Az Oroszok miért ragaszkodnak az Armata-vérvonalhoz, más projektek rovására, 1980 óta, az USA meg legyártotta, tesztelte, és először csak szabad ég alá vágták ki, majd restaurálva múzeumba rakták az M1 TTB / Abrams Block III-asukat ?
Lynx kapcsán is elég gyakran előjött az emberes vs. embernélküli torony. A legtöbbeknek csalódás volt a kormány döntése a hagyományos, személyzettel ellátott torony miatt. De úgy ítélem meg, hogy a többség együtt tud vele élni.
Armata a jelek szerint még mindig megelőzte a korát. Szovjet tervező iskola kevésbé preferálja az emberi tényezőt, szerkezetileg sokkal többet épít a statisztikai adatokra. Hosszútávon nehéz versenyezni azzal, hogy körülbelül 10 tonnával csökken a teljes szerkezet tömege. Messze biztonságosabb egy toronyt ért lövés esetén. (Általában a találatok 80%-a a tank felső harmadát éri, ez elsődlegesen a tank alkalmazási irányelvei miatt alakul ki szinte mindenhol. Ha nem szükséges, nem fogod kitenni a teljes tank testet. De megemlíthetjük a növényzet kitakaró hatását is. És a felülről jövő támadások: repülők, UAV, TOP ATTACK rakéták, vagy magaslati pozícióból tüzelnek rá.) A muszka kevésbé veszi figyelembe, hogy az elkészült verzióban a kezelő személyzet hamar kifárad, elvesztheti tájékozódási képességét, stb. De nem tudtak a léc fölött se átugrani...
egyelőre.
Ezen felül az Armata nem csak szerkezetileg jobb. Olyan rendszerekről beszélünk kommunikáció szintjén, amely képes alacsonyabb képességekkel bíró hk-k számára is tűzrávezetést biztosítani. Jelentősen megdrágítja a fejlesztését a benne lévő sw.
Hátránya, hogy nem tudta megoldani azokat a gondokat sw szintjén, amik még a Hiúzból is hiányzik. Számunkra ez lesz egy fontos munka Zalaegerszegen. Nekik részben infrastruktúra kellene hozzá, legfőképpen rengeteg pénz, ami még hiányzik.
További hátrány, hogy nem teljesíti azt a követelményt, hogy az első 10 mp-ben három lövést legyen képes leadni. De ez a hátrány majd akkor fog előjönni, ha Nyugaton valamelyik típus képes lesz erre.
Abba ne kételkedjen senki, hogy az Armata a megjelenésekor a frászt hozta a nyugati katonai elemzőkre. A mögé rakott perspektíva az volt, hogy 1000 db-ot legyártanak hazai fogyasztásra.
Ez visszatermelte volna a fejlesztésre fordított pénzeket. A növekvő olajár szolgáltatott volna pénzügyi alapot erre. Ha nem jön az árháború és az arabok nem viszik le 120$/hordóról első hullámban 45-re, közel a ruszki szibériai kitermelési költségeihez, akkor már régen ki lett volna javítva az összes gyerekbetegség.
Ezt betetézte, hogy a hibák és a nyugati diplomáciai nyomás hatására exportot sem volt eddig képes termelni. Márpedig a Vörös Hadsereg régi fényének visszaállítása és az erre fordított olaj pénzek az ország gazdasági válságát is orvosolni lett volna hivatott. Nem csak a jelenlegi hibákat kellett volna fedezni, de a jövőbeni fejlesztéseket is önfenntartóvá tenni.
Óvva intenék, hogy pusztán egy kétes szórásképpel rendelkező nagy kaliberű ágyús változatot összehasonlítsunk egy innovatív megoldásokat tartalmazó termékkel. Ha egy hk egyetlen érdeme, hogy nem szakad le a tornya az első lövés erejétől, az még nem elégít ki minden igényt. (Az RM 120-as és 130-as között is pont 50%-ot írnak különbségnek. A németek ezek szerint szemmel már sokkal észrevehetőbb kaliber különbséggel tudták megoldani ugyan azt. Ha a ruszkik behozzák a pár lőszeres változatukat, akkor 5 év sem kell, Born kicsapja a jóval több lőszer javadalmazással rendelkező máig el nem készült tankját. Demonstátorokat könnyebb csinálni, mint kész terméket.)