T-72

India nem csak 1100-al?

Nem.

India az egész pontosan

- 2,410 T-72/M1-essel,

- 2,078 T-90Sz-el,

- és 124 Arjun-al

bír.

Az Arjun kudarc lett, T-90MSz-ben és Leclerc XLR-ben gondolkoznak a T-72-esek utódtípusának.


2019-ben 464 T-90MSz-t rendeltek be, a kérdés, hogyan fognak fizikai valóságot ölteni, nem pedig csak papíron dicsekedni velük ?
 
Nem.

India az egész pontosan

- 2,410 T-72/M1-essel,

- 2,078 T-90Sz-el,

- és 124 Arjun-al

bír.

Az Arjun kudarc lett, T-90MSz-ben és Leclerc XLR-ben gondolkoznak a T-72-esek utódtípusának.


2019-ben 464 T-90MSz-t rendeltek be, a kérdés, hogyan fognak fizikai valóságot ölteni, nem pedig csak papíron dicsekedni velük ?

India 118 Arjun Mk-1A harckocsit rendel​

Az 1,02 milliárd dolláros (75,23 milliárd rúpiás) megrendelés néhány hónappal azután érkezik, hogy az indiai hadsereg elindította a beszerzési eljárást, hogy növelje tűzerejét.
 
A legnagyobb tanulság ebböl a hâborúból az kell legyen, hogy csúcstechnikai eszközökön kivül mennyisegre is szükség van, ami csak egy közepes , még megfizethetö technikai szint mellett lehetsèges. Magas technikai szint patikai mennyisegekben nem elégséges, csak missziókra, amiknek kora kezd lejárni. Ugyanaz igaz szerintem a letszâmra is. Ember nèlkül nem megy semmi.
Egy hadsereg, amelyik egy komoly konfliktusban két hèt alatt elvérzik, nem megoldás. Hogy ezt egy kis ország hogyan tudja megcsinálni, az mâs kérdés. Nekem csak Svâjc ugrik be.


"...Hogy ezt egy kis ország hogyan tudja megcsinálni, az más kérdés. ..." :oops:

Visszafogtam magam! ...de minek?

.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

India 118 Arjun Mk-1A harckocsit rendel​

Az 1,02 milliárd dolláros (75,23 milliárd rúpiás) megrendelés néhány hónappal azután érkezik, hogy az indiai hadsereg elindította a beszerzési eljárást, hogy növelje tűzerejét.

Kényszerből, tessék - lássék a saját ipar lélegeztetőgépen tartása miatt berendeltek 100 gépet, de inkább a T-90-esből rendelnek több százas mennyiséget, és a Leclerc-ből képzelnek is alsó hangon 1,000 példányt, nem pedig az Arjun-ból.

Miért erőltetik a 100 példányt is, amikor teljesen más, és külföldi típusokból rendelnek be normális elhatározással illő mennyiséget ?
 
Kényszerből, tessék - lássék a saját ipar lélegeztetőgépen tartása miatt berendeltek 100 gépet, de inkább a T-90-esből rendelnek több százas mennyiséget, és a Leclerc-ből képzelnek is alsó hangon 1,000 példányt, nem pedig az Arjun-ból.

Miért erőltetik a 100 példányt is, amikor teljesen más, és külföldi típusokból rendelnek be normális elhatározással illő mennyiséget ?



Valamelyik 1.000(+)-os T-tank jelentős részét/elemeit gyártják is.
Jól emléxem?

.
 
Tom', az utóbbi kettőből vmelyik jelentős hányadát helyben gyártják, ha jól emléxem.

Jól emléxem? + : melyiket/"mennyire"?

.

Elvileg licenc gyártanak, de valójában a tank nagy része az oroszoktól jön csak össze legózzák.

Miért erőltetik a 100 példányt is, amikor teljesen más, és külföldi típusokból rendelnek be normális elhatározással illő mennyiséget ?

Mert saját ipar, saját tudással.
 
Egy kicsit elmaradtam az olvasással, most olvastam vissza vagy 10 oldalt.
Azt írják, hogy az 1PN-96MT-02 váltotta fel a Sosna-U hőkamerás irányzékot. Ez az irányzék abban különbözik a Sosna-U-tól, hogy nem rendelkezik saját lézeres távolságmérő csatornával. Ehelyett az irányzék adatokat kap a fő FCS (jól gondolom, hogy Fire Control System?) blokktól a ballisztikai számítások elvégzéséhez és azok megjelenítéséhez.
Én ezt úgy értelmezem, hogy továbbra is van lézer távolságmérő, de ez az FCS-be küldi közvetlenül a távolság adatokat és innen érkezik a tűzvezető számítógéphez, ami az irányzékban van. Tehát nem butított a tűz vezető rendszer csak az irányzék nem önállóan mér távolságot, hanem azt megkapja, mint más is.
 
Egy kicsit elmaradtam az olvasással, most olvastam vissza vagy 10 oldalt.
Azt írják, hogy az 1PN-96MT-02 váltotta fel a Sosna-U hőkamerás irányzékot. Ez az irányzék abban különbözik a Sosna-U-tól, hogy nem rendelkezik saját lézeres távolságmérő csatornával. Ehelyett az irányzék adatokat kap a fő FCS (jól gondolom, hogy Fire Control System?) blokktól a ballisztikai számítások elvégzéséhez és azok megjelenítéséhez.
Én ezt úgy értelmezem, hogy továbbra is van lézer távolságmérő, de ez az FCS-be küldi közvetlenül a távolság adatokat és innen érkezik a tűzvezető számítógéphez, ami az irányzékban van. Tehát nem butított a tűz vezető rendszer csak az irányzék másképpen működik.

Meg közben kiderült, hogy nem minden tankon váltja, csak van amibe ez kerül van amibe a Sosna. Attól függően hol újítják fel. Legalábbis nekem ez állt össze.
 
Egy kicsit elmaradtam az olvasással, most olvastam vissza vagy 10 oldalt.
Azt írják, hogy az 1PN-96MT-02 váltotta fel a Sosna-U hőkamerás irányzékot. Ez az irányzék abban különbözik a Sosna-U-tól, hogy nem rendelkezik saját lézeres távolságmérő csatornával. Ehelyett az irányzék adatokat kap a fő FCS (jól gondolom, hogy Fire Control System?) blokktól a ballisztikai számítások elvégzéséhez és azok megjelenítéséhez.
Én ezt úgy értelmezem, hogy továbbra is van lézer távolságmérő, de ez az FCS-be küldi közvetlenül a távolság adatokat és innen érkezik a tűzvezető számítógéphez, ami az irányzékban van. Tehát nem butított a tűz vezető rendszer csak az irányzék nem önállóan mér távolságot, hanem azt megkapja, mint más is.
Az 1G46 a tűzvezető rendszer?
 
Pedig sokkal modernebb, mint a T-72A. Védelme is magasan jobb. :rolleyes:
a B-t az A-hoz? Wat?

A T-72A-nál, a T-80-asoknál, és a T-90-eseknél több rétegbe különböző anyagok vannak berakva.

Addig a T-72B az milyen munka a 6 réteg acéllemezével, légrésekkel elválasztva ?

Bennem van a hiba, hogy választanék egy acél - textolitos gépet, nem pedig ilyesfajta puritán / alternatív T-72-est ?


Mert saját ipar, saját tudással.

Ha az Arjun nagy értéket képviselne, 500 gépet rendeltek volna be a saját ipar dicsőségére, nem pedig egy jelképes 100-at, és ábrándoznának több százas T-90-es / Leclerc flottáról.

Az Arjun-ról mindent elmond, hogy mindmáig nem tudta kiváltani a T-72M1-eseket.
 
Addig a T-72B az milyen munka a 6 réteg acéllemezével, légrésekkel elválasztva ?

Bennem van a hiba, hogy választanék egy acél - textolitos gépet, nem pedig ilyesfajta puritán / alternatív T-72-est ?

Benned van a hiba.... Attól, hogy valamibe drága műanyagot raknak még nem lesz modern!
A T-72A-ban van 110 mm acél meg 20 mm acélnak megfelelő textolit.
A T-72B-ben meg van 170 mm acél ha jól számolom, gyakorlatilag mind nagy szilárdságú.
Szerinted melyik ad jobb védelmet? A 130 vagy a 170 mm acél? :rolleyes:
És akkor még a torony páncélzat NERA elemeiről nem is beszéltünk....
Mind a kinetikus, mind a kumulatív védelme sokkal jobb a T-72B-nek!