Szonárok

[molnibalage]

Ezt a pdf dolgot igencsak támogatom.Hálám a plutó pályáján túl is üldözne.

Ha vége van, akkor egybefűzhetem. Nem nagy truváj.

 

[Celebra]

Ha vége van, akkor egybefűzhetem. Nem nagy truváj.

Neked.De nékem már a Comodor64 is felfoghatatlan csoda volt.Nameg kezelhetettlen.Isten áldja a grafikus kezelőfelületet,mert a DOS,az valami izé.Vagy valami bigyula.Esetleg akármicsoda.De igy is kb negyedévente odadom valamei kompjúterértő ismerősömnek a gépet,karbantartás véget.Azok meg a hajukat tépik,hogy hogy vagyok képes igy összekutyulni a gépet.....
Előre is köszönöm

 

[Celebra]

Arról infód, hogy mikor jelentek ezek meg? Az Akula esetében dedikált csalivetők is megjelentek ugye, de előtte hasonlóra nem volt példa.

Németek is probálkoztak vele a II,vh-ban.Sőt,volt vetőcsőböl kilőhető elsűlyedést szimuláló csomaguk is.Tudtommal LA és a Ohio osztályok is rendelkeztek csalivetővel,krzdettől.Bugyborékos fajtával mindenképpen

 

[Törölt tag 1945]

A hidegháború végére elenyészett az US NAVY addigi fölénye, amit a SOSUS rendszer megléte, illetve tengeralattjáróik zajszintjében élveztek a szovjet egységekkel szemben.
A COCOM lista lerövidítése után a már sólyán lévő Akulák-ba (Pr917U impr.Akula-I) már az új ultra pontosságú gépeken gyártották le az alkatrészeket, illetve az újonnan gyártottakat (Pr917M Akula-II) már eleve ezekkel szerelték fel.
Először a történelem folyamán, az akkor már Orosz tengeralattjárók zajszintje (ugyancsak pár évig), de megegyezett az éppen szolgálatban álló amerikai csúcs tengeralattjáróval.
Az új Akulák és a 688i is 120dB alapzajjal üzemelt.
A szovjet Pr667BDRM Delta-IV, és Pr941 Typhoon rakétahordozók visszahúzódtak a jéggel borított tengerek alá, ahol lokációjukat már nem lehetett P-3 Orion gépekkel pontosítani.

Ahogy egy amcsi admirális megfogalmazta, "the Cold War ASW was saved by the bell" utalva a bokszmérkőzés végét jelző csengőre, és arra hogy az akusztikus előny pont a hideg háború végéig tartott ki.

A fenti fejleményekre a US NAVY válasza egy még csendesebb, még nagyobb szonár nyereséggel rendelkező, a harcérintkezést sokáig fenntartani képes (tehát több torpedót szállító), és egy időben több cél (rakétahordozó és vadász kísérője) ellen is győzelemre esélyes (több torpedó vetőcsővel rendelkező) vadász tengeralattjáró jelentette, amibe az összes csúcstechnológiát beletervezték, pénz nem számít alapon.

Ez lett minden idők legdrágább atomtengeralattjáró típusa, az egységenként 3 milliárd dollárba kerülő SSN-21 Seawolf osztály.

66%-al nagyobb teljesítményű, természetes cirkulációjú reaktora propulzor meghajtással (aminek a csendes 7 ágú hajócsavarnál nagyobb a vesztesége) a korábbinál jelentősen nagyobb (20 csomó) taktikai sebességet tett lehetővé 110dB zajszint mellett.
25 csomó sebességnél még mindig kevesebb zajt bocsájt ki, mint a 688i egy helyben lebegve.
35 csomós végsebessége lehetővé tette a rendszerben álló összes (УСЭТ-80 "Тамга", УГСТ "Физик", УЭТ-1) szovjet-orosz torpedó típus kimanőverezését.

Mivel az orosz bázisokhoz közeli jeges tengereken fegyverzetének utántöltésen nem megoldott, így 30%-al több, 50db torpedót szállít fedélzetén, a 688i 37db-hoz képest.
8 torpedó vető csöve a duplája a korábbi 688i 4db-nak, amivel egy időben több cél (rakétahordozó és vadász kísérője) ellen is sikerrel veheti fel a küzdelmet.

Mk.48 Mod.6 ADCAP-MODS zaj-csökkentett torpedóját indítása után csak később észleli célja, így ellen-tevékenységre kevesebb ideje marad.
63 csomó sebességével, és 4000 láb célkövetési távolságával jelentősen felül múlja szovjet-orosz gyártmányú ellenfeleit.
1980 - УСЭТ-80 "Тамга" - 48 csomó - 1km
2015 - УГСТ "Физик" - 50 csomó - 2.5km
2019 - УЭТ-1 - 50 csomó - 3.5km

AN/BSY-2 integrált digitális szonár komplexum elemei:
- 24 láb átmérőjű, gömb alakú, középfrekvenciájú aktív (és passzív) szonár
- patkó alakú, alacsony frekvenciájú passzív szonár
- digitális tűzvezető rendszer
- TB-16 "Fat Line" Array, vastag vontatott szonár
- TB-29 "Thin line" Array, vékony vontatott szonár
- AN/BQG-5 Rapid Localization Wide Aperture Array (RAPLOC WAA) - gyors célbemérést lehetővé tévő szonár komplexum

A fenti komponensek közül egyedül a TB-16-os vastag vontatott szonárt tartották meg az AN/BSY-1 komplexumból, az összes többi elem új.

A hajó orrát az új 24 láb átmérőjű, gömb alakú, középfrekvenciájú aktív (és passzív) szonár uralja.
Körbeveszi azt a patkó alakú, alacsony frekvenciájú passzív szonár elemei 3 sorban.

Becsüljük meg ennek a 60%-al (15 láb - 24 láb) növelt átmérőjű gömb szonárnak a nyereségét, 1kHz frekvencián.

Szonár kerülete
K = D * π = 24ft * π = 75.4ft

hidrofonok távolsága
Øh =K / N = 75.4ft / 76db = 1 ft

hullámhossz
λ = 2* Øh = 2 * 1 ft = 2 ft

közép frekvencia
fo = c / λ = 5000ft/s / 2 ft = 2.5kHz
Látható, hogy a közép frekvenciát a szonár méretének növelésével 4.2kHz-ről sikerült 2.5kHz-re csökkenteni.
Alacsonyabb frekvencia, nagyobb hullámhosszt jelent, márpedig a hosszabb hullámhosszú hang jobban terjed a vízben.

Szonár nyeresége 1kHz frekvencián
DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (f) = 10*log(1064db) - 20log (2.5kHz) ≈ 22dB

Ez az érték, azért figyelemreméltó (15 láb átmérőjű szonár nyeresége 15dB volt), mert megközelíti a TB-16 vastag vontatott szonár 24dB nyereségét.

AN/BQG-5 Rapid Localization Wide Aperture Array (RAPLOC WAA) - gyors célbemérést lehetővé tévő szonár komplexum

A RAPLOC szonár komplexum oldalanként három-három passzív szonár csoportot tartalmaz, amivel a már felderített cél távolsága háromszögelés módszerével, pillanatok alatt megállapítható.

TB-29 "Thin line" Array, vékony vontatott szonár

A csendes Akula-II felderítésére egy a korábbi TB-16-hoz képest 12x-es apertúrájú vontatott szonár megalkotásával reagáltak, ami a TB-23-ast váltotta.
A nagyobb nyereség elérése érdekében, a hidrofonok számát tovább növelték (számuk a korábbi 198-ról 832-re nőtt).
A hidrofonok és a tengeralattjáró közötti adatátvitelt a korábban alkalmazott koaxiális kábel helyett immár, optikai üvegszálas adatátvitel váltotta.

A TB-29 832db hidrofont tartalmaz 2860 láb (870m) hosszan, és 1.5 hüvejk (3.8cm) átmérőben.

A tengeralattjáróhoz a TB-29 szonár komplexum egy 1200 láb (360m) hosszú, és 0.75 hüvejk (1.9cm) átmérőjű kábelen keresztül csatlakozik, amivel azt így el lehetett távolítani a tengeralattjáró propulzorának zajától.

Ezen a hosszon már szinte teljesen kizárt hogy a szonár a tengeralattjáró mögött tökéletesen egyenes vonalban helyezkedjen el, és elemeinek mélysége is erősen függ a vontató hajó pillanatnyi sebességétől.

A fentiek miatt, a 2860 láb hosszú TB-29-es 13db 220 láb hosszú, a TB-16-os hosszúságának megfelelő szakaszra van osztva, és minden szakasz saját mélység illetve irány mérővel van felszerelve, amit a Seawolf számítógépe figyelembe vesz a szonárkép megalkotásakor.

A TB-29 nagyobb sebességen való megvakulása, illetve a sekélyebb tengereken a végének lelógása miatt a rövid TB-16-ost is megtartották a Seawolf osztály fedélzetén.

Számítsuk ki a TB-29 vontatott szonár nyereségét 1kHz-en.

f₀ = c N / 2 L = 5kft/s * 832db / 2 * 2860ft ≈ 0.7kHz

DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (f) = 10 log (832db) - 20log (0.7kHz) = 29.3dB + 3.1dB ≈ 32dB

Az SSN-21 USS Seawolf osztály fő ellenfelei a Pr667DBRM Delta-IV, Pr941 Typhoon, Pr971M Akula-II egységek, taktikai sebességen (pár csomó) ~130dB .. 120dB becsült alapzajjal.

TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (cél egység által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~130dB .. 120dB
NLs - Noise Level (az észlelő SSN-21 USS Seawolf egység által kibocsájtott alapzaj 1kHz-en); ~110dB
DI - receiver Directivity Index (TB-29 vontatott szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 32dB


Pr667DBRM Delta-IV, Pr941 Typhoon
TL = SL + DI - NLs = 130dB + 32dB - 110dB = 52dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a Delta-IV/Typhoon cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (52dB / 10) ≈ 160km

Pr971M Akula-II
TL = SL + DI - NLs = 120dB + 32dB - 110dB = 42dB
A terjedési veszteségből már becsülhető az Akula-II cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (44dB / 10) ≈ 16km

Látható, hogy a rakétahordozókat immáron önállóan is, nagy távolságból fel lehetett deríteni a jéggel fedett tengerek alatt.

A folytatásban az amcsik pénze is elfogy, és az oroszok még csendesebb hajókat kezdenek építeni...

 

[molnibalage]

Ez lett minden idők legdrágább atomtengeralattjáró típusa, az egységenként 3 milliárd dollárba kerülő SSN-21 Seawolf osztály.

Ez gondolom akkori dollár. Ez kb. 2/3-a volt egy Nimitz osztályú CVN-nek akkor. Durva.

66%-al nagyobb teljesítményű, természetes cirkulációjú reaktora propulzor meghajtással (aminek a csendes 7 ágú hajócsavarnál nagyobb a vesztesége) a korábbinál jelentősen nagyobb (20 csomó) taktikai sebességet tett lehetővé 110dB zajszint mellett.
25 csomó sebességnél még mindig kevesebb zajt bocsájt ki, mint a 688i egy helyben lebegve.

Ez az, ami befosatós az én szememben. Kb. tengó stealth képesség félig hibás analógiával.

Mivel az orosz bázisokhoz közeli jeges tengereken fegyverzetének utántöltésen nem megoldott, így 30%-al több, 50db torpedót szállít fedélzetén, a 688i 37db-hoz képest.

Képtelen vagyok megérteni a korábbi tengókonl levő mennyiségét is. Mi a frászkarikához kell ennyi?


A SOSUS nagy felderítési távolságának alapelvét továbbra sem értem, hogy mi tette lehetővé.

 

[Törölt tag 1945]

Ez gondolom akkori dollár. Ez kb. 2/3-a volt egy Nimitz osztályú CVN-nek akkor. Durva.
Ez az, ami befosatós az én szememben. Kb. tengó stealth képesség félig hibás analógiával.
Képtelen vagyok megérteni a korábbi tengókonl levő mennyiségét is. Mi a frászkarikához kell ennyi?
A SOSUS nagy felderítési távolságának alapelvét továbbra sem értem, hogy mi tette lehetővé.

Seawolf ≈ F-22 ≈ B-2
Árfekvésében is.
3 egység után le is lőtték...

SOSUS-nak nincs sajátzaja, csak a tenger háttérzaja ami csak 95dB, ezek mellé 100Hz középfrekin tudott dolgozni.
A matekot lásd az adott kommentben.

 

[molnibalage]

Seawolf = F-22 = B-2
Árfekvésében is.

SOSUS-nak nincs sajátzaja, csak a tenger háttérzaja ami csak 95dB, ezek mellé 100Hz középfrekin tudott dolgozni.
A matekot lásd az adott kommentben.

Nagy hidrofon = nagy hullámhossz = nagy nyereség + jól terjedő komponenst mér?

 

[Celebra]

Ez gondolom akkori dollár. Ez kb. 2/3-a volt egy Nimitz osztályú CVN-nek akkor. Durva.


Ez az, ami befosatós az én szememben. Kb. tengó stealth képesség félig hibás analógiával.


Képtelen vagyok megérteni a korábbi tengókonl levő mennyiségét is. Mi a frászkarikához kell ennyi?


A SOSUS nagy felderítési távolságának alapelvét továbbra sem értem, hogy mi tette lehetővé.

Hát a mikéntjét én sem értem,de azért vagytok ti mérnökök,sokféle szakterülettel megáldva,hogy a felhasználóknak könnyebb legyen az élete.
Kevéssé van benne a köztudatban,de a németek mindkét világháboruban a tengeren vesztették el a harcot.Azzal,hogy az ami utánpótlási bázistol nem tudták elszigetelni Európát.Ha sikerűlt volna nekik,alighanem mindkétszer nyernek.
Ne csak torpedkban gondolkozz.Akna,SUBROC,robotrepülők(szigony,és csatabárd eggyaránt),részét képezi a fegyverzetnek.Azonkivűl a harc jellegéböl adódóan viszonylag sok torpedó sikertelenségével is számolni kell.És mlg ott vannak a felszini célpontok.

 

[Törölt tag 1945]

Hát a mikéntjét én sem értem,de azért vagytok ti mérnökök,sokféle szakterülettel megáldva,hogy a felhasználóknak könnyebb legyen az élete.
Kevéssé van benne a köztudatban,de a németek mindkét világháboruban a tengeren vesztették el a harcot.Azzal,hogy az ami utánpótlási bázistol nem tudták elszigetelni Európát.Ha sikerűlt volna nekik,alighanem mindkétszer nyernek.
Ne csak torpedkban gondolkozz.Akna,SUBROC,robotrepülők(szigony,és csatabárd eggyaránt),részét képezi a fegyverzetnek.Azonkivűl a harc jellegéböl adódóan viszonylag sok torpedó sikertelenségével is számolni kell.És mlg ott vannak a felszini célpontok.

Pedig igyekeztem a matekot a végtelenségig leegyszerűsíteni...
... ha ez alapján is az a visszajelzés hogy érthetetlen a dolog, akkor semmi értelme sincs ennek a sorozatnak.

 

[molnibalage]

Pedig igyekeztem a matekot a végtelenségig leegyszerűsíteni...
... ha ez alapján is az a visszajelzés hogy érthetetlen a dolog, akkor semmi értelme sincs ennek a sorozatnak.

Én tanultam 1 félév akusztikát és zajvédelmet, de ettől még a villamosmérnöki részét nem oktatták. Enélkül is jó a sorozat, csak a levezetést nem értem.

Neked lehet, hogy annyira egyértelmű az antenna nyereség és más, mint nekem a polárgörbe, de másnak ettől ez még nem evidens. Ilyen tőmondatokban csak az érti meg, aki érti az egész hátteret. Az meg te vagy. Ha nem írod le ez kb. olyan, mintha diffegyeneleteket vezetnék le 3 sorban. A matematius értené, én nem. Más sem.

Túl tömör az írás.

 

[misinator]

Pedig igyekeztem a matekot a végtelenségig leegyszerűsíteni...
... ha ez alapján is az a visszajelzés hogy érthetetlen a dolog, akkor semmi értelme sincs ennek a sorozatnak.

Én sajnos irtó gyenge vagyok matekból (szerencsére a geometria az megy valamennyire), de becsülettel végigolvasom mindig a számítási részét.
Mivel a hangtechnika érdekel, ezért van valami halvány sejtésem, elképzelésem arról, hogy miről is szólnak pl. a decibelek, terjedési paraméterek.

Abba ne hagyd kérlek a sorozatot!


Ui: Nem az a lényeg, hogy az átlag HTKA-olvasó holnap tudna e felelni a levezetésekből, hanem az, hogy:

1, Legyen róla fogalma, hogy miről is szól - jelen esetben - a tenger vízszintje alatti hadviselés.
(Döbbenetesen érdekes téma)

2, Ha diskurzus kezdődik az olvasótól még fogalmatlanabb vitapartnerekkel, akkor elég megmutatni a - jelen esetben te munkálkodásod általi - levezetéseket, a szakszerű érveléseket. Én rendre ezt szoktam tenni, amikor még tőlem is laikusabb vitatkozni akar velem olyan témában, ami elég jól ki lett vesézve a fórumon.
Ilyenkor elég felszólítani, hogy olvassa el a témában keletkezett 68125629 (ez konkrét szám; a párom használja elégedetlensége kifejezésekor) hozzászólást, majd utána folytassuk a beszélgetést!


Konkrét esetben viszont szükséges - az olvasó tudását akár messze meghaladó - pontos levezetés.
Már csak emiatt is: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás:confused:

 

[Celebra]

Pedig igyekeztem a matekot a végtelenségig leegyszerűsíteni...
... ha ez alapján is az a visszajelzés hogy érthetetlen a dolog, akkor semmi értelme sincs ennek a sorozatnak.

Már hogyne lenne.A metódusra,az alapelvekre kivállóan rávilágitsz azoknak is,akiknek a leegyszerűsitett matemetika is magas.Galland valószinüleg képtelen lett volna megtervezni egy vadászgépet,vagy Guderian tankot.Messershmidt és Porsche megtudták tervezni,de nem tudták felhasználni.Énviszont megtervezni sem tudom,és felhasználni semHiánypótló munkát végzetek haditechnikai ismeretterjesztés terén.Kitartást hozzá.
És talán azt is megvilágitod sokaknak,hogy mennyire fontos manapság a stratégiai elrettentés szempontjábol a tengók.Kinaiak épithetnek ugyanannyi hordozot,ugyanolyan jókat,de amig ugyanannyi tengeralatjárot,és legalább olyan jókat nem tudnak épiteni mint az amik,addig valójában a helyi taktikai fölényt sem tudják megbizhatóan biztositani.Hogy ismét a multba révedjek,az amik nagy hordozflottáinak győzelmét japán ellen,a tengóik alapozták meg.A tengók kaparták ki a gesztenyét,amit aztán látványossan befalt a hordozó-flotta.

 

[Törölt tag 1945]

De, azért vannak szivárgások, tudunk olyanokról, amikor még a hidegháború idején egy Holland tengó (feltehetően Dolfjin-osztály) kvázi körbetáncolt egy amerikai SSN-t (Sturgeon vagy LA, az nem derült ki) úgy, hogy az nem vette észre.

Az egész sorozatot azért indítottam, hogy bármelyik topictárs önmaga is ellenőrizhesse például a fenti állítást...

Becsüljük meg a fenti képen látható Walrus dízel elektromos egység zajszintjét taktikai sebességen, a fentiek összeadásával...

145dB - második világháborús tengeralattjáró zaja taktikai sebességen (1000Hz)
+20dB - atomreaktor zaja <-ez nincs
-5dB - egyetlen nagyméretű hajócsavar alkalmazása, áramvonalas hajótesttel
-5dB - a ballisztikus rakétahordozók nagyobb teste nagyobb felületen adja át a zajt <-ez nincs
-15dB - gépészet leszigetelése a hajótesttől (nyugaton 1961-től)
-5dB - csendes propeller (látható a képen)
-10dB - propulzor alkalmazása propeller helyett <-ez nincs
-15dB - 3 mikrométer pontosságú gépészet (mozgó alkatrész) kivitelezés (nyugaton 1976-tól)
-5dB - természetes cirkulációjú reaktor <-ez nincs
-5dB - külső hangelnyelő bevonat (ez inkább az aktív szonárnál számít, akár 20dB-el is csökkentheti a visszavert jel erősségét) <-ez a képen nem látható

145dB - 5dB - 15dB - 5dB - 15dB = 105dB

Egy 688-as felderítési távolságának számítása a fentiekben becsült zajú Walrus ellen, már mindenkinek röptiben kell hogy menjen...

TL = SL + DI - NLs = 105dB + 24dB - 125dB = +4dB!!!
A terjedési veszteségből már becsülhető az Walrus cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (4dB / 10) ≈ 3m

Vagyis a Walrus taktikai sebességen, elektromotort használva a 688-as számára passzív szonáron tökéletesen láthatatlan.

 

[Celebra]

Alacsonyabb frekvencia, nagyobb hullámhosszt jelent, márpedig a hosszabb hullámhosszú hang jobban terjed a vízben.
Pl egy mondat,a konklúzió,amit megért az is,aki a matek-levezetést nem.De mivel megadtad a levezetés módját is,bisztossan lessz olyan is,kit a mélységi megértésre ösztönzöl.vagyis matekozásra.

 

[gacsat]

Már hogyne lenne.A metódusra,az alapelvekre kivállóan rávilágitsz azoknak is,akiknek a leegyszerűsitett matemetika is magas.Galland valószinüleg képtelen lett volna megtervezni egy vadászgépet,vagy Guderian tankot.Messershmidt és Porsche megtudták tervezni,de nem tudták felhasználni.Énviszont megtervezni sem tudom,és felhasználni semHiánypótló munkát végzetek haditechnikai ismeretterjesztés terén.Kitartást hozzá.
És talán azt is megvilágitod sokaknak,hogy mennyire fontos manapság a stratégiai elrettentés szempontjábol a tengók.Kinaiak épithetnek ugyanannyi hordozot,ugyanolyan jókat,de amig ugyanannyi tengeralatjárot,és legalább olyan jókat nem tudnak épiteni mint az amik,addig valójában a helyi taktikai fölényt sem tudják megbizhatóan biztositani.Hogy ismét a multba révedjek,az amik nagy hordozflottáinak győzelmét japán ellen,a tengóik alapozták meg.A tengók kaparták ki a gesztenyét,amit aztán látványossan befalt a hordozó-flotta.

Hhaha. Valami NATO vagy ilyesmi vizi hadgyakorlat közepén egyszer csak fölmerült egy kínai tengeralattjáró. A sok matematikából meg egy csomó minden kijön, ami aztán a gyakorlatban nem igazolódik. Az a biztos, mit kipróbáltak. Az eredmény pedig titkos.
https://dornyeij.blog.hu/2013/12/20/kina_jelentosen_erosebb_lett_a_pla_flotta

 

[gacsat]

Már hogyne lenne.A metódusra,az alapelvekre kivállóan rávilágitsz azoknak is,akiknek a leegyszerűsitett matemetika is magas.Galland valószinüleg képtelen lett volna megtervezni egy vadászgépet,vagy Guderian tankot.Messershmidt és Porsche megtudták tervezni,de nem tudták felhasználni.Énviszont megtervezni sem tudom,és felhasználni semHiánypótló munkát végzetek haditechnikai ismeretterjesztés terén.Kitartást hozzá.
És talán azt is megvilágitod sokaknak,hogy mennyire fontos manapság a stratégiai elrettentés szempontjábol a tengók.Kinaiak épithetnek ugyanannyi hordozot,ugyanolyan jókat,de amig ugyanannyi tengeralatjárot,és legalább olyan jókat nem tudnak épiteni mint az amik,addig valójában a helyi taktikai fölényt sem tudják megbizhatóan biztositani.Hogy ismét a multba révedjek,az amik nagy hordozflottáinak győzelmét japán ellen,a tengóik alapozták meg.A tengók kaparták ki a gesztenyét,amit aztán látványossan befalt a hordozó-flotta.

"a helyi taktikai fölényt sem tudják megbizhatóan biztositani."
Nem tudom, megfigyelted-e, de nem a kínai flotta parádézik Kubánál, hanem az amerikai Tajvannál. A kínai taktikai előny egy tengeralattjáró nélkül is biztosított.

 

[Törölt tag 1945]

Hhaha. Valami NATO vagy ilyesmi vizi hadgyakorlat közepén egyszer csak fölmerült egy kínai tengeralattjáró. A sok matematikából meg egy csomó minden kijön, ami aztán a gyakorlatban nem igazolódik. Az a biztos, mit kipróbáltak. Az eredmény pedig titkos.
https://dornyeij.blog.hu/2013/12/20/kina_jelentosen_erosebb_lett_a_pla_flotta

A hit legyőzné a matekot?
Nem hiszem.

Kérlek a fent bemutatott zaj becslésen alapuló felderítési távolság számítást végezd el a Song típusra.
https://en.wikipedia.org/wiki/Song-class_submarine


+ fogsz lepődni...

 

[molnibalage]

Én sajnos irtó gyenge vagyok matekból (szerencsére a geometria az megy valamennyire), de becsülettel végigolvasom mindig a számítási részét.

Pont az a baj, hogy ez nem matek, hanem fizika. Ki a búbának érti meg azt, hogy leír két sort és abból hogyan lesz antenna nyereség? Ő biztos. Én nem.
A felírt egyenlet kiszámítása annyira nem művészet, az igazi mély tartalom az, hogy

1. értsed a mögötte levő fizikát, hogy hogyan lesz pár paraméterből a nyereség
2. a mérnököknek, hogy megalkossák azt a berendezést, ami képes az egyenletben levő paramétert hozni

 

[gacsat]

A hit legyőzné a matekot?
Nem hiszem.

Kérlek a fent bemutatott zaj becslésen alapuló felderítési távolság számítást végezd el a Song típusra.
https://en.wikipedia.org/wiki/Song-class_submarine

Nem a hit, hanem a gyakorlat. Megtörtént, vagy sem? A képleteid az egyszerűstett képletek egyszerűsítései. Az igaziban, ha egyáltalán elvileg van ilyen, annyi a nem számítható, vagy ismeretlen tényező, hogy a gyakorlatban legfeljebb durva iránymutatásnak vehetők.

 

[molnibalage]

Nem a hit, hanem a gyakorlat. Megtörtént, vagy sem? A képleteid az egyszerűstett képletek egyszerűsítései. Az igaziban, ha egyáltalán elvileg van ilyen, annyi a nem számítható, vagy ismeretlen tényező, hogy a gyakorlatban legfeljebb durva iránymutatásnak vehetők.

Félig igen, félig nem. A nem mérnökök nem igazán értik, hogy melyik modellnek mekkora pontossága van, meg hogy hol és mire használhatóak. Lásd a zajló UAV vs légvédelem vitát...