Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

[molnibalage]

Magyar MiG-29-esek R-27R1 rakétája az volt, sőt ha szó szerint fordítjuk a LoaL-t, akkor a MiG-23MF R-23R-je is az volt, indítás után ugyan csak pár másodpercig. Infravörös rakéták nem voltak azok, ez tény.

Ez nagyon szőrszálhasogatóan igaz.

A valódi LoaL azt jelenti, hogy a rakéta úgy indul, hogy "majd valamikor" megtudja, hogy a célja hol van.
Az, hogy kapuzással berepül valahova stb. az nem LoaL, hanem a technikai megoldási process egy lépése.

A valódi LoaL meg az, hogy az AIM-9X mondjuk kiröppen és majd akár 10-15 sec múlva lockol rá valalmire.

Mert más szemüvegen keresztül nézve minden ARH rakéta LoAL normál esetben, hiszen végfázisig nem használja radarját...

 

[fip7]

Mikor gyártott? 1992-ben? 2012-ben?
Ha egyáltalán még gyártják?
Felejtsük már el azt, hogy egy család képességei egyenszilárdak évtizedek alatt.

Ezeket úgy kérdezed mintha nem kaptál volna már rá választ a legelején....
1. A 2000 után rendelt rakétákról volt szó (több ezer R-27-et rendeltek akkor)
2. Az R-27-et már nem gyártják, ergó friss honlapon nincs róla infó. Ellenben az orosz légiharcrakétás topikban volt már erről szó, ott vannak az infók, csak szerintem azóta a linkek már nem élnek....

Mi a forrás arra hogy az R-27ET1, vagy az R-27T1 LOAL képes?

Lásd fentebb, beszéltük már....

szerint nem az, csak a R-27R1 és az R-27ER1 kap parancsokat repülés közben a lokátortól.

Magyar MiG-29-esek R-27R1 rakétája az volt, sőt ha szó szerint fordítjuk a LoaL-t, akkor a MiG-23MF R-23R-je is az volt,

Az a baj, hogy molni szerint ha az AIM-7 nem tudta akkor a ruszki rakéták sem. Pedig az R-27-nek pont az volt az egyik újjítása, hogy csak a megközelítés utolsó szakaszában kellet neki megvilágítás.
Ez a MIG-29+R-27R esetén nem nagyon releváns, mert a MIG lokátora szar, az R-27 meg viszonylag kis távra repül el.
Ellenben a Szu-27+R-27ER az már jobban ki tudta ezt használni.

Mert más szemüvegen keresztül nézve minden ARH rakéta LoAL normál esetben, hiszen végfázisig nem használja radarját...

Persze, hogy azok. A LOAL indítás utáni célbefogást jelent.....

 

[Törölt tag 1945]

Már bocsi, de az R-27ET esetén is megadta ezt a képességet a gyár. Ettől még vitathatod.

Ennek az állításnak a forrását szeretném.
Amúgy nincs olyan rakéta hogy R-27ET, maximum a sajtóban, (TopGun, Aranysas, stb...)
Olyan rakéta van hogy R-27ET1.

Ezeket úgy kérdezed mintha nem kaptál volna már rá választ a legelején....

Nem kaptam forrást, amit kértem.

 

[fip7]

Ennek az állításnak a forrását szeretném.

Nem kaptam forrást, amit kértem.

Elmondtam, hogy már beszéltünk róla, és azt is , hogy melyik topikba írtam annó.
Bemásolom ide is. 2017-es hozzászólás volt. Azóta a linkek már nem élnek, hiszen változott a teljes webelérése a komplett orosz hadiparnak. Azóta a "kulcs vállalatok" weboldalról elérehtőek az infók.
Igen ám, de mivel 2022-van és már az R-27 nincs gyártásban, így infó sincs már róla.
2017-ben meg még volt és akkor végig is beszéltük....

Megnéztem az orosz gyártó honlapját, hogy milyen hivatalos leírás érhető el a rakétáikhoz. Én csak a "lényeget" emelem ki, az eredeti szöveg a linkeken elolvasható!

R-73E/EL:
Passzív IR, TVC, "single mod" tolóerő karakterisztikájú motor.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/504/

RW-MD:
Minden szögből indítható, optikai zavarás elleni védelem, passzív IR "kettős tartomány" (frekvencia lehet) , TVC, "single mod" hajtómű.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/566/

RW-AE:
Több csatornás aktív radar, inerciális/rádiós navigációs rendszer, "single mod" hajtómű.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/505/

RW-SD:
Több csatornás aktív radar, inerciális/radar korrekciós navigációs rendszer, "single mod" hajtómű.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/567/

R-27P1/R-27EP1:
Kombinált rávezetés (képes a zavarás és az ellenséges radar irányába repülni, a végfázisban pedig IR rávezetés van) , "tűz és felejtsd el" ( vagyis nem félaktív a rakéta!), az R-27EP1 kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/506/

R-27R1/R-27ER1:
Félaktív rávezetés, inerciális/rádiós navigációs rendszerrel (ami miatt csak a végfázisban kell megvilágítani a célt!), az R-27ER1 esetén kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik a rakéta.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/527/

R-27T1/R-27ET1:
Passzív IR végfázis rávezetés inerciális/rádiós navigációs rendszerrel (ami miatt csak a végfázisban kell IR-el befogni a célt!, vagyis rendelkezik LOAL képességgel a rakéta!), e mellet az R-27ET1 kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/509/

R-33E:
Félaktív rávezetés, inerciális/rádiós navigációs rendszerrel (ami miatt csak a végfázisban kell megvilágítani a célt),kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkező a rakéta.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/510/

Emlékszem több vitára az orosz rakétákkal kapcsolatban. Ha a gyártó állításai igazak, akkor úgy tűnik, hogy elég sok esetben nekem és Zsoltinak volt igaza. Ilyen például, hogy az R-27ET1 LOAL képességű rakéta. Meg ezek szerint gyártásban van az R-27P/EP verzió is! (Hogy rendeltek-e az más kérdés)
Viszont az is kiderült, hogy az R-73-ból még nincs képalkotós verzió csak frekvencia modulált, és az is, hogy az R-77 egyik verziója sem rendelkezik kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel. (ami számomra nagyon meglepő)

Remélem tudtam segíteni a fórumozóknak az információkkal

 

[Törölt tag 1945]

Elmondtam, hogy már beszéltünk róla, és azt is , hogy melyik topikba írtam annó.
Bemásolom ide is. 2017-es hozzászólás volt. Azóta a linkek már nem élnek, hiszen változott a teljes webelérése a komplett orosz hadiparnak. Azóta a "kulcs vállalatok" weboldalról elérehtőek az infók.
Igen ám, de mivel 2022-van és már az R-27 nincs gyártásban, így infó sincs már róla.
2017-ben meg még volt és akkor végig is beszéltük....

Itt van az oldalad:

Szóval az R-27T1 és az R-27ET1 tényleg az indítás után veszi követésbe a célt, viszont nem kap pályahelyesbítő parancsokat a repülőtől, végig arányos megközelítés módszerével repül. Ez amúgy pont ugyanaz a megoldás, mint ami az R-24T esetén is volt. Szó szerint ez ugyan LoaL, de nyugati szemmel messze nem ugyan az a képesség.
Pont mint a HUD vs SzEI.

 

[Törölt tag 1945]

Megnéztem az orosz gyártó honlapját, hogy milyen hivatalos leírás érhető el a rakétáikhoz. Én csak a "lényeget" emelem ki, az eredeti szöveg a linkeken elolvasható!

R-27P1/R-27EP1:
Kombinált rávezetés (képes a zavarás és az ellenséges radar irányába repülni, a végfázisban pedig IR rávezetés van) , "tűz és felejtsd el" ( vagyis nem félaktív a rakéta!), az R-27EP1 kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel rendelkezik.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/506/

Emlékszem több vitára az orosz rakétákkal kapcsolatban. Ha a gyártó állításai igazak, akkor úgy tűnik, hogy elég sok esetben nekem és Zsoltinak volt igaza. Ilyen például, hogy az R-27ET1 LOAL képességű rakéta. Meg ezek szerint gyártásban van az R-27P/EP verzió is! (Hogy rendeltek-e az más kérdés)
Viszont az is kiderült, hogy az R-73-ból még nincs képalkotós verzió csak frekvencia modulált, és az is, hogy az R-77 egyik verziója sem rendelkezik kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel. (ami számomra nagyon meglepő)

Remélem tudtam segíteni a fórumozóknak az információkkal

Sajnos ismét csak dezinformációkkal szolgáltál.
Szó nincs az oldalon arról, hogy az R-27T1 vagy az R-27ET1 a "csak a végfázisban kell IR-el befogni a célt!".
Ezt csak te találtad ki, erről egyáltalán nem ír a fenti honlap.

A szomorú valóság az, hogy az indítás után vakon repül a rakéta pár másodpercig, majd az indításkor megkapott koordinátán megpróbálja befogni a célt.
Sajnos a "T1" változatok nem kapnak pályahelyesbítő jeleket a vadász lokátorától, csak az "R1" változatok.
Ennek amúgy történelmi okai vannak, de ahhoz ismerned kellene az R-23R/T, majd az R-24R/T fejlesztésének vadregényes történetét (benne némi konkrét Gulág fenyegetésekkel)...

 

[fip7]

Szóval az R-27T1 és az R-27ET1 tényleg az indítás után veszi követésbe a célt,

Szó szerint ez ugyan LoaL

Magyarán LOAL, LOck After Lunch, vagyis képes az indítás utáni befogásra. Szó szerint. Nincs "ugyan".

viszont nem kap pályahelyesbítő parancsokat a repülőtől, végig arányos megközelítés módszerével repül.

Erre emlékeztem akkor 5 év távlatából rosszul.
Ezek szerint csak a félaktív radaros kap, de az viszont kap!

Sajnos ismét csak dezinformációkkal szolgáltál.

Az ilyen fölösleges ki/beszólásaid miatt nem tartalak semmire....
Egy 2017-es infóra emlékeztem kicsit pontatlanul 5 év távlatából.
Megadtam minden infót, hogy lehessen ellenőrizni azt amit állítottam

Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.

2. Az R-27 IR kap MCG-s jeleket.
Erre rosszul emlékeztem, ebben nem volt igazam.

3. Az R-27 IR változata LOAL képes rakéta.
Ebben is igazam volt.

Ezzel az egésszel így semmi baj nem lenne, de a beszólogatásaid amik mindig bekerülnek a velem kapcsolatos hozzászólásokba szánalmasak.
Ezek nélkül tök normálisan lehetne társalogni akár erről is. De mindegy, ilyen vagy, el kell fogadni

 

[dudi]

Magyarán LOAL, LOck After Lunch, vagyis képes az indítás utáni befogásra. Szó szerint. Nincs "ugyan".


Erre emlékeztem akkor 5 év távlatából rosszul.
Ezek szerint csak a félaktív radaros kap, de az viszont kap!


Az ilyen fölösleges ki/beszólásaid miatt nem tartalak semmire....
Egy 2017-es infóra emlékeztem kicsit pontatlanul 5 év távlatából.
Megadtam minden infót, hogy lehessen ellenőrizni azt amit állítottam

Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.

2. Az R-27 IR kap MCG-s jeleket.
Erre rosszul emlékeztem, ebben nem volt igazam.

3. Az R-27 IR változata LOAL képes rakéta.
Ebben is igazam volt.

Ezzel az egésszel így semmi baj nem lenne, de a beszólogatásaid amik mindig bekerülnek a velem kapcsolatos hozzászólásokba szánalmasak.
Ezek nélkül tök normálisan lehetne társalogni akár erről is. De mindegy, ilyen vagy, el kell fogadni

Amiről te beszélsz az gyakorlatban semmit nem jelent, amiről ők beszélnek az az a LOAL ami a gyakorlatban óriási előny.

 

[molnibalage]

Magyarán LOAL, LOck After Lunch, vagyis képes az indítás utáni befogásra. Szó szerint. Nincs "ugyan".

De van.
Nem értetted meg azt, hogy mi az, amikor van célkijelölés, de valójában a processben ez pár sec után valósul.

Ez TELJESEN más, minthogy indul a AIM-9X Block II és MAJD EGYSZER befogja a célt.
Vagy akár hátrafelé is, ha valakinek erre lenne ingerenciája.

Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.

Erre jó lenne forrás orosz manualból.
Tudtommal folyamatosan megy a megvilágítás, az MCG lényege az, hogy nem a rakéta robotpilóta végez valami programozott útvonalat vagy arányos megközelítést, hanem így nyerhető egy kis hatótáv. De a rakéta jó, ha folyamatosan látja a célt, hogy azt is találja el, amit kell.

2. Az R-27 IR kap MCG-s jeleket.
Erre rosszul emlékeztem, ebben nem volt igazam.

Lásd fent, Ez in indítás előtt kapja, hogy hova kell menni. Tehát az indítási peremfeltétel u.a, mint a másiknál, csak ezt az elektronikai ECM nem érdekli.

3. Az R-27 IR változata LOAL képes rakéta.
Ebben is igazam volt.

Nem. A hh R-27T család rohadtul nem tudott ilyet.

Ezzel az egésszel így semmi baj nem lenne, de a beszólogatásaid amik mindig bekerülnek a velem kapcsolatos hozzászólásokba szánalmasak.
Ezek nélkül tök normálisan lehetne társalogni akár erről is. De mindegy, ilyen vagy, el kell fogadni

Azt ugye vágod, hogy ő eredeti orosz manualokból dolgozik.
Ha nincs benne, akkor az érdekes, de mese.

 

[Törölt tag 1945]

Magyarán LOAL, LOck After Lunch, vagyis képes az indítás utáni befogásra. Szó szerint. Nincs "ugyan".

LoaL még véletlenül sem "Ebéd utáni Zárást" jelent, amint azt fent írtad.

 

[Törölt tag 1945]

Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.

2. Az R-27 IR kap MCG-s jeleket.
Erre rosszul emlékeztem, ebben nem volt igazam.

3. Az R-27 IR változata LOAL képes rakéta.
Ebben is igazam volt.

Hülyeségre kötötted rá magad megint, jobb ha elengeded.

A LoaL (Lock on after Launch) a rakéta indítása utáni célmegjelölés lehetőségét jelenti.
Ekkor a rakéta elidul egy adott az indítás után betáplált irányba (fordulóval), majd a vadásztól kapott rávezetési parancsok alapján helyesbített pályán repül (amennyiben a cél manőverezne, akkor azt leköveti), és a cél előtt, a végfázisban fogja azt el, szintén a vadász által szolgáltatott célirány parancsok segítségével.
Ilyen az AMRAAM, IRIS-T, AIM-9X Block II, stb...

Létezik a régi amcsi, és a szovjet rakétáknál a "pszeudó kinetikus üzemmód", ekkor a rakéta megkapja az indító és a cél mozgásparamétereit még indítás előtt, majd a fej indítás után végig oda néz ahol a célnak elviekben lennie kellene, amennyiben az nem manőverezik, majd amikor a fej észlelési távolságába ér a cél, akkor elfogja azt. (amennyiben a cél nem manőverezett közben)
Ez az indítás utáni üzemmód rakéta típustól függően pár másodperctől 10 másodpercig szokták alkalmazni.
Ilyen a (Vietnámban használt amcsi) AIM-7 Sparrow, a (szovjet) R-23R (az ötlet egy Vietnámban talált Sparrow roncsból lopva), az R-24R/T, az R-27T1, és az R-27ET1 stb...

 

[boki]

Szu-35Sz kényszerleszállás

VK | VK

vk.com

 

[Allesmor Obranna]

Szu-35Sz kényszerleszállás

VK | VK

vk.com

Ez a már levegőben kinyitott fékernyő egy nagyon hatékony kifutási úthossz csökkentés, de igen nagy a rizikófaktora.
Nagyon kevésen múlik, hogy valaki az adott viszonyokhoz képest ne túl magasan, túl korán tegye.
A gép a levegőben megtorpanás miatt mindenképpen nagyobb függőleges sebességgel fog talajt fogni, ami az elpattanás veszélye miatt akár több problémát okozhat, mint amit ez a módszer megoldani hivatott.
Kérdés, hogy itt miért próbálkozott ezzel a pilóta és érte-e kár a gépet a kemény landolás után?

 

[fip7]

LoaL még véletlenül sem "Ebéd utáni Zárást" jelent, amint azt fent írtad.

Azt XD
Sikerült a nagy okoskodás közben hülyeséget írnom...

A LoaL (Lock on after Launch) a rakéta indítása utáni célmegjelölés lehetőségét jelenti.

Létezik a régi amcsi, és a szovjet rakétáknál a "pszeudó kinetikus üzemmód", ekkor a rakéta megkapja az indító és a cél mozgásparamétereit még indítás előtt, majd a fej indítás után végig oda néz ahol a célnak elviekben lennie kellene, amennyiben az nem manőverezik, majd amikor a fej észlelési távolságába ér a cél, akkor elfogja azt. (amennyiben a cél nem manőverezett közben)
Ez az indítás utáni üzemmód rakéta típustól függően pár másodperctől 10 másodpercig szokták alkalmazni.
Ilyen a (Vietnámban használt amcsi) AIM-7 Sparrow, a (szovjet) R-23R (az ötlet egy Vietnámban talált Sparrow roncsból lopva), az R-24R/T, az R-27T1, és az R-27ET1 stb...

Ez is szó szerint indítás utáni befogást jelent. Elindítják repül 10 másodpercig majd önállóan áll rá a célra.

Ekkor a rakéta elidul egy adott az indítás után betáplált irányba (fordulóval), majd a vadásztól kapott rávezetési parancsok alapján helyesbített pályán repül (amennyiben a cél manőverezne, akkor azt leköveti), és a cél előtt, a végfázisban fogja azt el, szintén a vadász által szolgáltatott célirány parancsok segítségével.
Ilyen az AMRAAM, IRIS-T, AIM-9X Block II, stb...

Ez a fentebb vázolt módszernek pusztán csak a modernebb verziója....
De nekem aztán mindegy.

 

[molnibalage]

Ez a fentebb vázolt módszernek pusztán csak a modernebb verziója....
De nekem aztán mindegy.

Nem értetted meg a különbséget.

Azon rendszereknél, ahol valami techikai módszer miatt nem volt végig befogás, akkor is volt indítás előtt fizikailag célkkijelölés.

Az AIM-9X Block II meg egy digitális céljel alapján kapja az infót, hogy merre forduljon majd az infrafej és akkor a FOV közepén lesz majd a cél. Majd.
Nagyon soká.

Az ARH esetén senki nem beszélt LoaL-ról, mert értelemszerűen az a rakéta működési elve.
A LoAL kifejezés az IR rakétáknál jelent meg, mert azok alapelve egészen a 201x évekig az volt, hogy indítás előtt a rakéta szárny alatt rálockolt a céra a rakéta.
Ez különböztette meg az összes többitől. Na, de egy ARH esetén hülyeség erről beszélni, mert minden ARH alapesetben úgy működik. De ettől eltérő üzeme is van. Pl. indítható célbefogás nélkül az AIM-120 és egyből elkezd pásztázni. Akkor ez már hány fajta LoaL?

De ez az SARH-nál is így volt. A Vega rakéának már az indító állványos fognia kellett a céljelet.
De amúgy repülés közben módosítható volt a cél. Na, akkor ez is LoaL?

Szóval ez a terminológia az IR/EO rakétákra lett kitalálva.

 

[fip7]

A LoAL kifejezés az IR rakétáknál jelent meg, mert azok alapelve egészen a 201x évekig az volt, hogy indítás előtt a rakéta szárny alatt rálockolt a céra a rakéta.

Egyrészt az Iris-T és a Phyton-5 még mindig 2005-ös.
Másrészt Hasp is leírta, hogy az R-27T nem feltétlenül az indítás előtt zár rá a céljelre, hanem indítás után....
A MICA leírásában is benne van, hogy indítás utáni célbefogásra képes. AZ egy 2000-ben debütált rakéta...
Azt érti mindenki, hogy egy 2010-ben bemutatott rakéta sokkal okosabb, mint egy 1990-ben szolgálatba állt.
De ez csak evolúciós fejlődés, ugyan annak a képességnek a hatékonyabb kifejeződése.
Ahogyan egy sima , csak hátulról indítható IR rakéta is IR rakéta, hiába nem képalkotós mint a maiak. Érted?

 

[molnibalage]

Egyrészt az Iris-T és a Phyton-5 még mindig 2005-ös.

Látom nem fogod fel, hogy egy rakéta családnak vannak iteráció, de ezeket nekünk földi haladóknak nem igazán mutatják meg típus, vagy gyártási sorozat jelzéssel.

Az első IRST-ben őpl. nem volt anti-DIRCM funkció.
Aztán a 201x években egy szabadalom hogyhogynem megjelent...

És mi típusjelzésük között difi?
Én nem tudom. Te tudod?

 

[molnibalage]

Látom nem fogod fel, hogy egy rakéta családnak vannak iteráció, de ezeket nekünk földi haladóknak nem igazán mutatják meg típus, vagy gyártási sorozat jelzéssel.

Az első IRST-ben őpl. nem volt anti-DIRCM funkció.
Aztán a 201x években egy szabadalom hogyhogynem megjelent...

És mi típusjelzésük között difi?
Én nem tudom. Te tudod?

Upsz, itt tévedtem, nem 2010-es a szabadalom, hogy nem 2001-es.

 

[boki]

Ez a már levegőben kinyitott fékernyő egy nagyon hatékony kifutási úthossz csökkentés, de igen nagy a rizikófaktora.
Nagyon kevésen múlik, hogy valaki az adott viszonyokhoz képest ne túl magasan, túl korán tegye.
A gép a levegőben megtorpanás miatt mindenképpen nagyobb függőleges sebességgel fog talajt fogni, ami az elpattanás veszélye miatt akár több problémát okozhat, mint amit ez a módszer megoldani hivatott.
Kérdés, hogy itt miért próbálkozott ezzel a pilóta és érte-e kár a gépet a kemény landolás után?

2015-ben is hasonló hiba miatt - az SzDU(KSzU-35) meghibásodása miatt kénytelen volt Igor Kruglikov pilóta Dzemgiben ugyanígy leszállni.

Videó a teljes repülésről, az utolsó 5 perc készülődés a leszálláshoz.

 

[Allesmor Obranna]

2015-ben is hasonló hiba miatt - az SzDU(KSzU-35) meghibásodása miatt kénytelen volt Igor Kruglikov pilóta Dzemgiben ugyanígy leszállni.

Videó a teljes repülésről, az utolsó 5 perc készülődés a leszálláshoz.

Érdekes dolgok derülnek ki ebből a videóból. Pédául a hajtóművek békeidős maximális fordulatszáma 96%-ban van maximalizálva.
Azaz, a harci beállítás kb 4 százalákkal lehet magasabb. Gondolom, hogy a nagyobb átmérőjű és tömegű kisnyomású kompresszort nem kívánják nagyon meghajtani, aminek persze a tüzelőtér és a turbinák anyaga is örül.
Az állásszögjelző 30 fokig van skálázva és a jóembert nem egyszer éri komolyabb negatív terhelés is a megbokrosodott fly by wire miatt.