Sz-400 Triumf / S-400 Triumf / SA-21 Growler (Oroszország)

[molnibalage]

laiki
Hihetetlen de igaz!

Ajánlom az összeset végigolvasni, mertl láthatólag nagyon nem vagy képben.
http://htka.hu/author/molnibalage/

A HT összefoglalóban var pár pontatlanság, lesz megint valamikor bővítve és átírva, de hogy pontosan mikor, azt nem tudom. Hpasp és sanszosan más is részt vesz benne.

 

[ghostrider]

A főiskolán egy tanár mondta nem hivatalosan az induláskor fellépő gyorsulásokat, erre utaltam, amikor ezt írtam. Az, hogy a rakéta a hajtómű begyújtása után mennyi idővel hagyja el az állványt, nem tudom, de látszik a V-755 rakéta esetében, hogy a diagram alapján nagyjából max.1-1,5 sec múlva eléri a hangsebességet. Nem akarok ezen vitatkozni, a diagram alapján elméletileg nem lehetséges, hogy az állványon elérje a hangsebességet. Mindenesetre ki tudja, mert a Kub esetében is konkrétum hangzott el és ki tudja a tanár honnan vette. Nem volt egy szófosó hülye, a szakmához is elég jól értett.

A diagram, amit betettél a 20D rakéta diagramja, nálunk a 20DSZU (V-755U) és 5Ya23 (V-759) rakéták voltak rendszerben. A diagram elég jól mutatja, hogy az első fokozat a 20D rakétánál kb. 3sec. múlva kiég, nagyjából 520 m/s sebességgél (1,5km), utána a menet hajtómű állandó gyorsulással növeli a sebességet 1.100 m/s-ra. A 20DSZU és 5Ya23 rakéták esetében 5 sec az első fokozat kiégése kb. 2,5-3 km-re. Az első fokozat Kartukov PRD-18 hajtómű tolóereje 265kN és 455 kN. Azért ez nem kis különbség.
Azt elírtam, hogy ekkor már 1.100 m/s a sebesség, ebben tévedtem. A menet hajtómű gyorsít folyamatosan maximális sebességre.
Ha az általad belinkelt diagramot jól megnézed, akkor láthatod, hogy az aktív fázisban 17,4 fok esetén (ameddig a hajtómű működik), még a 35 km-t sem éri el a hatótávolság, az 56 km a passzív szakaszra vonatkozik, a szaggatott rész!
A 20DSZU rakétánál 43 km az aktív szakasz! Ezt a ballisztikus pálya miatt írtam, ezzel kell számolni, mivel itt van az égésvégi pont, nem az 56 km-en! Az 5Ya23 rakéta hatótávolságban kb. 4km-rel kevesebb, mert nagyobb manőverező képességgel rendelkezik, kimondottan manőverező célok ellen fejlesztették ki. A Volhov-nál a Dvina-hoz képest betettek egy földközeli üzemmódot. Erre azért volt szükség, mert Vietnámban nagyon intenzív zuhanással védekeztek az amerikai vadászok az előre tartásos rávezetés ellen, így a földbe vezették a rakétát. A Volhov esetében az előre tartást másképpen kezelte a rendszer, kivédve az idő előtti földbe csapódást.
A gyors sebesség csökkenés a passzív szakaszban pedig nagyon intenzív manőverezésre vonatkozik, bármilyen rakéta esetében.
b14643.de/Spacerockets_1/Diverse/SAM_S-75/
Ez inkább már az SA-2 topic.

Közel 20 év távlatában sok minden megkopott, néha mellé nyúl az ember, valamire rosszul emlékszem, előfordul, nemcsak velem! Azért nagyon sok minden nem publikus még most sem, de azért még úgy gondolom, hogy eléggé képben vagyok lérak. területen.

 

[molnibalage]

Ha az általad belinkelt diagramot jól megnézed, akkor láthatod, hogy az aktív fázisban 17,4 fok esetén (ameddig a hajtómű működik), még a 35 km-t sem éri el a hatótávolság, az 56 km a passzív szakaszra vonatkozik, a szaggatott rész!

Mert helytelenül tetszik értelmezni a HMZ-t...

Folyamatosan közeledő célnál adott magasságon az indítás történhet 57 km-nél és 50 sec, mire kiég a hajtómű. Csak éppen a célpont is közeledik eközben...

A legátlagosabb gép is képes csapásérő konfigban 800-900 km/h-val repülni pl. egy B-52. Ez cirka 200-230 m/sec. Ezalatt tehát a cél közelebb jöhet, ha nem teljesen közeledő aspektus van, akár 150 m/s-cel is meg persze a mellérepülés - az, hogy mennyivel az osztály mellett és milyen irányban repül az is számít. (Szimpla trigonometria.) Ez majdnem 10 km. A rakéta a passzív szakaszban is bőven rendelkezik sebességgel a manőverezéshez.

Ezen felül a rakéta fix 17 fokos pályája is minden, csak nem ideális. Tudtommal van olyan előretartási/rázvezetési módja a Volhovnak ahol sokkal gyorsabban emelkedik a rakéta és aztán gyorsít tovább közepes magasságon. Tehát a passzív szakasz időben ugyanakkor jön, csak éppen nagyobb távolságon és nagyobb sebességnél.

 

[ghostrider]

Molni, A HMZ nálad mit jelent? Ne keverd az indítási zónát IZ (SZ), a garantált indítási zónát GIZ (GSZ), a megsemmisítési zónát MZ (KZ) és a garantált megsemmisítési zónát GMZ (GKZ). Ezeknek van minimális és maximális távolsága, alsó és felső határa.
Ezek mind függenek a cél sebességétől, repülési magasságától, manőverező képességétől, a rakéta rávezetés módjától. A mellé repülés pedig a paraméter, amely a repülési útvonal minimális távolsága a komplexumtól, ez a megsemmisítési zóna vizszintes vetületéből látszik és az "oldalai" ezért vannak levágva. Egy 3Mach sebességű 20.000m magasságban repülő cél esetében (pl. MiG-25 ellenörző célnál régen a VSZ alatt) az indítási zóna kb. 80 -100 km volt, paramétertől függően. Egy közel hangsebesség alatt repülő cél esetében kb. 60 km az indítási távolság, ha a távoli határon akarják elfogni. A 43 km, a megsemmisítési zóna távoli határa, a találkozási pont. Nem manőverező cél esetében nagy valószínűséggel 56 km belül is lesz találat, de azért ezt nem igazán szokták "bevállalni".
Az SA-2 változatainak idevágó adatai, röviden.
armyrecognition.com/russia_russian_missile_system_vehicle_uk/sa-2_guideline_s-75_dvina_desna_volchov_ground_air_missile_system_technical_data_sheet_specification.html
Az SA-2f esetén a V-760 rakétára vonatkozik, amely atom töltettel rendelkezik.
A mostani (főleg) nagy hatótávolságú komplexumoknál szoktam figyelni, hogy mekkora a maximális felderítési távolsága a rendszernek, mert az sok mindent elárul.

 

[molnibalage]

Anno Hpasp lineklte a szép összetett 3D-s diagramokat a Nyeva zónáiról és asszem a Volhovéról vagy a Dvináéról.

Sz-200 esetén.
http://www.ausairpower.net/PDF-A/S-200VE-Engagement-Envelope-F.pdf

 

[ghostrider]

Az jól látszik, hogy az S-200VE légvédelmi rakéta rendszernek mennyire jellegzetes a megsemmisítési zónája, amely főleg a nagy hatótávolságú rendszereknél jellemző.
A következő ábrán az S-300VM rakétáinak megsemmisítési zónájának függőleges vetülete látható nulla paraméternél aerodinamikai célok esetén, amely sok hasonlóságot mutat a Vega rendszerrel.

Egyértelműen látszik ezen rendszerek megsemmisítési zónáiból, hogy a rakéták teljesen más rakéta rávezetési metódussal rendelkeznek. Ahogyan molni te is leírtad, minél gyorsabban nagy magasságba emelkednek és felülről támadják a célt.

 

[ghostrider]

Almaz-Antey 40R6/S-400 Triumf/SA-21 Mobil légvédelmi rakéta rendszer

Maximális felderítési távolság: 600 km
Egyidejűleg leküzdhető célok maximális száma teljes kiépítés esetén: 80 (36 volt a korai fázisban), célkövetéssel együtt:160
Reakció idő 9M96E/E2 esetén: 8 sec
A rendszer javításközi ideje: 10.000 óra
Telepítési idő: 5 perc

98Zh6E tűz alegység (üteg) max. 48 rakéta (9M96E/E2 nélkül), amelyből max. 4-8 lehet egy 30K6E egységben (osztály, vagy ezred) 384 rakéta (9M96E/E2 nélkül).

A tűz alegység berendezései:

1db 92N6E Grave Stone 3D többfunkciós tűzvezető lokátor állomás MZKT-7930 alvázon. Hatótávolsága: 400 km, egyidejűleg felderíthető, követhető célok száma: 100;

opcionálisan 96L6E 3D felderítő lokátor állomás Hatótávolsága: 300 km, egyidejűleg felderíthető, követhető célok száma: több mint 100;

4-12 db TEL szállító-indító jármű, amelyből kétféle lehet:
1. 5P85TE2 TEL rakéta szállító-indító BAZ-64022 nyerges vontatón (4 db rakéta konténer)

2. 5P90S/SE TEL rakéta szállító-indító BAZ-6909 járművön (4 db rakéta konténer)

A 4db rakéta konténer variálható 3 x 48N6E6/4x9M96E/E2, 2x48N6E3/8x9M96E/E2 vagy 1x48N6E3/12x9M96E/E2 rakéta konfigurációban
Légvédelmi rakéták a rendszerhez:

48N6E3 típus
Maximális hatótávolság: 250 km,
Maximális hatómagasság: 30 km,
Minimális hatómagasság: 10 m
Rakéta hossza: 7.500 mm,
Rakéta keresztmetszete: 515 mm,
Rakéta tömege: 2.635 kg,
Rakéta harci rész tömege: 180 kg,
Rakéta max. sebessége: 2.000 m/s,
Tárolási idő: 15 év,
Cél maximális sebessége: 4.800 m/s;

40N6 típus aktív/félaktív kombinált lokátoros rávezetés
Maximális hatótávolság: 400 km,
Tárolási idő: 15 év,
Cél maximális sebessége: 4.800 m/s;

(A 77N6-N/N1 az S-500 rendszer rakétái, a 3M22 valószinüleg hajó elleni rakéta).

9M96E/E2 típus aktív lokátoros rávezetés
Maximális hatótávolság: 40/120 km,
Minimális hatótávolság: 1/2 km
Maximális hatómagasság: 20/30 km,
Minimális hatómagasság: 5 m
Rakéta hossza: 4.750/5.650 mm,
Rakéta keresztmetszete: 240 mm,
Rakéta tömege: 333/420 kg,
Rakéta harci rész tömege: 24 kg,
Rakéta max. sebessége: 900/1.000 m/sec,
Tárolási idő: 15 év,
Manőverező képesség 0/20km: 60/20G

ew/2014/07/08__17_04_10/01.jpg6fc59c04-df1f-4d0f-991e-979f20df36d4Original.jpg" />

22T6-2/22T6E2 rakéta átrakó jármű az 8 x 8 Ural 532361-1012 platformon

5T58-2 rakéta szállító jármű BAZ-6402-015 nyerges alvázon

55K6 Parancsnoki és vezetési központ 8 x 8 Ural 532361 járművön

Egység szinten:
9S52M1 Polyana-D4М1 Parancsnoki és vezetési központ egység szinten.
Adatokat kaphat az A-50/100 AWACS rendszerektől is.

91N6E Big Bird 3D távolfelderítő lokátor állomás MZKT-7930 platformon: Max. felderítési távolság: 600 km, egyidejűleg felderíthető célok száma: 200

Opcionálisan telepíthető berendezések:
59N6E Protivnik GE (Gamma DE) mobil 3D felderítő lokátor állomás MZKT-7930 nyerges platformon.
Teljesen automatizált, lehetséges a légi járatok adat feldolgozása, másodlagosan légiforgalmi irányító lokátorként is működhet. Hatótávolsága 400-600km, magasságban 200 km, ezért képes műholdakat is követni. Egyidejűleg felderíthető, követhető célok száma: 150; Térképező üzemmóddal, nagy felbontással, adaptív jelfeldolgozással 10 párhuzamos vevő csatornával, nagyfokú zavarvédelemmel rendelkezik. Telepítési ideje 15 perc.

Orion + Avtobaza-M (1RL220VE) passzív felderítő lokátor állomások a cél kijelölése a légvédelmi rendszer számára.


Végül az új ALMAZ-Antey gyár terve:

 

[ghostrider]

Hiába nyomtam rá a hozzászólás küldésére, ez még lemaradt:

9S52M1 Polyana-D4М1 Parancsnoki és vezetési központ.

Adatokat kaphat az A-50/100 AWACS rendszerektől is.

 

[Mackensen]

Jó ez a kép, LCD képernyő és tekerős telefon egymás mellet

 

[Mackensen]

Ezen meg kép HP nyomtatót véleg felfedezni))

 

[dudi]

Mi a probléma?

 

[Mackensen]

Csak nagyokat vidulok a dolgon, még azt a narancssárga ragacsot is rajta hagyták ami a csomagolásnál rajta van. Szerintem ez valami kiállításra készült és még csak ki sem próbálták, mert papírt sem tettek ezek szerint a nyomtatóba))
Aztán, meg milyen oprendszert használnak?
Meg aztán az is kicsit fura, hogy a monitorokon mintha ragasztópapír lenne (olyan amilyenekkel a komolyabb szobafestők ragasszák az ablakokat) azokon a helyeken ahol a márkajelzés van
Amúgy az ég adta világon semmi probléma.

 

[ghostrider]

Mackensen, nem tudtad, hogy a tbk örök életű és sohasem hagyja cserben a használóját?
Nem tudom, hogy mikor és hol készültek a képek, de biztosan nem mostanában. A nyomtató alapján legalább 10 éve. A nyomtató lehet, hogy csak prezentáció. Ki tudja? Különben ismersz orosz pc nyomtató márkát?
Itt van még két kép a rendszerhez ugyanonnan.

Csak remélni tudom, hogy nem a Windows valamelyik változatát használják, mert a programozásban azért nem igen vannak lemaradva a világtól.

 

[Mackensen]

Megfogtál, tényleg nem tudok orosz nyomtatómárkáról viszont oprendszert sem ismerek. Lehet valamilyen saját linux változatot használnak.

 

[boki]

saját linux változatot használnak.

Ezt eltaláltad.

 

[nyugger]

Sikeres tesztet hajtottak végre az Sz-400 nagy hatótávolságú rakétájával: http://tass.ru/en/russia/787269

 

[Python]

5P85T2 TEL Sz-400:

 

[joker]

Remélem amin a narancs csíkozás van az mind megy a szakiknak, ha az uknránok nem fogják vissza magukat.

 

[ghostrider]

5P85T2 TEL rakéta hordozó/indító rendszer

Nagy kár, hogy a lokátor rendszerei nem vonultak fel, mert akkor lett volna teljes a kép.

 

[boki]

Sz-400 Algériában?
Legalábbis ezt állítja az algériai hadsereghez kozel álló blog.
http://www.secretdifa3.net/2015/07/14/algeria-have-begun-deploying-s-400-sam-systems/