Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

Szu-27P
258029.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: hurci10 and fishbed
Ezek a 35-S gépek tudják elektronikában,harcértékben azt amit a Gripenjeink?

Egyes téren többet is, mert
  • tudtommal kitéríthető mechanikusan a PESA radar és ezzel nemhogy +/- 75, de +/- 90 fokon túl is tud pásztázni a radar. A Gripen meg ugye eleve mecha legyezésű...
  • MAWS az nincs a Griffen.
  • Meg IRST sem.
Részleteket meg senki nem tud a komolyabb dolgokról. Minimum egy kategória a gép, de a Szu-35 méretei más téren azért máshova pozicionálják azt a gépet.
 
Egyes téren többet is, mert
  • tudtommal kitéríthető mechanikusan a PESA radar és ezzel nemhogy +/- 75, de +/- 90 fokon túl is tud pásztázni a radar. A Gripen meg ugye eleve mecha legyezésű...
  • MAWS az nincs a Griffen.
  • Meg IRST sem.
Részleteket meg senki nem tud a komolyabb dolgokról. Minimum egy kategória a gép, de a Szu-35 méretei más téren azért máshova pozicionálják azt a gépet.


A nagyobb méret nagyobb hatótáv,meg nagyobb fegyverterhelés miatt más a pozíció?
Ár sacc/kb?
(jó lenne már megtanulnom a rövidítéseket,legalább amik az Orosz gépeken is vannak :oops: )
 
A nagyobb méret nagyobb hatótáv,meg nagyobb fegyverterhelés miatt más a pozíció?
Ár sacc/kb?
(jó lenne már megtanulnom a rövidítéseket,legalább amik az Orosz gépeken is vannak :oops: )
Igen, amiatt egyes környezetben a gépek kiaknázható potenciálja sokkal jobb. Főleg a fegyverzet variálhatósága terén. A Gripen C/D változatnál ez ki van fejtve a Gripen FAQ-ban, hogy mi a baj. Túlságosan a svéd igények szerint rakéták össze. Bár megjegyzem az ő országuk is akkora, hogy oda is alul méretezettnek érzem a gépet...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7
Igen, amiatt egyes környezetben a gépek kiaknázható potenciálja sokkal jobb. Főleg a fegyverzet variálhatósága terén. A Gripen C/D változatnál ez ki van fejtve a Gripen FAQ-ban, hogy mi a baj. Túlságosan a svéd igények szerint rakéták össze. Bár megjegyzem az ő országuk is akkora, hogy oda is alul méretezettnek érzem a gépet...



Ilyenek.mellé nekünk kb nem is kellene külön bombázó?
 
Ilyenek.mellé nekünk kb nem is kellene külön bombázó?
Egy 10 milliós nem kőgazdag ország nem engedheti meg két szuperszonikus típus hadrendben tartását, ha ezt a választói nem tartják szükségesnek és nincs külföldi támogatás, mint Izrael esetén. Vagy olyan elszántság, mint Görögországban. Bele is rokkannak abba is, a sok más mellett...

Hollandia és minden európai NATO állam az átmeneti időszakot leszámítva szinte egy típusos vadászgépet nézve. Olaszoknál és a németeknél a Tornado az örökség és az EF Ty. leváltja a Horneteket.

Dedikált csapásmérő gép amúgy kihaló állatfaj. Az USAF F-15E ilyen, bár semmi akadálya nem lenne technikailag tisztán vadásznak használni. Doktronális okból nem teszik, de az F-15X legacy gép meg ilyen lesz. NÁjsz...

A Tornado és Szu-24 ilyen örökség, amit levált a Szu-34, de ma minden gép multirole.

A válasz tehát nem. Az F-16 okkal lett volna jobb megoldás számtalan harcászati paramétert nézve. Viszont politikai védelmi politikai és költség oldalon maradt alul. Ez van.
 
  • Tetszik
Reactions: hurci10 and fishbed
Anno a Gripen esetében a svéd igény kb úgy szólt, hogy a SAAB-nak kell új megrendelés, a svéd iparnak új K+F és új állami nagyprojekt, de a Viggen-hez hasonló üzemeltetési költségeknél lényegesen olcsóbban.
A Hidegháború svéd politikusainak akkor még be tudták adni, hogy változatlan svéd légierős struktúra és doktrina mellett az akkor a piacon megjelent F-20 Tigershark koncepcióval azonos "kisebb és olcsóbb" modern vadászgép képes lesz szignifikánsan csökkenteni a svéd légierő kiadásait, ami rímelt az akkori világpolitikiában már érezhető változásokra és kiszolgálta a várhatóan visszaeső védelmi költségvetést.
Szóval eladható ideológiának tűnt.
Azaz, továbbra is a sűrű repülőtér hálózat, a légiutántölthetőség mellőzése, az autópályás kitelepülés lehetősége volt az alapvetés, ehhez nyílván megmaradt volna a 10 milliós országhoz képest igencsak komoly darabszámú repülőegység, amely továbbra is egység sugarú körökben fedte volna le a svéd légtér védelmét.

Ezzel szemben azonban a kilencvenes években egyfelől drasztikusan elkezdték csökkenteni a repülőalakulatok számát, egyre kényelmetlenebbé téve a légtér lefedését, továbbá ezzel egy időben egyre égetőbb lett a svéd repüőipar számára az új típus exportja, amivel nem korrelált annak akkori képessége.
Ahogy a Northrop F-20-st is lemosta az F-16-os fellendülése, úgy a JAS-39A/B se felelt meg a külföldi piac igényeinek. Mert mindenki F-16-ost, meg F-18-ast akart, vagy ezekkel azonos képességű és teljesítményű egyéb gépeket.

Napjainkban azonban a nagy őrjárati idő, a légiutántölthetőség és az egy feladaton belül variálható fegyverzet az ami számít, ehhez pedig nem utántölthető, kevés fügesztési ponttal rendelkező és kisméretű gép már nem ideális.
Egy Gripen két póttartállyal már csak négy darab légiharcrakétát tud elvinni, de ha ebből kettőt kiváltuk csapásmérő fegyverzetre, akkor a BVR képesség is ugrik, miközben a gép össz-légellenállása drámaian megugrik, mivel még egy 227 kg-os bomba is elég nagy méretű eszköz a gép méretéhez képest.

Anno a Szu-27-es esetében a nagy belső tüzelőanyag kapacitás elegánsan mellőzte a póttartályokat, miközben a gép 10 felfüggesztési pontjából akár hat darabra is nagyméretű BVR fegyverzet, vagy 500kg-os bomba is függeszthető.

A Szu-35Sz napjainkra 12 függesztési ponttal rendelkezik, ebből a szárnyon kettőre dupla adapter is szerelhető, míg ugyanez (egyelőre csak az R-77-1-es rakéták számára) a törzs alatti két egymás mögötti pilonra is megejthető. De elvben a Szu-34-esek dupla 500kg-os bomba függesztő síne is mehet a törzs alá, csak idáig erről még nem volt szó.
A Szu-35Sz jelenlegi légiharc rakéta mennyisége elérheti a 14 darabot, de a gyakorlatban ez 6-8 darabnál áll meg és ehhez jön a két szárnyvégi zavarókonténer.
A 11.2 tonnányira növelt belső kerozinmennyiség ellenére a gépre megadott átrepülési távolság a Szu-27-esek 3900-4000km-éhez képest kevesebb, csupán 3500km, ennek a csökkenésnek a pontos okát nem ismerem. talán a gép szerkezeti tömegének a növekedése, vagy a hajtóművek fogyasztásának melekedése lehet az ok.
Csakhogy ez a gép utántölthető, így a gyakorlatban már 5-6000 km-es távokat is repültek a 35-ösök, a hat darabos rakétajavadalmazásukkal és a két konténerükkel, amikor Komszomolszkból elkísérték a Tu-95-ösöket Alaszkáig meg vissza.
 
Ezzel szemben azonban a kilencvenes években egyfelől drasztikusan elkezdték csökkenteni a repülőalakulatok számát, egyre kényelmetlenebbé téve a légtér lefedését, továbbá ezzel egy időben egyre égetőbb lett a svéd repüőipar számára az új típus exportja, amivel nem korrelált annak akkori képessége.
Ahogy a Northrop F-20-st is lemosta az F-16-os fellendülése, úgy a JAS-39A/B se felelt meg a külföldi piac igényeinek. Mert mindenki F-16-ost, meg F-18-ast akart, vagy ezekkel azonos képességű és teljesítményű egyéb gépeket.
Ezt kb. én is így látom. Nem csak az orosz medve gyengélkedése, de a műholdas navigáció elterjedése egyszerűen értelmetlenné és gazdaságtalanná tette a sok kis airstrip üzemet. De erről már volt szó. erős véleménykülönbségekkel...

Napjainkban azonban a nagy őrjárati idő, a légiutántölthetőség és az egy feladaton belül variálható fegyverzet az ami számít, ehhez pedig nem utántölthető, kevés fügesztési ponttal rendelkező és kisméretű gép már nem ideális.

Egy Gripen két póttartállyal már csak négy darab légiharcrakétát tud elvinni, de ha ebből kettőt kiváltuk csapásmérő fegyverzetre, akkor a BVR képesség is ugrik, miközben a gép össz-légellenállása drámaian megugrik, mivel még egy 227 kg-os bomba is elég nagy méretű eszköz a gép méretéhez képest.
Ezeket a tényezőket is fejtegettem a repteljesítmény és F-35 kapcsán is.

A Szu-35Sz jelenlegi légiharc rakéta mennyisége elérheti a 14 darabot, de a gyakorlatban ez 6-8 darabnál áll meg és ehhez jön a két szárnyvégi zavarókonténer.
A 11.2 tonnányira növelt belső kerozinmennyiség ellenére a gépre megadott átrepülési távolság a Szu-27-esek 3900-4000km-éhez képest kevesebb, csupán 3500km, ennek a csökkenésnek a pontos okát nem ismerem. talán a gép szerkezeti tömegének a növekedése, vagy a hajtóművek fogyasztásának melekedése lehet az ok.
Csakhogy ez a gép utántölthető, így a gyakorlatban már 5-6000 km-es távokat is repültek a 35-ösök, a hat darabos rakétajavadalmazásukkal és a két konténerükkel, amikor Komszomolszkból elkísérték a Tu-95-ösöket Alaszkáig meg vissza.
Egy szép bekezdésben összefoglalva az átmenete annak, ahogy a szovjet idők felfogásából eljutottak oda, amit nyugaton művelnek 40-50+ éve egyes típusokkal. A légi utántöltés akkora rugalmasságot ad egy megfelelő minimális gépszám esetén és extra képességeket, amit sokkal több gép sem adna soha.
 
Nagyon érdekes konfiguráció 2006-ból.
Szu-27UB az együlésesek keszi-fegyverzetével, de egy kicsit másképp.
Az, hogy a szárnyakra mindehova csak R-73-as került, nem újdonság, ilyen van.
De, hogy az infrás R-27T hogy kerülhetett a törzs alatti tartóra, az különös, mivel azokat csak a szárny alá rakják, még az újabb típusokon is.
Gondolom a mögötte levő pilonra már csak R-es változat kerülhetett, mivel annak feje különben nem látna szinte semmit a két szívócsatorna között kilesve.
Akkor se, ha amúgy a KOLSz deríti fel a célokat.
Az is lehet, hogy ezúttal csak kilenc darab rakéta ment fel a gépre.

258475.jpg
 
Egyes téren többet is, mert
  • tudtommal kitéríthető mechanikusan a PESA radar és ezzel nemhogy +/- 75, de +/- 90 fokon túl is tud pásztázni a radar. A Gripen meg ugye eleve mecha legyezésű...
  • MAWS az nincs a Griffen.
  • Meg IRST sem.
Részleteket meg senki nem tud a komolyabb dolgokról. Minimum egy kategória a gép, de a Szu-35 méretei más téren azért máshova pozicionálják azt a gépet.
.
.
Ha a Szuhojból a legújabb, 35-ös a viszonyitás, akkor Gripenből is legyen a legújabb E. Ott meg ugye van AESA radar (ES-5), nem csak PESA. Van MAWS is, meg Skyward-G IRST. A brazil gépek cockpitja is hozza az elektronikai fölényt.

De az igazi döntő dobás a Gripen rakétafegyverzete, mert hiába szép, meg nagy a Szuhoj, ezen a ponton elbukja az összehasonlitást.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
.
.
Ha a Szuhojból a legújabb, 35-ös a viszonyitás, akkor Gripenből is legyen a legújabb E. Ott meg ugye van AESA radar (ES-5), nem csak PESA. Van MAWS is, meg Skyward-G IRST. A brazil gépek cockpitja is hozza az elektronikai fölényt.

De az igazi döntő dobás a Gripen rakétafegyverzete, mert hiába szép, meg nagy a Szuhoj, ezen a ponton elbukja az összehasonlitást.
Sajnálom, de a kérdés ez volt. Szu-35 hadrendben áll, a Gripen E meg majd valamikor fog, de jelen állás szerint nem nálunk.
Ezek a 35-S gépek tudják elektronikában,harcértékben azt amit a Gripenjeink?
 
.
.
Ha a Szuhojból a legújabb, 35-ös a viszonyitás, akkor Gripenből is legyen a legújabb E. Ott meg ugye van AESA radar (ES-5), nem csak PESA. Van MAWS is, meg Skyward-G IRST. A brazil gépek cockpitja is hozza az elektronikai fölényt.

De az igazi döntő dobás a Gripen rakétafegyverzete, mert hiába szép, meg nagy a Szuhoj, ezen a ponton elbukja az összehasonlitást.


Erre lesz megoldás a Szu-57 amikor kész lesz, gondolom.