Gonosz voltam, én ezeket tudom, költői kérdés volt bevallom, pötty iróniával! Gacsatnak ment, nem nektek.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Akkor már a viszonyítási alap a Szu-57 legyen, mivel mind a kettő jelelenleg nincs redszerben.
M
molnibalage
Guest
Te most név szerinti statot kérsz vagy mi? Volt cikk linkelve róla, hogy megjárták.
Mondjuk annak fényében vicces kérdés, hogy a légvédelmis topikban mekkora baromságokat írtál le forrás nélkül...
.
A Gripen-E sokkal-sokkal közelebb van a készhez, mint a Szu-57, amihez még pl a hajtómű sincs sehol. Sőt a Gripen-E-ből az első export gép is elkészült.
Abban azért nagy pénzben lehet fogafni,hogy a most megrendelt "széria" SZU-57-esek ellen sincs semmi esélye a Gripen E-nek nemhogy ha majd elkezdik gyártani a 2. szériát amiben már benne lesz többek közt a 30-as hajtómű iy.
.
.
A Szu-27/30/33/35 gépek nagy szerencséje, hogy semmiféle éles légiharcban nem kellett soha résztvenniük. Persze, igen, igen, a Gripen sem légiharcolt, igy ez eddig egál.
.
A fő különbség a fegyverzettel indul. A Szu-27/../35 gépek rakétai vettek részt légiharcokban, de semmiféle eredményt nem értek el. A Sidewinder, AMRAAM statisztikája viszont adott a másik oldalról. A Szu-35 lehet jó gép, de ha nincs hozzá érdemi légiharcfegyver, akkor csak papirtigris az is. Így én a Szu-35/R-27
/ R-77 kombináció vs Gripen/AMRAAM párosból a Gripenre fogadnék, a Meteor rakétával szintén.
.
.
A Szu-27/30/33/35 gépek nagy szerencséje, hogy semmiféle éles légiharcban nem kellett soha résztvenniük. Persze, igen, igen, a Gripen sem légiharcolt, igy ez eddig egál.
.
A fő különbség a fegyverzettel indul. A Szu-27/../35 gépek rakétai vettek részt légiharcokban, de semmiféle eredményt nem értek el. A Sidewinder, AMRAAM statisztikája viszont adott a másik oldalról. A Szu-35 lehet jó gép, de ha nincs hozzá érdemi légiharcfegyver, akkor csak papirtigris az is. Így én a Szu-35/R-27
Milyen légi harcban vett részt az R-77?
.
Az R-27 annál inkább, eredmény ismert. Az R-77 pedig már békeidőben megbukott az üzemeltetőknél, pl India sem jókedvében fejleszt helyette Astrat.
Ezt mondjuk egy olyan ország tükrében, mint India, nemigazán értem. Ezek szerint az AIM-9X és 120 megbukott, hogy Európában kijeflesztették az Asraamot és Meteort?
M
molnibalage
Guest
A hasonlat félelmetesen pontatlan. Az ASRAAM létezésének oka benne van a HTÖ IR rakéta részében.
A hidegháború vége USA-ban és ezzel a nyugati országokban is elmosta az AIM-9R rendszeresítését. Az európai ASRAAM program már ezt megelőzően is döcögött, a hidegháború vége után meg végképp nem volt már sürgős a kifejlesztése és hadrendbe állítása az új infravörös vezérlésű rakétánal. Az R-73 megismerése és tesztelése a német egyesítése után oda vezetett, hogy Németország kiszállt az ASRAAM programból és inkább megalkotta a tolóerő-vektorált hajtóművel rendelkező IRIS-T rakétát.294 Az ASRAAM nem tolóerő-vektorált, az angolok az AIM-9X-nél felvázolt nagyobb hatótávolságú szemből indíthatóságra helyezték a hangsúlyt és nem a közeli manőverező légiharc igényeit vették előre.
A homokszem ott került a gépezetbe, hogy az IRIS-T viszonylag lassan készült el, csak 2006-ra érte el a sorozatgyártásra értett állapotot – nem mintha sürgős igény lett volna rá – , az ASRAAM gyakorlatilag egy kudarcnak fogható fel annak ellenére, hogy korábban kezdték gyártani. A nyugati világ számára szánt közös kis hatótávolságú infravörös vezérlésű rakétáját végül csak az Egyesült Királyság és Ausztrália állította eddig hadrendbe,295 ezzel szemben az IRIS-T-t több, mint tíz ország, Ausztria kivételével mind jelentős mennyiségben.
A fentiek miatt a nyugati légiharc-rakétáknál a képalkotós technológiát használó rakéták elterjedése nagyjából egy évtizedet késett az eredeti tervekhez képest a hidegháború vége, illetve az ASRAAM program kvázi bukása miatt. (Nem technikai értelemben bukott, hanem a rendszeresítő országokat nézve.) Emiatt eshetett meg az , hogy nyugaton és a NATO-ban 10-15 évig a legfejlettebb infravörös légvédelmi rakéták (Chaparral, Stinger, Mistral) meglepő módon számottevően korszerűbb és zavarvédettebb vezérléssel bírtak, mint a legkorszerűbb légiharc-rakéták. Ez alól a francia MICA IR rakéta kivétel, ahol a Mistral vállról indítható légvédelmi rakéta rendszeresítését követően alig fél évtizeddel később hadrendbe állt az infrakamerával üzemelő légiharc-rakéta
Tehát az USA vállalta az BVR AIM-120-at, Európa UK vezetéssel az IR-t. Ez is csúszott, ez lett az ASRAAM. Csak éppen a bibi az volt, hogy a ASRAAM nem TVC-s és az akkor megismert R-73 és sisakcélzóra nagyot pislogtak, hogy elvileg mit tud. Ezért az ASRAAM-ból kb. az ex. brit gyarmatokon kívül senki nem vett. A németek összerakták a képalkotós TVC-s IRIS-T-t (tudnak ők, ha akarnak) és azt meg el is adták vagy 10+ helyre.
A Meteor meg lehet, hogy redundanciának tűnik az AIM-120-szal, csak éppen teljesen más meghajtása miatt a BVR harcászatban legalább akkora generációs ugrás, mint volt az F-4E + AIM-7E2 ---> F-15A + AIM-7F volt.
Iris-T-re gondoltam, igaz. A mondandóm lényege ezek szerint nem jött át. India sem elsősorban a R-77 gyengeségei miatt fejleszt sajátot (gond nélkül megvehetik a 77-1-et), hanem mert önállóságra törekszik.
A cikk 2018-as.
Az egyik fontos alapvetése, hogy az újabb és jóval komplexebb, nomeg drágább Szu-30/34/35 gépek nem túl nagyszámban vannak jelen a légierőben és képtelenek kiváltani a régebbi Szu-27-eseket, MiG-29-eseket.
Nos, ez már nem igaz és talán már 2018-ban se volt az.
A darabszámok valóban összezsugorodtak, de az arányok tekintetében a modernebb típusok már fölényben vannak, miközben elődeikkel ellentétben nyitottabb architektúrával rendelkeznek és így bármilyen képesség is jellemzi jelenleg ezt a triót, az nagyon hamar megváltozhat.
Az, hogy a MiG-29-esek és Szu-27-esek három évtized alatt lényegében változatlan konfigurációban szolgálták le az idejüket, nem jelenti azt, hogy az újabb típusok is ilyen sokáig konzerválódjanak egy adott technológiai szinten. Lásd Szu-30SzMD program, ami alíg tíz év után jelent lényegi upgrade-et a flottán, ahogy szó van már a Szu-34M modernizációról is, ami akárhol is tart, elvben a soron következő nagyjavításokhoz be lehet időzíteni.
Van ilyen lehetőség.
És itt nem csak arról van szó, hogy a Szovjetúnió szétesését követően nem volt anyagi fedezet hasonló "MLU" programokra.
Technológia nem volt, amit akkor használhattak volna. Az első Szu-27SzM program 2003 körül indult.
A technikai rész a kevésbé fontos.
A fontos a kevés repült óraszám, a kevés pilóta, és hogy kilátás sincs ezeknek a hiányosságoknak az orvoslására. Egyáltalán nincsenek komplex repülő gyakorlatok.
Nincs gyártókapacitás. kevés a szakember.
Ha tudsz ezekből valamiről, ami tavaly óta változott, azt okvetlen írd meg.
A cikk 2018-ban jelent meg ugyan, de 2018-ról nem ír. Volt már róla írva a HTKA-ban, hogy 1300 pilóta hiányzik, de arról is volt írva, hogy ez a Szergyukov féle reformok-(leépítések ) következménye. Évente mindössze 30 végzős pilóta hagyta el a Krasznodari Repülési főiskolát. 2017-ben 60. De 2018-ban már 600 szakember (pilóta + müszakis) fejezte be 5 éves tanulmányait. Sojgu VM való kinevezése után(2013) már sokkal több osztályt nyitottak és az eredménye már 2018-ban megvolt.
A képzés 5 éves , a szakok: vadászpilóta, frontbombázó-csatarepülőgép pilóta, katonai-szállítógép pilóta, távolsági légierő pilóta, haditengerészeti pilóta
Az elkövetkezendő években kb 1500 új végzős pilótával (köztük női pilótákkal)bővől az orosz VKSZ.