Na igen, és ekkor jön képbe a Rapor nagyon komoly radarja, datalink stb. És a nehéz észlelhetősége, valószínűleg ő lesz az, aki képes a nagy sebesség megfelelő időzítésére, mert ismeri a helyzetet, ami fordítva viszont jó eséllyel nem igaz.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Na igen, és ekkor jön képbe a Rapor nagyon komoly radarja, datalink stb. És a nehéz észlelhetősége, valószínűleg ő lesz az, aki képes a nagy sebesség megfelelő időzítésére, mert ismeri a helyzetet, ami fordítva viszont jó eséllyel nem igaz.
Dehogynem változik. Az oxigén nehezebb a nitrogénnél, magassággal a parciális nyomása jobban csökken, mint a nitrogéné.
A 21 százalék oxigén - 78 százalék nitrogén arány az utóbbi javára mozdul el.
Ezt így nem mondanám alapvetésnek.
Számos hajtóművet terveztek eleve tartós utánégetésre, ilyen volt a B-70-es J93-asa, vagy az SR-71-es J58-asa, de vannak még más példák is.
Az SR-71-esnél ráadásul Mach 2 felett a gázturbinás sugárhajtómű (tehát nem a torlósugárhajtóműként funkcionáló hajtóműgondola) tolóerejének nagy része az utánégetésből áll.
Kisebb sebességeken a hajtómű maximál rezsimű tolóerejét az utánégetés kb 40 százalékkal emeli meg.
Ez alapján a teljes, 147kN tolóerőből a forszázs kb 45kN-al veszi ki a részét, ez kevesebb, mint 30%.
Mach 2 felett a bypass csöveken a forszázshoz a tüzelőtér/turbina megkerülésével annyi levegőt szállítanak el, hogy a teljes tolóerőnek mintegy 80 százaléka(!) az utánégetésből származik.
A teljes rendszer hatásfokát a csak részterhelésen operáló turbina által hajtott kompresszor előtt a szívócsatorna dinamikus kompressziója amúgy is emeli.
Így lehet kifejezetten gazdaságossá tenni egy utánégetést.
M
molnibalage
Guest
Ez SR-71 extrém példa.
Én erősen gépész szemmel nézzem. Bár szerintem ebben semmi gépész nincs. A bemeneti energiára vizsgálod a hasznos munkát.
Bement = elégetett keró.
Kimenet = tolóerő
És ez alapján az átlagos vadászgép hajómű hatásfoka borzalmasan rossz.
Azon persze lehet lamentálni, hogy magas hatásfokú hajtómű az airlinerek hajtóművéhez képest nem létezik. A széles üzemi tartomány ára ez.
Hát próbálom csekkolni, de csak mindenféle hegymászó oldalak jönnek be, ahol az O2 emberi szervezet általi befogadását mutatják, amiket szintén nem értek.
Vagy akkor minden hegymászó hülye, amikor 8000 méteren 1/3 oxiéntartalomról parolázik? Mert a nyomás tényleg kb. 1/3-a a tengerszintinek.
A gázturbinás sugárhajtómű egy olyan áramlástani belső égésű hőerőgép, ahol maga a munkaközeg fizikai jellemzői változnak szélsőségesen a magasság/sebesség koordinátarendszerben.
Mindezt súlyosbítja, hogy magának a gázturbinának (tehát nem a gázturbinás sugárhajtóműnek) is csak egy igen szűk rezsimen belül van a legmagasabb hatásfokú üzeme.
Ezen felül ott vannak azok az ellentmondások, minthogy a turbina és a kompresszor az esetek 99 százalékában azonos tengelyre van összekényszerítve. Csakhogy az 1300-1800 fokos égésgáz atmoszférában operáló turbina ideális fordulatszám tartománya még távolról sem esik egybe a kezdetben környezeti hőmérsékletű és nyomású levegőt 20-30-40 szeresére sűrítve 150-250 fokos levegőben forgó különböző kompresszorfokozatokéval.
Egy-egy turbinafokozat forgat meg 4-9 különféle kompresszorfokozatot.
Ehhez nagyon nehéz széles tartományban adaptív mechanikai kialakítást konstruálni.
De erről szolnak a hatalmas átmérőjű fan fokozatok, az állítható terelőlapátsorok, a két-három forgórészes kialakítás, a bypass szelepek, a bolygóműves áttételezések, a 3D áramlástan, a szuperszonikus fokozatok, a változtatható kétáramúsági fok, vagy akár még az utánégetés is.
Csak nem egyetlen hajtóműben egyszerre.
Mindezt súlyosbítja, hogy magának a gázturbinának (tehát nem a gázturbinás sugárhajtóműnek) is csak egy igen szűk rezsimen belül van a legmagasabb hatásfokú üzeme.
Ezen felül ott vannak azok az ellentmondások, minthogy a turbina és a kompresszor az esetek 99 százalékában azonos tengelyre van összekényszerítve. Csakhogy az 1300-1800 fokos égésgáz atmoszférában operáló turbina ideális fordulatszám tartománya még távolról sem esik egybe a kezdetben környezeti hőmérsékletű és nyomású levegőt 20-30-40 szeresére sűrítve 150-250 fokos levegőben forgó különböző kompresszorfokozatokéval.
Egy-egy turbinafokozat forgat meg 4-9 különféle kompresszorfokozatot.
Ehhez nagyon nehéz széles tartományban adaptív mechanikai kialakítást konstruálni.
De erről szolnak a hatalmas átmérőjű fan fokozatok, az állítható terelőlapátsorok, a két-három forgórészes kialakítás, a bypass szelepek, a bolygóműves áttételezések, a 3D áramlástan, a szuperszonikus fokozatok, a változtatható kétáramúsági fok, vagy akár még az utánégetés is.
Csak nem egyetlen hajtóműben egyszerre.
Pontatlanul (hibásan) fogalmaztam.Ez SR-71 extrém példa.
Én erősen gépész szemmel nézzem. Bár szerintem ebben semmi gépész nincs. A bemeneti energiára vizsgálod a hasznos munkát.
Bement = elégetett keró.
Kimenet = tolóerő
És ez alapján az átlagos vadászgép hajómű hatásfoka borzalmasan rossz.
Azon persze lehet lamentálni, hogy magas hatásfokú hajtómű az airlinerek hajtóművéhez képest nem létezik. A széles üzemi tartomány ára ez.
Hát próbálom csekkolni, de csak mindenféle hegymászó oldalak jönnek be, ahol az O2 emberi szervezet általi befogadását mutatják, amiket szintén nem értek.
Vagy akkor minden hegymászó hülye, amikor 8000 méteren 1/3 oxiéntartalomról parolázik? Mert a nyomás tényleg kb. 1/3-a a tengerszintinek.
Azt írtam, hogy az oxigén parciális nyomása csökken, ez igaz, de a részaránya is, ez viszont téves.
100km-ig az gázkeverék közel állandó arányú:
Viszont a parciális nyomás az valóban kisebb. Ezt úgy kell érteni, hogy a levegő egy gázkeverék, melynek nyomása tengerszinten 1 atmoszféra, vagy bar.
A benne levő 78 százalék nitrogén és 21 százalék oxigén is 1-1 atmoszférás parciális nyomású komponens.
8-9000 méter felett azonban az oxigén résznyomása a nitrogénénél kisebb.
Ennek elsősorban a biológiai rendszerekre van hatása.
A sugárhajtóműveknél viszont annyiban jelent gondot, hogy a kompresszor sűrítési viszonya az adott, tehát akárhogy csökken a levegő nyomása, a sűrítés mértéke azonos lesz.
Viszont a levegőben, mint gázkeverékben az oxigén résznyomása jobban csökken, mint a nitrogéné.
M
molnibalage
Guest
Jó, akkor nem hülyültem meg.Pontatlanul (hibásan) fogalmaztam.
Azt írtam, hogy az oxigén parciális nyomása csökken, ez igaz, de a részaránya is, ez viszont téves.
100km-ig az gázkeverék közel állandó arányú:
Viszont a parciális nyomás az valóban kisebb. Ezt úgy kell érteni, hogy a levegő egy gázkeverék, melynek nyomása tengerszinten 1 atmoszféra, vagy bar.
A benne levő 78 százalék nitrogén és 21 százalék oxigén is 1-1 atmoszférás parciális nyomású komponens.
8-9000 méter felett azonban az oxigén résznyomása a nitrogénénél kisebb.
Ennek elsősorban a biológiai rendszerekre van hatása.
A sugárhajtóműveknél viszont annyiban jelent gondot, hogy a kompresszor sűrítési viszonya az adott, tehát akárhogy csökken a levegő nyomása, a sűrítés mértéke azonos lesz.
Viszont a levegőben, mint gázkeverékben az oxigén résznyomása jobban csökken, mint a nitrogéné.
A 475. oldal kötelező olvasmány kell hogy legyen az olyan érdeklődő jámbor laikusoknak mint én!
Logikus ugye minden mondata, de mégsem tudnánk így egyben kikövetkeztetni, pláne hirtelen leírni/elmondani magunktól az eddigi "tudásunk" alapján.
Ennyi.
Logikus ugye minden mondata, de mégsem tudnánk így egyben kikövetkeztetni, pláne hirtelen leírni/elmondani magunktól az eddigi "tudásunk" alapján.
Ennyi.
Érdekes hogy a szuhoj gépeknél nem lehet látni gyors áthúzásokat mint az f-18 f-16 -soknál .
Igen, ez már nekem is feltűnt, hogy az orosz bemutatók teljesen elmentek a nagy állásszögű, kis sebességű figurák felé. Mondjuk.egy Eurofighter programhoz képeset szinte vánszorognak. Mondjuk az biztos,hogy így jóval kissebb túlterhelés ér embert és gépet, illetve nagyon látványos, amikor egy 30 tonnás gép helyben megfordul, de harcászatilag kb. Semmi értelme, egy beérkező AA rakétának a legtökéletesebb célpont egy mozgási energiáját vesztett gép.
Egy Szu-27 családbeli géppel a földközeli bemutatózás kb 250 és 700km/h közötti tartományban van, a nagy állásszögű dinamikus figurákat jellemzően 400-450km/h környékéről indítják.
Ezek jó átlaggal megvannak 4.5 - 5g-ből, a húzott fordulóknál ez felmegy 8g-re is akár. Egy nyolcperces bemutató így egészen baráti, mind a sárkánynak, mind a pilótának egyaránt.
A manőverek dinamikája jellemzően a Hornet-ére hasonlít. Viszont a gépek szinte soha nem távolodnak el a nézőktől.
A tolóerővektoros gépeknél már a teljes bemutatórepülésre vett időtartam alatt több a manőver, de ezek sebességtartománya kisebb, így a túlterhelések is az 5g körül szórnak, csak szinte folyamatosan egymást érik.
A Szu-57-esnél ez már máshogy van, az egy gyorsabb gép és vektorálni is tud, így a bemutatórepülése során már a 6-7g a jellemző és van 9-10g-s elem is.
De ettől még tény, hogy az orosz pilóták jellemzően nem száguldoznak hosszú egyeneseket, utánégetővel zajongva, úgyis zajos a műsoruk eléggé.
Akinek ez nem elég és inkább az F-15-ös repüléseit szerette, de látna ilyet egy Szuhojtól is, annak itt van ez a videó 2009-ből, amikor Szergej Bogdan először mutatta be a Szu-35BM-et a MAKSz-on. A TVC még le volt tiltva, az FbW-n még voltak limitációk, de az új hajtóművek többlet ereje már adott volt. Így Bogdan is inkább száguldozott és gyorsabbra, nagyobb túlterhelésűre vette a figurákat:
De egy nappal később már a jobb idős programja több függőleges figurát tartalmazott, melyek jobban “ették” a sebességet:
Azt se feledjük viszont, hogy ezek jóval termetesebb gépek, így optikailag is lassabbnak tűnnek. Viszont az erőtlenség nem a legjobb szó rájuk
Ezek jó átlaggal megvannak 4.5 - 5g-ből, a húzott fordulóknál ez felmegy 8g-re is akár. Egy nyolcperces bemutató így egészen baráti, mind a sárkánynak, mind a pilótának egyaránt.
A manőverek dinamikája jellemzően a Hornet-ére hasonlít. Viszont a gépek szinte soha nem távolodnak el a nézőktől.
A tolóerővektoros gépeknél már a teljes bemutatórepülésre vett időtartam alatt több a manőver, de ezek sebességtartománya kisebb, így a túlterhelések is az 5g körül szórnak, csak szinte folyamatosan egymást érik.
A Szu-57-esnél ez már máshogy van, az egy gyorsabb gép és vektorálni is tud, így a bemutatórepülése során már a 6-7g a jellemző és van 9-10g-s elem is.
De ettől még tény, hogy az orosz pilóták jellemzően nem száguldoznak hosszú egyeneseket, utánégetővel zajongva, úgyis zajos a műsoruk eléggé.
Akinek ez nem elég és inkább az F-15-ös repüléseit szerette, de látna ilyet egy Szuhojtól is, annak itt van ez a videó 2009-ből, amikor Szergej Bogdan először mutatta be a Szu-35BM-et a MAKSz-on. A TVC még le volt tiltva, az FbW-n még voltak limitációk, de az új hajtóművek többlet ereje már adott volt. Így Bogdan is inkább száguldozott és gyorsabbra, nagyobb túlterhelésűre vette a figurákat:
De egy nappal később már a jobb idős programja több függőleges figurát tartalmazott, melyek jobban “ették” a sebességet:
Azt se feledjük viszont, hogy ezek jóval termetesebb gépek, így optikailag is lassabbnak tűnnek. Viszont az erőtlenség nem a legjobb szó rájuk
Egyiptom még idén év végéig megkapja az első két Szu-35Sz gépét.
Egy Szu-27 családbeli géppel a földközeli bemutatózás kb 250 és 700km/h közötti tartományban van, a nagy állásszögű dinamikus figurákat jellemzően 400-450km/h környékéről indítják.
Ezek jó átlaggal megvannak 4.5 - 5g-ből, a húzott fordulóknál ez felmegy 8g-re is akár. Egy nyolcperces bemutató így egészen baráti, mind a sárkánynak, mind a pilótának egyaránt.
A manőverek dinamikája jellemzően a Hornet-ére hasonlít. Viszont a gépek szinte soha nem távolodnak el a nézőktől.
A tolóerővektoros gépeknél már a teljes bemutatórepülésre vett időtartam alatt több a manőver, de ezek sebességtartománya kisebb, így a túlterhelések is az 5g körül szórnak, csak szinte folyamatosan egymást érik.
A Szu-57-esnél ez már máshogy van, az egy gyorsabb gép és vektorálni is tud, így a bemutatórepülése során már a 6-7g a jellemző és van 9-10g-s elem is.
De ettől még tény, hogy az orosz pilóták jellemzően nem száguldoznak hosszú egyeneseket, utánégetővel zajongva, úgyis zajos a műsoruk eléggé.
Akinek ez nem elég és inkább az F-15-ös repüléseit szerette, de látna ilyet egy Szuhojtól is, annak itt van ez a videó 2009-ből, amikor Szergej Bogdan először mutatta be a Szu-35BM-et a MAKSz-on. A TVC még le volt tiltva, az FbW-n még voltak limitációk, de az új hajtóművek többlet ereje már adott volt. Így Bogdan is inkább száguldozott és gyorsabbra, nagyobb túlterhelésűre vette a figurákat:
De egy nappal később már a jobb idős programja több függőleges figurát tartalmazott, melyek jobban “ették” a sebességet:
Azt se feledjük viszont, hogy ezek jóval termetesebb gépek, így optikailag is lassabbnak tűnnek. Viszont az erőtlenség nem a legjobb szó rájuk
Na ez igen, ilyet tényleg régen láttam a típustól
durva amikor a második vidiben 2:30-nál kis sebességről meredeken emelkedve gyorsít. Egyébként az alap Flankerhez képest aerodinamikailag is javult a gép, vagy csak a hajtóművek erősebbek?Az nem úgy volt, hogy amerikai nyomásra végül elállnak a vételtől? Meglepődnék, ha az usa akarata ellenére meg tudnák venni.
Nem volt sehol róla szó, hogy elállnak, hiába volt a jenki zsarolás meg fenyegetés. Egy ország vagy ki tud állni saját érdekei mellett vagy beszarik(nem)
Az amerikai fenyegetés egész pontosan arra vonatkozik,hogy jelenleg évi 2 milliárd dollár katonai segélyt kap Egyiptom,amin amerikai fegyvereket szereznek be.
A katonai segély megvonásával lettek megfenyegetve,meglátjuk hogy mi lesz ebböl
M
molnibalage
Guest
