Légierőileg sincsenek lemaradva az Oroszok, Adolf Tolkacsev 5 - 10 évet és milliárdokat spórolt meg az Amerikaiaknak.
Fejlesztettek 5 csökkentett észlelhetőség repülőt + helikoptert, akkor a 10 Nimitz, és még sorolhatnám, és azt is elviseli a gazdaságuk, ha 3 - 4-et leállítanak a finishben.
Jajj!Az egész világ le van maradva nem csak az oroszok.
Lynx kapcsán is elég gyakran előjött az emberes vs. embernélküli torony. A legtöbbeknek csalódás volt a kormány döntése a hagyományos, személyzettel ellátott torony miatt. De úgy ítélem meg, hogy a többség együtt tud vele élni.
Armata a jelek szerint még mindig megelőzte a korát. Szovjet tervező iskola kevésbé preferálja az emberi tényezőt, szerkezetileg sokkal többet épít a statisztikai adatokra. Hosszútávon nehéz versenyezni azzal, hogy körülbelül 10 tonnával csökken a teljes szerkezet tömege. Messze biztonságosabb egy toronyt ért lövés esetén. (Általában a találatok 80%-a a tank felső harmadát éri, ez elsődlegesen a tank alkalmazási irányelvei miatt alakul ki szinte mindenhol. Ha nem szükséges, nem fogod kitenni a teljes tank testet. De megemlíthetjük a növényzet kitakaró hatását is. És a felülről jövő támadások: repülők, UAV, TOP ATTACK rakéták, vagy magaslati pozícióból tüzelnek rá.) A muszka kevésbé veszi figyelembe, hogy az elkészült verzióban a kezelő személyzet hamar kifárad, elvesztheti tájékozódási képességét, stb. De nem tudtak a léc fölött se átugrani... egyelőre.
Ezen felül az Armata nem csak szerkezetileg jobb. Olyan rendszerekről beszélünk kommunikáció szintjén, amely képes alacsonyabb képességekkel bíró hk-k számára is tűzrávezetést biztosítani. Jelentősen megdrágítja a fejlesztését a benne lévő sw.
Hátránya, hogy nem tudta megoldani azokat a gondokat sw szintjén, amik még a Hiúzból is hiányzik. Számunkra ez lesz egy fontos munka Zalaegerszegen. Nekik részben infrastruktúra kellene hozzá, legfőképpen rengeteg pénz, ami még hiányzik.
További hátrány, hogy nem teljesíti azt a követelményt, hogy az első 10 mp-ben három lövést legyen képes leadni. De ez a hátrány majd akkor fog előjönni, ha Nyugaton valamelyik típus képes lesz erre.
Abba ne kételkedjen senki, hogy az Armata a megjelenésekor a frászt hozta a nyugati katonai elemzőkre. A mögé rakott perspektíva az volt, hogy 1000 db-ot legyártanak hazai fogyasztásra. Ez visszatermelte volna a fejlesztésre fordított pénzeket. A növekvő olajár szolgáltatott volna pénzügyi alapot erre. Ha nem jön az árháború és az arabok nem viszik le 120$/hordóról első hullámban 45-re, közel a ruszki szibériai kitermelési költségeihez, akkor már régen ki lett volna javítva az összes gyerekbetegség.
Ezt betetézte, hogy a hibák és a nyugati diplomáciai nyomás hatására exportot sem volt eddig képes termelni. Márpedig a Vörös Hadsereg régi fényének visszaállítása és az erre fordított olaj pénzek az ország gazdasági válságát is orvosolni lett volna hivatott. Nem csak a jelenlegi hibákat kellett volna fedezni, de a jövőbeni fejlesztéseket is önfenntartóvá tenni.
Óvva intenék, hogy pusztán egy kétes szórásképpel rendelkező nagy kaliberű ágyús változatot összehasonlítsunk egy innovatív megoldásokat tartalmazó termékkel. Ha egy hk egyetlen érdeme, hogy nem szakad le a tornya az első lövés erejétől, az még nem elégít ki minden igényt. (Az RM 120-as és 130-as között is pont 50%-ot írnak különbségnek. A németek ezek szerint szemmel már sokkal észrevehetőbb kaliber különbséggel tudták megoldani ugyan azt. Ha a ruszkik behozzák a pár lőszeres változatukat, akkor 5 év sem kell, Born kicsapja a jóval több lőszer javadalmazással rendelkező máig el nem készült tankját. Demonstátorokat könnyebb csinálni, mint kész terméket.)
Az ágyú még nem melegszik fel annyira, hogy a pontosság érdemben csökkenjen, de jelentős előnyt tudsz szerezni.
Azok nagy szilárdságú porcelán golyók vagy betétek én ezzel a kifejezéssel leginkább a T-64-ek páncélzatáról szóló orosz anyagokban találkoztam......
"Töltőanyagként" nagy szilárdságú betont, üveget, diabázt, kerámiát (porcelán, ultraporcelán, uralit) és különböző üvegszálas műanyagokat vizsgáltak. A vizsgált anyagok közül a legjobb tulajdonságokat a nagy szilárdságú "ultra-porcelánból" és az AG-4S üvegszálas műanyagból készült "bélések"mutatták. Ezeket az anyagokat kombinált páncélok töltőanyagaként ajánlották használni. A kombinált páncélok használatának súlyelőnye a monolitikus acél páncélokkal szemben 20-25%-os volt."
"А. Tarasenko"
100% biztos vagyok benne, hogy esetünkben a porcelán=kerámia.
És a konkrét estben az alkalmazott kerámia a korund volt.
Nem feltétlen 3 különböző célpont. Ahhoz valóban elkapkodott célzás kellene.
P
Pogány
Guest
A megszokottan európai nyelvekben a csempék világában a kerámia=porcelán, szóval nem lenne meglepő.
Bizonyám! Meg ugye az általunk porcelánnak hívott porcelán nem alkalmas páncélzatnak.
Ellentétben a korund-al, ami megfelelő minőség esetén alkalmas. Az 1960-as évek végén mind az SZU-ban, mind az USA-ban ismerték a korund (ipari zafír) golyós kerámia páncélzatott. Az USA szabadalom ha jól emlékszem 1967-es. Csak ők kisebb golyókban gondolkodtak és helikopterekbe szánták páncélnak.
És, hogy miért golyó, nem téglatest, annak meg gyártás technológiai oka van. Egyszerűen golyót tudtak gyártani a megfelelő minőségben, tégla testett nem.
P
Pogány
Guest
Szerintem a golyó formának egyéb oka van. Téglaformát az ilyenekből könnyebben gyártanak általában, csak nyomja a gép a masszát, amit elvagdalnak, aztán megy a kemencébe. Szerintem a golyó, ugy mivel több sorban és így lényegében átlapolva volt a páncélzatban, a közegváltás közben fém-korunk, ugyanúgy viselkedik a lövedékkel szemben, mind egy levegő-acél közegváltás esetén csak más mechanikai mutatókkal. Egyik közegből a másikba lépve a felülete elvezetheti oldalirányba a penetrátort, ami ha csak kismértékű is, de elég roncsolódást okozhat benne, másrészt a más helyzetben hátrébb levő korundgolyó megint megvezetheti akár más irányban így a fémben haladó, energiájából vesztett és így megszorulni, törni képes rudat.
Nekem ez az elméletem a golyó formára régóta és ebből kiindulva van némi baszott jó ötletem.
Szerintem a golyó formának egyéb oka van. Téglaformát az ilyenekből könnyebben gyártanak általában, csak nyomja a gép a masszát, amit elvagdalnak, aztán megy a kemencébe. Szerintem a golyó, ugy mivel több sorban és így lényegében átlapolva volt a páncélzatban, a közegváltás közben fém-korunk, ugyanúgy viselkedik a lövedékkel szemben, mind egy levegő-acél közegváltás esetén csak más mechanikai mutatókkal. Egyik közegből a másikba lépve a felülete elvezetheti oldalirányba a penetrátort, ami ha csak kismértékű is, de elég roncsolódást okozhat benne, másrészt a más helyzetben hátrébb levő korundgolyó megint megvezetheti akár más irányban így a fémben haladó, energiájából vesztett és így megszorulni, törni képes rudat.
Nekem ez az elméletem a golyó formára régóta és ebből kiindulva van némi baszott jó ötletem.
Ma már a korundot is méhsejt formájú csempében alkalmazzák. Lásd. MEXAS.
Nem tudom részleteiben az okot, de én több helyen is azt olvastam, hogy csak a golyó formát tudták páncélzati minőségben gyártani.
P
Pogány
Guest
Könnyen meglehet, de nekem igazából elsőre ez jutott eszembe annó róluk, mikor találkozam vele a netes kezdeti kutatásaimban.
T
Törölt tag
Guest
Szerintem a golyó formának egyéb oka van. Téglaformát az ilyenekből könnyebben gyártanak általában, csak nyomja a gép a masszát, amit elvagdalnak, aztán megy a kemencébe. Szerintem a golyó, ugy mivel több sorban és így lényegében átlapolva volt a páncélzatban, a közegváltás közben fém-korunk, ugyanúgy viselkedik a lövedékkel szemben, mind egy levegő-acél közegváltás esetén csak más mechanikai mutatókkal. Egyik közegből a másikba lépve a felülete elvezetheti oldalirányba a penetrátort, ami ha csak kismértékű is, de elég roncsolódást okozhat benne, másrészt a más helyzetben hátrébb levő korundgolyó megint megvezetheti akár más irányban így a fémben haladó, energiájából vesztett és így megszorulni, törni képes rudat.
Nekem ez az elméletem a golyó formára régóta és ebből kiindulva van némi baszott jó ötletem.
Én is az átlapolásról olvastam a T-64 esetén.
P
Pogány
Guest
Ez inkább engem támaszt alá akkor, bár nekem ez tényleg csak a dolog fejbéli levezetése alapján jött, nincs forrásom.Én is az átlapolásról olvastam a T-64 esetén.
T-72B torony homlok páncélzata, amikor először nyugati kézbe került...
Thx, ezek nagyon frankó képek. Láttam már hasonlót, de ez még jobb.
Kíváncsi vagyok mennyibe fájna egy olyan T72A/T72M felújítás, ahol hasonló módon felnyitják vagy akár levágják a torony két oldalán ezt a vastag részt, és korszerű páncélra cserélik.
Ha jól tudom a lengyel PT16-os modernizációnál lehetett valami ilyesmi.
Ugye azLeo2-t ill. az M1-et már eleve úgy tervezték, hogy az ilyesmi viszonylag egyszerűn megvalósítható legyen.