<blockquote>Remekül meglenne nélküle, de mégis belerakják az F-22-be, meg az újabb orosz gépekbe is.
Ez így nem igaz. Az F-22 kivételével semmilyen rendszerbe állított gépbe soha nem raktak TVC-t a Harrier és F-35B-t leszámítva, amiknek a célja viszont a VTOL.
Az újabb orosz gépeknél is csak egy résznél. Szu-34-ben nincs és a Szu-30 gépekben sincs tudtommal, a Szu-35-ben lesz. Asszem. PAK-FA-ban lesz. Egyszer. Talán...
</blockquote>
Ezért a kijelentésedért, különösen ebben a topicban, nyomsz itt mindenki előtt 50 fekvőtámaszt, két kört az épület körül meg még bocsánatért is esedezel...
Ember! Ez a nagy Szuhoj topic! Hogy a fenébe lehet ilyet beírni, hogy a "és a Szu-30 gépekben sincs tudtommal, a Szu-35-ben lesz. Asszem. PAK-FA-ban lesz. Egyszer. Talán..."
Te hol voltál az elmúlt 18 évben? A Szu-30-asok közül a már általam 74 ezerszer leírt verziókban 1997 óta ott virít a TVC, a Szu-35-ben 2007 óta ott van (lásd az akármelyik videót, fotót, youtube-ot, google-t, internetet, Aranysast, zord-blogot, HTKA-t, kézikönyvet, kifestőt, akármit), a PAK-FA meg ugyanezekkel a hajtóművekkel repül már 6 éve!
Na, ennyit erről, amúgy itt a jódiő, a mozgás meg sosem árt!
Komolyra fordítva, a brutális ár-érték arányról én nem tudok, mivel nekem személy szerint arról nincs infóm, hogy az UMPO gyártotta AL-100-as vektoráló fúvócső rendszer, ami egy moduláris opció, (mellette ez a gyár gond nélkül gyártja a hagyományos AL-31F-eket is) nagyban megdrágítaná a dolgot.
Ami drága lehet, az az üzemeletetés, de mégegyszer leírom, a garnitúra túlméretezés, illetve a beígértnél jóval gyérebb javításközi élettartam csak az indiánoknál jelentkezett, a Nyugat felé is már régebb óta elkötelezett malájok felől nincs ilyen infó, illetve sokat elárul a dologról, hogy egyfelől India hosszabb távon számol ezzel a típussal, illetve náluk az üzemeltetés más típusoknál is kihívásokkal tarkított. A szintén vektorálgató algériai Szu-30MKA flottáról nincs objektív adat, csak annyi, hogy elvannak velük és már a Szu-35 is szóba került.
A TVC-nek elvileg létezhet ilyen biztonsági faktora, de erre én meg azt mondom, hogy a repnapos pörgőforgó manővereket mikor adta elő átlagpilóta? Mikor tudja megcsinálni? Ráadásul a pörgésforgást is hogyan adják elő? Többnyira függesztmény nélkül, könnyű géppel, kis magasságon, ahol a tolerő hatalmas ahhoz képest, ami 4-6 km magasan van és kisebb tömegű géppel.
Nem nagyon találtam adatot sehol arról, hogy a TVC képesség érdemben javítaná a gépveszteséget.
Az F-22-be is a tipikus jenki aspektus miatt került, mikor túltolják azt, hogy "csak azért is szuperfejlett legyen". Meg azért is, mert kifejlesztették. A képességek összeségét nézve az F-22 meglenne nélküle is, ahogy a Szu-27 legacy gépek többsége is remekül megvan nélküle....
Az oroszoknál a repnapos csiribiri manőverek közül a Szu-30SzM gépekkel már a kifejezetten elsőbálozó hajózók Domnában, illetve a félprofik és profik Lipeckben, a Szu-35Sz-el pedig Dzemgiben a középátlag már jóideje operál.
Gyakorolják őket, különösen a repbiztonsági szempontból globálisan rémálomnak számító lapos dugóhúzóból kivezetést (ezt a malájok és az indiaiak is lelkesen űzik, az utóbbiaknál ironikus, hogy az egyik gépük pont egy ilyen műveletnél ment a földnek... )
Ne feledjük, hogy Líbiában a lezúgott F-15E is egy típushajlam miatt került veszteséglistára, ez pedig a nagy állásszögnél jelentkező hossztengely menti oszcilláció, ami nagy tömegű és légellenállású függesztmény esetén könnyen okoz lapos dugóhúzót.
És akkor ismét egy tévhit: a Szu-27-es családnál az átesésen túli manőverezésből történő bárminemű kivezetést érdemben nehezíti meg a nagy méretű, vagy mennyiségű légiharc függesztmény megléte. Ez tévedés, anno Pugacsov még 1995-ben, Le Bourget-ban adott elő feldíszített Szu-27M-ek kobrát és horgot is, pedig ott még vektorálás se volt!
https://www.youtube.com/watch?v=-rtDensB4Tk
Bár, hogy precízek legyünk, molnibalage kitért a 4-6km-es magasságra is, csakhogy ezeket a manővereket anno ezeken a szinteken is tesztelték.
A mostani Szu-35Sz-ek abban különböznek a korábbi Szu-27M-től, (de még a Szu-30SzM-től is), hogy lényegesen nagyobb tolóerőfeleslegük van.
Hozzávetőlegesen egy Szu-35Sz-nek a jókora üres tömeg ellenére is a tolóerő tömeg aránya megközelíti a kifejezetten jónak számító F-16C block 50-est!
Az más kérdés, hogy milyen magasságon. Mindettől viszont függetlenül elmondható, hogy a TVC óriási előnye, hogy az adott idejű manőver, vagy irányváltás jóval alacsonyabb g terhelés mellett hajtható végre, ami a légi harcászatnál nem csak az ádáz dogfight-nál előny.
A vektorálás végezetül ad egy olyan pluszt, amire a hagyományos gépeknél nincs mód, ez pedig az imitálható felhajtóerő növelés, mivel megfelelően kitérített fúvócsővel a tolóerő vektora átvezethető a gép tömegközéppontján, így valamekkora emelőerőt hoz ezzel létre. Így működik amúgy a Harrier is, csak látványosabban. Ez azt jelenti, hogy az ilyen rendszerek a megnövekedett tömeg esetén is az alacsonyabb felületi terhelésű gépekével teszik egyenértékűvé az adott gépet, ami a multirole feladatoknál jöhet jól.
Szummázva a dolgot, bár komoly tervek voltak arra nézve, hogy az F-22-es elvetése esetén (igen, egy időben ezek komoly tervek voltak) az F-15E flotta komoly upgrade-en megy keresztül és TVC rendszert kap (minthogy az F-15ACTIVE-val az ehhez szükséges teszteket is lefolytatták), attól hogy végül az USAF egyetlen TVC gépe az F-22A lett még nem jelenti azt, hogy a közeljövőben nem szaporodik meg az ilyen jellegű gépek száma a nagyvilágban.
Ez ugyanakkor mindösszesen csak két típusnak, a Szu-30MK, (vagy újabban, faramuci módon a domesztik Szu-30SzM-ből tervezendő export Szu-30SzME) és Szu-35Sz gépeknek az eladását jelenti.
Egy kritikus darabszám fölött viszont igenis magával hozhatja más, akár már meglévő típusoknál is az ilyen módi megjelenését.
Ám példának okáért a Eurofighter Typhon-nál szupermanőverezhetőség esetében én először nem is a már elkészült TVC rendszerre, hanem a nemrég megkezdett manőverezőképességet állítólag jelentősen javító aerodinamikai kiegészítőkre vagyok kíváncsi.