Egyféle verzió létezik. A másik képtelenség. A Storat ugyan egyesek aktív védelmi rendszernek nevezik, de nem képes a rakétát felrobbantani. A Stora esetén nincs elhárító robbanó töltet. Tehát ha a rakéta felrobbant, akkor a gyújtó működött el, azaz volt találat.
Ha a Stora érzékeli a veszélyt, annak látható jelei vannak:
- A tornyot a rakéta irányába fordítja.
- Felfénylenek az infra sugárzók
- Kilövi a füstgránátokat
- Mivel jelez a legénységnek, valószínűleg elmozdul a harckocsi
A felvételen egyik sem látszik. Tehát a Stora vagy ki volt kapcsolva, vagy nem érzékelte a rakéta indítását.
A Stora rendszernek nincs radarja, amivel magát a rakétákat érzékelné. Sőt magának a Stora rendszernek infra érzékelője sincs. Viszonylag jó szög szerinti felbontású lézeres besugárzásjelzőre van alapozva az automatikus működése. Előre 90 fokban 3,75 fokos, a maradék 270 fokban 7,5 fokos a lézeres besugárzásjelző felbontása. De ez csak félaktív lézervezérlésű rakéták részére alávilágítás, vagy a célra mutató lézeres vezérsugár, vagy lézeres távolságmérő esetén érzékel. A huzalvezérlésű TOW rakéta esetén legfeljebb, az utóbbi, a lézeres távolságmérő riaszthatja a rendszert. De mivel itt közeli volt az indítás, nem volt szükség a távolság pontos mérésére, így valószínűleg nem volt lézeres riasztás sem. Ugyan nem a Stora része, de a parancsnok és az irányzó infravörös optikai érzékelőjén is van rá esély, hogy felfedezzék az indítást addig a 1,5 másodpercig, amíg a TOW hajtóműve működik. Félautomata üzemmódban ekkor is használható lenne a Stora. Azonban a parancsnok és az irányzó infra optikája változattól függően nem, rendelkezik szélesebb látószöggel még a legszélesebb beállításban sem mint 7-9 fok. Ha meg nagyítással használják, akkor leszűkül 1,5-4,5 fokra. Ha az indítás ezen kívül történik és lézeres távolságmérés nem előzi meg, akkor csak szabad szemmel van esély a rakéta észlelésére a prizmákon keresztül. Bőven van rá esély, hogy nem észlelték az indítást.
Természetesen az is lehet, hogy a Stora ki volt kapcsolva, vagy kézi üzemmódban volt.
Ha a Stora hatásos lett volna akkor azt kellett volna látni, hogy a rakéta eltér, vagy a füstgránátok függönye miatt mellé megy és nem robban. Mivel robbant, a Stora a találatot nem akadályozta meg.
Ez után már csak a passzív (reaktív) Kontakt-5 és az a alappáncélzat képességeiről, illetve a találat helyéről és szögéről lehet beszélni a találat elviselése okaként.
Egyesek emlegették a TOW BGM-71A alapváltozatát és annak átütését. Valójában BGM-71A és BGM-71B változatú rakéták már raktáron sincsenek olyan régen befejeződött a gyártásuk és lejárt az üzemidejük. Már C és D változatból is nehéz lenne készletet fellelni, bár nem lehetetlen, hogy egyeseknek abból még van (kérdéses, hogy működik-e).1987 óta a TOW-2A-t, vagy BGM-71E változatot gyártják. Az alábbi képeken jól látszik, hogy ez a változat kerül a Szíriába. A BGM-71E elméletileg tandem kumulatív és a reaktív páncél mögött még 900 mm-t üt át. De van rá esély, hogy ez csak a Kontakt-1 ellen igaz. A Kontakt-5-öt és a BGM-71E-t közel egyidőben fejlesztették. Elméletileg egyik sem volt a másik fejlesztési alapja, azaz a fotelből nehéz megmondani mit kezdenének egymással. A mostani eset inkább azt mutatja, hogy a Kontakt-5 a nyerő, de lehet, hogy egyszerűen csak szerencsés volt a tank számára a találati szög.
A személyzet pedig több szempontból nagyon lezser volt, de ezt már írtam a másik témánál.