Hát, amióta van ESR eljárás (1970-) azóta nincs gond a homogén anyagszerkezettel. Ezek vákumos, "szűrt" acélok, akár vákum alatt öntve. Ha lassan hűtik ki őket, elég szép kristályszerkezetet lehet velük elérni, szennyeződések nélkül.
Ha megnézed a harckocsikat, 100 mm-snél nincsenek vastagabb lemezek. Ami nagy szilárdságú ott kb. 50 mm-s a limit.
Öntvényben már a 90's évek elején tudtak olyat önteni az oroszok, ami 5%-al erősebb volt a hengerelt nikkelezett páncélacélnál (RHA).
Mind ezt 200+ mm-s vastagságokban.
A hengerelt páncélacél mindig többet tud, mint az öntött, adott korszakban ez nem vitás.
De hengerelt acélból, főleg különleges páncél acélból nagy meló normális tornyot hegeszteni. És mindenképpen kell bele összetett töltő anyag, hiszen a vékony lemezek önmagukban nem elegendőek.
Öntvényből más anyagvastagságok is elérhetőek. Ha olcsón akarsz sokat gyártani, akkor biza önteni kell.
Most még nem tud. És a T-90M-ből vagy a T-14-ből soha nem is fog tudni. Nagyon nagy a munka igénye.
Ellenben tornyot, sőt teknő frontpáncélt is lehet öntéssel csinálni. Én, úgy gondolom, hogy az elektronika és a gázturbina lesz a szűk keresztmetszet. Ha azokból csak évi 200-300 db-ot tudnak gyártani, akkor T-90M tornyot fog kapni az alváz.
Ha ezek nem limitációk, akkor elvi síkon lehetőség az öntés és az 1000+ db-os tömegtermelés is. Persze nem máról holnapra, de elvileg képesek lehetnek rá.
A nagy probléma, hogy az elektronika és a gázturbina is drága. Ehhez képest a fémmunka nagyon olcsó, még akkor is ha sok órát kell bele feccölni.
Én is azt látom, valószínűnek, hogy a T-90M univerzális tornyát rakják rá a T-80U alvázra. Ez adna ki egy arany közép utat.
De olcsó nem lenne a tank!
Itt minden azon múlik, hogy miben gondolkodnak.
Ha a T-62/72A másodvonal kiváltása a cél, akkor a T-80U+T-90M torony nem jöhet szóba.
Ha a nem túl sikeres B3-asokat szórnák ki, a kevés BVM-el együtt akkor viszont a T-80U+T-90M torony a helyes irány.
