MiG-29-esek R-27R1 rakétája az volt
Az nehezék volt...
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
MiG-29-esek R-27R1 rakétája az volt
Ez nagyon szőrszálhasogatóan igaz.
Magyar MiG-29-esek R-27R1 rakétája az volt, sőt ha szó szerint fordítjuk a LoaL-t, akkor a MiG-23MF R-23R-je is az volt, indítás után ugyan csak pár másodpercig. Infravörös rakéták nem voltak azok, ez tény.
Mikor gyártott? 1992-ben? 2012-ben?
Ha egyáltalán még gyártják?
Felejtsük már el azt, hogy egy család képességei egyenszilárdak évtizedek alatt.
Lásd fentebb, beszéltük már....Mi a forrás arra hogy az R-27ET1, vagy az R-27T1 LOAL képes?
szerint nem az, csak a R-27R1 és az R-27ER1 kap parancsokat repülés közben a lokátortól.
Az a baj, hogy molni szerint ha az AIM-7 nem tudta akkor a ruszki rakéták sem. Pedig az R-27-nek pont az volt az egyik újjítása, hogy csak a megközelítés utolsó szakaszában kellet neki megvilágítás.Magyar MiG-29-esek R-27R1 rakétája az volt, sőt ha szó szerint fordítjuk a LoaL-t, akkor a MiG-23MF R-23R-je is az volt,
Persze, hogy azok. A LOAL indítás utáni célbefogást jelent.....Mert más szemüvegen keresztül nézve minden ARH rakéta LoAL normál esetben, hiszen végfázisig nem használja radarját...
Már bocsi, de az R-27ET esetén is megadta ezt a képességet a gyár. Ettől még vitathatod.
Ezeket úgy kérdezed mintha nem kaptál volna már rá választ a legelején....
Ennek az állításnak a forrását szeretném.
Nem kaptam forrást, amit kértem.
Megnéztem az orosz gyártó honlapját, hogy milyen hivatalos leírás érhető el a rakétáikhoz. Én csak a "lényeget" emelem ki, az eredeti szöveg a linkeken elolvasható!
R-73E/EL:
Passzív IR, TVC, "single mod" tolóerő karakterisztikájú motor.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/504/
RW-MD:
Minden szögből indítható, optikai zavarás elleni védelem, passzív IR "kettős tartomány" (frekvencia lehet) , TVC, "single mod" hajtómű.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/566/
RW-AE:
Több csatornás aktív radar, inerciális/rádiós navigációs rendszer, "single mod" hajtómű.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/505/
RW-SD:
Több csatornás aktív radar, inerciális/radar korrekciós navigációs rendszer, "single mod" hajtómű.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/567/
R-27P1/R-27EP1:
Kombinált rávezetés (képes a zavarás és az ellenséges radar irányába repülni, a végfázisban pedig IR rávezetés van) , "tűz és felejtsd el" ( vagyis nem félaktív a rakéta!), az R-27EP1 kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/506/
R-27R1/R-27ER1:
Félaktív rávezetés, inerciális/rádiós navigációs rendszerrel (ami miatt csak a végfázisban kell megvilágítani a célt!), az R-27ER1 esetén kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik a rakéta.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/527/
R-27T1/R-27ET1:
Passzív IR végfázis rávezetés inerciális/rádiós navigációs rendszerrel (ami miatt csak a végfázisban kell IR-el befogni a célt!, vagyis rendelkezik LOAL képességgel a rakéta!), e mellet az R-27ET1 kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/509/
R-33E:
Félaktív rávezetés, inerciális/rádiós navigációs rendszerrel (ami miatt csak a végfázisban kell megvilágítani a célt),kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkező a rakéta.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/510/
Emlékszem több vitára az orosz rakétákkal kapcsolatban. Ha a gyártó állításai igazak, akkor úgy tűnik, hogy elég sok esetben nekem és Zsoltinak volt igaza. Ilyen például, hogy az R-27ET1 LOAL képességű rakéta. Meg ezek szerint gyártásban van az R-27P/EP verzió is! (Hogy rendeltek-e az más kérdés)
Viszont az is kiderült, hogy az R-73-ból még nincs képalkotós verzió csak frekvencia modulált, és az is, hogy az R-77 egyik verziója sem rendelkezik kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel. (ami számomra nagyon meglepő)
Remélem tudtam segíteni a fórumozóknak az információkkal
Elmondtam, hogy már beszéltünk róla, és azt is , hogy melyik topikba írtam annó.
Bemásolom ide is. 2017-es hozzászólás volt. Azóta a linkek már nem élnek, hiszen változott a teljes webelérése a komplett orosz hadiparnak. Azóta a "kulcs vállalatok" weboldalról elérehtőek az infók.
Igen ám, de mivel 2022-van és már az R-27 nincs gyártásban, így infó sincs már róla.
2017-ben meg még volt és akkor végig is beszéltük....
Megnéztem az orosz gyártó honlapját, hogy milyen hivatalos leírás érhető el a rakétáikhoz. Én csak a "lényeget" emelem ki, az eredeti szöveg a linkeken elolvasható!
R-27P1/R-27EP1:
Kombinált rávezetés (képes a zavarás és az ellenséges radar irányába repülni, a végfázisban pedig IR rávezetés van) , "tűz és felejtsd el" ( vagyis nem félaktív a rakéta!), az R-27EP1 kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/506/
Emlékszem több vitára az orosz rakétákkal kapcsolatban. Ha a gyártó állításai igazak, akkor úgy tűnik, hogy elég sok esetben nekem és Zsoltinak volt igaza. Ilyen például, hogy az R-27ET1 LOAL képességű rakéta. Meg ezek szerint gyártásban van az R-27P/EP verzió is! (Hogy rendeltek-e az más kérdés)
Viszont az is kiderült, hogy az R-73-ból még nincs képalkotós verzió csak frekvencia modulált, és az is, hogy az R-77 egyik verziója sem rendelkezik kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel. (ami számomra nagyon meglepő)
Remélem tudtam segíteni a fórumozóknak az információkkal
Szóval az R-27T1 és az R-27ET1 tényleg az indítás után veszi követésbe a célt,
Szó szerint ez ugyan LoaL
Erre emlékeztem akkor 5 év távlatából rosszul.viszont nem kap pályahelyesbítő parancsokat a repülőtől, végig arányos megközelítés módszerével repül.
Az ilyen fölösleges ki/beszólásaid miatt nem tartalak semmire....Sajnos ismét csak dezinformációkkal szolgáltál.
Amiről te beszélsz az gyakorlatban semmit nem jelent, amiről ők beszélnek az az a LOAL ami a gyakorlatban óriási előny.Magyarán LOAL, LOck After Lunch, vagyis képes az indítás utáni befogásra. Szó szerint. Nincs "ugyan".
Erre emlékeztem akkor 5 év távlatából rosszul.
Ezek szerint csak a félaktív radaros kap, de az viszont kap!
Az ilyen fölösleges ki/beszólásaid miatt nem tartalak semmire....
Egy 2017-es infóra emlékeztem kicsit pontatlanul 5 év távlatából.
Megadtam minden infót, hogy lehessen ellenőrizni azt amit állítottam
Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.
2. Az R-27 IR kap MCG-s jeleket.
Erre rosszul emlékeztem, ebben nem volt igazam.
3. Az R-27 IR változata LOAL képes rakéta.
Ebben is igazam volt.
Ezzel az egésszel így semmi baj nem lenne, de a beszólogatásaid amik mindig bekerülnek a velem kapcsolatos hozzászólásokba szánalmasak.
Ezek nélkül tök normálisan lehetne társalogni akár erről is. De mindegy, ilyen vagy, el kell fogadni
De van.Magyarán LOAL, LOck After Lunch, vagyis képes az indítás utáni befogásra. Szó szerint. Nincs "ugyan".
Erre jó lenne forrás orosz manualból.Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.
Lásd fent, Ez in indítás előtt kapja, hogy hova kell menni. Tehát az indítási peremfeltétel u.a, mint a másiknál, csak ezt az elektronikai ECM nem érdekli.2. Az R-27 IR kap MCG-s jeleket.
Erre rosszul emlékeztem, ebben nem volt igazam.
Nem. A hh R-27T család rohadtul nem tudott ilyet.3. Az R-27 IR változata LOAL képes rakéta.
Ebben is igazam volt.
Azt ugye vágod, hogy ő eredeti orosz manualokból dolgozik.Ezzel az egésszel így semmi baj nem lenne, de a beszólogatásaid amik mindig bekerülnek a velem kapcsolatos hozzászólásokba szánalmasak.
Ezek nélkül tök normálisan lehetne társalogni akár erről is. De mindegy, ilyen vagy, el kell fogadni
Magyarán LOAL, LOck After Lunch, vagyis képes az indítás utáni befogásra. Szó szerint. Nincs "ugyan".
Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.
2. Az R-27 IR kap MCG-s jeleket.
Erre rosszul emlékeztem, ebben nem volt igazam.
3. Az R-27 IR változata LOAL képes rakéta.
Ebben is igazam volt.
Ez a már levegőben kinyitott fékernyő egy nagyon hatékony kifutási úthossz csökkentés, de igen nagy a rizikófaktora.
Azt XDLoaL még véletlenül sem "Ebéd utáni Zárást" jelent, amint azt fent írtad.
A LoaL (Lock on after Launch) a rakéta indítása utáni célmegjelölés lehetőségét jelenti.
Létezik a régi amcsi, és a szovjet rakétáknál a "pszeudó kinetikus üzemmód", ekkor a rakéta megkapja az indító és a cél mozgásparamétereit még indítás előtt, majd a fej indítás után végig oda néz ahol a célnak elviekben lennie kellene, amennyiben az nem manőverezik, majd amikor a fej észlelési távolságába ér a cél, akkor elfogja azt. (amennyiben a cél nem manőverezett közben)
Ez az indítás utáni üzemmód rakéta típustól függően pár másodperctől 10 másodpercig szokták alkalmazni.
Ilyen a (Vietnámban használt amcsi) AIM-7 Sparrow, a (szovjet) R-23R (az ötlet egy Vietnámban talált Sparrow roncsból lopva), az R-24R/T, az R-27T1, és az R-27ET1 stb...
Ez a fentebb vázolt módszernek pusztán csak a modernebb verziója....Ekkor a rakéta elidul egy adott az indítás után betáplált irányba (fordulóval), majd a vadásztól kapott rávezetési parancsok alapján helyesbített pályán repül (amennyiben a cél manőverezne, akkor azt leköveti), és a cél előtt, a végfázisban fogja azt el, szintén a vadász által szolgáltatott célirány parancsok segítségével.
Ilyen az AMRAAM, IRIS-T, AIM-9X Block II, stb...
Nem értetted meg a különbséget.Ez a fentebb vázolt módszernek pusztán csak a modernebb verziója....
De nekem aztán mindegy.
Egyrészt az Iris-T és a Phyton-5 még mindig 2005-ös.A LoAL kifejezés az IR rakétáknál jelent meg, mert azok alapelve egészen a 201x évekig az volt, hogy indítás előtt a rakéta szárny alatt rálockolt a céra a rakéta.
Látom nem fogod fel, hogy egy rakéta családnak vannak iteráció, de ezeket nekünk földi haladóknak nem igazán mutatják meg típus, vagy gyártási sorozat jelzéssel.Egyrészt az Iris-T és a Phyton-5 még mindig 2005-ös.
Upsz, itt tévedtem, nem 2010-es a szabadalom, hogy nem 2001-es.Látom nem fogod fel, hogy egy rakéta családnak vannak iteráció, de ezeket nekünk földi haladóknak nem igazán mutatják meg típus, vagy gyártási sorozat jelzéssel.
Az első IRST-ben őpl. nem volt anti-DIRCM funkció.
Aztán a 201x években egy szabadalom hogyhogynem megjelent...
És mi típusjelzésük között difi?
Én nem tudom. Te tudod?
2015-ben is hasonló hiba miatt - az SzDU(KSzU-35) meghibásodása miatt kénytelen volt Igor Kruglikov pilóta Dzemgiben ugyanígy leszállni.Ez a már levegőben kinyitott fékernyő egy nagyon hatékony kifutási úthossz csökkentés, de igen nagy a rizikófaktora.
Nagyon kevésen múlik, hogy valaki az adott viszonyokhoz képest ne túl magasan, túl korán tegye.
A gép a levegőben megtorpanás miatt mindenképpen nagyobb függőleges sebességgel fog talajt fogni, ami az elpattanás veszélye miatt akár több problémát okozhat, mint amit ez a módszer megoldani hivatott.
Kérdés, hogy itt miért próbálkozott ezzel a pilóta és érte-e kár a gépet a kemény landolás után?