Ez a településszerkezet a természetes vizekkel összefonódva, és nem monokultúrás, hanem félvadon hagyva, vagy ökológiai termesztés alá vonva nagyon érdekes lenne itthon is. Én "laknám"!
Korábban már kiszúrtam én is. Nem tudtam hogy ilyen a valóságban. Valahol el kell férnie annak több mint egymilliárd kínainak. Viszont vannak városok is elég sűrűn kb 1-2 milliósak. Rendes napi járótávolságra csak azok lehettek régen is. Ezek szerintem inkább a kínai városszéli lakóparkok, végül is zöld övezetbe vannak nem? Gyanítom régen a HEN (nagy) utónevűek falvak voltak és a népesség növekedése miatt összeépültek az utak mentén. Egyébként Banglades is ugyanez csak ott viskók vannak végig. A kevésbé népes tartományok mint pl Jünnan már normális képet mutat. Nálunk Zala és Somogy egyes területei lennének hasonlóak ha valamiért feltörne az arany mint Yuccában.Igen, tudom. De a sci-fik nem számolnak a valósággal, ezért tudnak csillogó-villogó megavárosokat renderelni ott, ahol a valóságban a nyomorból és sötétségből kinövő tornyok tetejét érné csak a fény. Egyébként meg itt egy jó példa KÍnából a vidék átalakulására egy urbanizált vidékké. Hogy tűnik el a termőföld a falusi magasházak között. Merthogy itt ebben parasztok élnek és ez nem valami rendkívüli koncentráció, hanem a keleti part alföldi területein több Magyarországnyi területet borít ez az összefüggő falu, ami a jövő átmeneti vidékét mutatja a termőföld teljes eltűnése előtti utolsó fázisból:
Ezt tényleg úgy képzeld el, hogy mondjuk elindulnál Budapestről és ez lenne folyamatosan Mátészalkáig, majd ha átkelsz a Kárpátokon, akkor utánna még Ukrajna teljes területe is ilyen lenne. Folyamatosan.
Egy teljesen új világ születik a szemünk előtt és a régi fogalmainkat ("vidék", "város", "mező", stb.) egyre kevésbé tudjuk használni az új keretek között.
Ez nem kertváros. Ez falu. Földműves parasztok lakják, akiknek a mezőgazdasági termelés és némi háziipar adja a bevételüket. Majdhogynem tisztán agrárvidéket látsz a képeken. Csak ekkora a népsűrűség. Ezt próbálom megértetni, hogy az fennti vitában is szóbakerült már a népesség növekedése. Ez a természetes következménye ennek a kínai vidéken.
A földek körűl ilyen sűrűn ekkora épületekkel a lakók nemhogy bevételhez nem jutnak a földművelésből, hanem még a saját maguk ellátására sem elég ekkora terület. A mezőgazdaságból úgy tudsz profitálni, ha nagy egybefüggő területeid vannak és azt gépesítve tudod megművelni, nem pedig sok kis külön terület, ahol esélyed nincs gépesítésre.
Ezek a falusiak a kepeken is latszo kek tetos gyarakban, uzemekben dolgoznak, es/vagy kiadjak a hazaik egy reszet a szegenyebb teruletekrol erkezo vendegmunkasoknak, jellemzoen nem foldmuvelesbol elnek.
Hozzávetőleg százmillió kínai él ilyen intenzitású beépítettségű agrárvidéken. Valamiből ezek profitálnak, ugyanis:
Ezek a területek messze vannak a várostól, tehát a vendégmunkásokat itt nem lehet elszállásolni és ha megnézed a beépítés intenzitását, a nagyobb, jobbára kék tetős épületekre öt-tízezres népesség juthat és ezeknek az épületknek a például a középső képen látható része valami nagyon alacsony intenzitású termelőüzem, vagy raktárépület lehet, mert nincs igazán forgalom a területükön. Ebből a szempontból még alulfejlett is ez a vidék, mert egy öt-tízezer lakosú magyar kisvárosra komolyabb termelőtevékenység jut az Alföldön. Nézd meg, mondjuk egy Túrkevén, vagy Kecelen kétszer ekkora a hasonló méretű épületek denzitása! Ez egy elmaradott agrárvidék, ahol a népesség döntő részt mezőgazdaságból és valamilyen kiegészítőtevékenységből (háziipar) él messze a várostól.
Lehet, hogy egy részük üres. Kínában éleződik az ingatlanlufi. Ha durran az nagyot fog szólni
Gyári munkából, reggel fogják a 4-es buszt, 5-re meló, 14 órát lenyom, 7-kor végez, 8-ra már otthon is van. Ebből profitál. Ebben a felosztásban nem tud a házak körűli terület annyi embert ellátni, amennyien lakhatnak azokban a lakásokban. Egy személynek 40 ár körűli terület kell az önfenntartáshoz, ezen rajta van növény meg állat is. Most szorozd be lakásokban levő emberek számát ezzel a területtel és nézd meg van-e ott ennyi, hát nincs. És ez még csak az önfenntartás kajából, minimum kell 4-5x ennyi, hogy az eladott árukból pénze is legyen egyéb termékekre.
Az a baj, hogy egyrészt tényleg meg se nézitek a GE-n, hogy csak Hangcsou és Shanghaj között ez egy magyar Alföldnyi területet borít be és fel se fogjátok mi a társadalmi háttere ennek. Ezek itt nem gazdag emberek, hanem a távoli nagyvárosokat és közelebbi középvárosokat látják inkább áttételesen mezőgazdasági termékekkel. Itt olyan százhúsz millió ember él a metropoliszokban és azok agglomerációjában és a köztes teret tölti ki ez a vidék, tehát a gazdaságilag a városhoz már nem közvetlenül, legföljebb sok áttéttel kapcsolódó agrárvidék ez. Nem olyan szegény, mint a hátország agrárvidéke ötszáz kilométerrel odébb bármelyik irányban, de nagyon nincs köze semmilyen környékbeli urbánus területhez. Nem urbánus népesség lakja.
Ti abból indultok ki, hogy ekkora házakat nálunk gazdagok építenek, de valójában nem így van. A beton és tégla olcsó és minderre egy generációnyi idő volt. A bepítés sűrűsége feleekkora lehetett az ötvenes években a fejlettlenebb belső területek máig létező analógiája alapján és hagyományos léptékű volt:
Ezeket a házakat cserélték le a fennti képeken láthatóakra, amik a levegőből jól mutatnak, de közelség azért árnyalja a képet:
Látható, hogy egybeépültek a mezőgazdasági melléképületekkel és itt bizony termelőtevékenység folyik. Továbbá az is, hogy a látszólag hasonló épületek sem egyformák, így a hasonlóságuk egymás másolása, egymással versengésből fakad, nincs semmilyen központi tervezés. Egy-egy parasztcsalád lakik bennük, ami három generációt jelent. Szintenként egy +a közös terek.
Egyébként az átlagos földméret Kínában 0.55-0.71 hektár. Tehát az egy hektárt se éri el.
forrás: NSBC (National Bureau of Statistics of China) (2011b) China Rural Statistical Yearbook, 1985–2011. China Statistical Press, Beijing.
Ti abból indultok ki, hogy ekkora házakat nálunk gazdagok építenek, de valójában nem így van. A beton és tégla olcsó és minderre egy generációnyi idő volt. A bepítés sűrűsége feleekkora lehetett az ötvenes években a fejlettlenebb belső területek máig létező analógiája alapján és hagyományos léptékű volt:
Ezeket a házakat cserélték le a fennti képeken láthatóakra, amik a levegőből jól mutatnak, de közelség azért árnyalja a képet:
Látható, hogy egybeépültek a mezőgazdasági melléképületekkel és itt bizony termelőtevékenység folyik. Továbbá az is, hogy a látszólag hasonló épületek sem egyformák, így a hasonlóságuk egymás másolása, egymással versengésből fakad, nincs semmilyen központi tervezés. Egy-egy parasztcsalád lakik bennük, ami három generációt jelent. Szintenként egy +a közös terek.
Egyébként az átlagos földméret Kínában 0.55-0.71 hektár. Tehát az egy hektárt se éri el.
forrás: NSBC (National Bureau of Statistics of China) (2011b) China Rural Statistical Yearbook, 1985–2011. China Statistical Press, Beijing.
Lehetséges, hogy egy részük bejár a közeli városokba dolgozni, ez lehet az egyik kiegészítőtevékenység amit feltételezek. De az is látható, hogy a mezőgazdasági termelés intenzitása maximális, ez nem agglomeráció, ez vidék. De mégegyszer, az átlagos földméret Kínában 0.55-0.71 hektár, ebből él a kínai család három generációja ott, ahol nincs lehetősége kiegészítő tevékenységre.
Az átlagos kínai három generáció kb négy személyt jelent, egy nagyszülő amelyik még él, apu meg anyu és egy purdé, mert állampácsi ennyit enged(ett eddig). Mostmár nincs egykepolitika, de mióta megengedték a második gyereket, azóta idő sem volt megcsinálni a második gyereket. Ettől függetlenűl egy darab 55-71 áras területből nem fog megélni ez a négy személy sem, de ha már van három abból igen. Az, hogy ekkora egy terület az nem jelenti hogy nincs több belőle. És itt még mindig csak a saját önfenntartásról beszélünk kajából, eladásra még ebből nem megy semmi.
Megél, ez a kínai belső területek nyomora, ami a belső migráció legfőbb oka. Itt a házat már más források igénybevételével építették. Ha pedig megnézed a képeket, akkor itt minden ház egy ilyen nyeles telek elején fekszik. Ez így egyben van, nincsenek nagyon ház nélküli telkek.
A 40 áras szükségletet 2000 kalóriára építették /fő/nap. Ha az ember kisebb, kevesebbet mozog vagy genetikailag olyan akkor lennebb lehet jönni, de 1500 úgyis kell a túléléshez. Így lenne a 40 árból 30 ár/fő, de ez már tényleg a minimum. Az általad megadott 55-71 ár, maximum két embert tud ellátni, de az is kétséges, egyszerűen lehetetlen amit te mondassz.
Hangzhou egy konnyuipari kozpont, az pedig valahogy igy telepul. A dolgozok a gyarban, vagy annak kozvetlen kozeleben - ahonnan gyalog 5 perc alatt be lehet jarni - vannak elszallasolva, vagy szallasoljak el magukat. A gyarak kornyeken a leggyakoribb kozleledesi eszkoz a motoros tricikli, nincs tul nagy forgalom, illetve az aruszallitas tortenhet a csatornakon is hajokkal. A gyartas reszfolyamatait az uzemeken kivul a kornyekbeli lakosok otthon is vegzik -ezert is jo a nagy haz - majd a kesz vagy felkesz arut begyujtik. Ezt 10+ eves helyben szerzett tapasztalat alapjan irom. De valoban, nevleg ez egy mezogazdasagi terulet, szegenynek nem neveznem, sosem volt az - kinai leptekkel.
A feleségemnek vannak kínai kollégái és azok azt mondják, hogy a vidéki kínában soha nem volt egykepolitika csak a nagyvárosokban. Az egykepolitika megszűntetése a nagyvárosokban csak azokra vonatkozik akik egykecsaládból származnak, tehát ha egyke voltál lehet két gyereked.
De ez a valóság. Lehet, hogy ott nézed be, hogy a rizs és a más gabonák terméshozama között különbség van, stb. De ettől függetlenül ez a kínai statisztika.
Vannak ott üzemek, rendes vállalatok nem manufaktúrák. És a városok sincsenek messze, átlag 1 milliós városok kb 50 km-enként. Az nem távolság, Ajka -Sárvár 60km mégis el buszozgatnak oda az emberek műszakba. Ez az egyik, Hefei, 1,3 milliós:
Egy másik Huaibei, 750000 lakos.
Ez nem kapcsolódik ehhez a területhez. Ez a városi agglomerációkon túl van, a képeken is láthatod, hogy nincs sehol öt-tíz perces közelségben gyár és ez a beépítettség több magyarországnyi területre jellemző a keleti parton olyan nagyvárosok közti területen, mint Ningbo, Shanghaj, Nanking, Hangcsou.