Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

Itt lehet összevetni az AL-41F-1Sz és az AL-31FP hangját:
AL-41F-1Sz:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

AL-31FP:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Fülre csak a kompresszor hangjában van különbség, az AL-41-es hangja kicsit mélyebb és kevésbé csörömpöl úgy, mint az AL-31FP (amire sokan emlékezhetünk a 2013-as kecskeméti repülőnap óta is, a Szu-27-es AL-31F-jeit hallgatva).
Kb ennyi a differencia akkor is, mikor az ember figyelgeti Lakenheath-nél az F-15C/D és az F-15E gépeket. Ott is meg lehet figyelni egy minimális hangzásbeli különbséget. Hasonlóan a Szuhojokhoz, az F-15-ösöknél is az újabb hajtómű hangja a kifinomultabb, meg - ha lehet így fogalmazni - elviselhetőbb. A régi F100PW220-asok hangja az AL-31F-hez hasonlóan jobban berezonáltatja az ember fülét.
Forszázson meg fordítva van, ott az erősebb hajtómű a hangosabb, bár ez már teljesen szubjektív. Dübörög mindegyik, mint az állat.
 
Először végzett közös járőrözést az orosz légierő és a szír légierő a Golán-fennsík felett. Orosz részről egy A-50U, Szu-35Sz( 4 R-77-1 van a gépen) és Szu-34 vett részt. Szírek MiG-29 és Mig-23 gépeket küldtek

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

 
A Szu-35Sz-en az orrkúpon nincs Pitot-cső, ami a Szu-30SzM-en még megvan. Ami a Barsz radart még nem zavarta, az az Irbisz-t már igen.
Vagy nem zavarja azt sem, csak így jobb a hatásfoka.
De ne feledjük, bár az Emírek block 60-as F-16-osainál is onnan lehetett a 2000-es évek elején tudni, hogy már AESA radar dolgozik bennük, hogy a Pitot-cső lekerült az orrról, a block 70-eseknél ez már nem volt szükséges lépés. A block 70-esek modernebb AESA radarja ellenére ugyanúgy megvan a Pitot-cső az orron, mint a hetvenes évek legeső 16-osain.
Lehet, hogy már a Szu-30-asokba is sikerült úgy integrálni a PESA rendszerű Irbisz-t, hogy azt nem zavarja többé az orron a Pitot-cső.

A Mitsubishi F-2-n meg megint csak van pitot az orrkúpon.
 
Igen(láttam a videót korábban), ezen gépek haditengerészeti gépek , így nem az igazi SzM2-sek, ahol Irbis meg 117Sz van. Inkább lehetne SzM1-nek nevezni.
Akkor miért lett hír ez a két régi példány Irkutszk-i berepülése?
Ha nincs bennük se új radar, se új hajtómű, akkor mivégre szerepeltek a hírekben és miért hivatkoztak rájuk SzM2-esként?
 
Akkor miért lett hír ez a két régi példány Irkutszk-i berepülése?
Ha nincs bennük se új radar, se új hajtómű, akkor mivégre szerepeltek a hírekben és miért hivatkoztak rájuk SzM2-esként?
Így volt kommunikálva. Idézem az Irkutszki Repülőgépgyártó Üzem igazgatóját:

"Az Irkutszki Repülőgépgyártó Üzem 2021-ben először gyártott négy modernizált szupermanőverezhető, többfunkciós, kétüléses Szu-30SzM2 vadászgépet a haditengerészetilégierő számára” – mondta Alekszandr Veprev a katonai termékek egyetlen napos átvétele során. amelyet január 20-án tartottak az orosz nemzetvédelmi irányító központban.

Elmondása szerint a gépek teljesen felszereltek, minden típusú teszten átestek, és a katonai képviselet is elfogadta őket.

A repülőgépgyár vezetője pontosította, hogy a vadászgép javított teljesítményjellemzőket kapott az optikai-elektronikus irányzó és navigációs rendszertől, az EW komplexumától, a radarvezérlő rendszertől, biztosítva a légi célpontok észlelési tartományának növelését. Ezen túlmenően, bővült a levegő-levegő és levegő-felszín irányított fegyverek típusa és hatótávja.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and papajoe
Így volt kommunikálva. Idézem az Irkutszki Repülőgépgyártó Üzem igazgatóját:

"Az Irkutszki Repülőgépgyártó Üzem 2021-ben először gyártott négy modernizált szupermanőverezhető, többfunkciós, kétüléses Szu-30SzM2 vadászgépet a haditengerészetilégierő számára” – mondta Alekszandr Veprev a katonai termékek egyetlen napos átvétele során. amelyet január 20-án tartottak az orosz nemzetvédelmi irányító központban.

Elmondása szerint a gépek teljesen felszereltek, minden típusú teszten átestek, és a katonai képviselet is elfogadta őket.

A repülőgépgyár vezetője pontosította, hogy a vadászgép javított teljesítményjellemzőket kapott az optikai-elektronikus irányzó és navigációs rendszertől, az EW komplexumától, a radarvezérlő rendszertől, biztosítva a légi célpontok észlelési tartományának növelését. Ezen túlmenően, bővült a levegő-levegő és levegő-felszín irányított fegyverek típusa és hatótávja.
Akkor ezek szerint ez tényleg egy nem hivatalos SzM1-es modifikáció, ami elvben már képes lenne sárkányszerkezeti oldalról fogadni az AL-41F-1Sz-t és az Irbisz radart is, csak azok integrációja késik, vagy szimplán még nem fejeződött be.
Minden esetre a videón nem csak a gépek hangja árulkodik arról, hogy ez még csak az AL-31FP, hanem a starthossz is. Mivel fogalmam sincs, mennyire voltak teletankolva a gépek és a felvételeken épp milyen feladatra szállnak fel, csak abból tudok kiindulni, hogy a szinte teljesn hasonló szerkezeti tömegű Szu-35Sz-ek a közel négy tonnányi plusz tolóerővel bizony energikusabban mozognak még a szíriai felvételeken is.

Ami engem érdekelne még, hogy vajon az SzM2-esek meg fogják-e kapni a Szu-35Sz gépek MAWS rendszerét is (ami jelenleg egyedülálló az orosz légierőben és idáig hivatalosan majd csak a Szu-57-esek elterjedésével fog bővülni a hordozóplatformok száma), vagy az EW rendszer bővítése erre már nem fog kiterjedni?
 
Ami engem érdekelne még, hogy vajon az SzM2-esek meg fogják-e kapni a Szu-35Sz gépek MAWS rendszerét is (ami jelenleg egyedülálló az orosz légierőben és idáig hivatalosan majd csak a Szu-57-esek elterjedésével fog bővülni a hordozóplatformok száma), vagy az EW rendszer bővítése erre már nem fog kiterjedni?
Ez nagyon jogos, mivel a kovetkezo 10 evet nezzuk ezek fogjak meghatarozni az orosz legierot.
 
Akkor ezek szerint ez tényleg egy nem hivatalos SzM1-es modifikáció, ami elvben már képes lenne sárkányszerkezeti oldalról fogadni az AL-41F-1Sz-t és az Irbisz radart is, csak azok integrációja késik, vagy szimplán még nem fejeződött be.
Minden esetre a videón nem csak a gépek hangja árulkodik arról, hogy ez még csak az AL-31FP, hanem a starthossz is. Mivel fogalmam sincs, mennyire voltak teletankolva a gépek és a felvételeken épp milyen feladatra szállnak fel, csak abból tudok kiindulni, hogy a szinte teljesn hasonló szerkezeti tömegű Szu-35Sz-ek a közel négy tonnányi plusz tolóerővel bizony energikusabban mozognak még a szíriai felvételeken is.

Ami engem érdekelne még, hogy vajon az SzM2-esek meg fogják-e kapni a Szu-35Sz gépek MAWS rendszerét is (ami jelenleg egyedülálló az orosz légierőben és idáig hivatalosan majd csak a Szu-57-esek elterjedésével fog bővülni a hordozóplatformok száma), vagy az EW rendszer bővítése erre már nem fog kiterjedni?
Egyébként még ami fontos, hogy a gépek korszerűsítésének részeként az importált berendezéseket orosz analógokra cserélték. A videón jól látható, hogy a Thales HUD 3022 helyett a 80-as oldalszámú orosz IKS-1KI-1 típusú HUD-ot kapott.
A Balti-flotta Szu-24M/MR gépeit cserélik ezen gépekkel.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat
Egyébként még ami fontos, hogy a gépek korszerűsítésének részeként az importált berendezéseket orosz analógokra cserélték. A videón jól látható, hogy a Thales HUD 3022 helyett a 80-as oldalszámú orosz IKS-1KI-1 típusú HUD-ot kapott.
A Balti-flotta Szu-24M/MR gépeit cserélik ezen gépekkel.
Ez az a HUD amelyik a Szu-35Sz-ben is van? Mert az egy visszalépés a látószög terén.
 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba
Ez az a HUD amelyik a Szu-35Sz-ben is van? Mert az egy visszalépés a látószög terén.
IKS-1M van a Szu-35Sz-ben..


Szu-30SzM
DvlHoeIgkxU.jpg

Cr8-Q2tUsAAOn8C.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Egyébként még ami fontos, hogy a gépek korszerűsítésének részeként az importált berendezéseket orosz analógokra cserélték. A videón jól látható, hogy a Thales HUD 3022 helyett a 80-as oldalszámú orosz IKS-1KI-1 típusú HUD-ot kapott.
A Balti-flotta Szu-24M/MR gépeit cserélik ezen gépekkel.
Elég nehezen tudom elképzelni, hogy valóban analóg dolgokra cserélték a digitálisakat.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: borisz and fip7
analóg dolgokra cserélték a digitálisakat.
analóg: azzal megegyező funkciójú, de eltérő fejlődésmenetű dolog (szerv, szervrendszer, ipari készülék stb. pl az emlősök és a fejlábúak hólyagszeme, a neocortex és a hiperstriátrum, a szojuz és a szaturn)
homológ: egymással egyforma eredetű, egymással csereszabatos de nem feltétlenül egyforma funkciójú dolog. Pl: bálna uszony, tehén láb.
 
analóg: azzal megegyező funkciójú, de eltérő fejlődésmenetű dolog (szerv, szervrendszer, ipari készülék stb. pl az emlősök és a fejlábúak hólyagszeme, a neocortex és a hiperstriátrum, a szojuz és a szaturn)
homológ: egymással egyforma eredetű, egymással csereszabatos de nem feltétlenül egyforma funkciójú dolog. Pl: bálna uszony, tehén láb.
Tehát nem úgy analóg mint pl a rádióknal ahol van analóg és digitális jelű.
 
Tehát nem úgy analóg mint pl a rádióknal ahol van analóg és digitális jelű.
Az analóg kifejezés másik jelentését nem értem, működés szempontjából analóg = analógiája ua. = helyettesítő elem.

A modellezésnél is analóg modellnek hívják, ami hasonló. Ilyen pl. a telegráf egyenlet, ami majdnem u.a. mint egyes áramlástani jelenéset leíró egyenlet, csak az U --> p, I --> q -ra cserélődik-
 
Az analóg kifejezés másik jelentését nem értem, működés szempontjából analóg = analógiája ua. = helyettesítő elem.

A modellezésnél is analóg modellnek hívják, ami hasonló. Ilyen pl. a telegráf egyenlet, ami majdnem u.a. mint egyes áramlástani jelenéset leíró egyenlet, csak az U --> p, I --> q -ra cserélődik-
Szerintem úgy értette, hogy maga a jel analóg vagy digitális. Tehát folytonos (áramjel, feszültségjel egy nyomás mérő szenzortól pl.), vagy már mintavételezett és kvantált, tehát digitális. Utóbbiakat tudjuk tárolni memóriában, véges bitszelessegen, és ezen tudnak a számítógépeink műveleteket végezni (szorzás, osztás, stb). Persze analóg jeleken is végezhetünk műveleteket, de akkor ott nem lesz szoftveres bővíthetőség és átprogramozás, adatgyűjtés és és hasonlók. Ha változtatni akarunk, akkor a hardvert kell megváltoztatni.
 
Szerintem úgy értette, hogy maga a jel analóg vagy digitális. Tehát folytonos (áramjel, feszültségjel egy nyomás mérő szenzortól pl.), vagy már mintavételezett és kvantált, tehát digitális. Utóbbiakat tudjuk tárolni memóriában, véges bitszelessegen, és ezen tudnak a számítógépeink műveleteket végezni (szorzás, osztás, stb). Persze analóg jeleken is végezhetünk műveleteket, de akkor ott nem lesz szoftveres bővíthetőség és átprogramozás, adatgyűjtés és és hasonlók. Ha változtatni akarunk, akkor a hardvert kell megváltoztatni.
Igen, bár én erről csak annyit tudok, hogy van analóg és digitális jel, tehát analóg és digitalis üzemmód. A kettő egymással nem kompatibilis, emiatt analóg üzemmódú rádióval nem tudsz digitális üzemmódú rádióval ök-t létesíteni (tehát ha a Kongsberg rádió analóg üzemmódra van felprogramozva akkor hiaba azonos a frekvencia nem fogsz tudni beszélni az azonos típusú de digitális üzemmódra felprogramozott Kongsberg rádióval), ezenkívül az analóg mindenben rosszabb (hatótáv, hangminőség stb) és adatkommunikációt sem tesz lehetővé.
 
Igen, bár én erről csak annyit tudok, hogy van analóg és digitális jel, tehát analóg és digitalis üzemmód. A kettő egymással nem kompatibilis, emiatt analóg üzemmódú rádióval nem tudsz digitális üzemmódú rádióval ök-t létesíteni (tehát ha a Kongsberg rádió analóg üzemmódra van felprogramozva akkor hiaba azonos a frekvencia nem fogsz tudni beszélni az azonos típusú de digitális üzemmódra felprogramozott Kongsberg rádióval), ezenkívül az analóg mindenben rosszabb (hatótáv, hangminőség stb) és adatkommunikációt sem tesz lehetővé.
Sem katonai eszközökben sem rádiókommunikacióban nem vagyok (sajnos) kompetens, de úgy gondolom, hogy nem technikai akadálya van annak hogy analóg és digitális rádió egymással kommunikálhasson, inkább valamilyen belső stratégia a jelek értelmezésére.