A cikk: https://defencyclopedia.com/2015/01/23/origins-evolution-of-the-su-27-into-an-f-15-killer-part-2/
Van valami első része is.
Az első része még viszonylag korrekt, bár egy dokufilm erősen kivonatolt változata. Ezé.
https://www.youtube.com/watch?v=yZvMljUNCeU&index=4&list=WL
A második része viszont már a P-42-es résznél eléggé félremegy, nemhogy később...
A Streak Eagle és P-42 összehasonlításból vezeti le, hogy a Szu-27 a jobb, ami több szempontból is butaság.
1. A P-42 fényévekkel jobban le lett csupaszítva, mint az F-15 Streak Eagle volt úgy, hogy még a hajtóművet fel is piszkálták. Így sikerült csak a 15 km alatti rekordokat megdönteni és azokat is néhány százalékkal. Egy hasonlóan lecsupaszított és felpiszkált F-15 Streak Eagle-t nem fogott volna meg.
2. Csak a 15 km alatti rekorodokkal foglalkoztak, ahol végig erőből emelkedtek, az afeletti rekordokat nem döntötték meg ahol M2.0-2.2-ig történő gyorsítás szükséges, mert a szívócsatorna vezérlés ki volt iktatva...
3. Ezek a reakordok csakis a gép axiális gyorsulási képességét tették próbára, szó nem volt manőverező képességről.
A hatósugár része is eléggé mókás. Az F-15 írásban vagy utána a kommenteknél asszem feszegettem, de alapvető tervezési kérdés, hogy mennyi tüzelőanyagot tesznek a gépre pótosban és mennyit a sárkányba. A Szu-27 esetén a belső kapacitásra szavaztak. Na meg a gép nehezebb lesz és nagyobb. Azonos belső tüzelőnyag kapacitással a Szu-27 cirka 2 tonnával nehezebb úgy, hogy high subsonic tartományban az F100 és AL-31 tolóereje szinte centire azonos...
Ezzel csak a baj az, hogy ha légiharcnál meg kellene szabadulni a plusz mennyiségtől, az nem megy gyorsan. Az F-15 meg eldobja a pótost oszt csókolom.
Az F-15C három pótossal fenntartva azokat ,3,93 órás repidővel bír 493 csomós utazósebességgel Ezzel cirka 3600 km adódik ki úgy, hogy el sem dobja a pótost. A Szu-27 hatótávolsága egyáltalán nem páratlan így nézve. Egyszerűen csak nem üzemszerűen méri össze a gépeket. "Okos..." Az F-15 pótossal repül és senkit nem érdekel, hogy csak belső kapacitással a Szu-27 messzebre megy, mert nem releváns. Ennyi erővel lehetne úgy venni, hogy a Szu-27-es csak félig tankolom meg, csak az sem releváns.
Ezen felül az F-15C/D-hez van CFT, amit a jenki valamiért nem használ, pedig annak kapacitása az több, mint a két szárnypótosé. Azzal bőven 4000 km felett repül az F-15C.
A kobra valóban "trademark", csak éppen akármelyik nyugati gép képes rá, még a kőkorszaki Draken is megcsinálta, de az F-14 is. F-15E is megcsinálta demo-n, csak nagyon ritkán.
A fotós nem tökéletes pillanatban kapta el, de 90 fok táján van az állásszög és a CFT is fent van, ha jól látom.
Az idézett dogfigth meg egy ezrszer cáfolt kamu eset, amikor kötelékezés közben történő helyzetváltoztatást költöttek át légiharccá. A két gép repteljesímény diagramja alapján az ismertetett helyzetet csak akkor lehetne összehozni, ha a jenki pilóta nem értene a repüléshez. A két gép repteljesíménye között egyszámjegyű % eltérésnél soha nincs több azonos konfigban. Tehát két fordulóval nem tudsz annyi előnyt szerezni, hogy egyből beülj maga mögé.
A többi részéről esetleg még írok valamit, de ezek után asszem az írás objektivitását nem kellene ecsetelnem...
