+Shenyang+J-11+Chinese+%E6%AD%BC%E5%87%BB%E6%9C%BA-11%E6%AD%BC-11+JianJiJi-11Jian-11+Flanker+B++Sukhoi+Su-27+J-11A+b+bs+bh+J-16+strike+variant+J-17+stealthier+internal+weapons+bay,+stealth+intakes+canted+vert.jpg)
Érdekes amúgy, hogy ezek már a legutolsó széria Szu-35-ösei, mivel a festés ismét a háromtónusú, mint a nullszéria 01-04 gépei, de az oldalszám 24 és 25(?)
Rengeteg régebbi képen sok repülőtéren lehetett komoly repülőgép fedezékeket látni. Most ezek a fedezékek vagy kicsik lettek és azért nem használják, vagy a repülőterek többsége Oroszországon kívülre került?
Ettől még az AU-19-es fedezékbe befértek, de belföldön ilyen nem nagyon van. A kisebbek meg pláne nem. Oroszországban jóformán Moncsegorszkban található betonfedezék hálózat,
http://russianplanes.net/images/to53000/052418.jpg
de zömmel AU-16-osok. A fedezékek leginkább a volt VSz országok területén épültek, ezekből a Szu-27-eseknek is megfelelő AU-19-esekből kettőt kezdtek építeni az NDK területén, de be már nem fejezték őket, míg Lengyelországban el se kezdték őket. Az AU-19-es a legnagyobb betonfedezék, a Szu-27, az AU-16-osokba már többféle típust is be lehet tolni. Nálunk idehaza az AU-16-osok és a MiG-21-es és 23-asok számára készült AU-13-asok voltak rendszerben a szovjetek által használt reptéren.
A magyar repterek közül kizárólag Pápán volt betonfedezék rendszer, de semmiféle szabványnak nem megfelelő magyar dizájn volt, amely a tároláson kívül másra nem volt jó (indítani se lehetett bennük a szögletes kialakítás miatt). Ezeket a közelmúltban semmisítették meg.
http://russianplanes.net/images/to53000/052418.jpg
de zömmel AU-16-osok. A fedezékek leginkább a volt VSz országok területén épültek, ezekből a Szu-27-eseknek is megfelelő AU-19-esekből kettőt kezdtek építeni az NDK területén, de be már nem fejezték őket, míg Lengyelországban el se kezdték őket. Az AU-19-es a legnagyobb betonfedezék, a Szu-27, az AU-16-osokba már többféle típust is be lehet tolni. Nálunk idehaza az AU-16-osok és a MiG-21-es és 23-asok számára készült AU-13-asok voltak rendszerben a szovjetek által használt reptéren.
A magyar repterek közül kizárólag Pápán volt betonfedezék rendszer, de semmiféle szabványnak nem megfelelő magyar dizájn volt, amely a tároláson kívül másra nem volt jó (indítani se lehetett bennük a szögletes kialakítás miatt). Ezeket a közelmúltban semmisítették meg.
Bőven nem lenézve, ezt az orosz szimulátort, azért hadd jegyezzem meg, hogy tavaly jártam az olaszországi Ghedi légibázison és ott voltam egy küldetés erejéig a Tornado IDS/ECR szimulátorában. Nos az már néhány éve üzemelt, és rendes körkupolája van, jóval több mint 180%-os vetített képpel, (szép részletes volt) és mozgott. Fotózni sajnos nem lehetett csak kívülről egy képet, de benn nem.
blaze
Akkor miért van az,hogy a combat ready minősítést már egyszer megszerzett F-22 pilóták nem tudták fenntartani a jártasságukat szimulátorokkal ezért még az fedélzeti oxigénellátó rendszer teljes körű kijavítása előtt vissza kellett üljenek a gépeikbe repülni.
A szimulátor csak arra jó,hogy megtanuld "nyomkodni a gombokat" készség szinten.
Akkor miért van az,hogy a combat ready minősítést már egyszer megszerzett F-22 pilóták nem tudták fenntartani a jártasságukat szimulátorokkal ezért még az fedélzeti oxigénellátó rendszer teljes körű kijavítása előtt vissza kellett üljenek a gépeikbe repülni.
A szimulátor csak arra jó,hogy megtanuld "nyomkodni a gombokat" készség szinten.
Mert bizonyos dolgokat <i>nem</i> lehet gyakorolni szimulátorban, egyelőre. Pl. az erőhatások. Ez nem azt jelenti, hogy fölösleges a szimulátor, de nem is helyettesíti a rendes repült órákat.
Sokkal többet annál. Különböző helyzetek kezelését, harci procedúrákat simán lehet rajta tanulni. Nyilván azzal számolni kell, hogy élesben ugyanazt nehezebb lesz megoldani, mert különböző hatások érik a pilóták, de most nem is azt mondtam, hogy csak szimulátoron tanul..