, hogy van-e olyan korszerű gép, ami legalább előrefelé képes adott esetben a radart RWR-nak használni, ha nem sugároznak ki vele.
Üdv
Balázs
Laiki sok apró tévedést írt le, de ezekre majd később reagálok. Az LPI kapcsán néhány megjegyzés Hpasp-tól és tőlem.
Hpasp
Az ugyan igaz, hogy a cél RWR cucca fele távolságra van a mi antennánk adó/vevőihez képest, csakhogy...
... fontos az antenna iránykarakterisztikája is.
Az LPI AESA ~4 fokos tűnyalábban ad, a cél RWR viszont jókora térrészből vesz (90~180 fok?)* ehhez képest az LPI AESA vevő szintén 4 fokon veszi a visszavert jelet, amit simán nagyobb lehet, miközben az kevés az RWR számára.
molnibalage
* Egy RWR antenna az F-16C-n jellemzően minimum +/-60 fokot fed le vagy nagyobbat. Ezen felül mekkora a radar antennájának a mérete és mekkora az RWR-ek? Hát izé... Számomra a nagy kérdés az, hogy van-e olyan korszerű gép, ami legalább előrefelé képes adott esetben a radart RWR-nak használni, ha nem sugároznak ki vele.
Üdv
Balázs
Ha már ennyi hasznos hozzászólás született abból a kérdésből, hogy vajon az R-27EA rakéta, vagy az R-77 rendszerben van-e az orosz légierőnél, akkor én szeretnék pár sorban hozzászólni, hát ha valami pluszt hozzá tudok tenni az eddig elhangzottakhoz.
A jelenlegi orosz fegyverzetet túlnyomó részt mindenki technikai oldalról vizsgálja. Pedig van egy nagyon is reális alapja annak, hogy mit miért csinálnak. Először meg kell vizsgálni a hátteret, a lehetőségeket, szándékokat, célokat, prioritásokat.
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, menjünk vissza egy kicsit az időben:
Létre jött egy "különleges" államforma, a Szovjetunió, mely ellent mondott minden ész és logikus érvnek. Mivel nagyon szegény volt, ezért az elvek ellenére direkt, kézi irányítású volt, olyan vezetőkkel, akiknél a nagy ambíciók nem párosultak, tudással, lojalitással és különböző hasznos és pozitív emberi tulajdonságokkal. Sokat fejlődtek, de sokszor mérhetetlenül brutális, hatalmas ember veszteségek árán. A II. Vh.-ban és utána bekerültek a "nagyok" közé, de még mindig iszonyatosan lemaradva sok területen, főleg technológiai szinten. Egyszerű, szinte primitív eszközöket gyártottak annak ellenére, hogy a szakemberek tudása már sokszor lehetővé tette volna a modernebb eszközök gyártását, ha a gazdasági háttér és a kézi vezérlés ezt megengedte volna. Az erejük főleg a mennyiségben volt.
A nyugati hatalmak a II. vh. után, rögtön neki akartak ugrani, kész tervek voltak a lerohanására. A vezetőik ambiciózus hozzáállása még csak fokozta ezt. Így együtt belevitték az országot egy hosszú távon kilátástalan küzdelembe, a rájuk kényszerített rosszul menedzselt fegyverkezéssel a gazdaságukat, a polgári-civil szférát beáldozva elvesztették a hidegháborút és vele a "szabadságukat" is.
Most jutottunk el ahhoz a részhez, hogy igazából miért is nincsenek rendszeresítve náluk olyan haditechnikai eszközök, rendszerek (nemcsak a légierőnél), amelyek most hiányoznak náluk.
Abban egyetérthetünk mindannyian, hogy a szovjet civil és hadi technika (néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve) nem érte el, sőt sok területen meg sem közelítette soha a fejlett nyugati szintet. Ezzel ők is tisztában voltak, ezért is űzték magas fokon a maszkirovkát. Hiába voltak nagyon sok területen a szakemberek elméleti síkon a toppon, ezt átültetni a gyakorlatba nem tudták. A lemaradást még az is tetézte, hogy a "felszabadult" Oroszország a '90-es években annyira le volt gatyásodva, hogy még a legalapvetőbb dolgokra sem volt pénze, főleg a hadsereg tekintetében. Pl. az állományt nem tudták fizetni, az atom meghajtású tengeralattjárók bázisának a villamos energia fogyasztását kifizetni és még lehetne sorolni. Mivel rengeteg hadi és polgári fejlesztő és gyártó cég más országba került, sőt a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része anyagi és egyéb okból külföldre távozott, ezért ha még esetleg pénzügyileg lett volna lehetőségük, akkor sem tudtak volna lépést tartani a "nyugattal" a felpörgött technikai forradalomban.
A Putyini hatalom váltás 2000-től elindított egy pozitív folyamatot, de alapvetően a világot rövid időn belül nem fogják megváltani. A fejlesztésekhez lassan normális ütemben tudtak pénzt biztosítani, de a príorításokat szigorúan szem előtt kellett és kell tartani. A "nyugat" most ezt akarja mindenáron megakadályozni, illetve lelassítani.
A '90 években nagyon-nagyon sok fejlesztés lelassult, illetve leállt. Mivel nem volt felvevő piac (az orosz haderő), ezért mindenáron az export volt csak a járható út. A fejlesztett, exportált haditechnika már nagyon sokszor nem csak orosz alkatrészeket tartalmazott és itt van a kutya elásva. Az orosz fegyveres erőknek (pl. az USA-val párhuzamosan) nem kellenek olyan haditechnikai eszközök, rendszerek, amelyek külföldi import alkatrészeket tartalmaznak. Ilyeneket soha nem fognak rendszeresíteni és a 15-25 évvel ezelőtti fejlettségi szinten álló szovjet időkben fejlesztett haditechnikai eszközökre pedig nem fog pénzt költeni, csak azért, hogy legyen neki.
Az orosz vezetés (hadsereg is) nem hülye, nem zsigerből csinál valamit (mint a Szu.-ban) és nagyon is jól tudja, hogy mit akar. Lehet, hogy pont ez zavarja leginkább a "nyugatot".
Oroszország már nem a Szovjetunió (aki másképpen gondolja az becsapja önmagát), hogy csak azért rendszeresítsen és gyártson eszközöket, hogy mutogassa másoknak.
Hiába lenne szükségük a legmodernebb haditechnikára, ezt nem fogják meglépni, mert szerencséjükre az atom fegyverek terén akkora potenciállal rendelkeznek, hogy szemből nem fog senki nekik ugrani. Nekik jelenleg időre van szükségük (hogy békén hagyják őket), a nyugatnak pedig pont fordítva.
Visszatérve az R-27EA, R-77, R-37 rakétákra, ha ütős légierőt akarnak a jövőben, ezeknek mindenképpen a jelenlegi technikai színvonalon kell, hogy legyenek. Akikkel esetleg reálisan most össze akadhatnak, azok ellen a jelenlegi rendszerben lévő technika is megfelelő lehet. Akiknek pedig kell a 20 éves technika, azoknak szállítanak abból. A szovjet Vörös Hadsereg közvetlen légi harcokkal csak nagyon ritkán számolt a NATO ellen és szerintem ez most sem változott az orosz vezérkarban.
Én az előbbiek alapján egyáltalán nem látom realitását, hogy a régebbi eszközök megjelennek az orosz haderőben.
Egy két reagálás a hozzászólásokra.
1.Molni nagyon jól mondja, hogy a vadászrepülőgépek a saját légvédelmi csapatokkal együtt működve nem egy légtérben, zónában tevékenykednek. A vadászrepülőgépek vagy/és a légvédelmi rakéták zónája előtt, vagy/és utána, esetleg a légvédelmi csapatokkal lefedetlen zónákban tevékenykednek.
2. Mindenképpen a levegő-levegő (és sok más) rakétákat egy komplex rendszerben kell kezelni, sőt a hordozó repülőgépek és azok fedélzeti berendezései is csak részei a rendszernek.
3. Az R-37 rakétát a MiG-31 modernizált változatának a fegyverzetébe akarták integrálni, egy rendszerbe. Mivel a MiG-31 repülőgép modernizált változatának rendszeresítésére nem volt pénz, ezért a rakéta sem lett rendszeresítve. Most pedig már, hogy lenne rá pénz, mindenképpen a jelenlegi szintű változatra van igény. Ez vonatkozik az R-77 és R-27EA rakétákra is.
4. Oroszországnak, hogy legyen ideje a hagyományos haditechnikai eszközök fejlesztésére, gyártására, az ipari kapacitás kiépítésére, mindenképpen a legfőbb elrettentő erőt, a a hadászati, hadműveleti atom csapásmérő erőt (atom tengeralattjárók, hadászati rakéták, hadászati bombázó flottát kellett, kell fejlesztenie és kiépítenie, utána jöhet a többi a prioritások figyelembe vételével. Elektronikai hadviselés eszközei, felderítő eszközök, felszíni flotta, repülőgépek, páncélos eszközök, tüzérség és lehetne sorolni.
5. Szerintem senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a jövőt az LPI lokátorok, aktív rávezetésű rakéták, az álcázás és felderítés magas technikai szintű eszközei jelentik, amelyeket az előttem szólók már részben kiveséztek.
De az tudomásul kell venni, hogy a technika önmagában még kevés, azt jól képzett, motivált, megfelelő harcászati eljárásokat alkalmazó, a karbantartásra nagy hangsúlyt fektető állományra van szükség.
6. A különböző leírásokban a maximális hatótávolságokat csak tájékoztató adatnak tekintse mindenki, a reálisan kihasználható távolságok annyi mindentől függenek, hogy néha csak töredéke a megadottnak. Ha szerencséje van, néha olyan szakmai leírást találhat a kíváncsi érdeklődő, hogy a sorok között reális, valós alkalmazási adatokat is találhat.
Kívánok mindenkinek további hasznos szakmai hozzászólásokat.
A jelenlegi orosz fegyverzetet túlnyomó részt mindenki technikai oldalról vizsgálja. Pedig van egy nagyon is reális alapja annak, hogy mit miért csinálnak. Először meg kell vizsgálni a hátteret, a lehetőségeket, szándékokat, célokat, prioritásokat.
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, menjünk vissza egy kicsit az időben:
Létre jött egy "különleges" államforma, a Szovjetunió, mely ellent mondott minden ész és logikus érvnek. Mivel nagyon szegény volt, ezért az elvek ellenére direkt, kézi irányítású volt, olyan vezetőkkel, akiknél a nagy ambíciók nem párosultak, tudással, lojalitással és különböző hasznos és pozitív emberi tulajdonságokkal. Sokat fejlődtek, de sokszor mérhetetlenül brutális, hatalmas ember veszteségek árán. A II. Vh.-ban és utána bekerültek a "nagyok" közé, de még mindig iszonyatosan lemaradva sok területen, főleg technológiai szinten. Egyszerű, szinte primitív eszközöket gyártottak annak ellenére, hogy a szakemberek tudása már sokszor lehetővé tette volna a modernebb eszközök gyártását, ha a gazdasági háttér és a kézi vezérlés ezt megengedte volna. Az erejük főleg a mennyiségben volt.
A nyugati hatalmak a II. vh. után, rögtön neki akartak ugrani, kész tervek voltak a lerohanására. A vezetőik ambiciózus hozzáállása még csak fokozta ezt. Így együtt belevitték az országot egy hosszú távon kilátástalan küzdelembe, a rájuk kényszerített rosszul menedzselt fegyverkezéssel a gazdaságukat, a polgári-civil szférát beáldozva elvesztették a hidegháborút és vele a "szabadságukat" is.
Most jutottunk el ahhoz a részhez, hogy igazából miért is nincsenek rendszeresítve náluk olyan haditechnikai eszközök, rendszerek (nemcsak a légierőnél), amelyek most hiányoznak náluk.
Abban egyetérthetünk mindannyian, hogy a szovjet civil és hadi technika (néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve) nem érte el, sőt sok területen meg sem közelítette soha a fejlett nyugati szintet. Ezzel ők is tisztában voltak, ezért is űzték magas fokon a maszkirovkát. Hiába voltak nagyon sok területen a szakemberek elméleti síkon a toppon, ezt átültetni a gyakorlatba nem tudták. A lemaradást még az is tetézte, hogy a "felszabadult" Oroszország a '90-es években annyira le volt gatyásodva, hogy még a legalapvetőbb dolgokra sem volt pénze, főleg a hadsereg tekintetében. Pl. az állományt nem tudták fizetni, az atom meghajtású tengeralattjárók bázisának a villamos energia fogyasztását kifizetni és még lehetne sorolni. Mivel rengeteg hadi és polgári fejlesztő és gyártó cég más országba került, sőt a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része anyagi és egyéb okból külföldre távozott, ezért ha még esetleg pénzügyileg lett volna lehetőségük, akkor sem tudtak volna lépést tartani a "nyugattal" a felpörgött technikai forradalomban.
A Putyini hatalom váltás 2000-től elindított egy pozitív folyamatot, de alapvetően a világot rövid időn belül nem fogják megváltani. A fejlesztésekhez lassan normális ütemben tudtak pénzt biztosítani, de a príorításokat szigorúan szem előtt kellett és kell tartani. A "nyugat" most ezt akarja mindenáron megakadályozni, illetve lelassítani.
A '90 években nagyon-nagyon sok fejlesztés lelassult, illetve leállt. Mivel nem volt felvevő piac (az orosz haderő), ezért mindenáron az export volt csak a járható út. A fejlesztett, exportált haditechnika már nagyon sokszor nem csak orosz alkatrészeket tartalmazott és itt van a kutya elásva. Az orosz fegyveres erőknek (pl. az USA-val párhuzamosan) nem kellenek olyan haditechnikai eszközök, rendszerek, amelyek külföldi import alkatrészeket tartalmaznak. Ilyeneket soha nem fognak rendszeresíteni és a 15-25 évvel ezelőtti fejlettségi szinten álló szovjet időkben fejlesztett haditechnikai eszközökre pedig nem fog pénzt költeni, csak azért, hogy legyen neki.
Az orosz vezetés (hadsereg is) nem hülye, nem zsigerből csinál valamit (mint a Szu.-ban) és nagyon is jól tudja, hogy mit akar. Lehet, hogy pont ez zavarja leginkább a "nyugatot".
Oroszország már nem a Szovjetunió (aki másképpen gondolja az becsapja önmagát), hogy csak azért rendszeresítsen és gyártson eszközöket, hogy mutogassa másoknak.
Hiába lenne szükségük a legmodernebb haditechnikára, ezt nem fogják meglépni, mert szerencséjükre az atom fegyverek terén akkora potenciállal rendelkeznek, hogy szemből nem fog senki nekik ugrani. Nekik jelenleg időre van szükségük (hogy békén hagyják őket), a nyugatnak pedig pont fordítva.
Visszatérve az R-27EA, R-77, R-37 rakétákra, ha ütős légierőt akarnak a jövőben, ezeknek mindenképpen a jelenlegi technikai színvonalon kell, hogy legyenek. Akikkel esetleg reálisan most össze akadhatnak, azok ellen a jelenlegi rendszerben lévő technika is megfelelő lehet. Akiknek pedig kell a 20 éves technika, azoknak szállítanak abból. A szovjet Vörös Hadsereg közvetlen légi harcokkal csak nagyon ritkán számolt a NATO ellen és szerintem ez most sem változott az orosz vezérkarban.
Én az előbbiek alapján egyáltalán nem látom realitását, hogy a régebbi eszközök megjelennek az orosz haderőben.
Egy két reagálás a hozzászólásokra.
1.Molni nagyon jól mondja, hogy a vadászrepülőgépek a saját légvédelmi csapatokkal együtt működve nem egy légtérben, zónában tevékenykednek. A vadászrepülőgépek vagy/és a légvédelmi rakéták zónája előtt, vagy/és utána, esetleg a légvédelmi csapatokkal lefedetlen zónákban tevékenykednek.
2. Mindenképpen a levegő-levegő (és sok más) rakétákat egy komplex rendszerben kell kezelni, sőt a hordozó repülőgépek és azok fedélzeti berendezései is csak részei a rendszernek.
3. Az R-37 rakétát a MiG-31 modernizált változatának a fegyverzetébe akarták integrálni, egy rendszerbe. Mivel a MiG-31 repülőgép modernizált változatának rendszeresítésére nem volt pénz, ezért a rakéta sem lett rendszeresítve. Most pedig már, hogy lenne rá pénz, mindenképpen a jelenlegi szintű változatra van igény. Ez vonatkozik az R-77 és R-27EA rakétákra is.
4. Oroszországnak, hogy legyen ideje a hagyományos haditechnikai eszközök fejlesztésére, gyártására, az ipari kapacitás kiépítésére, mindenképpen a legfőbb elrettentő erőt, a a hadászati, hadműveleti atom csapásmérő erőt (atom tengeralattjárók, hadászati rakéták, hadászati bombázó flottát kellett, kell fejlesztenie és kiépítenie, utána jöhet a többi a prioritások figyelembe vételével. Elektronikai hadviselés eszközei, felderítő eszközök, felszíni flotta, repülőgépek, páncélos eszközök, tüzérség és lehetne sorolni.
5. Szerintem senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a jövőt az LPI lokátorok, aktív rávezetésű rakéták, az álcázás és felderítés magas technikai szintű eszközei jelentik, amelyeket az előttem szólók már részben kiveséztek.
De az tudomásul kell venni, hogy a technika önmagában még kevés, azt jól képzett, motivált, megfelelő harcászati eljárásokat alkalmazó, a karbantartásra nagy hangsúlyt fektető állományra van szükség.
6. A különböző leírásokban a maximális hatótávolságokat csak tájékoztató adatnak tekintse mindenki, a reálisan kihasználható távolságok annyi mindentől függenek, hogy néha csak töredéke a megadottnak. Ha szerencséje van, néha olyan szakmai leírást találhat a kíváncsi érdeklődő, hogy a sorok között reális, valós alkalmazási adatokat is találhat.
Kívánok mindenkinek további hasznos szakmai hozzászólásokat.
Laiki!
Molni reflektálása:
laiki november 6-i kommentjére:
Mi az az "adott cél"? Ha erről nincs infó videóban akkor teljesen irreleváns amit írsz...
A videón nem derül ki, hogy egy MiG-29 méretű célt vagy mondjuk Tu-95-öt derít fel. Az utóbbi esetén semmi különös... Tehát te egy teljesen ismeretlen cél felderítésnél egyből validnak veszed a 3 m2 és 268 km-ert és ebből vezetsz le mindent.
A radarkeresztmetszettől közel sem lineárisan függ a detektálhatóság. A legtöbb „földi halandó” számára elérhető irodalomban az található, hogy a keresztmetszet 10-szeres növekedésével az észlelhetőség távolsága kb. a duplájára nő. A másik gyakran idézett arányosság, hogy felderítési távolság duplázódik, ha a radarkeresztmetszet az eredeti érték negyedik hatványával növekszik. Most akkor melyiket tekintsük igaznak? Melyik alapján vezetted le ezeket az értékeket.
A Super Hornetben levő radarnál a gyártó, égháttérben, zavarásmentes környezetben, 1m2-es célra 150 km-es követési (?) vagy első észlelési (?) távolságot ad meg.
Laiki!
Molni reflektálása:
laiki november 6-i kommentjére:
Mi az az "adott cél"? Ha erről nincs infó videóban akkor teljesen irreleváns amit írsz...
A videón nem derül ki, hogy egy MiG-29 méretű célt vagy mondjuk Tu-95-öt derít fel. Az utóbbi esetén semmi különös... Tehát te egy teljesen ismeretlen cél felderítésnél egyből validnak veszed a 3 m2 és 268 km-ert és ebből vezetsz le mindent.
A radarkeresztmetszettől közel sem lineárisan függ a detektálhatóság. A legtöbb „földi halandó” számára elérhető irodalomban az található, hogy a keresztmetszet 10-szeres növekedésével az észlelhetőség távolsága kb. a duplájára nő. A másik gyakran idézett arányosság, hogy felderítési távolság duplázódik, ha a radarkeresztmetszet az eredeti érték negyedik hatványával növekszik. Most akkor melyiket tekintsük igaznak? Melyik alapján vezetted le ezeket az értékeket.
A Super Hornetben levő radarnál a gyártó, égháttérben, zavarásmentes környezetben, 1m2-es célra 150 km-es követési (?) vagy első észlelési (?) távolságot ad meg.
</blockquote>
Nagyon egyoldalúan tudsz ám hozzáálni. Ha amerikai gyártó megad egy adatot, az szentírás. Ha orosz gyártó megad egy adatot, az biztos ordas nagy kamu. Ha gyakorlatban ahhoz az adathoz hasonló mért értket látunk az orosz szerkentyű esetében, akkor az nem a gyártót támasztja alá, hanem biztos egy Boeing Jumbo repült nekik célt.
Mutass már egy olyan videót, amin töb száz km-ről fog be a radar és közben látszik a célpont, hogy elhidd mekkora keresztmetszetű! Az amcsi radarok felderítési adatait még ennyi sem támasztja alá, csak a gyártó vagy az érdekelt pilóták állítása. Az orosz radarnál legalább látunk valamit, ami megközelítőleg alátámasztja a gyártó által megadott adatot.
Óvatosságból még feltéteztem is, hogy 1,5-szer többet mondanak, mint a valóság, de neked ez se elég. Mert elméletileg kizártnak tartod, hogy egy amúgy nagyobb antenna felületű, nagyobb teljesítményű orosz radar képes legyen távolabbról felderíteni azonos céllt, mint a Super Horneté.
Azért azt már észre vehetted volna, hogy annyira nem vagyok laikus, hogy a radaregyenletet ne ismerjem. Természetesen a keresztmetszet 4. gyökével arányos a felderítési távolság.
(Ettől még persze "földi halandó" maradok. Csak különleges engedéllyel én valahogy fel tudtam kutatni az alapszintű szakirodalmat, vagy esetleg figyeltem fizika órán, netán van annyi képzelő erőm, hogy a rádióhullámokat egy gömbcikk felülete mentén eloszló energiacsomagként képzeljem magam elé, ami a célig tartó útján oda is a sugár négyzetével arányosan nagyobb felültre szóródik szét és vissza is. Ne csináljunk már úgy, mintha ezt tudni valami extra dolog lenne!)
És most ne gyere azzal, hogy ez csak légüres térben érvényes, mert a légkör csillapító hatása a legtöbb radarok által használt fekvencián nem jelentős!
Laiki!
Molni reflektálása:
laiki november 6-i kommentjére:
Mi az az "adott cél"? Ha erről nincs infó videóban akkor teljesen irreleváns amit írsz...
A videón nem derül ki, hogy egy MiG-29 méretű célt vagy mondjuk Tu-95-öt derít fel. Az utóbbi esetén semmi különös... Tehát te egy teljesen ismeretlen cél felderítésnél egyből validnak veszed a 3 m2 és 268 km-ert és ebből vezetsz le mindent.
A radarkeresztmetszettől közel sem lineárisan függ a detektálhatóság. A legtöbb „földi halandó” számára elérhető irodalomban az található, hogy a keresztmetszet 10-szeres növekedésével az észlelhetőség távolsága kb. a duplájára nő. A másik gyakran idézett arányosság, hogy felderítési távolság duplázódik, ha a radarkeresztmetszet az eredeti érték negyedik hatványával növekszik. Most akkor melyiket tekintsük igaznak? Melyik alapján vezetted le ezeket az értékeket.
A Super Hornetben levő radarnál a gyártó, égháttérben, zavarásmentes környezetben, 1m2-es célra 150 km-es követési (?) vagy első észlelési (?) távolságot ad meg.
</blockquote>
Nagyon egyoldalúan tudsz ám hozzáálni. Ha amerikai gyártó megad egy adatot, az szentírás. Ha orosz gyártó megad egy adatot, az biztos ordas nagy kamu. Ha gyakorlatban ahhoz az adathoz hasonló mért értket látunk az orosz szerkentyű esetében, akkor az nem a gyártót támasztja alá, hanem biztos egy Boeing Jumbo repült nekik célt.
Mutass már egy olyan videót, amin töb száz km-ről fog be a radar és közben látszik a célpont, hogy elhidd mekkora keresztmetszetű! Az amcsi radarok felderítési adatait még ennyi sem támasztja alá, csak a gyártó vagy az érdekelt pilóták állítása. Az orosz radarnál legalább látunk valamit, ami megközelítőleg alátámasztja a gyártó által megadott adatot.
Óvatosságból még feltéteztem is, hogy 1,5-szer többet mondanak, mint a valóság, de neked ez se elég. Mert elméletileg kizártnak tartod, hogy egy amúgy nagyobb antenna felületű, nagyobb teljesítményű orosz radar képes legyen távolabbról felderíteni azonos céllt, mint a Super Horneté.
Azért azt már észre vehetted volna, hogy annyira nem vagyok laikus, hogy a radaregyenletet ne ismerjem. Természetesen a keresztmetszet 4. gyökével arányos a felderítési távolság.
(Ettől még persze "földi halandó" maradok. Csak különleges engedéllyel én valahogy fel tudtam kutatni az alapszintű szakirodalmat, vagy esetleg figyeltem fizika órán, netán van annyi képzelő erőm, hogy a rádióhullámokat egy gömbcikk felülete mentén eloszló energiacsomagként képzeljem magam elé, ami a célig tartó útján oda is a sugár négyzetével arányosan nagyobb felültre szóródik szét és vissza is. Ne csináljunk már úgy, mintha ezt tudni valami extra dolog lenne!)
És most ne gyere azzal, hogy ez csak légüres térben érvényes, mert a légkör csillapító hatása a legtöbb radarok által használt fekvencián nem jelentős!</blockquote>
Laiki!
Itt a válasz Molnitól:
Laiki, látom nem érted. az alaphelyzetet. A mellékelt videón NEM DERÜL KI, hogy mekkora RCS-üt célpontot követtek. Tehát innentől fogva az egész levezetésed kuka, mert a videó nem bizonyítja, hogy X RCS-sel bíró célt Y km-ről követ Nincs bemenő adat... Nics semmi.
A USA a világ no.1 hatalma elektronikában. Pont. A Super Hornetben levő nem kisméretű radar tud 150 km-ről 1 m2 és ez nem olyan hihetetlen annak fényében, hogy a Sivatagi Vihar alatt MiG-23 négy gépes kötelék gépeit külön külön vették követésben az F-15C gépek AN/APG-63-ral, vagy legfeljebb AN/APG-70-nel, ha éppen olyan gépek voltak. (Erre az esély minimális, nagyon kevés C gép kapta meg ezt a radart.)
Az orosz radar a két általam felvetett modellel számolva tudna 0.18 m3 vagy 0.62 m2-et 150 km-en. (Tagnap számoltam ki, ezt most fejből írom, nem mentettem el.) Igen, az orosz radar antenna mérete nagyobb, de nem ennyivel.
Naivitás azt hinni, hogy az orosz ilyen radart összerak, mert ez már lassan a fizikának mond ellent. Ráadásul úgy, hogy magának az orosz iparnak az állapotát mutatja, hogy híre hamva sincs széria gépben levő AESA radarnak, 10+ éve ígérik. Az is elég beszédes, hogy az export gépeken a megredelő sokszor köszöni szépen, de nem kéri az orosz elektronikát...Ez nem egyoldalúság, hanem valóságon és ismert adatokon alapuló becslés.
A légkör csillapító hatására meg csak annyit, hogy párás ködös időben a LANTIRN rendszer FLIR podjában levő TFR-nek speciális üzemmódja van ilyen időszakra. A légköri viszonyoknak bizony van kihatása a felderítési távolságra, különösen nagyobb távolság esetén.
Üdv
Balázs
<blockquote rel="akagi"><blockquote rel="laiki"><blockquote rel="akagi"><blockquote rel="laiki">Allesmor:
Ez a Вась Вася Youtube csatorna egész érdekes. Például Molni nemrég nagyon hitetlenkedett a Szu-35-ös Irbis radarjának felderítési távolságával kapcsolatban. ...
...
A többit és Molni hosszú válaszát nem gépelném bele, csak kultúráltan megkérdezem, hogy milyen fogalma van a PESA lokátorok hatótávolságáról, és felbontásáról, mivel ilyen rendszerű radarokat az amerikai légierő nem rendszeresített, és általában (ahogy most is, az F-15-el/F/A-18E/F-al) vetette össze az IRBIS-t.
Nem kéne annyira lenézni az IRBIS-t, bár tény, hogy első tényleg az elektronikában az USA, (talán Japán is, de arról is kurva keveset tudunk). Nem lokátortéma, de a "nyugati szakértők" seggre ültek a Kalibr robotrepülőgépektől is, mert jóval kisebb hatótávolságra és pontosságra prognosztizálták az orosz eszközöket.
..
A Super Hornetben levő radarnál a gyártó, égháttérben, zavarásmentes környezetben, 1m2-es célra 150 km-es követési (?) vagy első észlelési (?) távolságot ad meg.????
..
Ez mennyire igaz??? Az amcsik lopakodók is RCS növelővel repülnek, körülbelüli értékeket lehet elég nagy szórással olvasni, hogy mekkora a radarkeresztmetszetük. A Golden Eagle pilóták nekünk Bulgáriában még azt is letagadták, hogy AESA lokátor van a gépeknek, nemhogy akármilyen adatot adtak volna. Néztek mint a borjú, hogy na ne már, radar van a gép orrában. Ez természetes egyébként.
Ne már egy gyári brossúrából lévő adatot elhiggyünk a demokrácia oldalán full igaznak, de a gonosz orosznál, még egy videónak se tulajdonítsunk objektivitást. Igaza van abban Balázsnak sok mindent nem tudunk a videóról, de az amcsi lepötyögött gyári adatról még annyit se láttunk, csak betűket..
Nekem ez kb. azonos mint a vita, hogy milyen távolságról érzékeli a Eurovadász az F-22-öt.. és mi lenne BVR és dogfight során a két gép között. Ott sem komplexként rendszereket és harcászati alkalmazásokat vizsgálnak, hanem 2-3 videofelvétel és pilóták szájhagyománya, és gyári brossúrák alapján alakítanak ki íróasztalhuszárok véleményeket mindkét oldalon.
Ez a Вась Вася Youtube csatorna egész érdekes. Például Molni nemrég nagyon hitetlenkedett a Szu-35-ös Irbis radarjának felderítési távolságával kapcsolatban. ...
...
A többit és Molni hosszú válaszát nem gépelném bele, csak kultúráltan megkérdezem, hogy milyen fogalma van a PESA lokátorok hatótávolságáról, és felbontásáról, mivel ilyen rendszerű radarokat az amerikai légierő nem rendszeresített, és általában (ahogy most is, az F-15-el/F/A-18E/F-al) vetette össze az IRBIS-t.
Nem kéne annyira lenézni az IRBIS-t, bár tény, hogy első tényleg az elektronikában az USA, (talán Japán is, de arról is kurva keveset tudunk). Nem lokátortéma, de a "nyugati szakértők" seggre ültek a Kalibr robotrepülőgépektől is, mert jóval kisebb hatótávolságra és pontosságra prognosztizálták az orosz eszközöket.
..
A Super Hornetben levő radarnál a gyártó, égháttérben, zavarásmentes környezetben, 1m2-es célra 150 km-es követési (?) vagy első észlelési (?) távolságot ad meg.????
..
Ez mennyire igaz??? Az amcsik lopakodók is RCS növelővel repülnek, körülbelüli értékeket lehet elég nagy szórással olvasni, hogy mekkora a radarkeresztmetszetük. A Golden Eagle pilóták nekünk Bulgáriában még azt is letagadták, hogy AESA lokátor van a gépeknek, nemhogy akármilyen adatot adtak volna. Néztek mint a borjú, hogy na ne már, radar van a gép orrában. Ez természetes egyébként.
Ne már egy gyári brossúrából lévő adatot elhiggyünk a demokrácia oldalán full igaznak, de a gonosz orosznál, még egy videónak se tulajdonítsunk objektivitást. Igaza van abban Balázsnak sok mindent nem tudunk a videóról, de az amcsi lepötyögött gyári adatról még annyit se láttunk, csak betűket..
Nekem ez kb. azonos mint a vita, hogy milyen távolságról érzékeli a Eurovadász az F-22-öt.. és mi lenne BVR és dogfight során a két gép között. Ott sem komplexként rendszereket és harcászati alkalmazásokat vizsgálnak, hanem 2-3 videofelvétel és pilóták szájhagyománya, és gyári brossúrák alapján alakítanak ki íróasztalhuszárok véleményeket mindkét oldalon.
Egy dolgot felejtetetm ki szövegből, hogy a sivatagi viharos mókát földháttérben 90 km-re levő célokkal csinálta. Ez volt az AN/APG-70 vagy még csak a 63 a MSIP után. Hadd ne írjam le, hogy a kortárst vagy későbbi fejlesztésű NIIP radar mit tudott, mert még azzal vádolnál, hogy direkt szemétkedem...
F-16 méretű cél ellen távolodó aspektussal az orosz manual 20 km-et ad meg földháttérben. Tehát közeledőre kb. 30-35 km. lehet. Hát izé, kicsit nagy a kontraszt... Aztán jött a Szu összeomlása és 10+ tetszhalál fejlesztésben, a jenki meg nem állt le. Bocs, de én nem hiszek a tündérmesékben...
Üdv
Balázs
F-16 méretű cél ellen távolodó aspektussal az orosz manual 20 km-et ad meg földháttérben. Tehát közeledőre kb. 30-35 km. lehet. Hát izé, kicsit nagy a kontraszt... Aztán jött a Szu összeomlása és 10+ tetszhalál fejlesztésben, a jenki meg nem állt le. Bocs, de én nem hiszek a tündérmesékben...
Üdv
Balázs
Molni válasza:
A jenkik repülőgépen azért nem rendszeresítették a PESA technológiát, mert lazán átugrották azt. Az első AESA radar az alaszkai F-15 gépeken jelent meg, de az nem volt sikertörténet, lásd az F-15 írásom legvégén. Az igazán első jó AESA radarokat az F-22 és az Super Hornet kapta. Az RAAF annyire seggreült Super Hornet képességén, hogy utána merült fel, hogy F-35 nem is kell egyáltalán, aztán inkább SH felé több és kevesebb F-35 koncepció is játszott. Hogy most mi a terv nem tudom, de ez azért mutat valamit arról, hogy mi a radar képessége és mi a prioritás ma. Nem a dogfight képességek...
A SH radarjának égháttérben levő 1 m2-es célkövetése teljesen hihető annak fényében, hogy a hozzá képest kőkorszaki AN/APG-63 tudott a MiG-23-as gépek ~4 m2-e ellen földháttérben 90 km-et úgy, hogy szoros kötelékben repülő gépeket is felismerte és szétválasztotta és követségbe vette ekkora távolságból. Ha kiszámolod a távolságokat és RCS-eket eszeritn ebben semmi hihetetlen nincs. Mindkét radar antennája elég nagy ahhoz, hogy ne az legyen egy fő faktor. Az F-16 orrkópja viszont elég komoly limitáló faktor.
Én nem mondtam azt, hogy mit higyjél el, az a te dolgod. A kommentem lényeg az volt, hogy te a brosúra adatot egy olyan videóval akarod igazolni, amiről nem derül ki, hogy egy An-124-est, egy Tu-95-öst vagy egy Yak-130-at észlel ekkora távolságról a gép. Ebből viszont levezetni mindent elég merész főleg a múlt ismeretébe úgy, hogy még a 2000-es évek közepén is NIIP radar leszármazott éppenhogy kifutott.
A 15-20 éves lemaradásban levő orosz iparról feltételezni ekkora ugrást az a tündérmese kategória. Én nem hiszem el. Ennyi. A jenki fejlődés ehhez képest elég szerény és a teljesen hihatő kategória. Az oroszok mániákuisan olyan RCS értékeket adnak be, hogy azzal dobálózzanak, hogy ez "anti stealth". Ennek ellenére ők és minden más nagyhatalom stealth gépeket, UAV-ket és ASM/AGM-et épít.Há izé...
Üdv
B
A jenkik repülőgépen azért nem rendszeresítették a PESA technológiát, mert lazán átugrották azt. Az első AESA radar az alaszkai F-15 gépeken jelent meg, de az nem volt sikertörténet, lásd az F-15 írásom legvégén. Az igazán első jó AESA radarokat az F-22 és az Super Hornet kapta. Az RAAF annyire seggreült Super Hornet képességén, hogy utána merült fel, hogy F-35 nem is kell egyáltalán, aztán inkább SH felé több és kevesebb F-35 koncepció is játszott. Hogy most mi a terv nem tudom, de ez azért mutat valamit arról, hogy mi a radar képessége és mi a prioritás ma. Nem a dogfight képességek...
A SH radarjának égháttérben levő 1 m2-es célkövetése teljesen hihető annak fényében, hogy a hozzá képest kőkorszaki AN/APG-63 tudott a MiG-23-as gépek ~4 m2-e ellen földháttérben 90 km-et úgy, hogy szoros kötelékben repülő gépeket is felismerte és szétválasztotta és követségbe vette ekkora távolságból. Ha kiszámolod a távolságokat és RCS-eket eszeritn ebben semmi hihetetlen nincs. Mindkét radar antennája elég nagy ahhoz, hogy ne az legyen egy fő faktor. Az F-16 orrkópja viszont elég komoly limitáló faktor.
Én nem mondtam azt, hogy mit higyjél el, az a te dolgod. A kommentem lényeg az volt, hogy te a brosúra adatot egy olyan videóval akarod igazolni, amiről nem derül ki, hogy egy An-124-est, egy Tu-95-öst vagy egy Yak-130-at észlel ekkora távolságról a gép. Ebből viszont levezetni mindent elég merész főleg a múlt ismeretébe úgy, hogy még a 2000-es évek közepén is NIIP radar leszármazott éppenhogy kifutott.
A 15-20 éves lemaradásban levő orosz iparról feltételezni ekkora ugrást az a tündérmese kategória. Én nem hiszem el. Ennyi. A jenki fejlődés ehhez képest elég szerény és a teljesen hihatő kategória. Az oroszok mániákuisan olyan RCS értékeket adnak be, hogy azzal dobálózzanak, hogy ez "anti stealth". Ennek ellenére ők és minden más nagyhatalom stealth gépeket, UAV-ket és ASM/AGM-et épít.Há izé...
Üdv
B
Laiki!
Molni reflektálása:
laiki november 6-i kommentjére:
Mi az az "adott cél"? Ha erről nincs infó videóban akkor teljesen irreleváns amit írsz...
A videón nem derül ki, hogy egy MiG-29 méretű célt vagy mondjuk Tu-95-öt derít fel. Az utóbbi esetén semmi különös... Tehát te egy teljesen ismeretlen cél felderítésnél egyből validnak veszed a 3 m2 és 268 km-ert és ebből vezetsz le mindent.
A radarkeresztmetszettől közel sem lineárisan függ a detektálhatóság. A legtöbb „földi halandó” számára elérhető irodalomban az található, hogy a keresztmetszet 10-szeres növekedésével az észlelhetőség távolsága kb. a duplájára nő. A másik gyakran idézett arányosság, hogy felderítési távolság duplázódik, ha a radarkeresztmetszet az eredeti érték negyedik hatványával növekszik. Most akkor melyiket tekintsük igaznak? Melyik alapján vezetted le ezeket az értékeket.
A Super Hornetben levő radarnál a gyártó, égháttérben, zavarásmentes környezetben, 1m2-es célra 150 km-es követési (?) vagy első észlelési (?) távolságot ad meg.
</blockquote>
Nagyon egyoldalúan tudsz ám hozzáálni. Ha amerikai gyártó megad egy adatot, az szentírás. Ha orosz gyártó megad egy adatot, az biztos ordas nagy kamu. Ha gyakorlatban ahhoz az adathoz hasonló mért értket látunk az orosz szerkentyű esetében, akkor az nem a gyártót támasztja alá, hanem biztos egy Boeing Jumbo repült nekik célt.
Mutass már egy olyan videót, amin töb száz km-ről fog be a radar és közben látszik a célpont, hogy elhidd mekkora keresztmetszetű! Az amcsi radarok felderítési adatait még ennyi sem támasztja alá, csak a gyártó vagy az érdekelt pilóták állítása. Az orosz radarnál legalább látunk valamit, ami megközelítőleg alátámasztja a gyártó által megadott adatot.
Óvatosságból még feltéteztem is, hogy 1,5-szer többet mondanak, mint a valóság, de neked ez se elég. Mert elméletileg kizártnak tartod, hogy egy amúgy nagyobb antenna felületű, nagyobb teljesítményű orosz radar képes legyen távolabbról felderíteni azonos céllt, mint a Super Horneté.
Azért azt már észre vehetted volna, hogy annyira nem vagyok laikus, hogy a radaregyenletet ne ismerjem. Természetesen a keresztmetszet 4. gyökével arányos a felderítési távolság.
(Ettől még persze "földi halandó" maradok. Csak különleges engedéllyel én valahogy fel tudtam kutatni az alapszintű szakirodalmat, vagy esetleg figyeltem fizika órán, netán van annyi képzelő erőm, hogy a rádióhullámokat egy gömbcikk felülete mentén eloszló energiacsomagként képzeljem magam elé, ami a célig tartó útján oda is a sugár négyzetével arányosan nagyobb felültre szóródik szét és vissza is. Ne csináljunk már úgy, mintha ezt tudni valami extra dolog lenne!)
És most ne gyere azzal, hogy ez csak légüres térben érvényes, mert a légkör csillapító hatása a legtöbb radarok által használt fekvencián nem jelentős!</blockquote>
Laiki!
Itt a válasz Molnitól:
Laiki, látom nem érted. az alaphelyzetet. A mellékelt videón NEM DERÜL KI, hogy mekkora RCS-üt célpontot követtek. Tehát innentől fogva az egész levezetésed kuka, mert a videó nem bizonyítja, hogy X RCS-sel bíró célt Y km-ről követ Nincs bemenő adat... Nics semmi.
A USA a világ no.1 hatalma elektronikában. Pont. A Super Hornetben levő nem kisméretű radar tud 150 km-ről 1 m2 és ez nem olyan hihetetlen annak fényében, hogy a Sivatagi Vihar alatt MiG-23 négy gépes kötelék gépeit külön külön vették követésben az F-15C gépek AN/APG-63-ral, vagy legfeljebb AN/APG-70-nel, ha éppen olyan gépek voltak. (Erre az esély minimális, nagyon kevés C gép kapta meg ezt a radart.)
Az orosz radar a két általam felvetett modellel számolva tudna 0.18 m3 vagy 0.62 m2-et 150 km-en. (Tagnap számoltam ki, ezt most fejből írom, nem mentettem el.) Igen, az orosz radar antenna mérete nagyobb, de nem ennyivel.
Naivitás azt hinni, hogy az orosz ilyen radart összerak, mert ez már lassan a fizikának mond ellent. Ráadásul úgy, hogy magának az orosz iparnak az állapotát mutatja, hogy híre hamva sincs széria gépben levő AESA radarnak, 10+ éve ígérik. Az is elég beszédes, hogy az export gépeken a megredelő sokszor köszöni szépen, de nem kéri az orosz elektronikát...Ez nem egyoldalúság, hanem valóságon és ismert adatokon alapuló becslés.
A légkör csillapító hatására meg csak annyit, hogy párás ködös időben a LANTIRN rendszer FLIR podjában levő TFR-nek speciális üzemmódja van ilyen időszakra. A légköri viszonyoknak bizony van kihatása a felderítési távolságra, különösen nagyobb távolság esetén.
Üdv
Balázs
</blockquote>
De tökéletesen értem. Olyasmit vársz el, amiről magad is tudod hogy lehetetlen. Egy több száz km-es felderítést mutató radar videónál soha nem fogod látni optikailag a célt. Tehát a te logikád szerint lehetetlen igazolni az orosz radar képességeit. A gyártói brosúrát, ha amerikai akkor elhiszed, ha orosz akkor nem. A pilóták állítását, ha amerikai akkor elhiszed, ha orosz akkor nem. A radarvideót, ha amerikai akkor elhiszed, ha orosz akkor nem.
Elméleti alapon eldöntötted, hogy az orosz radar nem lehet jó, mert az "USA a világ no.1 hatalma elektronikában. Pont." és "Naivitás azt hinni, hogy az orosz ilyen radart összerak, mert ez már lassan a fizikának mond ellent."
Fizikai törvényszerűségnek tekinted, hogy az orosz rossz, az amerikai jó. Pedig még csak arról sincs szó, hogy az orosz radarról bárki azt állítaná, hogy fejlettebb. Egyszerűen csak nagyobb darab és erősebben nyomja a jelet.
Te is tudod, hogy nem attól lesz nagyobb egy radar felderítési távolsága, mert AESA elven működik, de ide kevered, mint érvet.
Ide kevered a FLIR érzékelőt, ami ugye infravörös. A légkör csillapító hatása pedig nem az infravörös, hanem a radarok által használt rádió frekvencia tartományban volt kérdés.
Laiki és Molni!
Az értelmes vitának híve vagyok! Ezért idézem Molnit! Én viszont jártam (dolgoztam) néhány "kurrens" helyen, ami alapján inkább Laiki mellett török lándzsát! Az általános lok. technikában "otthon" vagyok. Ha azt hiszitek, hogy csak jár a szám fotelből: Murmanszk: tengó bázis, Olenyegorszk: hadászati bombázó bázis, Cseljabinszk: "traktor" gyár, Párizs SAT, aias Thomson,
és nem utolsó sorban: Marconi Milano. A környezetemben pedig itt van az egyik legismertebb orosz lokátor mérnök, aki magyar.
Lehet mérlegelni, hogy "ki mit tud"!
Ja!
A digitális adatátvitel (PCM)-ből van néhány jegyzetem, amit még a mai napig is tanítanak.
Az értelmes vitának híve vagyok! Ezért idézem Molnit! Én viszont jártam (dolgoztam) néhány "kurrens" helyen, ami alapján inkább Laiki mellett török lándzsát! Az általános lok. technikában "otthon" vagyok. Ha azt hiszitek, hogy csak jár a szám fotelből: Murmanszk: tengó bázis, Olenyegorszk: hadászati bombázó bázis, Cseljabinszk: "traktor" gyár, Párizs SAT, aias Thomson,
és nem utolsó sorban: Marconi Milano. A környezetemben pedig itt van az egyik legismertebb orosz lokátor mérnök, aki magyar.
Lehet mérlegelni, hogy "ki mit tud"!
Ja!
A digitális adatátvitel (PCM)-ből van néhány jegyzetem, amit még a mai napig is tanítanak.
DDD
.A matek és a fizika már évtizedekkel ezelőtt adott volt. én egy a 60-as években kiadott, NDK-s könyvből tanultam meg IC-t programozni , csak akkor még 12 bites volt a logikai áramkor és nem IC-nek hívták, hanem tárolt programú analizátornak, de a mai napig megállja a helyét, csak most nem egy bőröndnyi a cucc, hanem gombostűnyi.
Laiki!
Itt a válasz Molnitól:
Laiki, imádom ahogy te kiforgatod az ember szavát...
Ki a búbánat beszélt opikai nyomon követésről. De sem a videó leírásában sem sehol nem derül ki, hogy mi volt a cél. De te ebből az adatból vezetsz le mindent. Bocs, de erre most mit mondjon az ember? Simogassa meg a buksidat és hajoljon meg, hogy "igazad van"?
Az meg, hogy az USA a világ no.1. elektronikában a japókkal az kb. tény. A COCOM lista szerinted viccből volt? És 1993 után meddig is volt az orosz KF tetszhalott? Aztán mekkora forrásból dolgoznak? Ha olyan sikeres az orosz ipar, akkor kérdem én, hogy 10 év ígérgetés után hol van a szériagépekbe épített AESA radar...
"Te is tudod, hogy nem attól lesz nagyobb egy radar felderítési távolsága, mert AESA elven működik, de ide kevered, mint érvet. "
Igen, tudom.
"Ide kevered a FLIR érzékelőt, ami ugye infravörös. A légkör csillapító hatása pedig nem az infravörös, hanem a radarok által használt rádió frekvencia tartományban volt kérdés."
A FLIR érzékelőről egy szót sem szóltam. A POD-ról van szó, amiben a FLIR és a TFR is van az AN/AAQ-13-ról. Te meg szimplán ezután összkevered a FLIR-t a TFR-rel...
Üdv
Balázs
Itt a válasz Molnitól:
Laiki, imádom ahogy te kiforgatod az ember szavát...
Ki a búbánat beszélt opikai nyomon követésről. De sem a videó leírásában sem sehol nem derül ki, hogy mi volt a cél. De te ebből az adatból vezetsz le mindent. Bocs, de erre most mit mondjon az ember? Simogassa meg a buksidat és hajoljon meg, hogy "igazad van"?
Az meg, hogy az USA a világ no.1. elektronikában a japókkal az kb. tény. A COCOM lista szerinted viccből volt? És 1993 után meddig is volt az orosz KF tetszhalott? Aztán mekkora forrásból dolgoznak? Ha olyan sikeres az orosz ipar, akkor kérdem én, hogy 10 év ígérgetés után hol van a szériagépekbe épített AESA radar...
"Te is tudod, hogy nem attól lesz nagyobb egy radar felderítési távolsága, mert AESA elven működik, de ide kevered, mint érvet. "
Igen, tudom.
"Ide kevered a FLIR érzékelőt, ami ugye infravörös. A légkör csillapító hatása pedig nem az infravörös, hanem a radarok által használt rádió frekvencia tartományban volt kérdés."
A FLIR érzékelőről egy szót sem szóltam. A POD-ról van szó, amiben a FLIR és a TFR is van az AN/AAQ-13-ról. Te meg szimplán ezután összkevered a FLIR-t a TFR-rel...
Üdv
Balázs
Üzenet Molninak:
„A USA a világ no.1 hatalma elektronikában. Pont.”
A mondat végén pont helyett okosabb lett volna inkább három pontot tenni
http://index.hu/tech/2014/06/23/kinai_a_vilag_leggyorsabb_szuperszamitogepe/
http://www.portfolio.hu/short/it/ez_a_vilag_leggyorsabb_szuperszamitogepe.216894.html
http://www.origo.hu/nagyvilag/20120522-hamis-kinai-elektronika-az-amerikai-hadsereg-repuloin.html
Kína, Japán, Dél-Korea és Izrael is toppon van (hardware), a szoftveres fejlesztésekben India, a katonai rádióelektronikában (ugyanis az is elektronika) pedig az oroszok is igencsak nyerő csapat.
... és itt kell a pont.
Más:
Most olvastam Kővári László cikkét az új Aranysasban a vörös nyilakról. Ha jól értem ezek a rakéták is az indító géptől kapott korrekciós jelek alapján repülnek a cél irányába és csak a végső szakaszon világítják meg nekik a célt. Ráadásul ezeknek az újabb fejlesztései már hadrendben állnak.
Elnézést kívánok, de ez a technológia nem fejlődött és finomodott az elmúlt 15-20 évben?
Mert ha igen, akkor itt nem 30 évvel ezelőtti képességekről, csak 30 évvel ezelőtti technológiai alapokról beszélhetünk és a kettő nagyon nem ugyanazt jelenti.
Az oroszok ezeket a rakétákat is tovább fejlesztették (tudjátok, ez a röhejes orosz légierő röhejes félaktív lokátoros rendszere), a radarokat is fejlesztették és láss csodát, fejlődött az elektronikájuk és a rádióelektronikájuk is (pláne).
Innentől kezdve épeszű ember hogyan képes azt feltételezni, hogy ezek kombinációját alkalmazva az orosz légierő képességei nem életveszélyesek?
Ebben a technológiában jobbak, mint a Nyugat, mivel azok átálltak az aktív radaros rendszerekre, ergo ezt az irányt nem is fejlesztették tovább.
Az oroszok viszont igen.
„A USA a világ no.1 hatalma elektronikában. Pont.”
A mondat végén pont helyett okosabb lett volna inkább három pontot tenni
http://index.hu/tech/2014/06/23/kinai_a_vilag_leggyorsabb_szuperszamitogepe/
http://www.portfolio.hu/short/it/ez_a_vilag_leggyorsabb_szuperszamitogepe.216894.html
http://www.origo.hu/nagyvilag/20120522-hamis-kinai-elektronika-az-amerikai-hadsereg-repuloin.html
Kína, Japán, Dél-Korea és Izrael is toppon van (hardware), a szoftveres fejlesztésekben India, a katonai rádióelektronikában (ugyanis az is elektronika) pedig az oroszok is igencsak nyerő csapat.
... és itt kell a pont.
Más:
Most olvastam Kővári László cikkét az új Aranysasban a vörös nyilakról. Ha jól értem ezek a rakéták is az indító géptől kapott korrekciós jelek alapján repülnek a cél irányába és csak a végső szakaszon világítják meg nekik a célt. Ráadásul ezeknek az újabb fejlesztései már hadrendben állnak.
Elnézést kívánok, de ez a technológia nem fejlődött és finomodott az elmúlt 15-20 évben?
Mert ha igen, akkor itt nem 30 évvel ezelőtti képességekről, csak 30 évvel ezelőtti technológiai alapokról beszélhetünk és a kettő nagyon nem ugyanazt jelenti.
Az oroszok ezeket a rakétákat is tovább fejlesztették (tudjátok, ez a röhejes orosz légierő röhejes félaktív lokátoros rendszere), a radarokat is fejlesztették és láss csodát, fejlődött az elektronikájuk és a rádióelektronikájuk is (pláne).
Innentől kezdve épeszű ember hogyan képes azt feltételezni, hogy ezek kombinációját alkalmazva az orosz légierő képességei nem életveszélyesek?
Ebben a technológiában jobbak, mint a Nyugat, mivel azok átálltak az aktív radaros rendszerekre, ergo ezt az irányt nem is fejlesztették tovább.
Az oroszok viszont igen.
Balázs, COCOM lista mióta NINCS? Kérdeznék még azért: Kína hol volt elektronikában a SZU szétesésénél? Mig-21 klónokat fabrikált át nagyjából, ugye? Aztán hol van most? A számodra nagyon fontos AESA technológiát gyártja sorozatban. Nekem ez csak egy adalék, de ha ez alapján ítéljük meg a harci repülőgépek avionikáját, a gyártó ország technológiáját, akkor egész jó érvnek tűnik részemről, feléd, ezért felhozom. Egyébként a Szu-35 öt meg, napokban olyan hírek látszanak, csak megvennék pár év vergődés után. Erre van valami értelmes érved, azon túl, hogy teljesen hülyék, vagy csak gyüjtő szenvedélyből, mert minden kell nekik ami volt SZU, vagy Orosz gép, hogy meglegyen, ahogy nekem is a polcra? Mert én laikusként, aki nyilván PONTOS adatok birtokába nem kerülhetek, a kis buta buksimmal, arra gondolnék, mégis van abban valami, amit ők nem tudnak MÉG, és szeretnék maguknak, úgy is, hogy gyártanak sorozatban AESA-radart, mert évek óta aktív fejes AA rakétát. A másik dolog, amit azért szeretsz azt gondolom nagyvonalúan elfelejteni, hogy oké, ezek igaz dolgok, hogy az USA előbbre volt az általános elektronikában, ami lejutott a hétköznapokba, de a katonai fejlesztésekben, pl. a Mig-31 radarja ugye, elég jó darab volt, a maga korában... Aztán jött jó pár nyomor, ez igaz, de erre én azt mondom, hogy ott már nem volt Cocom lista, kb. fillérekért be lehetett szerezni akár japánból, USA-ból is bármit, és visszafejteni, megérteni a technológiát. A harmadik és legutolsó érvem, az pedig az egyszerű ipari kémkedés, a hírszerzés. Ellopnak a mai napig egymástól mindent, itt nincsenek nagy titkok évekig. NE higgyük már el, hogy vannak olyan hadititkok, amiket 10-20 évig meg lehet őrizni... Innentől, ezek a 20 év fórok, amit néha nem csak suggalsz, hanem le is írsz, olyan dolgok, amibe én nem hiszek. Pár év lehet hogy van, de azért én azt gondolom, a legtöbb adat már fejlesztés közben megvan a másik oldalnak, többé kevésbé, olyan hogy 20 évig semmi, az kizárt.