Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Az a félkör szerű púp amit látsz a Lightningon a törzs felőli oldalon, meg még pár egyéb más újabb gépen talán a legjellemzőbb ismertetőjele.
Erről Molnit kéne megkérdezni, ő biztos jobban tudja.
Egyébként nekem az a fura, hogy a PAK-FA-n ránézésre semmi sem takarja a hajtómű lapátjait, amik köztudottan erősen növelik az RCS-t..
Erről Molnit kéne megkérdezni, ő biztos jobban tudja.
Egyébként nekem az a fura, hogy a PAK-FA-n ránézésre semmi sem takarja a hajtómű lapátjait, amik köztudottan erősen növelik az RCS-t..
joker
Akkor még nem létezett a DSI amikor a Raptort tervezték.Azért van jelentősége mert csökkenti a légellenállást és az RCS-t.
blaze
Lapátokat lehet látni de azt senki nem tudja,hogy kompresszor lapátokat vagy álló lapátsort mint az SH-nál vagy a Rafalenál(ezek teljesen leárnyékolják a fém turbinalapátokat).
Akkor még nem létezett a DSI amikor a Raptort tervezték.Azért van jelentősége mert csökkenti a légellenállást és az RCS-t.
blaze
Lapátokat lehet látni de azt senki nem tudja,hogy kompresszor lapátokat vagy álló lapátsort mint az SH-nál vagy a Rafalenál(ezek teljesen leárnyékolják a fém turbinalapátokat).
M
molnibalage
Guest
Nem azért, mert nem tudnak olyat összerakni. Így olcsóbb...
Itt röhög a vakbelem. 6 Apollo járt a Holdon és az Energijáig semmijük nem volt az oroszoknak, ami a Saturn V közelében lett volna teljesítményben. Csak éppen az Energija 20+ évvel újabb...
Egyáltalán fajlagos teljesítményre gondolsz...?
A levegőbeömlő nyílás egy nagyon komplex szerkezet. Mivel a hajtoművet elegendő levegővel kell ellássák, viszon hangsebesség átlépése esetén meg kell gátolják, hogy a levegő hangsebességnél nagyobb sebességgel érje a hajtomű lapátait, tehát le kell lassítsák. Ezért több mozgó alkatrész van bennük ami a levegő áramlását állandóan szabályozza.
A DSI viszont fix. Ez pedíg egy rakás előnnyel jár: olcsóbb/egyszerűbb a gyártása, könnyebb, nem kell szervizelni stb. Viszont nagyon nehéz a kifejlesztése. Óriási számítási kapacitásra van szügség, hogy az optimális formát találják meg.
http://en.wikipedia.org/wiki/Diverterless_supersonic_inlet
<i>Az eddig Iván a gyárba nem tudta megvalósitani. Ezért a mérnökök a sorozat gyártás érdekébe lejebb adták a szintet.</i>
Erre adtam a DSI példát. Nem azért nincs a gépen, mert a gyár nem tudná legyártani, hanem mert nem fejlesztették ki a géphez.
A legelső sorozatgyártású vadász amin használják a JF-17, ezt követi az F-35. A pakisztáni repipar minden különösebb gond nélkül gyártja a gépet és annak a DSI beömlőjét is. Természetesen miután a kínaiak kifejlesztették nekik. A gond, hogy pl hiába lopnák el a kínaiak az F-35 terveit ennek a beömlője nem pászolna a JF-17-nez (se a többi géphez J-10B, J-20, J-31). Ezt külön mindegyikhez ki kell fejleszteni.
A DSI viszont fix. Ez pedíg egy rakás előnnyel jár: olcsóbb/egyszerűbb a gyártása, könnyebb, nem kell szervizelni stb. Viszont nagyon nehéz a kifejlesztése. Óriási számítási kapacitásra van szügség, hogy az optimális formát találják meg.
http://en.wikipedia.org/wiki/Diverterless_supersonic_inlet
<i>Az eddig Iván a gyárba nem tudta megvalósitani. Ezért a mérnökök a sorozat gyártás érdekébe lejebb adták a szintet.</i>
Erre adtam a DSI példát. Nem azért nincs a gépen, mert a gyár nem tudná legyártani, hanem mert nem fejlesztették ki a géphez.
A legelső sorozatgyártású vadász amin használják a JF-17, ezt követi az F-35. A pakisztáni repipar minden különösebb gond nélkül gyártja a gépet és annak a DSI beömlőjét is. Természetesen miután a kínaiak kifejlesztették nekik. A gond, hogy pl hiába lopnák el a kínaiak az F-35 terveit ennek a beömlője nem pászolna a JF-17-nez (se a többi géphez J-10B, J-20, J-31). Ezt külön mindegyikhez ki kell fejleszteni.
Eléggé négyévszakos gumi hangulata van ahogy leírod. Jó hangsebesség alatt is és felett is, de gondolom mozgó részek nélkül nem tudja mindig a max teljesítményt nyújtani, hanem úgy működik, hogy minden esetben megy de a másik csak jobb ami minden pillanatban a körülményekhez képest szabályozza a levegő áramlását. Az oroszok meg miért nem kérik fel a kínaiakat a fejlesztésre ha nekik ez sikerült a JF-17-esnél? Vagy lehet ha a végleges gépen DSI is lesz, csak a PAK-FA még protoípusnak számt, amolyan YF-22?
A linken amit betettem, először az F-16-on próbálták ki. Ott azt írja, hogy a gép repülési jellemzői hasonlóak voltak az eredeti gépéhez, alacsony sebességtartományban még javúltak is kissé.
A PAK-FA mindenképpen prototípus, de ha lenne nekik ilyesmi, miért nem teszik fel a prototípusra? Az amiknál ott volt az F-35-ön, a kínaiaknál is ott van a J-20/J-31-en.
Az, hogy nem kérnek segítséget presztízskérdés.
A PAK-FA mindenképpen prototípus, de ha lenne nekik ilyesmi, miért nem teszik fel a prototípusra? Az amiknál ott volt az F-35-ön, a kínaiaknál is ott van a J-20/J-31-en.
Az, hogy nem kérnek segítséget presztízskérdés.
Az csak hiszed, oroszok mikor elektronika terén vannak bajba.
pl: Rakétahatóműveket mai napig az oroszoktól veszik az jenkik.
Mért mert oroszok 1960-70 saját hold programjuk alatt kifejlesztettek olyan hajtőműveket ami 1990 jenki társaiknál még akkor is 30-35% jobb teljesítménnyel bírtak minimum.
Mivel különleges nagy nyomású és oxidáció álló fémötvözetekből készült.
</blockquote>
Ez azért nem egészen igaz. Pontosabban annyi igaz belőle, hogy van eggy olyan orosz rakétamotor, amit az amik is szeretnek. A világ legerősebb ilyenje amúgy szerintem máig is a Szaturn-5 F1es motorja. Ez a fent említett orosz motornál úgy tízszer erősebb.
Az említett orosz rakétamotor méret és tömeg / tolóerő arányban múlja messze felül a többi rakéthajtóművet. Ha nyernek egy tonnát a hajtóművön, a műhold annyival nagyobb, nehezebb, összetettebb lehet, vagy építhetnek kisebb és olcsóbb rakétát ugyanarra a célra. A felküldött hasznos teher ára meg kb ugyanott van mint ugyanakkora tömegű arany ára.
De ha meg tudták tervezni a PAK-FA-t akkor miért esne ez nehezükre úgy, hogy a kínaiak a saját 5. gen gépeiken kifejlesztették és az amerikaiak is 20 évvel ezelőtt? Lehet ha látnak benne valami hátulütőt aminek több a hátulütője, mint a haszna? Hanem akkor az marad, hogy ki van fejlesztve vagy fejlesztik vagy épp tesztelik és csak a sorozatgyártott gépen fogjuk látni, esetleg a következő prototípusok egyikén.
Egy kis pontosítás..... az oroszok a Hold programhoz az NK-33,NK-43-at fejlesztették , aminek toloereje 150-175 t.Az amerikaiak az RD-180 hajtomuvet vásárolják, ami az RD-170-bol volt kifejlesztve az amerikai rakétákhoz. Az RD-170 pedig a Buran hordozorakétájához, az Energiához volt kifejlesztve, toloereje kb. 375 t.
Ez mind lehetséges, de én arra tippelek, hogy nem képesek a kifejlesztésére. Krónikus pénzhiánnyal kűszködnek, egy rakás mérnökük elvándorolt. Oda meg szuperszámítógépeket kéne vásároljanak, amivel a légáramlatokat tudnák modellezni stb. stb.
Szerintem az elég abszurd feltételezés, hogy az amik már több mint 2 évtizede fejlesztik/tesztelik a dolgot, aztán az oroszok hirtelen a semmiből jobban tudják, hogy mi a tuti. Javítsatok ki ha nem így van, de tudtommal semmilyen gépükön nem használnak ilyen beömlőt.
Ami szerintem elképzelhetőbb az az, hogy mivel a fejlesztése elég kemény feladat, valószínűleg elég drága lehet, főleg külső partnertől, meg azért az is ciki lenne, hogy mással fejlesztetnek ezt-azt a saját csúcs gépükhöz.
Én egyébként arra gondolok, hogy felmérték mik az előnyök, és úgy döntöttek, hogy nem éri meg a dolog. Azért már elég sok helyen láttuk, hogy gazdasági megfontolásból ezt-azt kihagytak a gépekből, még ha az upgrade szinten is ment volna (mondjuk a JHMCS a Raptorokon, az új hajtóművek a Sasokhoz, meg még n+1 példát lehetne hozni).
Ami szerintem elképzelhetőbb az az, hogy mivel a fejlesztése elég kemény feladat, valószínűleg elég drága lehet, főleg külső partnertől, meg azért az is ciki lenne, hogy mással fejlesztetnek ezt-azt a saját csúcs gépükhöz.
Én egyébként arra gondolok, hogy felmérték mik az előnyök, és úgy döntöttek, hogy nem éri meg a dolog. Azért már elég sok helyen láttuk, hogy gazdasági megfontolásból ezt-azt kihagytak a gépekből, még ha az upgrade szinten is ment volna (mondjuk a JHMCS a Raptorokon, az új hajtóművek a Sasokhoz, meg még n+1 példát lehetne hozni).
blaze az amik nem húsz évet fejlesztették, hanem két évtizede már kifejlesztettek egy ilyent arra a bizonyos F-16-osra, az F-35 húsz éve meg sehol nem volt. Az akkori szuperszámítógépek ha nem is egy mai PC, de egy mai kisebb vállalati szerver teljesítménye körül mozogtak, erre fogni a hiányát nem lehet. Emellett biztosan van modern nagyteljesítményű szuperszámítógépük, mert nem csak a DSI aerodinamikájának modellezéséhez kell, hanem az egész repülőjéhez.
Így van, akarom mondani da-da. Így aztán nyilván nem is kísérleteztek a DSI-vel, mivel már régen tudják, hogy szuperszonikus sebességtartományban mozgó vezérlés nélküli szívócsatornát M 1,2-1,3-ig érdemes alkalmazni (lásd pl. MiG-19 és F-100), ez fölött már túl nagyok a veszteségek (légellenállás/hajtómű-üzemelés/fogyasztás, stb). Ezt a határt a DSI-vel sikerült jelenleg M 1,6-ig feltornászni, nem véletlen, hogy a JF-17 és az F-35 csúcs-sebessége egyaránt M 1,6 (legalábbis nyilvánosan). A Szu-PAK-FA csúcs-sebessége viszont M 2+, így itt nyilván más megoldásokat kell alkalmazni, így inkább ezek kidolgozására használták a szuper-számítógépüket Szergejék.
Üdv ML