Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

[molnibalage]

A PVO 1985-körül Szu-27P gépeket kapott. A Szu-27Sz, vagyis az a gép, ami a Front Légierővel működött együtt, valmaikor 88-89 körül jelent meg.
A lengyel bázisra tudtommal ilyenek kerültek, de majd kijavítotok. Az NDK bázisokra is ezeket szánták, csak ez már nem jött össze. Érdekes adalék, hogy a rendszer hatalmas tehetetlensége folytán bár a német újraegyesítés évében tudott volt, hogy nem csak a többi ex-VSz országból, hanem a volt NDK területéreől is ki kell vonulni majd a szovjeteknek (1991-ben még szovjetek voltak), mivel ez egészen 1994-ig elhúzódott, akadt némi anomália.
Az egy dolog, hogy nálunk a nagy betonfelújításokat a szovjetek (nem mellesleg nyugatnémet céggel, amerikai technológiával!) 1990-ben végezték, azonban a volt NDK területén az olyan komplex infrastrukturális beruházások, mint a hatalmas fesztávú Szu-27-esek számára a speciális új betonfedezéktípus építése 1992-93 között zajlott!
Igaz, hogy összesen kettő ilyet építettek (ebből belátható, hogy melyik bázisukat szánták a Szuhojnak), de ettől még meglepő, hogy egyes szinteken mennyire nem vettek tudomást a realitásról.

Ezt a részt soha nem értettem. A hidegháború alatt katonai támaszpontra NSZK céget beengedtek betonozni...? És a nyugat meg elvállalt ilyen munkát...?

A másik fele is vicces, 2 éve zajlott a kivonulás és elfelejtették (?) leállítani a reptér korszerűsítést? Vagy szartak bele mindenben? Mert, ha ez a lassúság általános, akkor azért a mozgósítási terveken még inkább röhögök...

 

[fip7]

molnibalage

Nekem van egy olyan meggyőződésem, hogy a mostani USA vagy Orosz haderő nagyságrendekkel gyorsabban képes reagálni bármilyen fenyegetésre , mint az elődeik a hidegháborúban. Lehet hiányosak az információim, de nekem nagyon "nehézkesnek" tűnt mind a kettő HH-s haderő.
(lehet van némi köze ahhoz is, hogy ésszerűtlenül nagy méretű haderők voltak)

 

[Allesmor Obranna]

Az akkori drill szerintem pont, hogy sokkal gyorsabb mozgósítást eredményezhetett, hiszen az az alakulatok eleve ugrásra késszé voltak téve és a mozgósíthatóság is jobban benne volt a levegőben.

Ennél sokkal fontosabb, hogy az utolsó (vagy jobban mondva inkább az utáni) időben még megkezdett beruházásokat valószínű azok eröltették, akik még hittek a visszafordíthatóságban.
Ne feledjük, hazánkból 1991 nyarának közepén ment ki az utolsó szovjet katona, a híres puccs pedig augusztusban volt. Tehát megvoltak még azok az erők mind a felsőbb, mind a valamivel lejjebb levő szinteken, akik még látták realitását a dolgok visszafordításának. Ezek sanszosan azok az erők voltak, akiknek talán vagy nem volt objektív képük a Szovjetúnió és a keleti blokk általános állapotáról, vagy csak nem akartak tudomást venni róla.
És ezzel már kilépek a topic keretéből, de hajlok rá, hogy a Brezsnyev utáni óvatos reormtörekvések (Andropové, akinek erre már nem volt ideje), vagy a már távolról se óvatos Gorbacsové se ok nélküliek voltak. A keleti blokk országaiban is ekkor indul meg a szakadás, megjelennek a reformer-nek nevezett erők. A lengyeleknél kissé korán és azt még legyűri az államhatalom, ráadsául az alulról jövő kezdeményezés volt. Nálunk az állampárt belülről szakadt, de nem csak ennyi történt. Nem csak a politikai vezetés szakadt, hanem a titkosszolgálatok és a belügyi és honvédelmi minisztérium is. A magyar szervezett alvilág színre lépése (Presztízs-ügy) is erősen gyanús, hogy "belső munka" volt, egyfajta helyezkedés, egyfajta "második arcvonal" kialakítása, melyhez hasonló más KGST országokban is megindult.
A Czinege-éra és annak utolsó hatalamas, az ország erején felül álló haderőfejlesztési programja is a nyolcvanas évek közepétől hasal el, az Oláh István-féle vezetés már a Néphadsereg megújítását tűzi ki célul.
A Szovjeteknél javában tart a méregdrága Afganisztán és nyakukba kapják Csernobilt, de még folynak a csillagháborús és egyéb horribilis programok, mint Mir, Buran, lézerfegyverek, Tu-160, Tbiliszi repülőgéphordozó, illetve különféle vadászgépek hadrendbe állítása.

A lendület tehát megvolt, de a szükséges erő már nem, miközben az erózió már beindult.
A szovjet haderő gyors mozgósíthatóságával kapcsolatban tehát semmi kétségem, csak az irányítási lánc nem lett volna egységes. Ez utóbbi lett volna a nagyobbik baj.

 

[hurci10]

Ezt a részt soha nem értettem. A hidegháború alatt katonai támaszpontra NSZK céget beengedtek betonozni...? És a nyugat meg elvállalt ilyen munkát...?


Ez a kunmadarasi beton 1983-as felújítására vonatkozhat. Amíg a munka zajlott az ott települő 1. gvapib. (gárda vadászbombázó repülőezred), a 328. ograp. (önálló gárda felderítő repülőezred) és a 8. obaz. (önálló célvontató repülőraj) áttelepült. Az első kettő Mezőkövesdre, a harmadik Debrecenbe. Egyébként csak a fővállalkozó volt NSZK-s, pont a technológia miatt, az alvállalkozók és a kivitelezők magyar cégek voltak. Szóval nem értett ott senki németül.

 

[hurci10]

A PVO is kapott Szu-27Sz-t? A PVO hivatalosan mikor lett feloszlatva szervezetileg? 1998?

A PVO. (Противовоздушной Обороны = kb. légvédelmi csapatok) önálló fegyvernemként 1998.-ban szűnt meg, pontosabban beleolvadt a VVSz. (Военно Воздушные Силы = kb. légierő) szervezetébe. De azon belül továbbra is megmaradt, olyannyira, hogy a légvédelmet továbbra is PVO. hadosztályok biztosítják a katonai körzetek légierejének alárendeltségében. Pl: Vlagyivosztok és a környékén levő kikötők, repülőterek, a hadászati rakétacsapatok települési helyei stb. légvédelme a Keleti Katonai Körzet Légierejének alárendelt 93. PVO. hadosztály feladata. Ehhez rendelkezésükre áll:
- 22. GvIAP. (gárda vadászrepülő ezred): települési hely: Centralnaja Uglovaja. 1 század Szu-35Sz és Szu30M2 vadászbombázó repülőgép, 2 század MiG-31 elfogó vadászrepülőgép.
- 56. OPSzAU. (önálló híradó és légiirányító ezred): települési hely: Vlagyivosztok.
- 10. RTBR. (rádiótechnikai dandár): települési hely: Artyom. Lokátor századok / őrsök: Khazan, Majak Gamov, Khilovka, Csornij Kuszt, Trudovoe, Timofejevka, Ternej, Novomikhajlovka, Szpaszk-Dalnyij, Kolcevoje, Fabricsnij. Műhely: Prokhladnoje. Radarok: P-14, P-18, P-19, P-37, P-80, 36D6, 22Zh6, 55Zh6.
- 1533. GvZRP. (légvédelmi rakéta ezred): települési hely: Unaszij. Rakéta osztályok: Scsitovaja, Podnozsje, Nakhodka, Unaszij. Rakéta-technikai osztály: Unaszij. Fegyverzet: Sz-300PSz, Sz-400, Pantszir-S2.

 

[dudi]

A komment első vagy második része? Mert a 30-40 évvel ezelőtti és mai jenki IOC is elég durva kontrasztot mutat lásd a legutóbbi HTT cikket.


Namármost, ha megnézed, hogy milyen képességekkel kaptam meg az IOC-t bármelyik haderőnemnél az F-35, akkor azért lehet pislogni... A SW miatt a király szenzorok fúziója nem végleges, a bevethető fegyverek száma erősen korlátos. Lényegében COIN környezetben felelnek meg és a Red Flag-en szimulált fegyverhasználattal lehet gyakorolni, mert a stealth azért már működik meg a többi is korlátozottan vagy nem az elvárt megbízhatósággal.

A '70-es évek végi megközelítéssel az F-35A igazi IOC-je 2020 táján lenne, ha addigra elkészülnek mindennel, tehát a szenzorfúziós stabilan meg és 9G-re mehet a gép mindenféle egyéb korlátozáson kívül ami a specifikáció szerintitől szigorúbb.

A mostani NAVY-s ICA-nak az tűnik a legszigorúbbnak s modtsnisk közül.

 

[hurci10]

A Szu-27-esek első példányait 1985-ben adták át a Szovjet PVO-nak, de a Szu-27-es hivatalosan csak 1991 decembere óta van hadrendben, így bátran kijelenthetjük, hogy a Szovjet Légierő leges legrövidebb ideig hadrendben álló típusa volt! [/QUOTE]


Ha ezt a PVO. Szu-27P-ire érted, akkor tévedsz. Szu-27P a mai napig is repül. Pl. a Kalinyingrádi Katonai Körzet légvédelmét ellátó, de egyébként a Balti flotta alárendeltségébe tartozó 869. GvIAP (gárda vadászrepülő ezred) állományában, Csernjakovszk és Cskalovszk légibázisokon. (Az utobbi pár évben hol itt, hol ott, a betonok felújítása miatt.)
A russianplanes.net-en lehet más alakulatokhoz tartozó, aktív P-ket is találni (2017/18-ban készült képeken) pl. amikor átrepülés közben leszálltak Tolmacsevoban, csak azokat nem tudtam alakulathoz kötni. Az sem kizárt, hogy Komszomolszk-na-Amure-ba mentek/jöttek nagyjavításra/ról, vagy modernizálásra.

 

[borisz]

A Szu-27-esek első példányait 1985-ben adták át a Szovjet PVO-nak, de a Szu-27-es hivatalosan csak 1991 decembere óta van hadrendben, így bátran kijelenthetjük, hogy a Szovjet Légierő leges legrövidebb ideig hadrendben álló típusa volt!

Ha ezt a PVO. Szu-27P-ire érted, akkor tévedsz. Szu-27P a mai napig is repül. Pl. a Kalinyingrádi Katonai Körzet légvédelmét ellátó, de egyébként a Balti flotta alárendeltségébe tartozó 869. GvIAP (gárda vadászrepülő ezred) állományában, Csernjakovszk és Cskalovszk légibázisokon. (Az utobbi pár évben hol itt, hol ott, a betonok felújítása miatt.)
A russianplanes.net-en lehet más alakulatokhoz tartozó, aktív P-ket is találni (2017/18-ban készült képeken) pl. amikor átrepülés közben leszálltak Tolmacsevoban, csak azokat nem tudtam alakulathoz kötni. Az sem kizárt, hogy Komszomolszk-na-Amure-ba mentek/jöttek nagyjavításra/ról, vagy modernizálásra.[/QUOTE]

De nem a szovjet, hanem az orosz légierőben.

 

[boki]

A 159.giap-n Beszovecban is vannak még Szu-27P-k. (P-perechvatcsik). Már azok cseréjét is elkezdték Szu-35Sz-re.

 

[Allesmor Obranna]

Ha ezt a PVO. Szu-27P-ire érted, akkor tévedsz. Szu-27P a mai napig is repül. Pl. a Kalinyingrádi Katonai Körzet légvédelmét ellátó, de egyébként a Balti flotta alárendeltségébe tartozó 869. GvIAP (gárda vadászrepülő ezred) állományában, Csernjakovszk és Cskalovszk légibázisokon. (Az utobbi pár évben hol itt, hol ott, a betonok felújítása miatt.)
A russianplanes.net-en lehet más alakulatokhoz tartozó, aktív P-ket is találni (2017/18-ban készült képeken) pl. amikor átrepülés közben leszálltak Tolmacsevoban, csak azokat nem tudtam alakulathoz kötni. Az sem kizárt, hogy Komszomolszk-na-Amure-ba mentek/jöttek nagyjavításra/ról, vagy modernizálásra.

De nem a szovjet, hanem az orosz légierőben.[/QUOTE]

Akkor mégegyszer: Az 1985-ben beérkezett első példányok Szu-27P gépek voltak, ezekből, vagy a később átadott P-kből nyilván repül még a mai napig is jópár. Hogy mást ne mondjak, a 2013-ban nálunk járt Vityazi gépei is P-k.
Ami a mondandóm lényege, az az, hogy mikor "kimondták az áment" azaz 1991-ben végre valahára hivatalosan is rendszeresítésre került a Szu-27-es (ezek zömmel P-k és UB-k voltak) már csak pár hete volt a Szovjetúniónak. Ha úgy tetszik, hivatalosan a T-10Sz rendszerbe állása a Szu-27P/UB párossal az egyik utolsó ilyen rendszeresítés volt a Szovjetúnió életében, de ezek ettől még szovjet gépek voltak. 1992 januárjától viszont már orosz gépek és minden innentől átadásra kerülő új péládny már orosz repülőgép volt, nem szovjet.

 

[boki]

A russianplanes.net-en lehet más alakulatokhoz tartozó, aktív P-ket is találni (2017/18-ban készült képeken) pl. amikor átrepülés közben leszálltak Tolmacsevoban, csak azokat nem tudtam alakulathoz kötni. Az sem kizárt, hogy Komszomolszk-na-Amure-ba mentek/jöttek nagyjavításra/ról, vagy modernizálásra.

Szu-27P-ként repültek Komszomolszk-na Amure-ba és Szu-27SzM3-ként térnek vissza.Tehát modernizációra repütek.

 

[Allesmor Obranna]

A Bezovetsz-i statikus bemutató függesztménye egy repülésrajongó ábráján:

Én amúgy ezt még tudnám hova fokozni. A törzs alatt a tavalyi MAKSz-on debütált dupla R-77-1-es tartók (melyeken a valóságban hossz irányban kissé el vannak tolva egymásho képest a rakéták, hogy a széttáruló grillrács kormányfelületek ne ütközzenek egymásba) véleményem szerint felrakhatók lennének a szárny alatti belső pilonra is, bár ilyet korábban még nem láttam. Mivel így a rakéták aszimmetrikusak, így szárnyanként külön-külön tennék jobbos és balos dupla adaptert, aszerint, hogy jobb, vagy bal lépcsőben van-e a pilonon a két rakéta közti eltolás. Arról se tudok, hogy lenne külön jobbos és balos elhúzású, de ez most amúgy is mellékes, hogy én miről tudok.
De miért állnánk meg itt?
Legyen dupla R-73-as adapter is (ilyen még csak nem is létezik), hasonló elrendezéssel, ebben az esetben ezek mennének a következő nagypilonra, majd a szárnyon lenne még egy-egy R-77-1-es (mint a grafikán) és egy-egy zavarókonténer.
Összeadva: négy R-77-1-es a törzs alatt, két R-77-1-es a szívócsatornák alatt, négy R-77-1-es a belső nagypilonok alatt, négy R-73-as a külső nagypilonok alatt, újabb két R-77-1-es és két zavarókonténer.
Ez 16 rakéta plusz a zavarórendszer, ami még gombócból is sok.

De itt jönne öklét rázva molnibalage, hogy ez így felesleges overkill, ezért vigyünk egy kis minőséget is a dologba.
Maradjon a hat darab R-77-1-es a törzs/szívócsatornák alatt, mert ha beindul a buli, akkor kell a tüzijáték, de tegyünk fel két-két R-37M-et a szárnyak pilonjaira (ahogy itt a hasonló méretű és tömegű H-29TE és H-31P szerepel), így ebben az esetben már csak vagy négy R-73-as lesz a külső pilonokon, vagy csak kettő, de zavarókonténerrel. Én ez utóbbit preferálom.

 

[molnibalage]

De itt jönne öklét rázva molnibalage, hogy ez így felesleges overkill, ezért vigyünk egy kis minőséget is a dologba.

ASF konfigban sem látom értelmét a 16 db rakétának. Ha nagyon multirole ASF-et akarunk, akkor 2xR-37M mellé a 8xR-77-1 és 2xR-73 untig elég. Az elsővel tényleg nagyon korán lehet optimális esetben dolgozni vagy hátrébb zavarni az AWACS / egyéb elemeket a "bazárból".
Tisztán ASF-ként a 8+2-nél több AAM-re nincs reálisan szükség, a repteljesítményt már túlságosan nyomorítja, főleg a CAP időt.

Maradjon a hat darab R-77-1-es a törzs/szívócsatornák alatt, mert ha beindul a buli, akkor kell a tüzijáték, de tegyünk fel két-két R-37M-et a szárnyak pilonjaira (ahogy itt a hasonló méretű és tömegű H-29TE és H-31P szerepel), így ebben az esetben már csak vagy négy R-73-as lesz a külső pilonokon, vagy csak kettő, de zavarókonténerrel. Én ez utóbbit preferálom.

6 db AAM-nél több nem kell AG konfigban, mert mást is cipel mellette. Az R-37M és R-77-1-nek AG fegyverzettel szerintem semmi értelme. Önvédelemre R-77-1 és R-73 jó, de ebből sem kell túl sok csak annyi, hogy ellövölödzve ezeket meg lehessen pattanni, ha úgy hozza a helyzet.

A korábban felvázolt konfigot bőségesen erősnek érzem. Az oroszoknak, ha lenne SDB II szerűség, akkor abból röhögve elvinne a gép 6-ot a kész szívócsatorna között vagy a szárnyak alatt 2x4 vagy 2x6 db-ot. A többi mellé meg továbbra is ésszerűen.

Én nem herdálnám el a platform teljesítményét.

Az F-15-ről mostanában kikerülő agyatlan CGI konfigoknak szerint semmi értelme nincs. Az F-15SA estén a külső pilon plusz rugalmassága még jó, de kb. ennyi az, ami ésszerű.

 

[Allesmor Obranna]

6 db AAM-nél több nem kell AG konfigban, mert mást is cipel mellette. Az R-37M és R-77-1-nek AG fegyverzettel szerintem semmi értelme. Önvédelemre R-77-1 és R-73 jó, de ebből sem kell túl sok csak annyi, hogy ellövölödzve ezeket meg lehessen pattanni, ha úgy hozza a helyzet.

Én tisztán AA konfigurációról írtam, a két nagy AG rakétatípus csak mint példa szerepeltek, hogy a rajzon ábrázolt helyükre menne fel az R-37M, mivel az kb ezekkel azonos méretű és tömegű.

 

[Allesmor Obranna]

Semmi egyéb forrásom nincs erről a képről, de sanszos, hogy a sápadt októberi napfény alapján ez mostani. Így adódik a kérdés, vajon mit keres egy Szu-30SzM Zsukovszkijban?
Csak nem az AL-41F-1Sz-t tesztelik rajta?

 

[hurci10]

De nem a szovjet, hanem az orosz légierőben.

Akkor mégegyszer: Az 1985-ben beérkezett első példányok Szu-27P gépek voltak, ezekből, vagy a később átadott P-kből nyilván repül még a mai napig is jópár. Hogy mást ne mondjak, a 2013-ban nálunk járt Vityazi gépei is P-k.
Ami a mondandóm lényege, az az, hogy mikor "kimondták az áment" azaz 1991-ben végre valahára hivatalosan is rendszeresítésre került a Szu-27-es (ezek zömmel P-k és UB-k voltak) már csak pár hete volt a Szovjetúniónak. Ha úgy tetszik, hivatalosan a T-10Sz rendszerbe állása a Szu-27P/UB párossal az egyik utolsó ilyen rendszeresítés volt a Szovjetúnió életében, de ezek ettől még szovjet gépek voltak. 1992 januárjától viszont már orosz gépek és minden innentől átadásra kerülő új péládny már orosz repülőgép volt, nem szovjet.[/QUOTE]

Ha ezt a PVO. Szu-27P-ire érted, akkor tévedsz. Szu-27P a mai napig is repül. Pl. a Kalinyingrádi Katonai Körzet légvédelmét ellátó, de egyébként a Balti flotta alárendeltségébe tartozó 869. GvIAP (gárda vadászrepülő ezred) állományában, Csernjakovszk és Cskalovszk légibázisokon. (Az utobbi pár évben hol itt, hol ott, a betonok felújítása miatt.)
A russianplanes.net-en lehet más alakulatokhoz tartozó, aktív P-ket is találni (2017/18-ban készült képeken) pl. amikor átrepülés közben leszálltak Tolmacsevoban, csak azokat nem tudtam alakulathoz kötni. Az sem kizárt, hogy Komszomolszk-na-Amure-ba mentek/jöttek nagyjavításra/ról, vagy modernizálásra.

De nem a szovjet, hanem az orosz légierőben.[/QUOTE]


Jogos.

 

[boki]

Ma 17.00h körül lezuhant az ukrán légierő egyik Szu-27UB vadászgépe a "Tiszta Égbolt"-2018 ukrán-amerikai hadgyakorlat keretében tartott gyakorló -harci repülés közben Berdicsev-Hmelnyick települések között Vinnyica megyében. A pilóták sorsáról nincs még hír (a baleset frissesége miatt), de nem hivatalos hírek szerint minkét pilóta életét vesztette.

 

[boki]

Megerősítették a hírt, hogy mindkét pilóta -közte az egyik amerikai életét vesztette. Az ukrán haditechnika müszaki állapota meghozta a legújabb áldozatit.

 

[megazez]

Megerősítették a hírt, hogy mindkét pilóta -közte az egyik amerikai életét vesztette. Az ukrán haditechnika müszaki állapota meghozta a legújabb áldozatit.

miért ült vele egy amerikai?

 

[boki]

miért ült vele egy amerikai?

Mert közös hadgyakorlat, ilyenkor a vendég pilóták beszoktak ülni a házigazda ország gépeibe-hogy megismerjék/repüljenek benne.