laudarage
Szóval te (lényegében) azt mondod, hogy a szociális ollót kellene összébb zárni. Illetve adni kellene az embereknek egy + lehetőséget, hogy vállalkozók legyenek.
Nekem a szociális olló állami szűkítésével az a bajom, hogy hogy kivitelezhető?
Ha én sikeres befektető vagyok (nem spekuláns) és egy bizonyos jövedelemnél többet érek el, akkor az állam letilt?
Miért is fáj a közösségnek amúgy az én gazdagságom?
Mi lenne ha filozófiailag megfordítanánk a dolgot!
Nem a gazdagokra irigykednénk, hanem megpróbálnánk elérni azt, hogy egy bizonyos szintnél senki se legyen szegényebb. Államilag, egy teljesen egyenlő szociális rendszerrel.
Nem igazán érted. A kapitalizmus alapvetően divergens rendszer. Mit jelent ez? Azt, hogy minél feljebb vagy, minél több tőkéd van, annál több lehetőséged is van, és annál többet tudsz (és egyre könnyebben tudsz!) többet szerezni. Ez pedig egész egyszerűen igazságtalan, ezért egy bizonyos plafonnál a magántőkének határt kellene szabni.
Példa:
Az iskolázottság, a műveltéség új lehetőségeket nyit meg az ember előtt. Na de az iskolázottsághoz, könyvek vásárlásához stb. is sok pénz kell, tehát akinek több pénze van ilyenekre, azoknak több lesz a lehetősége is. Ez öngerjesztő folyamat, mert végül az fog magának tudni megengedni még több iskolát, még több könyvet (ez csak egy példa!), aki a több lehetősége folytán többet keres.
A kérdés az, hogyan tudsz elindulni a felfelé vezető spirálon, és el tudsz-e indulni. Nagyon sokan nem tudnak.
A lefelé vezető út ugyanilyen módon öngerjesztő. Pl. ha elveszíted a lakásod, nem lesz hol lezuhanyoznod. Ekkor büdös leszel, és kirúgnak a munkahelyedről ill. fel se vesznek dolgozni. Onnantól kezdve az utcán fogsz lakni, lerohadnak a fogaid, megromlik az egészséged. Csúnya leszel. Senki se talál szimpatikusnak. Innen már nincs kiút fölfelé. Stb.
A közösségnek "azért fáj" a gazdagságod, mert ha (túl) gazdag vagy, akkor luxusjavakra fogsz költeni. A luxusjavakra való kereslet miatt egyes termelőkapacitások nem pl. kenyeret sütnek az afrikai éhezőknek, hanem a te luxus yachtodat építik, mert te ezt fizeted meg.
És senki nem irigykedik a gazdagokra. Ez terelés a lényegről. Egész egyszerűen olyan társadalmat szeretnék, ahol nem a gazdagság a fő cél, és széles néptömegek élnek emberi módon, viszonylagos jólétben, de nem kirívó gazdagságban. Soha nem voltam irigy senkire.