@fip7
<i>"Az oktatásnak is meg vannak a maga korlátai, de alapvetően azokban az országokban ahol sok energiát és pénzt fektettek az oktatásba, szakmai lapon, ott az eredmények is el kezdtek jönni.
Először csak a PISA teszteken, aztán a való életben is. A legtöbb mai fejlett ország tudás alapú, ennek a tudásnak az alapja meg az erős oktatás. "</i>
Ezzel egyetertek, arra probaltam utalni, hogy az oktatas nem mindenhato, hanem a "kodolt" kepessegek maximalizalasara alkalmas, ami nem eleg mindenhez. Gyakorlati peldaval a leheto legjobb oktatast kapo 100-as IQ val rendelkezo emberbol sem lesz elmeleti fizikus vagy matematikus, de mernok sem. A fejlett "tudasalapu" orszagok javareszt nem az altalanos tudastol fejlettek, hanem attol, hogy egyreszt kepesek a kiemelkedo elmek megfelelo kepzesere, masreszt ezek az elmek nagyobb szamban fordulnak elo (termeszetes vagy agyelszivos uton), megvan a tarsadalmi struktura a "tudas" betartatasahoz (leginkabb buntetesek utjan) es igy tovabb.
<i>"Az igazság szerintem inkább az, hogy pokoli nehéz jól működő bármit csinálni.
A társadalom "megtervezése" ráadásul olyan bonyolult, és annyira nem egzakt, hogy iszonyatosan nagy kihívás működő rendszereket létre hozni. Jól működőt meg végkép.
Jól működő demokráciára szerintem jó példa Svájc.
Jól működő autokráciára pedig Szingapúr.
Vagyis van két "élő" bizonyíték arra, hogy mind a kettőt lehet jól csinálni. Csak nagyon nehéz..."</i>
Igazad van, viszont arra probaltam utalni, hogy a demokraciaban tobb a "fek", ha rossz iranyba megy valami. Pl. a szovjet mezogazdasag es Liszenko vagy akar a mostani Eszak-Korea.
Szoval osszessegeben a rossz demokracia jobb a rossz autokracianal (en peldaul eleg rossznak tartom a hazai politikai viszonyokat, de azert orulok, hogy Orban nem egy autokracia vezetoje osszessegeben).
A kifejtos reszekhez: koszi.
A szemelyes velemenyem az, hogy ez szerintem keves a hatekony mukodeshez, illetve tobb pont is van, amit vitatnek adott feltetelek eseten.
Vitatott reszek:
Szerintem a torvenyalkotas szakmai feladat, viszont nem jogaszok, stb. szakmai feladata, hanem tisztan tudomanyos feladat sokkal inkabb komoly kutatoi munkat igenyel (pszichologia, biologia, antropologia, stb.). A jog mint olyan egy teljesen mesterseges rendszer, aminek zero koze van a racionalitashoz/elethez (biologiai ertelemben)/abszolut ertekrendszerhez; sokkal inkabb kultura, mintsem tudomany (ezert tartom tevesnek a jogtudomany elnevezest is).
Van ugyan valamekkora atjaras a valodi - vagy valodi fele hajlo - tudomanyok es a jogalkotas kozott, azonban ez lassu es bizonytalan, tovabba a jogrendszer bar latszolag stabil tarsadalmi hatteret ad, valojaban ugyanazokat a problemakat gorgeti maga elott evszazadok ota.
En abban latom a problemat, hogy a tarsadalom szabalyai alapjaiban szakadtak el a fenntarthatosagtol. Biologiai szinten teljesen elszakadtunk az okoszisztemankkal valo egyuttelestol, technologia szinten meg a jozan esztol.
Ezt koveti sajnos a kulturankkal egyutt a jogrendszerunk is; koze nincs a valosaghoz, valos emberi igenyekhez, stb.
Szoval szerintem a jogaszoknak nem jogaszok, hanem szakemberek (tudosok) altal kialakitott szabalyokat kene alkalmazniuk a torvenykezesben es ennel tobbre nem is alkalmasak.
Mivel ez igy homalyos, probalok par peldat irni.
- Mesterseges megtermekenyites tamogatasa, mikozben tele vannak az arvahazak
- Egyhazak, vallasok tamogatasa (ezt gondolom nem kell indokolnom)
- Elsport tamogatasa (mikozben a tomegsportot kene tarsadalmi szempontbol)
- Buncselekmenyek eseten a kornyezet felelossegenek, hajlamosito tenyezoknek ignoralasa (ezt pont egy kivetellel lehet a legjobban illusztralni: kleptomania)
- Artalomcsokkentes helyett buntetes alkalmazasa (pl. drogkerdesekben), kettos mercek (pl. alkohol, dohany)
- Dogmak (pl. holokauszt vitatasat bunteto torveny vagy az emberek egyenlosegenek totalis felreertelmezese)
- Magantulajdon orokolhetosege, magantulajdonhoz valo jog felso hatar nelkul
stb.
<i>"Az oktatásnak is meg vannak a maga korlátai, de alapvetően azokban az országokban ahol sok energiát és pénzt fektettek az oktatásba, szakmai lapon, ott az eredmények is el kezdtek jönni.
Először csak a PISA teszteken, aztán a való életben is. A legtöbb mai fejlett ország tudás alapú, ennek a tudásnak az alapja meg az erős oktatás. "</i>
Ezzel egyetertek, arra probaltam utalni, hogy az oktatas nem mindenhato, hanem a "kodolt" kepessegek maximalizalasara alkalmas, ami nem eleg mindenhez. Gyakorlati peldaval a leheto legjobb oktatast kapo 100-as IQ val rendelkezo emberbol sem lesz elmeleti fizikus vagy matematikus, de mernok sem. A fejlett "tudasalapu" orszagok javareszt nem az altalanos tudastol fejlettek, hanem attol, hogy egyreszt kepesek a kiemelkedo elmek megfelelo kepzesere, masreszt ezek az elmek nagyobb szamban fordulnak elo (termeszetes vagy agyelszivos uton), megvan a tarsadalmi struktura a "tudas" betartatasahoz (leginkabb buntetesek utjan) es igy tovabb.
<i>"Az igazság szerintem inkább az, hogy pokoli nehéz jól működő bármit csinálni.
A társadalom "megtervezése" ráadásul olyan bonyolult, és annyira nem egzakt, hogy iszonyatosan nagy kihívás működő rendszereket létre hozni. Jól működőt meg végkép.
Jól működő demokráciára szerintem jó példa Svájc.
Jól működő autokráciára pedig Szingapúr.
Vagyis van két "élő" bizonyíték arra, hogy mind a kettőt lehet jól csinálni. Csak nagyon nehéz..."</i>
Igazad van, viszont arra probaltam utalni, hogy a demokraciaban tobb a "fek", ha rossz iranyba megy valami. Pl. a szovjet mezogazdasag es Liszenko vagy akar a mostani Eszak-Korea.
Szoval osszessegeben a rossz demokracia jobb a rossz autokracianal (en peldaul eleg rossznak tartom a hazai politikai viszonyokat, de azert orulok, hogy Orban nem egy autokracia vezetoje osszessegeben).
A kifejtos reszekhez: koszi.
A szemelyes velemenyem az, hogy ez szerintem keves a hatekony mukodeshez, illetve tobb pont is van, amit vitatnek adott feltetelek eseten.
Vitatott reszek:
Szerintem a torvenyalkotas szakmai feladat, viszont nem jogaszok, stb. szakmai feladata, hanem tisztan tudomanyos feladat sokkal inkabb komoly kutatoi munkat igenyel (pszichologia, biologia, antropologia, stb.). A jog mint olyan egy teljesen mesterseges rendszer, aminek zero koze van a racionalitashoz/elethez (biologiai ertelemben)/abszolut ertekrendszerhez; sokkal inkabb kultura, mintsem tudomany (ezert tartom tevesnek a jogtudomany elnevezest is).
Van ugyan valamekkora atjaras a valodi - vagy valodi fele hajlo - tudomanyok es a jogalkotas kozott, azonban ez lassu es bizonytalan, tovabba a jogrendszer bar latszolag stabil tarsadalmi hatteret ad, valojaban ugyanazokat a problemakat gorgeti maga elott evszazadok ota.
En abban latom a problemat, hogy a tarsadalom szabalyai alapjaiban szakadtak el a fenntarthatosagtol. Biologiai szinten teljesen elszakadtunk az okoszisztemankkal valo egyuttelestol, technologia szinten meg a jozan esztol.
Ezt koveti sajnos a kulturankkal egyutt a jogrendszerunk is; koze nincs a valosaghoz, valos emberi igenyekhez, stb.
Szoval szerintem a jogaszoknak nem jogaszok, hanem szakemberek (tudosok) altal kialakitott szabalyokat kene alkalmazniuk a torvenykezesben es ennel tobbre nem is alkalmasak.
Mivel ez igy homalyos, probalok par peldat irni.
- Mesterseges megtermekenyites tamogatasa, mikozben tele vannak az arvahazak
- Egyhazak, vallasok tamogatasa (ezt gondolom nem kell indokolnom)
- Elsport tamogatasa (mikozben a tomegsportot kene tarsadalmi szempontbol)
- Buncselekmenyek eseten a kornyezet felelossegenek, hajlamosito tenyezoknek ignoralasa (ezt pont egy kivetellel lehet a legjobban illusztralni: kleptomania)
- Artalomcsokkentes helyett buntetes alkalmazasa (pl. drogkerdesekben), kettos mercek (pl. alkohol, dohany)
- Dogmak (pl. holokauszt vitatasat bunteto torveny vagy az emberek egyenlosegenek totalis felreertelmezese)
- Magantulajdon orokolhetosege, magantulajdonhoz valo jog felso hatar nelkul
stb.
!
.