Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

"Rokon": szintén "sorozat-gyártás", hasonló darabszámban (évi 4-20 között :rolleyes: ) . . .

A kínai marketing(hiánya) nekem szimpatikusabb a folyamatos fejlesztéssel a háttérben.

A pár-tucat marketinges (fele) helyett technológia-specialisták és mérnökök kellenének.

Nem értem, hogy miért kell rugózni meg gúnyolódni a szériagyártás darabszámain. Nehéz a felfogás vagy nehezen értelmezhető amit leírtam?
76 darabot rendelt az orosz VM 2028-ig, tehát 2017.dec-31-ig kell leszállítani az utolsó darabokat. Nem egy év alatt kell leszállítani mind a 76 darabot, hanem 7 év alatt. Ahogy írtam 2024 végéig 22 darabot kell átadnia a KnAAZ-nak. Ezen darabszámokat az orosz VM határozza meg éves szinten. Annyi darabra van pénz a védelmi költségvetésben elkülönítve a Szu-57-re. Leírom megegyszer( 2021-ben 4 darab átadása van betervezve- annyira van pénz elkülönítve, 2022-ben 5, 2023-6,2024-6) Egy gép ára 4 milliárd Rubel, ami kb 50 millió USD. Orosz védelmi kiadásokat 2021-2022 évekre 10%-al megrövidítették. Csak évi 40 milliárd USD-nek megfelelő Rubelből gazdálkodnak. A jenkik 740 milliárd USD-ből. Orosz prioritás, hogy 2024-ben a stratégiai rakétás erők ICBM-jei 100% orosz gyártású rakétákból álljanak(Jarsz, Avangard,Szarmat). Prioritás number 1!

Ez itt a félreértés-tisztázás: Nem gúnyolódtam a darabszámon, nem gúnyolódtam a technológia szintjén(minden nyilvánvaló "döccenője" ellenére), sőt, mint az alább olvasható hozzászólásban írtam, szeretném ha valami hasonlót/e közeli szinvonalat tudna az Aero Vodochody kb. 10 év múlva. :rolleyes:



Egy külföldi megrendelő nagyot dobhat a fejlesztés ütemén, de kik is lehetnének ???


Ő közülük például:
  • Irán, szinte biztos, de mikor is: ha akarja, pénze is van ( !!! ),
  • Törökország: a V400-as üzlet óta bármi lehet, a saját programjukat önállóan szinte biztos nem tudják befejezni, az szerintem csak a partnerekkel való tárgyalási pozíció erősítésére elég,
  • "megbízhatatlan" arab országok 1-2 tuti, de hogy melyik, az a változó politikai helyzet és az olaj-ár függvénye,
  • Egyiptom (a "szokásos" szaúdi pénzügyi háttérrel), ami mögött "nemtommééér", én továbbra is az izrael elleni burkolt készülődést látom ---a tévedés jogának fenntartásával---,
  • Vietnam/Szingapur/Indonézia( ? )/még valaki a környékről "közül" 1 biztos hosszabb távon.


Ekkora "csapatból" a következő pár évben meglesz nekik az a legkevesebb 2 amelyik(anyagilag) átlendíti őket a holtponton, addig meg Putyin biztosan nem engedi el a dolgot.


U.i: Ha az Aero Vodochody dologgal hosszútávon komolyan tervez mindkét fél, akkor valami hasonlótechnikát mutató képeket szeretnék látni tőlük a 20-as években. ;) + :hadonaszos:

(...az is elég, ha csak a második felében ((repül :) )) . )

Viszont valóban iróniával illettem a "vodka-kreatív" és egyéb jelzőkkel illethető kontra-produktív marketinget, amit bár egy negyed mondatban ironizáltam, de utána --mellőzve a "rugózás" többek által művelt és általam is utált "technikáját"--" ugrottam" is a jó-példára, majd a szerintem előremutatóbb és célravezetőbb emberi-erőforrás gazdálkodásra.



Mivel ezzel igyekezetem szerint a félreértést tisztáztam, én is ugrok is inkább a fórum témájára:
Kíváncsi leszek, hogy a szerintem Gripen-eknél nekünk is célszerű Fegyverhordozó/Loyal Wingmankoncepció mikor kap nagyobb hangsúlyt az orosz medve barlangjában, ami sokkal olcsóbban és hatékonyabban (kisebb személyi/anyagi kockázattal) növeli meg jelentősen egy kötelék képességeit, mint a személyzetes repülők számának emelése.

Ahogy egy hazai Leopard/T-72 munkamegosztás, együttműködés is sokkal jobb ár/érték aránnyal rendelkezik a Leo-k világszínvonalú szenzoros képességeinek megosztásával, ugyanígy "medvééknél" is jelentős költségcsökkentő és hatékonyságnövelő tényező lenne a náluk amúgy is szűk keresztmetszetű elektronikai építő-elemeknél.

Itt "dobom be" a témakörbe a --szerintem a háttérben keményen kiépítés alatt álló/jelen lévő műholdas hálózatos kommunikációt-- amit Mr. Musk éppen a civil fogyasztókkal fizettet/építtet meg a Pentagon számára.
Mint minden ilyen rendszer, "Nemzetbiztonsági Érdek" címszóval ez is rövid idő alatt a hadsereg/"hárombetűsek" rendelkezésére áll majd! ! !

...és ebben mindenki le van maradva ismét, újabb 1-2 évtizeddel, mint az a GPS-nél is történt.

A rohamosan fejlődő Kínán kívül nem látok ( Én ) senkit, aki hasonlót, rövid időn belül "el tud követni" ! ! !

( . . . csöndben, suttogva említem meg még, ennek a rendszernek a kulcsszerepét lopakodók felderítése szempontjából perspektivikus passzív radar rendszerek ---nehezen semlegesíthető--- "háttér-zajforrásaként" ! ! ! ) Oooopsz... :eek: :eek: :eek:
 
Ehhez képest az elmúlt 10 évben nem gyártottak több gépet, mint az itt lesajnált oroszok. Mert ezt azért nem kéne elfelejteni, hogy csak maguknak összereszeltek 350+ új gépet+ exportra is jópár darabot. Ehhez képest Kína is csak kb ennyit rakott össze, sőt még az USA se sokkal többet.


OETMX4Z.png


Nem igazán értelek. Kína ez idő alatt legyártott csak a J-10-ből vagy 400 darabot.
A J-15-ból vagy 40-50 darabot.
Az új iskolagépből mennyit is?
Meg a J-11B.
Meg a JF-17.
Meg a J-16.

Szóval nem, az orosz gyártás mennyiségileg sehol nincs már Kínához képest.
 
  • Tetszik
Reactions: deze75 and Roni
Meg a JH-7A. Nem fedi át pontosan a fenti táblázatot, mivel 2004-ben kezdődött a rendszeresítése, de 2018-ban álltak le a gyártásával.
 
Meg egy rakás új helit, meg egy rakás új teherszállítót is.
GDP arányosan vajon hogy állhatnak a darabszámok? Egyáltalán értelmes mutató lehet ez...? Egyáltalán a vizsgált időszak katonapolitikai, fejlesztési helyzete országonként hogyan vethető össze objektíven? Az adott időintervallumban a futó (aktív) típusok meglévő darabszáma és mennyisége mekkora gyártási volument indokol?

Érdekes és igen komplex összevetés lehetne ez, ha egyáltalán lehetséges valamiképpen objektív módon.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator
Viccesebb lenne ez a kérdés, úgy, hogyha megnézzük, hogy ez idő alatt hány repülőgépet gyártottak Európában.
Gyors fejszámolással az oroszok 500 db körül gyártottak 10 év alatt.
EU-ban az EF-2000 nyomja meg a számokat, de azt leszámítva talán egy maréknyi Rafi meg Gripen volt, meg olasz kiképzőgép azt csókolom.
Lehet, hogy a sorrend USA, Kína, Oo.,EU lesz, úgy, hogy ebből az EU volt a legnagyobb gazdaság a vizsgált (2008-2018) időszakban, míg az orosz a legkisebb.
 
Viccesebb lenne ez a kérdés, úgy, hogyha megnézzük, hogy ez idő alatt hány repülőgépet gyártottak Európában.
Gyors fejszámolással az oroszok 500 db körül gyártottak 10 év alatt.
EU-ban az EF-2000 nyomja meg a számokat, de azt leszámítva talán egy maréknyi Rafi meg Gripen volt, meg olasz kiképzőgép azt csókolom.
Lehet, hogy a sorrend USA, Kína, Oo.,EU lesz, úgy, hogy ebből az EU volt a legnagyobb gazdaság a vizsgált (2008-2018) időszakban, míg az orosz a legkisebb.
Azért van M346, a BAE Hawk-ot is gyártották. Mivel Európának eleve több fejlettebb gépe volt, mint Kínának, ezért kevesebb új is kellett.
Európa nem azért nem épít százszámra, mert nem tudna. Ha nem rendel a politika, akkor nem építenek.

Mert akkor halkan kérdezném, hogy Kína hány airlinert épített és csak az Airbus hányat?
Más igény, más kimenet...
 
  • Tetszik
Reactions: notaricon
Azért van M346, a BAE Hawk-ot is gyártották. Mivel Európának eleve több fejlettebb gépe volt, mint Kínának, ezért kevesebb új is kellett.
Európa nem azért nem épít százszámra, mert nem tudna. Ha nem rendel a politika, akkor nem építenek.

Mert akkor halkan kérdezném, hogy Kína hány airlinert épített és csak az Airbus hányat?
Más igény, más kimenet...

Megj. Európa IS résztvevője az F-35 programnak, így gyártásának is....
 
Meg a JH-7A. Nem fedi át pontosan a fenti táblázatot, mivel 2004-ben kezdődött a rendszeresítése, de 2018-ban álltak le a gyártásával.

Mondjuk az sem volt egy gyors rendszeresítés (1988-ban repült először a JH-7, megszenvedtek a Spey lemásolásával is gondolom). Mondjuk ez a 16 év is kevesebb, mint a Szu-34 esetében a 24 év volt.