mondjuk lehet bírálni csóri kezelőket, de legyünk őszinték, eléggé hullottak arrafele a tankok, a tankos halál az egyik legszarabb, ha a búvónyílás is nyitva volt akkor biztos nem volt élvezet benne lenni, akár hárította valami a cuccot, akár nem, befostak, van ez így, azért valljuk be megy már pár éve a háború, valszeg nem a legtapasztaltabb emberek vannak már a seregben, sztem a harckocsizó legénység nagy része is már fűbe harapott, könnyű fotelból felróni nekik bármit
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Tisztázzunk pár dolgot:
1.A T-90A és S sem rendelkezik semmilyen olyan aktív védelmi rendszerrel ami képes megsemmisíteni egy közeledő rakétát.
2.A Stora nem megsemmisíti hanem eltéríti a közeledő ATGM-et.
3.Az előzőeből következik,hogy ha felrobbant a rakéta akkor az eltalálta a harckocsit és nagy valószínűséggel a Kontakt-5-ön működött el(bár a harckocsi saját páncélja is ellenáll a korai TOW-oknak).
1.A T-90A és S sem rendelkezik semmilyen olyan aktív védelmi rendszerrel ami képes megsemmisíteni egy közeledő rakétát.
2.A Stora nem megsemmisíti hanem eltéríti a közeledő ATGM-et.
3.Az előzőeből következik,hogy ha felrobbant a rakéta akkor az eltalálta a harckocsit és nagy valószínűséggel a Kontakt-5-ön működött el(bár a harckocsi saját páncélja is ellenáll a korai TOW-oknak).
Az kizárt, hogy rákertült a szíriában használt harckocsikra valami akív cucc? Oké, valóban a Storát megkevertem az Arena-val, vagy valami hasonló kategóriás aktív elhárító rendszerrel, igen. A stora max elküldi felfelé, igen. Szerintem is a Kontakt-5 volt a kulcs itt, meg volt találat, csak az gyanús, hogy nem nagyon lehet látni, hogy a HK mozogna, bár tény, hogy igen nagy füst volt pár másodpercig.
Nincs rendszerben T-90-es aktív védelmi rendszerrel, de tesztelték még a korai szakszban. Az egyetlen orosz tank amelyen KAZ(aktív védelmi rendszer) lesz szériában az Armata.
A szovjet/ orosz aktív védelmi rendszerek a kovetkezok: <b>Drozd, Drozd-2, Arena, Afganit</b>
A Stora-1 nem aktív védelmi rendszer, hanem zavaró rendszer.
A szovjet/ orosz aktív védelmi rendszerek a kovetkezok: <b>Drozd, Drozd-2, Arena, Afganit</b>
A Stora-1 nem aktív védelmi rendszer, hanem zavaró rendszer.
Ha 900mm-ert meg tud fogni Kontakt-5 el, az azért elég jónak tűnik nekem, egy ilyen tömegű, méretű/magasságú HK-tól. Mit tudhat egy Abrams akkor, ami azért jóval masszívabbnak néz ki, meg tudjuk hogy jócskán nehezebb is? Azt lehet hogy szemből nem is érdemes lőni, csak oldalról, meg felülről, mint pl. a Javelin csinálja?
Egyféle verzió létezik. A másik képtelenség. A Storat ugyan egyesek aktív védelmi rendszernek nevezik, de nem képes a rakétát felrobbantani. A Stora esetén nincs elhárító robbanó töltet. Tehát ha a rakéta felrobbant, akkor a gyújtó működött el, azaz volt találat.
Ha a Stora érzékeli a veszélyt, annak látható jelei vannak:
- A tornyot a rakéta irányába fordítja.
- Felfénylenek az infra sugárzók
- Kilövi a füstgránátokat
- Mivel jelez a legénységnek, valószínűleg elmozdul a harckocsi
A felvételen egyik sem látszik. Tehát a Stora vagy ki volt kapcsolva, vagy nem érzékelte a rakéta indítását.
A Stora rendszernek nincs radarja, amivel magát a rakétákat érzékelné. Sőt magának a Stora rendszernek infra érzékelője sincs. Viszonylag jó szög szerinti felbontású lézeres besugárzásjelzőre van alapozva az automatikus működése. Előre 90 fokban 3,75 fokos, a maradék 270 fokban 7,5 fokos a lézeres besugárzásjelző felbontása. De ez csak félaktív lézervezérlésű rakéták részére alávilágítás, vagy a célra mutató lézeres vezérsugár, vagy lézeres távolságmérő esetén érzékel. A huzalvezérlésű TOW rakéta esetén legfeljebb, az utóbbi, a lézeres távolságmérő riaszthatja a rendszert. De mivel itt közeli volt az indítás, nem volt szükség a távolság pontos mérésére, így valószínűleg nem volt lézeres riasztás sem. Ugyan nem a Stora része, de a parancsnok és az irányzó infravörös optikai érzékelőjén is van rá esély, hogy felfedezzék az indítást addig a 1,5 másodpercig, amíg a TOW hajtóműve működik. Félautomata üzemmódban ekkor is használható lenne a Stora. Azonban a parancsnok és az irányzó infra optikája változattól függően nem, rendelkezik szélesebb látószöggel még a legszélesebb beállításban sem mint 7-9 fok. Ha meg nagyítással használják, akkor leszűkül 1,5-4,5 fokra. Ha az indítás ezen kívül történik és lézeres távolságmérés nem előzi meg, akkor csak szabad szemmel van esély a rakéta észlelésére a prizmákon keresztül. Bőven van rá esély, hogy nem észlelték az indítást.
Természetesen az is lehet, hogy a Stora ki volt kapcsolva, vagy kézi üzemmódban volt.
Ha a Stora hatásos lett volna akkor azt kellett volna látni, hogy a rakéta eltér, vagy a füstgránátok függönye miatt mellé megy és nem robban. Mivel robbant, a Stora a találatot nem akadályozta meg.
Ez után már csak a passzív (reaktív) Kontakt-5 és az a alappáncélzat képességeiről, illetve a találat helyéről és szögéről lehet beszélni a találat elviselése okaként.
Egyesek emlegették a TOW BGM-71A alapváltozatát és annak átütését. Valójában BGM-71A és BGM-71B változatú rakéták már raktáron sincsenek olyan régen befejeződött a gyártásuk és lejárt az üzemidejük. Már C és D változatból is nehéz lenne készletet fellelni, bár nem lehetetlen, hogy egyeseknek abból még van (kérdéses, hogy működik-e).1987 óta a TOW-2A-t, vagy BGM-71E változatot gyártják. Az alábbi képeken jól látszik, hogy ez a változat kerül a Szíriába. A BGM-71E elméletileg tandem kumulatív és a reaktív páncél mögött még 900 mm-t üt át. De van rá esély, hogy ez csak a Kontakt-1 ellen igaz. A Kontakt-5-öt és a BGM-71E-t közel egyidőben fejlesztették. Elméletileg egyik sem volt a másik fejlesztési alapja, azaz a fotelből nehéz megmondani mit kezdenének egymással. A mostani eset inkább azt mutatja, hogy a Kontakt-5 a nyerő, de lehet, hogy egyszerűen csak szerencsés volt a tank számára a találati szög.
A személyzet pedig több szempontból nagyon lezser volt, de ezt már írtam a másik témánál.
Ha a Stora érzékeli a veszélyt, annak látható jelei vannak:
- A tornyot a rakéta irányába fordítja.
- Felfénylenek az infra sugárzók
- Kilövi a füstgránátokat
- Mivel jelez a legénységnek, valószínűleg elmozdul a harckocsi
A felvételen egyik sem látszik. Tehát a Stora vagy ki volt kapcsolva, vagy nem érzékelte a rakéta indítását.
A Stora rendszernek nincs radarja, amivel magát a rakétákat érzékelné. Sőt magának a Stora rendszernek infra érzékelője sincs. Viszonylag jó szög szerinti felbontású lézeres besugárzásjelzőre van alapozva az automatikus működése. Előre 90 fokban 3,75 fokos, a maradék 270 fokban 7,5 fokos a lézeres besugárzásjelző felbontása. De ez csak félaktív lézervezérlésű rakéták részére alávilágítás, vagy a célra mutató lézeres vezérsugár, vagy lézeres távolságmérő esetén érzékel. A huzalvezérlésű TOW rakéta esetén legfeljebb, az utóbbi, a lézeres távolságmérő riaszthatja a rendszert. De mivel itt közeli volt az indítás, nem volt szükség a távolság pontos mérésére, így valószínűleg nem volt lézeres riasztás sem. Ugyan nem a Stora része, de a parancsnok és az irányzó infravörös optikai érzékelőjén is van rá esély, hogy felfedezzék az indítást addig a 1,5 másodpercig, amíg a TOW hajtóműve működik. Félautomata üzemmódban ekkor is használható lenne a Stora. Azonban a parancsnok és az irányzó infra optikája változattól függően nem, rendelkezik szélesebb látószöggel még a legszélesebb beállításban sem mint 7-9 fok. Ha meg nagyítással használják, akkor leszűkül 1,5-4,5 fokra. Ha az indítás ezen kívül történik és lézeres távolságmérés nem előzi meg, akkor csak szabad szemmel van esély a rakéta észlelésére a prizmákon keresztül. Bőven van rá esély, hogy nem észlelték az indítást.
Természetesen az is lehet, hogy a Stora ki volt kapcsolva, vagy kézi üzemmódban volt.
Ha a Stora hatásos lett volna akkor azt kellett volna látni, hogy a rakéta eltér, vagy a füstgránátok függönye miatt mellé megy és nem robban. Mivel robbant, a Stora a találatot nem akadályozta meg.
Ez után már csak a passzív (reaktív) Kontakt-5 és az a alappáncélzat képességeiről, illetve a találat helyéről és szögéről lehet beszélni a találat elviselése okaként.
Egyesek emlegették a TOW BGM-71A alapváltozatát és annak átütését. Valójában BGM-71A és BGM-71B változatú rakéták már raktáron sincsenek olyan régen befejeződött a gyártásuk és lejárt az üzemidejük. Már C és D változatból is nehéz lenne készletet fellelni, bár nem lehetetlen, hogy egyeseknek abból még van (kérdéses, hogy működik-e).1987 óta a TOW-2A-t, vagy BGM-71E változatot gyártják. Az alábbi képeken jól látszik, hogy ez a változat kerül a Szíriába. A BGM-71E elméletileg tandem kumulatív és a reaktív páncél mögött még 900 mm-t üt át. De van rá esély, hogy ez csak a Kontakt-1 ellen igaz. A Kontakt-5-öt és a BGM-71E-t közel egyidőben fejlesztették. Elméletileg egyik sem volt a másik fejlesztési alapja, azaz a fotelből nehéz megmondani mit kezdenének egymással. A mostani eset inkább azt mutatja, hogy a Kontakt-5 a nyerő, de lehet, hogy egyszerűen csak szerencsés volt a tank számára a találati szög.
A személyzet pedig több szempontból nagyon lezser volt, de ezt már írtam a másik témánál.
M
molnibalage
Guest
Egyrészt, illetve a legtöbb kilőtt szír hk. a videón T-55/62 volt amennyire emlékszem. Azokat minden szirszar ATGM megfekteti, szemből is.
zsolti
<i>"Ha 900mm-ert meg tud fogni Kontakt-5 el, az azért elég jónak tűnik nekem, egy ilyen tömegű, méretű/magasságú HK-tól. Mit tudhat egy Abrams akkor, ami azért jóval masszívabbnak néz ki, meg tudjuk hogy jócskán nehezebb is? Azt lehet hogy szemből nem is érdemes lőni, csak oldalról, meg felülről, mint pl. a Javelin csinálja?"</i>
Ezt már régebben a fórumon kitárgyaltuk. A T-90 védendő felület/tömeg aránya lényegében azonos a nyugati harckocsiékkal.
<i>"Ha 900mm-ert meg tud fogni Kontakt-5 el, az azért elég jónak tűnik nekem, egy ilyen tömegű, méretű/magasságú HK-tól. Mit tudhat egy Abrams akkor, ami azért jóval masszívabbnak néz ki, meg tudjuk hogy jócskán nehezebb is? Azt lehet hogy szemből nem is érdemes lőni, csak oldalról, meg felülről, mint pl. a Javelin csinálja?"</i>
Ezt már régebben a fórumon kitárgyaltuk. A T-90 védendő felület/tömeg aránya lényegében azonos a nyugati harckocsiékkal.
Az aktiv védelem alatt a Stora egyik alrendszerét értem-valóban nem fogalmaztam egzaktul-ami ha érzékeli a közeledő rakétát,elindít egy fémes-aeroszolos gránátot.Ez szétoszlatja a rakétát vezérlő lézersugarat.Ezzel megszűnik a rakéta irányitása,megtéveszti a lézeres távolságmérőt.Ez müködött,a rakéta indítása előtt felvillan a jelzőfénye.
Az azt követő erős robbanás reaktiv védeemre utal,de a felvétel valahogy nem konzisztens,lehet,hogy összevágott.
Az azt követő erős robbanás reaktiv védeemre utal,de a felvétel valahogy nem konzisztens,lehet,hogy összevágott.
A füstgránát - amit a Stora automatikusan indít - csak füstöt gerjeszt. Nem robbantja fel a rakétát és nem gátolja a mozgását. Még a füst terítéséhez is idő kell (1,5-3,0 másodperc a gránát robbanása után). Semmi nem utal a felvételen füstgránát kilövésére.
A füstgránátnak nincs semmilyen jelzőfénye. (Vicces lenne jelzőfényt rendszeresíteni hozzá. Kinek jeleznének és miért? Az ellenségnek, hogy most füstgránátot lövünk ki?) Ha jelzőfény alatt torkolattüzet értesz, akkor az sincs. A füstgránátot egy kicsi töltet veti ki, ami nem okoz torkolattüzet.
Annak pedig, hogy egy a torony oldaláról ferdén felfelé és oldalra kilőtt apró füstgránát véletlenül összetalálkozzon a rakétával, nagyságrendileg 1 millióhoz az esélye. De ez is csak akkor történhet meg, ha a rakéta a torony fölé és mellé ment volna.
A Stora nem csinált semmit. A rakéta simán eltalálta a harckocsit.