Szuperszonikus kompresszor fokozatok. Akár fokozatonként 3-as nyomásviszony is elérhető, ami azt jelenti, hogy akár 3-4 fokozattal össze lehet hozni azt, amit mondjuk egy Szu-35-ösnél, vagy F-16-osnál 14 fokozattal értek el.
A szuperszonikus fokozatok további előnye, hogy a turbina számára gázdinamikailag kedvezőbb fordulatszámon járhat az egész forgórész, ami jóval magasabb érték, mint a szubszonikus kompresszoroknál megengedhető.
Emiatt aztán a belépő fokozatra is ráengedhető a hangsebesség feletti áramlás, ami által a szabályozatlan hagyományos, de akár a DSI-vel szerelt gépek is repülhetnek Mach 2.0 felett.
Érdekes, hogy a szuperszonikus kompresszorok mégse itt, hanem a brit, francia, illetve később a szovjet VTOL gépek kisméretű emelőhajtóművein "terjedtek el", mivel itt relatíve kis méretű, pár fokozatból álló hajtóműveknél kell jókora fajlagos tolóerőre való gázáramot produkálni.
Az első ilyen kutatások a negyvenes évek végéről, az USA-ból és a britektől származnak, vegyesen axiál és centrifugál kompresszorokra.
Napjainkban a legtöbb ilyen tudományos publikáció (szuperszonikus axiál- és centrifugál kompresszorok) a szentpétervári egyetem tudósaihoz köthető.
A szovjet-orosz gázturbina alapkutatás igazi fellegvárának ugyanis Leningrád/Szentpétervár tudományos-ipari komplexumai tekinthetők igazán.