Szu-34 / Su-34 Fullback (Szuhoj)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
.JPG)
M
molnibalage
Guest
Hogy indítás után ne repülj a cél felé és nem mássz bele a légvédelem megsemmisítési zónába. Ezen felül e korszerű TGP-nek van AA üzemmódja is azonosítához, a radarbefogás után is ki lehe forduni, ha a TGP már rálockolt és csak követni akarod a célt.
Ez a robotkarozás kicsit zavaró. Egy csuklós szerkezetet nem nevezzünk már robotkarnak...
Apró gond, hogy a mai napig nincs rendszerben semmilyen orosz TGP, egy makketről készült a kép. 2008 óta arról szólnak a hírek, hogy akarják a francia DEMOCLES TGP-t. Kettőt találhatsz, hogy miért. Még a APA-n is kint van legalább egy írásban, hogy majd szeretnének ilyet. Ez azóta sem váltzott. (Ott, ahonnan a kép is jött a gépben levő cuccról.)
"Egy csuklós szerkezetet nem nevezzünk már robotkarnak... "
Ezt a csuklos szerkezetet eppenseggel pont "robotkarnak" hivjak, magat a csuklot pedig ropbotcsuklonak.
Tukros a rendszer, ez jol latszik meg a "maketten" is.
A raketa szamara, celmegjeloleshez, minek kell annyira kiteriteni magat a celmegjelolo fejet? Vagy hatra arcot vag az inditas utan?
Ezt a csuklos szerkezetet eppenseggel pont "robotkarnak" hivjak, magat a csuklot pedig ropbotcsuklonak.
Tukros a rendszer, ez jol latszik meg a "maketten" is.
A raketa szamara, celmegjeloleshez, minek kell annyira kiteriteni magat a celmegjelolo fejet? Vagy hatra arcot vag az inditas utan?
Hjajj...
A Szu-34 célmegjelölője előre néz. Mondjuk kitéríthető +-20°-ban.
Tehát: amíg a rávezetés folyamatban van, a repülőnek is a cél felé kell haladnia.
Konténernél, pl Lantirn, litening ez nincs így, két szabadságfoka van. Kb. bármerre tud fordulni a feje.
Ez azért jó, mert kívül tud maradni mondjuk a légvédelem ernyőjén.
Indítja a csomagot, aztán betépi a botkormányt a pilcsi, elfordul oldalra, vagy visszafordul, de a konténer még mindig végzi a megjelölést, mert körbe forog.
valahogy úgy képzeld el, mintha a lóról oldalra meg hátrafele nyilazol.
Igen, van légellenállása. Szvsz. megéri.
A Szu-34 célmegjelölője előre néz. Mondjuk kitéríthető +-20°-ban.
Tehát: amíg a rávezetés folyamatban van, a repülőnek is a cél felé kell haladnia.
Konténernél, pl Lantirn, litening ez nincs így, két szabadságfoka van. Kb. bármerre tud fordulni a feje.
Ez azért jó, mert kívül tud maradni mondjuk a légvédelem ernyőjén.
Indítja a csomagot, aztán betépi a botkormányt a pilcsi, elfordul oldalra, vagy visszafordul, de a konténer még mindig végzi a megjelölést, mert körbe forog.
valahogy úgy képzeld el, mintha a lóról oldalra meg hátrafele nyilazol.
Igen, van légellenállása. Szvsz. megéri.
A Szu-34 beepitett celmegjelolojerol beszelunk . Vagy iranyitott raketa vagy 1500 kilos bomba megy ra ( esetleg 500 kilos). A legrosszabb esetben sem kozeliti meg a celt anyira, hogy veszelyt jelentsen ra. Szoval nem ertem minek eroltetitek azt a hulye kontenert.
Masfel tonnas bombat nem fog foldkozelben oldani.
Ez egy 500 kilos robbanas (Tocska-U):
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=pp_nwJFYxzE
Értettem, hogy mit mond. Ezért kezdtem úgy a megelőző hozzászólásomat, hogy "önmagában nyilvánvalóan nem rendelkezik". Molni nem akarta megérteni, hogy a konténer lehetősége + a beépített már elvileg sem lehet rosszabb, mintha csak konténert rakhatsz fel.
Van rá célmegjelölő. Francia is meg hazai is. Oroszból egyet bartinieffektus betett (101 KS-n, amit a PAK-FA-hoz fejlesztettek, de a Szu-34-re is integrálható) De fel lehet tenni a T-220-at is:
Csak nem furikáznak célmegjelölővel, mert a beépített megjelölő gyakorláshoz bőven megteszi.
Mivel Molni már megint állított egy nagyot: "Apró gond, hogy a mai napig nincs rendszerben semmilyen orosz TGP, egy makketről készült a kép." Íme a T-220-ról készült kép egy Mig-29M2-n:
A bartinieffektus által emlegetett Sapsan-E:
Illetve ugyanez gépen 2005-ből, bár akkor még tényleg csak makett:
Borisz:
"A Szu-34 célmegjelölője előre néz."
Meg hátra és oldalra is, csak oldalra nem olyan széles tartományban, mint egy konténeres:
Arbalest:
"Fontos a kitérés lehetősége bomba oldás után, az F-35-ösöknél is úgy oldották meg, hogy az egész megjelölő a gép törzsén kívül van, egy "üvegbúrába"."
A fenti képen látszik, hogy a Szu-34-esnél is kifordul a a fészkéből, hogy növelje a látószöget.
De most nagyjából a bolha tökén lévő pattanásból kinövő szőrszál hegyének reszelgetése folyik. A Szu-34 elsődleges fegyverei nem az irányított bombák, hanem az irányított rakéták. Lehet rá irányított bombákat és nem irányított fegyvereket is pakolni. Az irányított bombák közül TV, IR, és Glonass vezérlésűekhez nem kell célmegjelölés. A célmegjelölő csak a lézervezérlésű rakétákhoz és bombákhoz szükséges, de a cél felé repülés kérdése a lézer vezérlésű rakétáknál eleve nem játszik, mert azt maga elé lövi a gép és lemarad. Tehát a gépen használható sokféle fegyver közül csak az egyik fajta irányítása lett hirtelen a téma, mintha az lenne a legfontosabb fegyver a világon. Holott nem is az a Szu-34 elsődleges fegyvere. De még azt is tudja irányítani konténerrel is és beépített rendszerrel is. Ha beépített rendszerrel teszi, akkor kétségtelenül szűkebb az oldalirányú látószög (de az messze nem igaz, hogy oldalra nem lehet kitéríteni). Ha konténerrel vezérli akkor nincs ilyen probléma. Most akkor emiatt szutyok, elmaradott gép a Szu-34 és kuka az egész? Kezeljük már helyén a képességeket!!!
Ja és még valami. Manőverezni úgy szokás, hogy bedöntik a gépet. Bedöntött géppel a beépített célmegjelölő vígan leköveti a célpontot. Úgyhogy nem kell a cél felé repülni.
Bartinieffektusnak abban is igaza van, hogy nem oldják mélyrepülésben a lézeres bombát, de ha oldják, akkor nem nem repül utána sok km-t.
20 fokos szög még oldalra is azt jelenti, hogy ha a cél oldal irányú távolsága a magasság 2,75-szöröse lehet. Ha a létező legrosszabb a cél és a gép helyzete, azaz a gép vízszintesen repül, bedöntés nélkül és a cél pont a repülési irányra merőlegesen, oldalra látható, akkor is bent van ilyen arány mellett a cél megjelölő szögtartományában. Bármilyen más repülési irányon vagy bedöntésnél nő az előbbi 2,75-ös szorzó. Mennyi is a szárnyak nélküli lézervezérlésű bombák siklószáma?
Bartinieffektusnak abban is igaza van, hogy nem oldják mélyrepülésben a lézeres bombát, de ha oldják, akkor nem nem repül utána sok km-t.
20 fokos szög még oldalra is azt jelenti, hogy ha a cél oldal irányú távolsága a magasság 2,75-szöröse lehet. Ha a létező legrosszabb a cél és a gép helyzete, azaz a gép vízszintesen repül, bedöntés nélkül és a cél pont a repülési irányra merőlegesen, oldalra látható, akkor is bent van ilyen arány mellett a cél megjelölő szögtartományában. Bármilyen más repülési irányon vagy bedöntésnél nő az előbbi 2,75-ös szorzó. Mennyi is a szárnyak nélküli lézervezérlésű bombák siklószáma?
Ahhoz képest repkednek például a T-220-al, mint a kép is mutatja. A rendszeresítés csak egy papír. Az oroszok a Grúz háborúban is használtak még nem rendszeresített fegyvert.Az integráció a kérdés. Márpedig nem integrált eszközzel valószínűleg nem repkednének.
Vicces feltételezés, hogy a világon nagyon sok sokadrangú, elavult géphez tudtak és tudnak gyorsan integrálni egy célmegjelölőt, ha szükség úgy hozza, mert kell a háborúban, de pont az oroszok pont a legmodernebb gépüknél erre biztosan nem képesek. Ne nézzük már le ennyire az oroszokat!
Amúgy meg tényleg szeretném, ha valaki végre levezetné, hogy konkrétan milyen helyzetben gond a Sz-34 célmegjelölője. Mert ugye ha a célt erősen védik, akkor nem lézeres bombát kell rá dobálni, hanem valami távol tartó fegyvert, azaz rakétát, ami bőven van elég fajta a Szu-34-nek. Ezt magyarázom már egy ideje, hogy az jobb fegyver, mint a bomba. De Molni persze nem akarja megérteni. Ha mégis az öngyilkos jelölt pilóta és azt erőlteti, hogy egy komoly légvédelemmel szemben lézeres bombát használjon, akkor a konténerrel is bajban lenne, mert 8-10-12 km távolságról közepes magasságon a komoly légvédelem ugyanúgy leszedi, mint 3-5 km-ről. Ha meg csak olyan a légvédelem, hogy 8-10-12 km-ről már biztonságban van tőle a gép, akkor az csak MANPADS-ot és csövest jelent. Ez esetben elég 4 km magasan repülni és nyugattan át lehet húznia cél felett is. De 4 km-en át sem kell repülnie a cél felett a Szu-34-nek, mert 11 km-es sugarú körön úgy repülheti körbe bedöntés nélkül is, hogy megjelölő végig a célra mutat. Bedöntéssel pedig pláne megoldható a probléma.
Valószínűleg a Szu-34-esek bevetéseinek max. 1-2 %-ában fognak lézeres bombát használni, mert vagy túl erős ehhez a légvédelem, vagy nagyon gyenge, illetve nincs és akkor közel is lehet menni, olcsó nem irányított fegyvert hajigálni. Esetleg egyszerűen csak más típusú irányított fegyver van kéznél. Amikor lézeres bombát dobálnak, akkor többségében külső célmegjelölés lesz (földiek, vagy drón). Ha saját célmegjelöléssel oldja, akkor is már csak a siklószám miatt is magasról teszi, ahol gyenge légvédelem ellen nem számít a közel repülés, a magasság véd. Mélyrepülésben meg a sebesség (pontosabban a szögsebesség) véd, bár mélyrepülésben rendkívül ritkán oldanak lézeres bombát?
Milyen szörnyűségesen nagy valószínűségű esetkör az, ahol a Szu-34 a célmegjelölője korlátai miatt veszélyeztetné magát?
Úgy látom, hogy egy közel nulla valószínűségű elméleti esetet (amihez gyogyós pilótát kell feltételezni) próbál habosítani és felfújni, aki ebbe kapaszkodik bele.
Érdekes olvasni a "két oldal" véleményét. Azonban én úgy látom, hogy két malomban őröltök. Nem akarok egy nagyon hosszú hozzászólást megejteni, ezért megpróbálom a leglényegesebb dolgokat leírni.
Molni az USA - nyugati (hívjuk röviden: NATO) repülőgép fedélzeti eszközök oldaláról közelíti meg a dolgot, helyesen értékelve a lehetőségeket, amelyeket ezen eszközök biztosítanak.
Laiki az orosz lehetőségek felől vizsgálja és próbálja magyarázni, amelyben szintén logikusan látja, hogy mit miért csinálnak úgy ahogy.
Viszont, azért van éles különbség a két megközelítés között, mert a technikai lehetőségek határozzák meg a két fél repülő harcászatát.
A légierő bevetéseinél négy lehetőséggel kell számolni.
1. Teljes légifölény. 2. Részleges légifölény, amely egy adott térben és időben realizálódik. 3. Nincs légifölény egyik fél esetében sem. 4. Az ellenség rendelkezik légifölénnyel.
Ahhoz, hogy a teljes, illetve részleges légifölényt kivívják, először az ellenséges légierőt kell kiütni a légtérben, de ez most nem tartozik ide. Viszont ki kell iktatni a felderítő rendszereket, és a légvédelmet, amelyeket mindenképpen rakétákkal kell megoldani.
Ha ezek a rendszerek alapvetően ki vannak iktatva, akkor vetik be a különböző preciziós eszközöket, általában bombákat.
Amikor elkezdődött ezen eszközök fejlődése, a NATO is csak beépített rávezető eszközöket használt, mint amiről itt ebben a topicban is beszélünk.. A technikai fejlődés viszont lehetővé tette, hogy a NATO külön podokat hozzon létre, egyértelműen meghatározva a fejlődési irányt. Vitathatatlan, hogy a külső felfüggesztés sokkal fejlettebb, nagyobb szabadság fokot ad a különböző precíziós eszközök bevetéséhez. Az integrációja után bármelyik repülőgépen használható.
Az egyértelmű, hogy Oroszország a technikai lehetőségek terén még nem tudott érdemi előre lépést felmutatni ezen a téren. Hogy miért az egy más kérdés. Oroszországnak az adott, rendelkezésre álló technikai eszközök lehetőségeihez kell igazítani a légi harcászatát és a repülőgép fegyverzet bevetési metodikáját.
Ez a lényeg, itt van molni és laiki között a nézet különbség.
Itt kanyarodok vissza a légi fölényhez. Tudniillik elegendő képességgel rendelkezik-e a beépített rávezető rendszer az adott feladat megoldásához, vagy nem? Ha igen, akkor felesleges adott esetben a pod használata, ha nem akkor bizony mindenképpen szükséges lenne.
A Su-34 rendelkezik beépített rávezető rendszerrel, annak korlátaival együtt, de viszont azt bármikor használhatja, főleg légifölény esetén. Ha viszont előbb-utóbb az orosz légierőnél rendszeresíteni fognak bármilyen bevethető pod-t, amit használhat, akkor azzal nagymértékben növekedni fog a képessége.
Jelenleg nincs ilyen, ezért ehhez kell igazítani a repülőgép bevetéseit.
Annyit azért kérdezek, hogy ti milyen hatótávolságú és hatómagasságú (esetleg átfedéses) vagy csak szórványos (néhány eszköz) csapatlégvédelemmel számoltok, mert azért ez a bevetéseknél egyáltalán nem mindegy és elég tág határok között mozoghat.
Molni az USA - nyugati (hívjuk röviden: NATO) repülőgép fedélzeti eszközök oldaláról közelíti meg a dolgot, helyesen értékelve a lehetőségeket, amelyeket ezen eszközök biztosítanak.
Laiki az orosz lehetőségek felől vizsgálja és próbálja magyarázni, amelyben szintén logikusan látja, hogy mit miért csinálnak úgy ahogy.
Viszont, azért van éles különbség a két megközelítés között, mert a technikai lehetőségek határozzák meg a két fél repülő harcászatát.
A légierő bevetéseinél négy lehetőséggel kell számolni.
1. Teljes légifölény. 2. Részleges légifölény, amely egy adott térben és időben realizálódik. 3. Nincs légifölény egyik fél esetében sem. 4. Az ellenség rendelkezik légifölénnyel.
Ahhoz, hogy a teljes, illetve részleges légifölényt kivívják, először az ellenséges légierőt kell kiütni a légtérben, de ez most nem tartozik ide. Viszont ki kell iktatni a felderítő rendszereket, és a légvédelmet, amelyeket mindenképpen rakétákkal kell megoldani.
Ha ezek a rendszerek alapvetően ki vannak iktatva, akkor vetik be a különböző preciziós eszközöket, általában bombákat.
Amikor elkezdődött ezen eszközök fejlődése, a NATO is csak beépített rávezető eszközöket használt, mint amiről itt ebben a topicban is beszélünk.. A technikai fejlődés viszont lehetővé tette, hogy a NATO külön podokat hozzon létre, egyértelműen meghatározva a fejlődési irányt. Vitathatatlan, hogy a külső felfüggesztés sokkal fejlettebb, nagyobb szabadság fokot ad a különböző precíziós eszközök bevetéséhez. Az integrációja után bármelyik repülőgépen használható.
Az egyértelmű, hogy Oroszország a technikai lehetőségek terén még nem tudott érdemi előre lépést felmutatni ezen a téren. Hogy miért az egy más kérdés. Oroszországnak az adott, rendelkezésre álló technikai eszközök lehetőségeihez kell igazítani a légi harcászatát és a repülőgép fegyverzet bevetési metodikáját.
Ez a lényeg, itt van molni és laiki között a nézet különbség.
Itt kanyarodok vissza a légi fölényhez. Tudniillik elegendő képességgel rendelkezik-e a beépített rávezető rendszer az adott feladat megoldásához, vagy nem? Ha igen, akkor felesleges adott esetben a pod használata, ha nem akkor bizony mindenképpen szükséges lenne.
A Su-34 rendelkezik beépített rávezető rendszerrel, annak korlátaival együtt, de viszont azt bármikor használhatja, főleg légifölény esetén. Ha viszont előbb-utóbb az orosz légierőnél rendszeresíteni fognak bármilyen bevethető pod-t, amit használhat, akkor azzal nagymértékben növekedni fog a képessége.
Jelenleg nincs ilyen, ezért ehhez kell igazítani a repülőgép bevetéseit.
Annyit azért kérdezek, hogy ti milyen hatótávolságú és hatómagasságú (esetleg átfedéses) vagy csak szórványos (néhány eszköz) csapatlégvédelemmel számoltok, mert azért ez a bevetéseknél egyáltalán nem mindegy és elég tág határok között mozoghat.
dudi! A KAB-1500-as egy bunkerrombolo , azt muszaly nagy magassagbol oldani! A KAB-500 as is megerositett fedezekek ellen van. Meg marad a celmegjelolhoz a CH-29-es raketa lezer vezerlesu valtozata es ezzel ki is meritettuk a lehetosegeket a jelolo hasznalatara.
"Az egyértelmű, hogy Oroszország a technikai lehetőségek terén még nem tudott érdemi előre lépést felmutatni ezen a téren."
Miért egyértelmű?
Amióta a lézeres H-25L (H-23L) megjelent az orosz rakéták között, azaz a 70-es évek közepe óta az oroszoknak van célmegjelölő konténerük. Már a Szu-17/22-nek is volt.
A helikoptereikben is megvan tök ugyanaz a technológia, ami egy célmegjelölő konténerbe megy Mi-35-től Mi-28-on át Ka-50/52-ig. Fent volt és fent van beépítve jó pár gépükön Mig-27-től Szu-25/39-en át a Szu-34-ig. De pont egy konténerbe nem tudják belepakolni és minden konténerük csak makett, vagy hamisítvány?
Az amcsiktól az izraelieken át a franciákig, angolokig, olaszokig, koreaiakig, kínaiakig mindenki meg tudja csinálni csak az oroszok szerkentyűi mind makettek?
Néhány kép:
A nem létező T-220-ast egy másik képen reptetik, most Mig-35-ön:
A Sampsan-E másik képen, másik kiállításon:
Ez a francia Damocles. Nem orosz, de a célpont, amit eltalálnak aligha fog reklamálni:
Miért egyértelmű?
Amióta a lézeres H-25L (H-23L) megjelent az orosz rakéták között, azaz a 70-es évek közepe óta az oroszoknak van célmegjelölő konténerük. Már a Szu-17/22-nek is volt.
A helikoptereikben is megvan tök ugyanaz a technológia, ami egy célmegjelölő konténerbe megy Mi-35-től Mi-28-on át Ka-50/52-ig. Fent volt és fent van beépítve jó pár gépükön Mig-27-től Szu-25/39-en át a Szu-34-ig. De pont egy konténerbe nem tudják belepakolni és minden konténerük csak makett, vagy hamisítvány?
Az amcsiktól az izraelieken át a franciákig, angolokig, olaszokig, koreaiakig, kínaiakig mindenki meg tudja csinálni csak az oroszok szerkentyűi mind makettek?
Néhány kép:
A nem létező T-220-ast egy másik képen reptetik, most Mig-35-ön:
A Sampsan-E másik képen, másik kiállításon:
Ez a francia Damocles. Nem orosz, de a célpont, amit eltalálnak aligha fog reklamálni:
Laiki
Arról amit írsz, még a Szovjetunióban fejlesztették ki. Az oroszoknál is vannak elég modern beépített célmegjelölők és előbb utóbb a külső felfüggesztésű célmegjelölők is megjelennek majd (amiről írtam), de még nincs náluk rendszeresített modern pod, ez tény.
Arról amit írsz, még a Szovjetunióban fejlesztették ki. Az oroszoknál is vannak elég modern beépített célmegjelölők és előbb utóbb a külső felfüggesztésű célmegjelölők is megjelennek majd (amiről írtam), de még nincs náluk rendszeresített modern pod, ez tény.