1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Szuhoj Szu-27, -30, -33, -35 "Flanker"

Diskurzus a(z) '4/4+/4.5 generációs vadászbombázók' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 6..

  1. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Azért az általam elképzelt új orrkúp, ami a Szu-35Sz-hez lenne hasonló, nem is olyan egyszerű dolog.
    A Szu-35Sz többek között azért is kapta meg az egyszer már használt 35-ös számot, mert a korábbi Szu-35-höz (T-10M) hasonlóan itt is fix az orrész.
    A kúp levehető, de a Szu-27-esekétől eltérően az orrkúp nem hajtható fel, nincs meg a csavarorsós mechanizmus és a ferdén kialakított orrszekció határolókeret.
    A Szu-30SzM ezen a téren is inkább egy Szu-27UB, mint egy Szu-35-ös.
    Így néz ki ez egy Szu-27-esen és ez van a Szu-30SzM-en is:

    [​IMG]
    Többek közt ezért is maradt az orrkúp közepén a Pitot-cső, ami a nagyfelbontású modern Irbisz-nél már hátrány lehet.
     
    emel, borisz, fishbed and 1 other person like this.
  2. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez már felveti a kérdést, hogy a sárkányon (1 vs 2 személy) kívül mi eltérés lenne a kettő között? Mármint, ha hajtómű + radar + MAWS is van. A harcászati elektronika egyéb részei mondjuk még eltérhetnek és talán az integrált fegyverek, de így igen közel lehet a két típus egymáshoz. Sőt, mivel kétszemélyes a Szu-30, azért az nem hátrány sokszor...
     
    borisz and hurci10 like this.
  3. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Eleve így kellett volna kezdeni.
    Nem Szu-30SzM-et gyártani, hanem amolyan Szu-35SzUB-t. Csakhogy az nem lett volna azonnal realizálható, illetve a Szu-35Sz és a Szu-30SzM is inkább a gyárak saját portékái voltak, melyekkel egymást kiszorítva igyekeztek a sokéves hiátus után kielégíteni a RuAF igényeit.
    Amíg volt pénz, semmi se számított (sokat ecseteltük itt a HTKA-n is).
    Így feleslegesen lett diverz a flotta, háromféle hajtómű, négyféle radar, négy különféle vadászgép (Szu-27SzM3, Szu-30M2, Szu-35Sz, Szu-30SzM), melyeket most próbálnak úgyahogy egységesíteni.
    Lássuk be, végül is ez is üzlet.
     
    emel, fishbed, arbalest and 4 others like this.
  4. Roni

    Roni Well-Known Member


    Ez az!

    Nincs egységes iparuk .
    T-220 célpod meg 101ks-n ahelyett hogy 1-re koncentrálnának .
    És ami a témához fűződik hogy úgy gyártották évekig az szu-30sm-et hogy már eleve elavult volt az elektronikája .
    Most kezdhetnek mindent elölről amit 2012-ben elkezdtek .
     
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Én most már teljesen elvesztem. Az Összefoglaló mellékletében írtam ezt-azt, te is ránéztél, a te kommentjeidből volt felépítve, de akkor át kellene fésülni és ki kéne egészíteni most már

    Ez pontos ábra? Persze időben nem friss már...
    [​IMG]

    Akkor tételesen, hogy én mit tudtam eddig. Ezt kéne kiegészíteni és korrigálni.

    Szu-30
    Hajtómű: MMPP Szaljut Al-31F
    Radar: N001 Mecs (mechanikus) vagy Fazotron N010 Zsuk-MSz (PESA)
    Gyártja: KNAAZ (KnAAPO)
    Használó országok / proto maradt: ?

    Szu-27SzM3
    Hajtómű: AL-31F (?)
    Radar: N001 (?) mechanikus
    Gyártja: ?
    Használó országok / proto maradt: Oroszország

    Szu-27SzM, SzM2-vel mi lett?

    Szu-30M
    Hajtómű: ?
    Radar: ?
    Gyártja: ?
    Használó országok / proto maradt: ?

    Szu-30M2
    Hajtómű: ?
    Radar: ?
    Gyártja: ?
    Használó országok / proto maradt: ?

    Szu-30K
    Hajtómű: ?
    Radar: ?
    Gyártja: ?
    Használó országok / proto maradt: ?

    Szu-30MKK
    Hajtómű:MMPP Szaljut Al-31F, nem tolóerő-vektorált
    Radar: az első húsz N001 VEP a 21. példánytól kezdve Fazotron N010 Zsuk-MSz
    Gyártja: KNAAZ (KnAAPO)
    Használó országok / proto maradt: Kína

    Szu-30MKI, MKM, MKA MKA2 (?)

    Hajtómű: NPO Szaturn AL-31FP, tolóerő- vektorált
    Radar: N011 Barsz (PESA)
    Gyártja: Irkut (IAPO)
    Használó országok / proto maradt: India (MKI), Algéria (MKA), Malajzia (MKM)

    Szu-30MKV*
    Hajtómű: ?
    Radar: ?
    Gyártja: ?
    Használó országok / proto maradt: Venezuela

    Szu-30MK2V*
    Hajtómű: ?
    Radar: ?
    Gyártja: ?
    Használó országok / proto maradt: Vietnám

    *Az cirill --- angol átírás miatt mindkettő valahogy "V" betűs lett, de orosz MK2B és MKV. Legalábbis az orosz nyelvű ábrán így van...

    Szu-30SzM
    Hajtómű: MMP Szaljut AL-31FM-1, nem tolóerő- vektorált
    Radar: ?
    Gyártja: Irkut (IAPO)
    Használó országok / proto maradt: Oroszország

    Szu-35Sz
    Hajtómű: NPO Szaturn AL-41F-1Sz, tolóerő vektorált
    Radar: N035 Irbisz (PESA)
    Gyártja:KNAAZ (KnAAPO)
    Használó országok / proto maradt: Oroszország

    Szu-34
    Hajtómű: MMP Szaljut AL-31FM-1 nem tolóerő- vektorált
    Radar: Leninec B004 (PESA)
    Gyártja:NAPO
    Használó országok / proto maradt: Oroszország
     
  6. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Te tényleg nagyon elvesztél! :)
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Pedig ennek a listának egy részét leokéztad... Ez volt a szöveg mellé.
    ------------------------------

    Amikor azt írja bárki, hogy Szu-30, akkor az egy Su-27UB-ből – ez a kétüléses gyakorló változat – kifejlesztett nagy hatótávolságú, levegőben utántölthető repülőgépre gondol, ami valójában a Szu-27PU. Ez változatot a Szovjetunió végóráiban fejlesztettek ki, a Honi Légvédelem (PVO) számára. Ebből pár darabot vett át a légierő, a maradék állt a gyárudvaron. Ekkor jött az ötlet, hogy kapjon a gép földi célok elleni (kezdetben nem precíziós) csapásmérő kapacitást, miután a típusjelzés a szovjet, hellyel-közzel alkalmazott hagyományoknak megfelelően páros számozású lett, így lett Szu-30.

    (Többfeladatúság nélkül akkoriban már esélytelen volt bárki komolyan kilépni az export piacra, ezért ez a fejlesztés elengedhetetlen volt.)

    A Szu-30-ast még ebben a formában sem tudták eladni, de a fejlődés nem állhatott meg, így az OKB Szuhoj létrehozta az igazi multirole verziót, a kiterjedt fegyverzetű, többcélú Szu-30M változatot. Ennek export változata lett a ˝Kommerszant˝ azaz kereskedelmi modell, a Szu-30MK. A Szu-30MK időrendben első vevője lett Kína, így lett Szu-30MKK, ami egy többcélú (M), kereskedelmi (K), kínai (K) változat, nem orosz igények szerint lett fejlesztve.

    Kicsivel később megkötötték az indiai üzletet is a jóval komplexebb MKI-ra, de ennek teljesítéséhez idő kellett, így az orosz fél réskitöltésként felajánlotta gyárudvarról az alap Szu-30 változatot, mivel Indiának korábban nem volt Szu-27-ese típusa. (Kína a ’90-es években vett Szu-27SzK és UB gépeket, ezért már valamennyire ismerték a családot.) Az eladást követően ezek a gép példányok is kereskedelmi verziók lettek, így típusjelük Szu-30K-ra változott. Ezek a gépek az MKI darabszámának felfutásáig maradtak az indiai légierőben.

    Később ezek a réskitöltő gépek tovább értékesítődtek, vagy a fehéroroszokhoz, vagy valahová Afrikába kerültek. Menet közben volt egy izolált modell is, a mindössze pár darabos indonéz Szu-30KI "flotta". Ennek a változatnak az érdekessége, hogy együléses. Azaz napjainkban az egyetlen olyan Szu-27Sz leszármazott, ami levegőben utántölthető, többfeladatos (multirole) és az R-77-est is hordozhatja. Ennek fényében érthetetlen, hogy a későbbi Szu-27SzM/SzM3 programból kikerült orosz gépek miért nem kapták meg végül az utántölthetőséget, ha egyszer eltolták a KOLSz-t (infravörös célkereső gép orrán), hogy helyet csináljanak neki, ha ez a korábbi Szu-30KI-n már működött.A Szu-30KI-kből két darabot a Gromov intézet kapott meg, Anatolij Kvovcsur repülgetett velük a kilencvenes években a kétülésesek mellett, melyek viszont még most is megvannak.

    Később Indonézia vett a Szu-30MK2-esből is, amely a kínai MKK azon változata, ami nem tartalmazza a kínai igényeket, mondhatni ˝jóárasított˝ általánosabb modell, mindenki másnak. Többek között Etiópia, Angola, Vietnam, akik vettek ebből. Az MK2-esből lett a venezuelai MKV, némi speciális igénnyel.

    Közben haladt az Irkut-féle indiai ˝szuperhibrid˝, multirole verzió története is, ez lett az MKI, ahol az I jelentése indiai. Ennek nyomán készült el a maláj MKM és az algériai MKA változat is.

    Ez idő táján a belorusz Baranovicsi repülőgép nagyjavító üzem is kapott engedélyt a Szuhojtól, hogy az alap Szu-30M képességeinek egy részét kiépíthesse a sima Szu-27UB gépein, ezek lettek így a Szu-27UBM változatok, melyek a beloruszon kívül még a kazah légierőben találhatók meg. H-29, H-31, KAB-500 és csak Szuhoj üzemeltetők közül egyedüliként a kazahoknál LITENING lézeres célmegjelölő konténer is integrálva lett. Ez utóbbi úgy jöhetett a képbe, hogy korábban a Szuhojnak el kellett végeznie a Litening integrációt a Szu-30MKM-re, mely történetben külön érdekesség, hogy a maláj fél kérésére az MKI avionikájának izraeli komponenseit más gyártókéra váltották ki, de a konténer mégis maradt.

    A putyini döntés, miszerint fel kell számolni azt a tarthatatlan állapotot, hogy az orosz gyárak külföldre modernebb technikát szállítanak, mint belföldre, beindította a KnAAZ-nál és az Irkutnál a jókedvet. A döntést követően ugyanis a KnAAZ létrehozta a Szu-30MK2-ből az M2-est, míg az Irkut az MK (a harmadik karakter a vásárló ország betűkódja) alapján a ’K’ elhagyásával a Szu-30SzM-et, ahol az ’Sz’ a belföldi sorozatgyártott modellt jelenti.
     
    fishbed, hurci10 and Nemerson like this.
  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Három különböző Szuhoj gépeket gyártó üzem van Oroszországban jelenleg, ezek a következőek:

    1. NAPO Novoszibirszkben.

    Itt készültek a Szu-24-esek és a kétezres években a Szu-34-esek is. A Szu-34-est ez az üzem fejlesztette ki. Jelenleg csak ezt a modellt gyártják. A Szu-34-esben MMP Szaljut AL-31FM-1-es hajtómű van, ami az alapváltozatnál 10kN-al erősebb és az élettartama is magasabb. Radarja a Leninec B004 PESA antennás radar.

    2. Irkut (korábban IAPO) Irkutszkban

    Fő profiljuk a TVC (tolóerő-vektorált) fúvócsöves NPO Szaturn AL-31FP hajtóművel szerelt Tyihomirov N011 Barsz radarral ellátott, digitális fly by wire (FbW) vezérlésű, kacsaszárnyas Szu-30MKI/MKA/MKM és SzM. Az előbbi hármas készült Indiának, Algériának és Malajziának, Indiának izraeli–angol–orosz avionikával, a mohamedán vevőknek francia–orosz és francia–svéd–orosz avionikával. A radarja a Tyihomirov tervezte N011 Barsz PESA antennás radar. A hajtómű tolóereje papíron azonos a klasszikus AL-31F-ével, csak van tolóerő-vektorálás.

    Az AL-31FP-t Ufában az UMPO-nál készítik, ami szintén része a Szaturn-nal, Aviadvigatyel-el, Klimovval, Kuznyecovval, a Csernyisev gépgyárral közös United Engine Corporation-nek.

    A konkurens MMPP Szaljut egy másik tömörülés része, de napjainkra a PAK-FA hajtóművének szánt ˝30-as gyártmány˝ miatt úgy fest beolvadnak ők is az UEC-be, ami végül is teljesen normális lenne.

    Az Irkutnál készültek korábban a kétüléses Szu-27UB-k, így nem véletlen, hogy ezen alapszik a fentebb említett Szu-30-as variáns, amelynél az üzletet 1996 nyarán Farnborough-ban kötötték meg és az első felszállást 1997 nyarán már végre is hajtották. A modern idők legrövidebb fejlesztési periódusa ez, hiszen ez az akkori Szu-30MK-ból és Szu-37-ből létrehozott hibrid előtte nem létezett. A történet szépséghibája, hogy az igazán kulcsrakész gép az integrált nyugati elektronikával csak 2003-ra lett kész, viszont így se rossz, külön figyelembe véve, hogy az érdemi munkát az Irkut vitte mind a fejlesztésben, mind pedig az integrációban úgy, hogy eredetileg a már ideiglenesen leszállított Szu-30K gépek átalakítását kérte az indiai fél, nem pedig a komplett új gépeket.

    Az Irkutnál alkalmazzák ma a legmodernebb technológiákat az orosz repülőiparban, itt vették alkalmazásba a legtöbb nyugati és japán megmunkáló központot, itt alkalmazzák a legtöbb, külföldön is képzett munkaerőt. Meg is látszik a minőségen. Jelenleg a második etap algériai MKA-t és a második csoport kazah SzM-et gyártják.

    Emellett itt készül a Jak-130-as, a Be-200-as, itt végzik az A-50U modernizációt, itt készült az indiai AWACS az izraeli radarral, itt fejlesztik a Jak-152 kiképzőgépet, itt készül az MSz-21 utas gép a legújabb P&W PW1000G geared turbofan (bolygóműves) hajtóművel. Igaz, csak a prototípusba jut ebből a modern hajtóműből a szankciók miatt, de a második gépbe már az orosz Szolovjov/Aviadvigatyel PD-14-est rakják, ami külsőre elég modern jegyekkel bír és ahol szintén tervben van a geared turbofan kialakítás.

    3. KNAAZ (korábban KnAAPO) az Amur-menti Komszomolszkban

    Itt készült az összes együléses Szu-27P és Sz változat, az összes Szu-33-as, az összes Szu-27M (T-10M, vagy Szu-35, illetve Szu-37), itt készült az Sz-37 (későbbi nevén Szu-47) Berkut prototípusa, további itt készül a Szu-35Sz és az összes PAK-FA prototípus. A kilencvenes években a túlélés érdekében ide hozták át a korábban nem gyártott Szu-30-asok egy részét. Itt végezték el a Szu-27SzM és SzM3 modernizációt/építést is.

    Ez utóbbiakból lettek rendre a kínai Szu-30MKK-k, melyek megkapták a hetedik Szu-27M prototípustól kezdve alkalmazott magasabb függőleges vezérsíkot (minden tandem kétüléses T-10-esnek magasabb a függőleges vezérsíkja, csak ilyet a KnAAPO nem gyártott, így használta azt, amije már volt a nagyobb orrú Szu-27M-jeihez), majd az MKK-ból kifejlesztett vietnámi, angolai, indonéz, MK2-esek és a venezuelai MKV gépek.

    Ezek a Szu-30-asok a többi addigi KnAAPO produktumhoz hasonlóan az MMPP Szaljut Al-31F hajtóműveit kapták meg. Az AL-31F alapváltozatának navalizált verziója a Szu-33-asokban használt AL-31FSz-3. Itt minimális a tolóerőbeli növekmény, a hangsúly a korrózióvédelmen volt.

    A venezuelai gépeknél az AL-31F-ek tolóerejét csökkentették, hogy az élettartam nagyobb lehessen.

    A KnAAPO-féle Szu-30-asok alapból az N001 Mecs radart, vagy annak modernizált változatát, illetve a Fazotron N010 Zsuk-MSz radarját használják.

    Miután az összes export Szu-30 változatot legyártották, Putyin elrendelte, hogy az orosz légierőnek is rendelkeznie kell modern többfeladatú gépekkel, így egyszerre kapott megrendelést a KnAAPO/KNAAZ és az Irkut is.

    Az Irkut Szu-30SzM gépe fent említve volt, a KnAAZ gyártmánya az MK2-esen alapuló M2 lett. A KnAAZ nagy előnye volt, hogy az ő gépeikben sohasem volt külföldi avionika, minden rendszer hazai gyártású, így a domesztikálás egyszerűbben valósulhatott meg. Újítás volt, hogy az M2 is megkapta a Szu-34-esekben használt ˝42-es gyártmányt˝ erőforrásként (hajtómű), vagyis az MMPP Szaljut AL-31FM-1-est ami az alapverziónál erősebb 10kN-al a fékpadi tolóerőt nézve.

    Szemben az Irkut 60+ darabos Szu-30SzM rendelésállományával, az orosz légierő igazából csak a kiöregedő UB-k pótlására dobott be a rendszerbe 16 darab Szu-30M2-est, melyek egy korábbi, de nem realizált külföldi megrendelésből maradtak vissza és még nem voltak készen. Amennyire én tudom, mindettől függetlenül még van a gyártósoron pár darab M2-es.

    Azonban mostanra a fő profil a Szu-35Sz és a PAK-FA prototípusa. A Szu-35Sz fő avionikai újdonsága N035 Irbisz radar az N011 Barsz-on alapszik amelyet még a nyolcvanas években a Tyihomirov tervezett az N007 Zaszlon radar alapján, hogy az beférhessen a tervezett T-10M-ek orrába is. Az N035-ös fő újítása a Barsz-hoz képest az, hogy bár a sugáreltérítés passzív-elektronikus, de maga az antenna mechanikusan is kitéríthető. Ezen felül a hajtóműve az NPO Szaturn (mostanra UEC JSC) "117-es gyártmánya", vagyis az AL-41F-1Sz. Ez ma a legnagyobb teljesítményű utánégetős sugárhajtóműve az oroszoknak, ami harcászati repülőgépbe kerül. Hiszen az Aviadvigatyel D-30F6-osokat már a kilencvenes évek óta nem gyártják, a Kuznyecov hajtóművei meg stratégiai bombázókba kerülnek.

    A PAK-FA gépek szintén ezeket a hajtóműveket kapják meg, de csak átmenetileg, hiszen a fő hajtómű már az UEC JSC "30-as gyártmánya" lesz. A PAK-FA radarja a Tyihomirov N036 AESA radar rendszer, ami egy fő és több különböző mellékantennából áll.

    A kínai Szu-30MKK-k igazából közelebb állnak a Szu-27UB-hoz, mint az indiai MKI-k. A tolóerő-vektorálós indiai, vagy maláj, netán algériai gépek az Irkutnál készülnek, a hajtóművük pedig az NPO Szaturn-féle AL-31FP. A kínai gépek a KnAAPO/KNAAZ-féle Szu-30MKK-k, amelyek más országokban MK2-néven lettek értékesítve és ezekben a hajtómű sima, ˝klasszik˝ MMPP Szaljut-féle AL-31F. A hagyományos Szu-27UB-k is ugyanilyen hajtóművel vannak szerelve. A Szu-27UB-k eredeti gyártója viszont az Irkut, míg a KnAAPO korábban nem gyártott kétüléses gépet, az első ilyen típusuk az MKK/MK2. Amúgy az orosz légierőnek szánt változatok közül az SzM készül az Irkutnál és ez az MKI-n alapszik, míg az M2 készül a KNAAZ-nál az MK2 alapján.

    Tehát, ha azt mondjuk ˝Szu-30˝ akkor az nem egy repülőgép, hanem egy kiterjedt típuscsalád, amit egyszerre két repülőgépgyárban készítenek, hajtóműveiket két külön tervezőiroda és két külön hajtóműgyár állítja elő, vagy N001 Mecs radarjuk van, vagy N011 Barsz (ezeket legalább a Tyihomirov tervezte), de például a kínai MKK kontingensből az első húsz N001VEP-el került leszállításra, míg a 21. példánytól kezdve N010 Zsuk-MSz-el, amit viszont a konkurens Fazotron cég készít. Az MKI/MKA/MKM/SzM kacsaszárnyas és teljes körű digitális FbW rendszerű a kormányvezérlése, amibe beintegrálták a TVC mozgatását is, az MKK/MK2/M2 FbW rendszere a régi analóg, csak a magassági kormányokra.
     
    ghostrider, borisz, fishbed and 3 others like this.
  9. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Szu-30 (Szu-27PU)
    Hajtómű: MMPP Szaljut Al-31F
    Radar: N001 Mecs (mechanikus)
    Gyártja: Irkut (IAPO)
    Használó országok Orosz Légierő, 1988-89 körül került átadásra, kb két századnyi. Levegőben utántölthető, a PVO számára készült, nagy őrjáratozási időre kialakított elfogó vadász.

    Szu-27SzM3
    Hajtómű: MMPP Szaljut AL-31FM-1, 1 tonna plsz fékpadi tolóerő, teljesítmény növelt
    Radar: N001 (jelentősen modernizált változat) mechanikus, levegőben nem utántölthető
    Gyártja: KNAAZ (KNAAPO)
    Használó országok: Oroszország, kb három századnyi került átadásra, 2010-2017 között, jelenleg a modernizációs folyamata van előkészülőben

    Szu-27SzM: kb két-három ezredniy készült, 2003 és 2007 között, korábbi Szu-27Sz és P gépek átépítésével. SzM2 csak terv maradt, nem volt rá szükség. KNAAZ (KNAAPO)

    Szu-30M
    Hajtómű: MMPP Szaljut AL-31F,
    Radar: képességnövelt N001
    Gyártja: Irkut (IAPO)
    Használó országok az első pár darabot Indonéziának adták el. A Szu-30-as (Szu-27PU) többfunkciós (M: Monofunkcionnij) verziója. A kilencvenes években az Orosz Légierő visszamondott Szu-27UB kvótájára készítette az IRKUT, komoly PR tevékenységgel keresve neki vevőket. Indonézia lett a befutó, a többi ország már új építésű gépeket vásárolt.

    Szu-30M2
    Hajtómű: MMPP Szaljut AL-31FM-1, 1 tonna plsz fékpadi tolóerő, teljesítmény növelt
    Radar: mint a Szu-27SzM3-asokban, levegőben utántölthető
    Gyártja: KNAAZ (KNAAPO)
    Használó országok Orosz Légierő részére készült hazai változat, 2010 után került átadásra kb 16 darab. Az exportált MK2-esek hazai változata.

    Szu-30K
    Hajtómű: MMPP Szaljut AL-31F
    Radar: Mint a Szu-30-asban (Szu-27PU)
    Gyártja: Irkut (IAPO)
    Használó országok Ezek eredetileg a szovjet PVO számára készült Szu-27PU-k voltak, melyeket Indiának adtak el Szu-30K néven a Szu-30MKI program előzményeként, hogy Indiában is felkészüljenek a T-10-es gépcsalád üzemeltetésére. Ez is az 1996-os Szu-30MKI szerződés része volt, azzal az opcióval, hogy a program felfutásakor ezeket is átalakítják MKI standardra. Eltekintettek tőle, India végül orosz hozzájárulással továbbexportálta őket valahová Afrikába.

    Szu-30KI
    Hajtómű: MMPP Szaljut AL-31F
    Radar: Mint a Szu-27Sz-ben
    Gyártotta: KNAAZ (KNAAPO)
    Együléses Szu-30-as, levegőben utántölthető. Lényegében egy levegőben utántölthető Szu-27Sz, az összes példány Indonéziában van (KI)

    Szu-30MKK
    Hajtómű:MMPP Szaljut Al-31F, nem tolóerő-vektorált
    Radar: az első húsz N001 VEP a 21. példánytól kezdve Fazotron N010 Zsuk-MSz
    Gyártja: KNAAZ (KnAAPO)
    Használó országok: Kína

    Szu-30MKI, MKM, MKA MKA2 (?)

    Hajtómű: NPO Szaturn AL-31FP tolóerő vektorált, 500kg plusz fékpadi tolóerő, kis mértékben teljesítmény növelt
    Radar: N011 Barsz (PESA)
    Gyártja: Irkut (IAPO)
    Használó országok: India (MKI), Algéria (MKA), Malajzia (MKM)

    Szu-30MKV*
    Hajtómű: MMPP Szaljut AL-31F, de tolóerő csökkentett(!), 1 tonna mínusz fékpadi tolóerő, a nagyobb élettartam miatt.
    Radar: Mint az MKK-ban
    Gyártja: KNAAZ (KNAAPO)
    Használó országok: Venezuela

    Szu-30MK2V
    Hajtómű: MMPP Szaljut AL-31F
    Radar: Mint az MKK-ban
    Gyártja: KNAAZ (KnAAPO)
    Használó országok: Vietnám

    Szu-30SzM
    Hajtómű: NPO Szaturn AL-31FP tolóerő vektorált, kis mértékben teljesítmény növelt
    Radar: N011 Barsz (PESA)
    Gyártja: Irkut (IAPO)
    Használó országok: Oroszország, Továbbfejlesztése megkezdődött: Szu-30SzMD néven az NPO Szaturn AL-41F1-Sz hajtóműveit kapja meg.

    Szu-33
    Hajtómű: NPO Szaturn AL-31F-3Sz, tengeri üzemre felkészítve, növelt gázhő, kb 5-600kg plusz fékpadi tolóerő, gyorsabb gázreakció
    Radar: Mint a Szu-27P-nél
    Gyártja:KNAAZ (KNAAPO)
    Használó országok: Oroszország

    Szu-35Sz
    Hajtómű: NPO Szaturn AL-41F-1Sz, tolóerő vektorált, két tonna plusz fékpadi tolóerő, javított karakterisztika, jelentősen megnövelt teljesítményű
    Radar: N035 Irbisz (PESA)
    Gyártja:KNAAZ (KnAAPO)
    Használó országok: Oroszország, Kína

    Szu-34
    Hajtómű: MMP Szaljut AL-31FM-1, 1 tonna plsz fékpadi tolóerő, teljesítmény növelt
    Radar: Leninec B004 (PESA)
    Gyártja: NAPO
    Használó országok: Oroszország
     
    therob, emel, Galcom and 14 others like this.
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Big like.
    Ezt engedelmeddel majd egyszer a fenti szöveggel (ha pontos) lefordítanám angolra és kitenném több helyen.
     
  11. boki

    boki Well-Known Member

    Kiegészítve...

    Szu-30SzM
    Használó országok: Oroszország, Kazahsztán, Örményország, Mianmar(SzME) Érdeklődő országok(rendelni akarnak): Belorusszia, Üzbegisztán
     
    emel and molnibalage like this.
  12. weasel007

    weasel007 Well-Known Member

    Ez igen, az ilyen információdús párbeszédeket szeretem.:hadonaszos:
     
    borisz, Pocok75 and molnibalage like this.
  13. dudi

    dudi Well-Known Member

    Mi az oka annak,hogy a szerintem gyenge képességű M2-ből csak ennyit adtak át?
     
  14. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Igen, ezt kifelejtettem.
     
  15. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Egy exportból visszamaradt rendelést teljesített a gyár, de már RuAF specifikációval, hazai használatra. Az orosz állam átválallta a gépeket, hogy ne vesszen kárba a gyártókapacitás.
     
    fishbed, fip7, svajcibeka and 2 others like this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A Szu-33-nál az illegális kínai másolat említést érdemel.
    A Szu-27SzK (?) export változata volt a J-11A? A J-11B már a hazai változat, amiről a gikszer = lopás után állapodtak meg?
     
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem nagyon tudunk a kínai másolatról semmit így nagyon nem is tudod megemlíteni max csak azt,hogy van.
     
  18. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Azért elég sokat lehet tudni a kínai másolatokról...
     
  19. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    a gikszer/lopás előtt már nem tudtak megállapodni, lényegében ebből kerekedett a gikszer. De aztán úgy tűnik elintéződtek a dolgok.
     
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    Mit is?
     

Ezen oldal megosztása