Én ugyan nem. Kérdezek valmit ami kapcsolódik egy témához, azért az egy válaszért nem nyitok semmit:

Ugyanis ha  pld románok gyártják ezeket, akkor honnét vesszük hogyel lehet adni egy jelek szerint zsákutcának bizonyult terméket a világpiacon?

Ez a HTKA cikk 2010-es! -szóval a szomszédok már akkor tudták mibe érdemes befektetni?

Főleg  ha a honv miniszter épp  mai lapban nyilatkozott olyasmit, hogy magyar hadiidpar csak akkor lehet sikeres ha világszínvonalú, világpiacon eleadható terméket gyárt.

 
 
A wikipédián valaki összeszedte, hogy a BTR-80-asoknak milyen tipus hibáik vannak:

 



Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).
Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).
A harcjármű nincs felszerelve korszerű passzív éjjellátó berendezéssel. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.) A magyar járművek egy részét felszerelték KM-1M típusú passzív éjjellátó berendezéssel, amely a jármű tetején helyezkedik el. Tehát a parancsnok és a járművezető is rendelkezik éjjellátóval.
A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorral, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatbbe beépített 30mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.
A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívül szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.
A lövegtorony nem rendelkezik saját, körkörös figyelő-periszkópokkal, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!
A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítani, ha működik a kb. 40le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművek 480 lóerős dízelmotorral rendelkeznek, valamivel kisebb össztömeg mellett).
A BTR–80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000 km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)
A BTR–80 páncélzata gyenge: még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból. A BTR-80 a szovjet hadsereg gépkocsizó lövész egységeinek szabvány felszereléseként lett rendszeresítve, tehát tévedés, hogy rendőrségi feladatokra tervezett járműről lenne szó. A korabeli követelményeknek megfelelő volt a katonai doktrína szerint, a Magyar Honvédségben általa leváltott PSZH típus sem volt jobb ilyen szempontból.
Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmében szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)
BTR–80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd honvéd hősi halálához vezetett.

 
 
Hmm--most esett le a húszfilléres- terepjáró képessége korlátozott.Mi viszont teszünk rá egy NBC laboratóriumot, és reméljük hogy lesz út a sugárfertőzött területre?

Hát-atomcspás esetén?

Illerve eddig minde rendes katasztrófafilmen tele volt /mondjuk egy piszkos bomba esetén/ a városból kivezető út elhagyott autókkal.
 
Szerintem túl könnyen írjátok le a BTR -t. A célja elvileg az, hogy a harctérre juttassa a katonákat, nem pedig az, hogy a támadást vezesse, nem IFV -nek készült.

Mellesleg, nem hiszem, hogy a harckocsikon kívül túl sok páncélozott járművön van stabilizált főfegyverzet, a britt Warriorokra is csak most raknak például ilyesmit ( http://htka.hu/2011/10/28/elstartolhat-a-warrior-modernizalas/ ), pedig az egy elég komoly  IFV -nek számít.

RPG találatot meg nem nagyon bír ki egy APC sem.
 
<a title="F1End profiljának megtekintése" href="http://htka.hu/kerekasztal/tagok/f1end/">F1End</a>

De kibírja :D
 
Azt kell hogy mondjam <a title="imike profiljának megtekintése" href="http://htka.hu/kerekasztal/tagok/imike/">imike</a> részletes leírása után leírnám Én is a BTR-t bár egy turbot még megprobálnék rárakni a verdára több lóerő elérése érdekében. De az hogy a lővész szar helyen szar kilátással meg a többi hiba, páncélzat hiánya, ezt buktuk.
Az a baj a loerő hiány miatt nem lehet még kerámia páncélzatot sem rakni pluszba rá , mert befullad a verda :D :D
 
kösz a btr wikit, korrekt

 

visszatérve a komondorhoz, másodlagosnak érzem, hogy ebből se mi se más nem fog vásárolni, ez alap jelenség haditechnikai fejlesztésnél. elsődleges ami megdöbbentő és örömteli benne, hogy ilyesmi készülhet ma és itt.

 

a dilemmát illetően, főleg kis hadeseregknél a fúzió lehet a megoldás. ugye léteznek harckocsiból kiinduló ifv barkácsmegoldások, és ott a másik út, amikor az apc-t igyekezünk izmosítani.

 

amit elképzeltem egy multifunkciós jármű. az alap három fő személyzettel, könnyű fegyverzettel, két pár gumilánctalppal, hogy terepen is mozogjon és könnyű meg javítható is legyen. aknavédett alváz, úszóképesen (lehet mindkettő, rugja meg a ló).

legyen moduláris: csapatszállító, kórház, nbc, ágyús, sorozatvetős felépítménnyel, légvédelemtől a kifőzédig. ezeket automatikusan vegye fel és lökje le magáról, két emberrel legfeljebb öt-tíz perc alatt cserélje le.

nem kell kicsinek lennie, a szétkaphatósággal együtt viszonylag jól szállítható lesz.

akció közben ugyancsak jól jöhet, ha mondjuk a sorozatvető ha már megrakta az ellent azzal amije van, szépen visszajön és viheti a csapatot, vagy a kórházat (visszavonuláskor ugyanezt fordítva) - és természetesen a modulok lerakott üzemmódban is funkcionálnának, nagy baj esetén helikopterrel emelhetőek.

hol tévedek?
 
igaz is: ahogy mondják egy sikeres önálló fejlesztés öt év előnyt jelent.

ha N eszköz beszerzésével kiváltasz 3*N minőségben, korszerűségben és kompatibilitásban eltérő eszközt, árban, kenőpénzben és rendszeresítésben, az vajon megéri-e?

külön cégek gyártanák a modulokat? licenszelhető? igen. az elkövetkező évtized legnagyobb hadiipari piaca? délkelet-ázsia.

még szerencse, hogy nem a kisantant. ők nem tudnának annyit fizetni.
 
Ez a moduláris megoldás jónak hangzik, de csak hangzik.

Harctéren de még békeidőben is macerásak és homlokegyenest ellenkező követelményeknek kellene megfelelni. Próbálkoznak ilyennel több kevesebb sikerrel, de inkább kevesebbel, az ötlet jó de valahogy nem igazán életképes (még?).
 
nehogy úgy tűnjön, hogy a spanyolviaszt próbálom feltalálni:

http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?40812-Boxer-MRAV&s=9bebf7e7aadb97082abcf6f8bac2751e&p=818561&viewfull=1#post818561

csak a kerekeket felejtsük el és már jó is
 
 gondolatmeneted követve megfordult a fejemben, hogy ha bombával ki lehet iktatni egy menetoszlopot/járműcsoportot, vajon a tüzérség az irányított lövedékkel nem képes erre?

 

képes. ha a tüzérségeddel lőtávolban vagy,  ÉS rendelkezel célmegjelölő képességekkel.

 a szokványos páncéltörő rakétáknál nagyobb hatótávolságú rakétát szerelni olcsó járműre és azzal levadászni mindenféle nehéztechnikát az ellenség hatótávolságán kívülről.

 

MLRS és tsai? Ha van ilyen technikád, és HA ki tudod jelölni a célt. Meg ha durva sok pénzed van.... Forma-1 es autóval nem jár az átlagember boltba.

Egyébként  régóta léteznek memóriám szerint ilyen célokra robbanófejek...

De miért is fejlesztik gőzerővel a mobil Iron Dome-hoz hasonló rendszereket?
 
"akció közben ugyancsak jól jöhet, ha mondjuk a sorozatvető ha már megrakta az ellent azzal amije van, szépen visszajön és viheti a csapatot, vagy a kórházat (visszavonuláskor ugyanezt fordítva)"  – ez 1 logisztikai rémálom, sokkal több kérdést felvet szerintem mint amennyit megold

Véleményem szerint (szigorúan az enyém és nem is értek hozzá:)) az dönt majd hogy mennyire mennek el a modulrendszer felé az hogy mennyire életképes a rendszer - mennyire lehet a különféle dolgokat összepárosítani és egyáltalán megéri? Szerintem megint csak, ez a lepakolom és megyek a másikért kissé hajmeresztőnek tűnik nem tudom elképzelni hogyan működne a dolog szervezésben, személyzetben stb -  technikailag meg lehet valósítani csak a háttér hogy lenne?

 
 
48089 said:
Szerintem megint csak, ez a lepakolom és megyek a másikért kissé hajmeresztőnek tűnik

Ilyen rendszert lényegében már csináltak az oroszok, a Vodnikról egy rögtönzött daruval lepattintható a raktér és már lehet is egy másikat feldobni rá. Persze ez más járműkategória, de alapvetően megoldható a dolog, a tényleges gyakorlati haszna és alkalmazhatósága azonban kérdéses.
 
nem gondolom, hogy folyamatosan a "van másik" című bohóctréfát kellene eljátszani ezzel, bár ha egyszer meglepetést lehet vele okozni az már jó.

a németek megoldásából azt olvasom ki, ha be is kapsz egy rpg-t, kisebb eséllyel bukod az egész járművet.
 
Sokszor szóbakerül de ritkán idézik : http://en.wikipedia.org/wiki/STANAG_4569 

Azért kíváncsi lennék az emlegetett BTR melyikbe sorolható . olyan 2 körülire tippelek

 

és egyebekhez mj.: a Guarani kapcsán a brazilok is leadták az új rendelést mert a tapasztalat azt mutatja hogy a legújabb 6x6-os képlet  nem lesz elég teherbíró  .  -ez van ha alulterveznek vmit, ráfizetés

 

És hogy a tárgyalt járművek mivel kerülhetnek alkalomadtán harcérintkezésbe azért az se éppen kívánságműsor (egyre több Uav vagy ahogy a szükség diktálja)