Ilyen alapon ma is megéri, hisz nem tudod, hogy melyik illetve mennyi utódod lesz termékeny, sikeres vérvonalhordozó, melyik nem lesz terméketlen, melyik nem lesz karrierista, melyik nem lesz incel, vagy buzi, esetleg szellemi fogyatékos. Vagy egy fiad van, de azt is elviszik a frontra. Szóval ma is úgy tudod garantálni ha több utódod van.
Ez is benne lehet, de inkább a kényelem, a sokszor csak vélt előnyök mellett a legnagyobb probléma a fogamzás kérdése.
Szerintem ez a kevesebb gyerekre több pénz költés egy okozat, nem pedig ok. A sikeres gyerek nevelése nem elsősorban pénz kérdése a mai világban. Az meg megint más kérdés, hogy mi a siker.
Lehet, hogy ebben ebben lassan visszatérünk az ősközösségekhez, bár más irányból/okból.
Viccet félretéve azonban az tényszerű, hogy a kulturális 19. század végéig mellékes szerepet játszott a pénz a vidéken és jellemzően csak pl. tágan vett ingatlan, vagy jószág vételére használták. De még az első vh. után is tudok olyan esetről, hogy nagyobb vételt búzában számoltak. (Igaz már ott a fizetéskori napi tőzsdei ár már számított, de még mindig le kellett Budapestre utaztatni a fizikális terményt.)
Ez lehet, hogy részben igaz, másrészt meg nem. Azért tudtak természetközelebbi, meg harmonikusabb viszonyban élni (a természettel), mert igényeiket ki tudták elégíteni nagyobb természeti károk nélkül (persze ezekre is voltak ellenpéldák és a természet megváltoztatása, alakítása akkor is már megjelent). Az újkor (Európát tekintve) népességnövekedése pedig hol hamarabb, hol később okvetlenül szükségszerűvé tette ennek a vélt vagy valós harmónia felbomlását. Tehát ahol és amikor nő a népsűrűség (a középkorban, vagy előtte elsősorbana városokban, aztán nagyobb területeken), ott akarva-akaratlanul is felbomlik a harmónia.
Miért ha elszakadunk a pénztől, a "merkantilista" szemlélettől, akkor nincs mohóság, kapzsiság? Nem egyfajta mohóság/kapzsiságnak tekinthető, ha valaki például a menybe jutásért teper, vagy mindent feláldoz a földi életből (pl szerzetesek, papok) egy cél érdekében? (Túlvilági karrierért feláldozni az Isten által adott képességet a gyermekvállalás kárára; egy társadalomból kiszakadt életet éni, látástól-vakulásig és azon túl is tenni a sikerért stb. elég sok hasonlóság van pl. a mai karrieristákkal)
A cél tárgya változott, nem az emberi lélek.
.jpg)
