Az Aport művelet tanulságai alapján, miszerint az MGK-500 Szkat szonár nem képes az amerikai ballisztikus rakéta hordozókat passzív üzemben követni, a következő műveletben résztvevő Victor-III egységek szonárkomplexumát kiegészítették a kísérleti
"Рица" egységgel.
Érdemes megismerkednünk a Ricá-val.
Ez egy extra digitális számítógép volt, amit az MGK-500 vontatott szonár kimenetéhez csatlakoztattak, és passzív üzemmódban annak irány nyalábjain vett zajt irányszögenként külön-külön, párhuzamosan, hosszú időn át integrálta.
Negyedórányi integrálási idővel elvileg +15dB-t is lehet nyerni a szonár alapnyereségén felül.
Ahhoz hogy a Rica észleljen egy célt, ami az MGK-500 Szkat passzív üzemi indikátorán nem volt látható, a célnak az integrálás negyed órája alatt ugyanabban a vételi nyalábban kellett tartózkodnia, vagyis a Victor-nak egy helyben kellett állnia, és a cél sem mozdulhatott el hozzá képest oldalszögben. (maximum távolodhatott vagy közeledhetett)
Az Atrina műveletet szintén az Északi Flotta 33. vadásztengeralattjáró hadosztályának parancsnoka, Анатолию Ивановичу Шевченко tervezte, 5 tengeralattjáró, 4 repülőgép, két hajó bevetésével, műholdas felderítés, illetve kommunikáció alkalmazásával.
http://www.submariners.ru/news/news_reg/4974/
Cél a sikertelenül végződött K-324 bevetésének megismétlése, az Aport művelet alatt alkalmazott taktikával.
A Floridai Kings Bay bázis előtt, ahol a US NAVY Ohio osztályú ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárói állomásoztak, még éppen nemzetközi vizeken várakozott a felderítő hajó, ami figyelemmel kísérte a kikötő kijáratának forgalmát, és terv szerint értesítette az Atrina művelet parancsnokát egy esetleges SSBN kikötőből való felszíni kifutásáról.
Ekkor ki lehetett deríteni, hogy mire képes a csuka MGK-500 Szkat szonárja a Rica integráltorral.
Операция "Атрина"
Résztvevői:
671PTM Щука [Victor-III] - Западная Лица kikötőjéből
-
K-244 МГК-500 "Скат" szonárkomplexummal felszerelve, és kiegészítve "Рица" egységgel. Parancsnoka Владимир Иванович Аликов.
-
K-289 МГК-500 "Скат" szonárkomplexummal felszerelve, és kiegészítve "Рица" egységgel. Parancsnoka Николай Александрович Попков.
-
K-299 МГК-500 "Скат" szonárkomplexummal felszerelve, és kiegészítve "Рица" egységgel. Parancsnoka Михаил Иванович Клюев.
-
K-524 МГК-500 "Скат" szonárkomplexummal felszerelve, és kiegészítve "Рица" egységgel. Parancsnoka Александр Фёдорович Смелков.
-
K-527 МГК-500 "Скат" szonárkomplexummal felszerelve, és kiegészítve "Рица" egységgel. Parancsnoka Борис Юрьевич Муратов.
394B Рубидий [Primor'ye class] БРЗК (Большие РаЗведывательные Корабли - nagyméretű felderítő hajó)
-
CCB-502 Закарпатье
860 Азимут [Samara class] ГИСУ (ГИдрографические СУда - hidrográfiai hajó)
-
Вайгач
35-й дивизии дальней противолодочной авиации, a Kubai San-Antonio repteréről Ту-142М [Bear-F] haditengerészeti felderítőgépekkel támogatta a műveletet
Műholdas rendszer követte az amerikai hajók mozgását, lehallgatta, illetve bemérte rádió forgalmazásukat.
1987 Márciusában ezúttal szinte egyszerre, mindössze pár óra eltéréssel futottak tengerre a Victorok, a műveletet irányító Sevcsenkó ezúttal stábjával a K-299 fedélzetéről, műholdas kapcsolaton vezette a résztvevő egységeket.
A SOSUS észlelte őket, ahogy az Atlanti óceánhoz közeledtek, és pár napon belül négyet sikerült is pontosan bemérni, az ötödik azonban idő előtt eltűnt az érzékelők elől.
Az ötödik egységet mint "the Prince of Darkness" - "a Sötétség Hercege" ismerték a NATO tengeralattjáró elhárító közösségben.
Elvileg ugyanolyan Victor-III-as volt mint a többi, mégis sokkal nehezebben volt észlelhető, zajszintje sokkal alacsonyabb volt.
Legvalószínűbbnek az tűnt, hogy ezen az egységen szigorúbban vették a rendszeres karbantartást, jobban (összeszokottabban) dolgozott a legénysége, illetve kapitánya jobban (csendesebben) vezette.
Az Északi Flotta többszörösen kitüntetett K-244-es Csuka egységét Vlagyimir Alikov kapitány vezette.
Egy szenvedélyes kapitány, aki mindig személyesen részt vett sorozott legénységének kiválogatásánál, és tisztjeiből is összetartó csapatot kovácsolt.
A K-244 műszaki ellenőrzéseken mindig magas pontszámmal felet meg.
Nyugdíjasként is ápolja hajója emlékét (az interneten is), és találkozókat szervez annak veteránjaival.
http://www.k-244.ru
Az Atlanti óceánt elérő Victorok számára, Csernyavin admirális először engedélyezte a a saját zajlenyomatukat szimuláló csalitorpedó alkalmazását, az őket követő vadászok megtévesztésére.
Amikor nyilvánvalóvá vállt, hogy az Északi Flotta "A" köteléke teljes létszámban mégsem a Földközi tengerre tart ahogy azt az elemzők korábban gondolták, a US NAVY minden az Atlanti óceánon elérhető tengeralattjáró elhárító egységét riasztotta.
A SOSUS mellett, három hordozó és kísérői, hat vadásztengeralattjáró, és az összes elérhető P-3 Orion kereste a szovjeteket.
A K-244 észrevétlen eljutott a Sargasso tengerre, és csak a nyolcadik ott töltött napjukon mérték be őket.
Alikov kapitány és legénysége azonban váratlan problémával szembesült, a víz hőmérséklete itt 25~28°C, és tengeralattjárójuk hűtő rendszere tökéletesen elégtelennek bizonyult.
Hogy csökkentsék a fedélzeten az elviselhetetlen hőséget, az összes lehetséges berendezést és automatikát kikapcsolták, de a gépteremben még így is 40°C feletti volt a hőmérséklet, amit a legénység alaposan megszenvedett.
A Csuka egyszerűen nem volt ezekre a viszonyokra felkészítve, a jég alatt jobban érezte magát.
Április 11-én érkezett el a szovjet akusztika nagy történelmi napja, amikor a K-289 Rica berendezése célt jelzett.
Popkov kapitány a lehető leghalkabban a cél irányába indult, és a jelet 8 órán át tudta követni.
A többi Victor-III Rica integráltora a bevetés alatt egyáltalán nem jelzett célt.
Hazatérés után mind az öt kapitány megkapta a Vörös Zászló érdemrendet, méltón zárva a szovjet vadásztengeralattjárók bevetéseit az amerikai partoknál.
Négy év múlva megszűnt a Szovjetunió.
