A harckocsik/lövészek aránya sok mindentől függhet egy köteléken belül. Önmagában a lövészszakasz és az egyszem harckocsi is jól tud együtt dolgozni, és néha kell is. Nagyon fontos, hogy a lövész és harckocsi alegységek ismerjék egymást, és harcban jó legyen a kommunikáció ilyen kicsi kötelékek között is.
Az is igaz, hogy a gyakorlati tapasztalat az, hogy a harckocsi nagyobb kötelékekben alkalmazva képes látványos eredményeket elérni.
A négy egy arány (lövész/hk) azonban csak addig elég, amíg az ellenségnél nincs harckocsi. Ahogy megjelenik az ellenfélnél is a harckocsi, egyből a harckocsik összecsapása fogja eldönteni a harc kimenetlét, kicsit azért megspékelve a lövészek egyre hatékonyabb páncéltörő fegyvereinek tüzével. Ez utóbbi miatt nagyon fontos az ellenséges gyalogság (és azzal együtt minden páncéltörő erő, RPG/CG és nagyobb IPR-ek is!) leválasztása, amire legjobban a saját gyalogság képes.
A harc természetéből adódóan az ellenfelek mindig igyekeznek helyi erőfölényt kialakítani, vagy a kialakultat ellensúlyozni, gyors manőverekkel, átsportosításokkal, tartalékok harcba vetésével.
Az ellenfél páncélosait ellensúlyozni csak páncélosokkal lehet, páncéltörőkkel csak megállítani, azt is kockázattal. Emiatt ahol megjelenik néhány tank (szakaszonként egy, vagy századonként egy szakasz) ott szinte azonnal hasonló mértékben be kell vetni a másik félnek is tankjait.
Ennek a folyamatnak eredményeként valamely fél még több harckocsival igyekszik eldönteni az összecsapás kimenetelét, így arányaiban már egyes arcvonalszakaszokon több harckocsit vetnek be (jellemzően a második lépcsőben, egy összevont kötelékben). Ha ekkor vizsgálja valaki a harckocsik számát akkor a lövész/hk arány már a tank felé mozdul el.
Ez volt az oka annak, hogy az orosz hk dandárokban a 3-4 hk.z mellé elegendőnek gondoltak egy glz.-t szervezni, hisz fő feladatként ezek a dandárok a második (csapásmérő) lépcsőben lettek volna bevetve vagy a siker kifejlesztése érdekében, vagy (szarabb helyzetben) az ellenség betört erőinek megállítására.
Viszont az első lépcsőben lévő gl.dd.- három egyes lövész/tank aránya (3 glz,/1 hk.z) megfelelt első lépcsős feladatuknak.
A számok alapján egy lövészzászlóalj parancsnok a megerősítésül kapott harckocsiszázadot alkalmazhatja úgy is, hogy önállóan, de csak második lépcsőben és akkor is kell neki lövész megerősítés, jellemzően egy szakasz.
Az elv itt is ugyan az:
Nem tudjuk, hol fogja az ellen bevetni az ő harckocsi erőit, illetve nem tudjuk, hol lesz lehetőségünk hatékonyan bevetni a tankokat, valamint nem szeretnénk az ellenséges felderítés előtt felfedni a támadásunk főerőkifejtését.
A harc folyamán ahogy kiderül, hol lehet a leghatékonyabban bevetni a hk. szd. harccsoportot, megkezdik annak előrevonását és harcba vetését. Dandár szinten hasonló az elv. Viszont az egy lövészszakasznak egy hk század mellett nagyon nehéz feladata van, én nem annyira hiszek abban, hogy ott minden kafán fog menni.