Az elesett / hadifogságba került Orosz kiskatonák telefonjait előszeretettel kutatják át, gyűjtik be, és az azokon talált SMS-ezés is teljesen felkészítetlen és motiválatlan sorkatonákról tanúskodik: még a műveleti célt sem közölték velük, hogy hadgyakorlatra, békefenntartásra, vagy háborúba kell menni, hanem primitív módon bevonulnak és az ölükbe hull minden. Nem a sorkatonák a hibásak, hanem a közép és felsővezetők, akik ilyen színvonalúan szerveznek.
Anya: Ljosa, miért nem válaszolsz ilyen régen, biztosan gyakorlaton vagytok?
Katona: Mama, már nem a Krímben vagyok, nem gyakorlaton.
Anya: És hol??? Apu kérdi, lehet-e neked csomagot küldeni.
Katona: Milyen csomagot, mama, ahhoz lenne kedvem, hogy felkössem magam.
Anya: Miért mondasz ilyet? Mi történt?
Katona: Mama, Ukrajnában vagyok. Itt igazi háború van. Félek, mindenre lövünk, sorban, a civilekre is. Mindenkire sorban. Azt mondták hogy üdvözölnek majd, de a járműveink elé vetik magukat, nem engednek továbbmenni. Fasisztának hívnak minket. Mama, nekem nagyon nehéz.