A következő mondatban van rá a válasz. Általános iskola végén nincs egy amolyan záróvizsga/érettségi bármi. Így a tanerő a hülyéket is továbbegedi, mivel ha megbuktatja akkor még ott rontják a levegőt akárhány évig. Élni és élni hagyni...
fip7
"...Volt itt már erről vita, én akkor leírtam a 6+6 osztály ötletét..."
Én pedig akkor is leírtam, hogy ez miért rossz ötlet.
Például egy 11-12 éves gyereket nem teszünk a 18 évesek mellé. A kamaszkor kijelöli a középiskola korhatárát, 14-től 18 éves korig. Nem kellenek oda kisebb kölkök. Ők teljesen más környezetet igényelnek. (A 8 osztályos gimnáziumi képzés pedig még rosszabb ilyen szempontból. Az már tényleg csak arra jó, hogy a többi középiskola előtt kiválogassák a tehetségesebbeket.) A 4+4+4 felállást tartanám jónak, vagyis nekem a 8+4 is megfelel.
(Tényleg csak azért írom mert a 6+6-os képzésben voltam. És igen, tudom milyen ellentmondás, hogy a saját képzésem ellen érvelek.
Az évek számának variálásától sikert várni fölösleges. Nem ezen múlik az oktatás eredményessége. (Szvsz. a kormány 9 éves alapoktatásának terve is inkább csak azzal van összefüggésben, hogy kevesebb analfabétát akarnak látni a kiemelten kezelt szakoktatásban.)
Csak egy ötlet: Minden (fél)évben kellene egy központi felmérést végezni a diákok teljesítményéről és a tanároknak plusz pénzt adni amennyiben jól teljesítenek a diákjai. Azt hiszem hamar kiszelektálódnának a rossz tanárok és a jókat pedig megbecsülné a társadalom. Utóbbiak egymással folyamatosan konzultálhatnának és fejleszthetnék a pedagógiai módszereiket(, pont mint Szingapúrban).
"...Volt itt már erről vita, én akkor leírtam a 6+6 osztály ötletét..."
Én pedig akkor is leírtam, hogy ez miért rossz ötlet.
Például egy 11-12 éves gyereket nem teszünk a 18 évesek mellé. A kamaszkor kijelöli a középiskola korhatárát, 14-től 18 éves korig. Nem kellenek oda kisebb kölkök. Ők teljesen más környezetet igényelnek. (A 8 osztályos gimnáziumi képzés pedig még rosszabb ilyen szempontból. Az már tényleg csak arra jó, hogy a többi középiskola előtt kiválogassák a tehetségesebbeket.) A 4+4+4 felállást tartanám jónak, vagyis nekem a 8+4 is megfelel.
(Tényleg csak azért írom mert a 6+6-os képzésben voltam. És igen, tudom milyen ellentmondás, hogy a saját képzésem ellen érvelek.
Az évek számának variálásától sikert várni fölösleges. Nem ezen múlik az oktatás eredményessége. (Szvsz. a kormány 9 éves alapoktatásának terve is inkább csak azzal van összefüggésben, hogy kevesebb analfabétát akarnak látni a kiemelten kezelt szakoktatásban.)
Csak egy ötlet: Minden (fél)évben kellene egy központi felmérést végezni a diákok teljesítményéről és a tanároknak plusz pénzt adni amennyiben jól teljesítenek a diákjai. Azt hiszem hamar kiszelektálódnának a rossz tanárok és a jókat pedig megbecsülné a társadalom. Utóbbiak egymással folyamatosan konzultálhatnának és fejleszthetnék a pedagógiai módszereiket(, pont mint Szingapúrban).
Speciel a tananyag is probléma, ugyanakkor a 8+4 felállás jó. Éspedig a gyerekek fizikai fejlettsége miatt. 6-14 éves korig olyan mértékű fejlődés történik, aminek a 14-18 éves korig tartó csak töredéke. A tananyagot pedig így módosítanám erre a 8+4-re:
https://img.ie/images/2015/07/27/088649e2bd3ea6d5820bca930e154b5f.jpg
A tananyag átadása mennyiségi elven működne, amit folyamatos vizsgáztatás kérne számon. Aki kreatív, az kapja meg a szükséges alapanyagot, aki meg nem, az se maradjon hülye elven, mert az senkinek sem árt, ha van miből gazdálkodnia. És igen, egyetértek azzal, hogy a tanerő bérezésén látszódjon meg a diákjai teljesítménye.
https://img.ie/images/2015/07/27/088649e2bd3ea6d5820bca930e154b5f.jpg
A tananyag átadása mennyiségi elven működne, amit folyamatos vizsgáztatás kérne számon. Aki kreatív, az kapja meg a szükséges alapanyagot, aki meg nem, az se maradjon hülye elven, mert az senkinek sem árt, ha van miből gazdálkodnia. És igen, egyetértek azzal, hogy a tanerő bérezésén látszódjon meg a diákjai teljesítménye.
Viszont az én általam elképzelt rendszernek az előnye, hogy 4 helyet 6 éve lenne a gyerekeknek arra, hogy valós készség szintjén elsajátítsák az írás -olvasás-matematika képességeket.
Általános iskola felsőben a legtöbb gyerek még funkcionális analfabéta , erre nyomják nekik a földrajz, töri , kémia stb... tárgyakat amikhez hozzá se tudnak szagolni mert még nem elég érettek és analfabéták hozzá.
Viszont a középiskolák 4 éve kevés az ottani tananyag profi elsajátításához, rohanás az egész.
Ezen az alapon gondolom a 6+6-ot jónak. 6 év elegendő lenne a mostani középsulis tananyaghoz!
A gyerek meg akkor fejlődik, ha fejlődő képes környezetben van szerintem.
Általános iskola felsőben a legtöbb gyerek még funkcionális analfabéta , erre nyomják nekik a földrajz, töri , kémia stb... tárgyakat amikhez hozzá se tudnak szagolni mert még nem elég érettek és analfabéták hozzá.
Viszont a középiskolák 4 éve kevés az ottani tananyag profi elsajátításához, rohanás az egész.
Ezen az alapon gondolom a 6+6-ot jónak. 6 év elegendő lenne a mostani középsulis tananyaghoz!
A gyerek meg akkor fejlődik, ha fejlődő képes környezetben van szerintem.
fip7
Ez kicsit úgy hangzik mintha minél előbb ki akarnád emelni a diákokat az ált. iskolából. Megértem mert szerintem is - finoman szólva - eléggé változó teljesítményt nyújtanak az ott dolgozó pedagógusok, csak én nem megszöktetni akarnám onnan a kölköket, hanem inkább megváltoztatnám az iskolát. Nem a tanárok alapfizetését kell megemelni, hanem a jó tanároknak kell több pénz adni. Annyit, hogy megérje jól tanítani és komoly bérkülönbség legyen. Nyugodtan lehet bérfeszültséget kelteni, mert nem szabad a rossz tanárokat az iskolában hagyni. Senki sem azért íratja be a gyereket az iskolába, hogy a tanár végzettségű embereknek legyen munkahelye. Hanem azért, hogy a gyermeke biztonságban legyen, okosodjon és fejlődjön. Amelyik pedagógus nem képes teljesíteni ezt annak nincs helye ott.
Ha úgy képzeled el a 4(+1 a szakközepekben) éves képzést, hogy jó alapokkal jönnek a diákok, akkor azért már bele kell férjen 4 évbe a tananyag elsajátítása.
Ha már így belejöttem, 5 dolgon változtatnék az oktatásban.
Az első a fizetés. Arról már írtam.
Második a tanárok szakmai konzultációjának fejlesztése. Ne kelljen már senkinek se feltalálnia a spanyol viaszt. Egymástól tanulhatnának a legtöbbet. Az hogy ma hasztalan továbbképzések címén közös bulikat rendeznek vagy hogy üzengetnek egymásnak tévében, rádióban és ócska napilapokban - mert itt tartunk ma - pont semennyire sem segíti a gyerekek képzését illetve a pedagógusok fejlődését. Egy szingapúri pedagógus a munkaidejének legalább negyedét azzal tölti, hogy a többi tanárral azon ötletelnek hogyan lehetnének eredményesebbek. Nem véletlenül ők ma a legjobbak.
A harmadik: 365 napos iskolát vezetnék be. Ha kell akkor napi 3-szori ingyenes étkeztetéssel. Ki lehet mondani, hogy erre nincs pénzünk, de azt állítani, hogy enélkül esélyegyenlőséget lehet biztosítani az kamu. Persze nem minden gyermeknek van erre szüksége. Délután és hétvégén megcsappanna a létszám. Komoly logisztikai problémát okozna és a tanárok egy részének sem lenne hétvégéje vagy "szünete". Én egyébként már ezt a nyári szünetet sem értem. Oké, régen minden dolgos kézre szükség volt nyáron a mezőgazdaságban. De ma? Még a bíróságokon és a parlamentben is nyári szünet van. Minek? Talán menni kell kapálni? Megnézném. Egy-egy szülő talán jó ha 20-25 nap szabadsággal tud maga rendelkezni, a nyári szünet meg 2 és fél hónap... Több kisebb szünetet kellene beiktatni és akkor a diákok a lemaradásaikat is be tudnák hozni akkor amikor még nem túl nagy a baj.
Negyedik: Unalmasak a tankönyvek és az órák is. Így nem lehet elvárni azt sem, hogy a diákok tanuljanak. A nemzetközi összevetésekben a reál tantárgyaknál különösen nagy a lemaradásunk, pedig azokban szvsz. igazán érdekes előadásokat lehetne tartani. Az hogy a tanár felmondja a tankönyvet - még az egyetemeken is ez megy, elképesztő - az nem vezet célra. Fel kell kelteni a gyermek érdeklődését az adott témában, aztán a többi megy már magától. Gugli, könyvtárazás, szakkörök stb. Ha egy gyereket érdekel valami akkor már nem lehet baj az adott tantárggyal. Szintén saját szerény vélemény, de ha valaki nem retardált akkor 4+ átlagot simán kellene hoznia középiskoláig, egyszerűen a tananyag egyszerűsége és érdekessége okán. Nem a tudományos akadémiára kell itt még szelektálni, hanem meg kell tanítani az alapokat. Ha egy tanár ötösnél rosszabb jegyet ad akkor azzal magát és az oktatási rendszert is osztályozza.
Ötödik: A testnevelés. Köze nincs az egészséges testmozgáshoz. Minden rendes traumatológus vagy lelkiismeretes gyógytornász rögtön elsírja magát egy tesióra láttán. Döbbenet, de a gyógytorna az ami legalább nem árt a gyereknek. Profi vagy fél-profi ex-sportoló testnevelés tanárok egy modern kori cirkuszi (olimpia!) válogatót rendeznek a gyermekek közt. Minek? Ha ma megszületik egy kisbaba akkor jó eséllyel 90-100 évig is élhet. Jó lenne ha nem tennék tönkre az ízületeit még fiatal korában, mert még rohadt sokáig szüksége lesz azokra. Szerintem a sok ezer egészséges fiatal fontosabb mint egy aranyérem. Az olimpiai sportok messze állnak az egészséges testmozgástól. Nem kellene megutáltatni sem a testmozgást a fiatalokkal, vagy ne csodálkozzunk ha semmit sem mozognak a suli végeztével, aztán meg elhíznak és betegek lesznek.
ui.: Igen, tényleg ekkora trauma volt számomra az összes iskola, de nem ezért írtam. Csak egyszerűen nem akarok kicseszni a fiatalokkal, mert ők fogják megkeresni a nyugdíjam.
Ez kicsit úgy hangzik mintha minél előbb ki akarnád emelni a diákokat az ált. iskolából. Megértem mert szerintem is - finoman szólva - eléggé változó teljesítményt nyújtanak az ott dolgozó pedagógusok, csak én nem megszöktetni akarnám onnan a kölköket, hanem inkább megváltoztatnám az iskolát. Nem a tanárok alapfizetését kell megemelni, hanem a jó tanároknak kell több pénz adni. Annyit, hogy megérje jól tanítani és komoly bérkülönbség legyen. Nyugodtan lehet bérfeszültséget kelteni, mert nem szabad a rossz tanárokat az iskolában hagyni. Senki sem azért íratja be a gyereket az iskolába, hogy a tanár végzettségű embereknek legyen munkahelye. Hanem azért, hogy a gyermeke biztonságban legyen, okosodjon és fejlődjön. Amelyik pedagógus nem képes teljesíteni ezt annak nincs helye ott.
Ha úgy képzeled el a 4(+1 a szakközepekben) éves képzést, hogy jó alapokkal jönnek a diákok, akkor azért már bele kell férjen 4 évbe a tananyag elsajátítása.
Ha már így belejöttem, 5 dolgon változtatnék az oktatásban.
Az első a fizetés. Arról már írtam.
Második a tanárok szakmai konzultációjának fejlesztése. Ne kelljen már senkinek se feltalálnia a spanyol viaszt. Egymástól tanulhatnának a legtöbbet. Az hogy ma hasztalan továbbképzések címén közös bulikat rendeznek vagy hogy üzengetnek egymásnak tévében, rádióban és ócska napilapokban - mert itt tartunk ma - pont semennyire sem segíti a gyerekek képzését illetve a pedagógusok fejlődését. Egy szingapúri pedagógus a munkaidejének legalább negyedét azzal tölti, hogy a többi tanárral azon ötletelnek hogyan lehetnének eredményesebbek. Nem véletlenül ők ma a legjobbak.
A harmadik: 365 napos iskolát vezetnék be. Ha kell akkor napi 3-szori ingyenes étkeztetéssel. Ki lehet mondani, hogy erre nincs pénzünk, de azt állítani, hogy enélkül esélyegyenlőséget lehet biztosítani az kamu. Persze nem minden gyermeknek van erre szüksége. Délután és hétvégén megcsappanna a létszám. Komoly logisztikai problémát okozna és a tanárok egy részének sem lenne hétvégéje vagy "szünete". Én egyébként már ezt a nyári szünetet sem értem. Oké, régen minden dolgos kézre szükség volt nyáron a mezőgazdaságban. De ma? Még a bíróságokon és a parlamentben is nyári szünet van. Minek? Talán menni kell kapálni? Megnézném.
Egy-egy szülő talán jó ha 20-25 nap szabadsággal tud maga rendelkezni, a nyári szünet meg 2 és fél hónap... Több kisebb szünetet kellene beiktatni és akkor a diákok a lemaradásaikat is be tudnák hozni akkor amikor még nem túl nagy a baj.Negyedik: Unalmasak a tankönyvek és az órák is. Így nem lehet elvárni azt sem, hogy a diákok tanuljanak. A nemzetközi összevetésekben a reál tantárgyaknál különösen nagy a lemaradásunk, pedig azokban szvsz. igazán érdekes előadásokat lehetne tartani. Az hogy a tanár felmondja a tankönyvet - még az egyetemeken is ez megy, elképesztő - az nem vezet célra. Fel kell kelteni a gyermek érdeklődését az adott témában, aztán a többi megy már magától. Gugli, könyvtárazás, szakkörök stb. Ha egy gyereket érdekel valami akkor már nem lehet baj az adott tantárggyal. Szintén saját szerény vélemény, de ha valaki nem retardált akkor 4+ átlagot simán kellene hoznia középiskoláig, egyszerűen a tananyag egyszerűsége és érdekessége okán. Nem a tudományos akadémiára kell itt még szelektálni, hanem meg kell tanítani az alapokat. Ha egy tanár ötösnél rosszabb jegyet ad akkor azzal magát és az oktatási rendszert is osztályozza.
Ötödik: A testnevelés. Köze nincs az egészséges testmozgáshoz. Minden rendes traumatológus vagy lelkiismeretes gyógytornász rögtön elsírja magát egy tesióra láttán. Döbbenet, de a gyógytorna az ami legalább nem árt a gyereknek. Profi vagy fél-profi ex-sportoló testnevelés tanárok egy modern kori cirkuszi (olimpia!) válogatót rendeznek a gyermekek közt. Minek? Ha ma megszületik egy kisbaba akkor jó eséllyel 90-100 évig is élhet. Jó lenne ha nem tennék tönkre az ízületeit még fiatal korában, mert még rohadt sokáig szüksége lesz azokra. Szerintem a sok ezer egészséges fiatal fontosabb mint egy aranyérem. Az olimpiai sportok messze állnak az egészséges testmozgástól. Nem kellene megutáltatni sem a testmozgást a fiatalokkal, vagy ne csodálkozzunk ha semmit sem mozognak a suli végeztével, aztán meg elhíznak és betegek lesznek.
ui.: Igen, tényleg ekkora trauma volt számomra az összes iskola
, de nem ezért írtam. Csak egyszerűen nem akarok kicseszni a fiatalokkal, mert ők fogják megkeresni a nyugdíjam.
Nem kell ehhez hat év, csak az, hogy megszűnjön a magyar irodalom és nyelvtan mint tantárgy és helyettük a <i>magyar nyelv</i> legyen maga a tanítás tárgya éspedig olyan formában, hogy a kisiskolás egy-két éves írni-olvasni tanítás után folyamatosan irodalmi, politikai és gazdasági szövegek elemzését gyakorolják a magyar nyelv órán és emellett ilyen szövegek kreálását, tehát a magyar nyelvű szövegértés és a kifejezés maga tantárgy egészen az érettségiig vagy szakmunkás bizonyítványig. Az ugyanis teljesen lényegtelen, hogy egy tizennyolc éves magyar fiatal valaha hallott e egyáltalán Zrínyiről, mint költőről, Adyról, vagy Móriczról, esetleg ismeri e a helyesírási szabályokat vagy sem. Ha érdekli őt, akkor majd az egyetemen tanulhat róluk, ha fizetős társadalomtudományi szakot választ, ugyanis az ilyen hobbik finanszírozása nem az adófizetők dolga. Az számít csak, hogy a szavazati jogot kapó magyar állampolgár képes legyen a magyar nyelvet majd minden élethelyzetben megérteni és alkalmazni.
"Általános iskola felsőben a legtöbb gyerek még funkcionális analfabéta , erre nyomják nekik a földrajz, töri , kémia stb... tárgyakat amikhez hozzá se tudnak szagolni mert még nem elég érettek és analfabéták hozzá."
Nyugodt lehetsz, a legtobb ember az is marad es ez nem eletkor kerdese.
"Amelyik pedagógus nem képes teljesíteni ezt annak nincs helye ott."
Szinte minden orszagra igaz, hogy a _valoban_ ertekes feladatokat vegzo embereket nem fizetik meg (tanar, rendor, tuzolto, katona, stb.). Az orvosok az egyetlen kivetelek (na nem itthon).
"365 napos iskolát vezetnék be. "
Igy is tulterheltek a gyerekek. Nem tobb idot kell az iskolaban tolteni, hanem hatekonyabban kell tanitani.
"Ha kell akkor napi 3-szori ingyenes étkeztetéssel. Ki lehet mondani, hogy erre nincs pénzünk, de azt állítani, hogy enélkül esélyegyenlőséget lehet biztosítani az kamu. "
Ket dolog:
1. Az oktatasra ugyanaz vonatkozik mint a hadseregre. Amelyik orszag ugy dont, hogy nem kolt ra kiemelten, az mindig a penisz rossz oldalan lesz. Vagyis lenne ra penz, ha a szandek meglenne.
2. Eselyegyenloseg nincs, nem lesz es soha nem is volt. Ezen semmi nem segit teljesen (genetika). Ami reszben segit, az a kompetencianak megfelelo tanitasi struktura. Ez sem eredmenyez zseniket (gyakorlatilg nem lehet zseniket oktatassal "kinevelni", viszont a gyerek intelligenciajanak megfeleloen lehet modszereket valasztani es kihozni a diakokbol a legjobbat. A jelenlegi tendenciak sajnos nem errefele mutatnak a nagy "polkorrektseg" jegyeben.
"Én egyébként már ezt a nyári szünetet sem értem"
A tanarok latszolagos ket-ket es fel honapos szunete nem annyi, amennyinek latszik.
"Szintén saját szerény vélemény, de ha valaki nem retardált akkor 4+ átlagot simán kellene hoznia középiskoláig, egyszerűen a tananyag egyszerűsége és érdekessége okán."
Ez valoban sajat velemeny lehet. Hozzateszem, hogy a jelenlegi tananyagokat nem ismerem; lehet, hogy mar ennyire lebutitottak es igazad van.
En tovabbra is abban hiszek, hogy szegregalni kell kompetencia alapon; mas fizika menjen annak, akibol villanyszerelo szakmunkas lesz es mas annak, akibol mondjuk fizikus.
"Szerintem a sok ezer egészséges fiatal fontosabb mint egy aranyérem. Az olimpiai sportok messze állnak az egészséges testmozgástól."
Ebben nagyon egyetertunk; eleve a versenysport/elsport borzalmasan rossz uzenetet kozvetit a tarsadalomnak. Tomegsport legyen helyette.
"Csak egyszerűen nem akarok kicseszni a fiatalokkal, mert ők fogják megkeresni a nyugdíjam. "
Almodj csak))
Nyugodt lehetsz, a legtobb ember az is marad es ez nem eletkor kerdese.
"Amelyik pedagógus nem képes teljesíteni ezt annak nincs helye ott."
Szinte minden orszagra igaz, hogy a _valoban_ ertekes feladatokat vegzo embereket nem fizetik meg (tanar, rendor, tuzolto, katona, stb.). Az orvosok az egyetlen kivetelek (na nem itthon).
"365 napos iskolát vezetnék be. "
Igy is tulterheltek a gyerekek. Nem tobb idot kell az iskolaban tolteni, hanem hatekonyabban kell tanitani.
"Ha kell akkor napi 3-szori ingyenes étkeztetéssel. Ki lehet mondani, hogy erre nincs pénzünk, de azt állítani, hogy enélkül esélyegyenlőséget lehet biztosítani az kamu. "
Ket dolog:
1. Az oktatasra ugyanaz vonatkozik mint a hadseregre. Amelyik orszag ugy dont, hogy nem kolt ra kiemelten, az mindig a penisz rossz oldalan lesz. Vagyis lenne ra penz, ha a szandek meglenne.
2. Eselyegyenloseg nincs, nem lesz es soha nem is volt. Ezen semmi nem segit teljesen (genetika). Ami reszben segit, az a kompetencianak megfelelo tanitasi struktura. Ez sem eredmenyez zseniket (gyakorlatilg nem lehet zseniket oktatassal "kinevelni", viszont a gyerek intelligenciajanak megfeleloen lehet modszereket valasztani es kihozni a diakokbol a legjobbat. A jelenlegi tendenciak sajnos nem errefele mutatnak a nagy "polkorrektseg" jegyeben.
"Én egyébként már ezt a nyári szünetet sem értem"
A tanarok latszolagos ket-ket es fel honapos szunete nem annyi, amennyinek latszik.
"Szintén saját szerény vélemény, de ha valaki nem retardált akkor 4+ átlagot simán kellene hoznia középiskoláig, egyszerűen a tananyag egyszerűsége és érdekessége okán."
Ez valoban sajat velemeny lehet. Hozzateszem, hogy a jelenlegi tananyagokat nem ismerem; lehet, hogy mar ennyire lebutitottak es igazad van.
En tovabbra is abban hiszek, hogy szegregalni kell kompetencia alapon; mas fizika menjen annak, akibol villanyszerelo szakmunkas lesz es mas annak, akibol mondjuk fizikus.
"Szerintem a sok ezer egészséges fiatal fontosabb mint egy aranyérem. Az olimpiai sportok messze állnak az egészséges testmozgástól."
Ebben nagyon egyetertunk; eleve a versenysport/elsport borzalmasan rossz uzenetet kozvetit a tarsadalomnak. Tomegsport legyen helyette.
"Csak egyszerűen nem akarok kicseszni a fiatalokkal, mert ők fogják megkeresni a nyugdíjam.
"Almodj csak
))
"a magyar nyelv legyen maga a tanítás tárgya éspedig olyan formában, hogy a kisiskolás egy-két éves írni-olvasni tanítás után folyamatosan irodalmi, politikai és gazdasági szövegek elemzését gyakorolják a magyar nyelv órán és emellett ilyen szövegek kreálását, tehát a magyar nyelvű szövegértés és a kifejezés maga tantárgy egészen az érettségiig vagy szakmunkás bizonyítványig."
Ez bizony jogos es hasznos elvaras lenne, de nemigen fog osszejonni.
"Az ugyanis teljesen lényegtelen, hogy egy tizennyolc éves magyar fiatal valaha hallott e egyáltalán Zrínyiről, mint költőről, Adyról, vagy Móriczról, esetleg ismeri e a helyesírási szabályokat vagy sem. Ha érdekli őt, akkor majd az egyetemen tanulhat róluk, ha fizetős társadalomtudományi szakot választ, ugyanis az ilyen hobbik finanszírozása nem az adófizetők dolga. Az számít csak, hogy a szavazati jogot kapó magyar állampolgár képes legyen a magyar nyelvet majd minden élethelyzetben megérteni és alkalmazni. "
Vigyazz, mert jonnek es letolnak a "kultura-feltok", hogy megszunik a magyarsag-tudat meg a magyar ertekek es kulonben is milyen ...fujj...ronda, globalista allaspont ez.... nem eleg, hogy mar a melegeknek is vannak jogaik
))))
A sulyozott szavazojog egyebkent nem biztos, hogy hulyeseg lenne.
Ez bizony jogos es hasznos elvaras lenne, de nemigen fog osszejonni.
"Az ugyanis teljesen lényegtelen, hogy egy tizennyolc éves magyar fiatal valaha hallott e egyáltalán Zrínyiről, mint költőről, Adyról, vagy Móriczról, esetleg ismeri e a helyesírási szabályokat vagy sem. Ha érdekli őt, akkor majd az egyetemen tanulhat róluk, ha fizetős társadalomtudományi szakot választ, ugyanis az ilyen hobbik finanszírozása nem az adófizetők dolga. Az számít csak, hogy a szavazati jogot kapó magyar állampolgár képes legyen a magyar nyelvet majd minden élethelyzetben megérteni és alkalmazni. "
Vigyazz, mert jonnek es letolnak a "kultura-feltok", hogy megszunik a magyarsag-tudat meg a magyar ertekek es kulonben is milyen ...fujj...ronda, globalista allaspont ez.... nem eleg, hogy mar a melegeknek is vannak jogaik
))))A sulyozott szavazojog egyebkent nem biztos, hogy hulyeseg lenne.
Ha ez így van, ahogy írod, akkor nekem csak az nem megy a fejembe, hogy a PISA teszten hogyan végezhetnek utcahosszal a magyarok előtt a távol-keleti diákok. De nem csak a teszten. Ha innen megy ki diák, vagy onnan jön nagy ritkán egy ide, akkor az látszik, hogy a legtöbb tárgy terén 1-2 teljes évfolyamnyi előnyük van. Ők gyorsabban érnek? Pedig aki tudja milyen a kínai, vagy japán írás, vagy a koreai nyelvtan, az tudja, hogy nekik eleve nehezebb dolguk van. A 6+3+3-as rendszerű japán iskolában a 6. év végére még csak a 2000 írásjel bő felét kötelező tudni és 9. év végére tudják az írásjelek túlnyomó többségét. Akkorra tudnak újságot olvasni. Mégis már általánosban is megbirkóznak az írott szövegű tananyaggal.
Igaz, hogy a PISA teszt csak a szövegértés, az alkalmazott matektudást és az alkalmazott természettudományi ismereteket méri. Akkor vegyük mondjuk a skandináv országokat, ahol híresen eredményes a nyelvoktatás. Legyen mondjuk Finnország az alap, amely mellesleg a PISA teszten is jól teljesít. A finn dákok is gyorsabban érnek?
Vagy hogy van az, hogy a magyar diákok pár évtizede még messze jobb eredményeket értek el? Akkor gyorsabban értek? Nem lehet, hogy az volt a különbség, hogy akkoriban, az átkosban még szörnyű, rossz, gyerekelnyomó porosz iskolai modellünk volt, amiben a csúnya, liberális elveket kevéssé alkalmazó tanerő még követelt? Nem lehet, hogy a tanerő is kicsit elkötelezettebb volt (nem hígultak még fel a tanítóképzők és bölcsész karok, mert nem dobták utána mindenkinek a diplomát, aki nem tudott elugrani előle)?
Még régebb0re visszamenve: a 6 elemi sem csak arról szólt Magyarországon, hogy éppen hogy csak megtanul írni, olvasni agyerek. Még a falusi iskolákban sem. Akkor érettebbek, voltak a gyerekek, vagy inkább addig nyüstölték őket a tanárok csúnyábbnál csúnyább módszerekkel, amíg az alapokat tisztességesen megtanulták?
Szerintem egyszerűen a befektetett munka, a hozzáállás és a támasztott követelmények látszanak meg az eredményeken. Engem a szüleim megtanítottak olvasni mielőtt elkezdtem volna az általános iskolát. Természetesen nem értettem az újságcikkeket 6 évesen, de amikor kellett, már nem volt gondom a tankönyvek olvasásával. Most meg azt írod, hogy a diákok 4 év általános iskolai tanulás után funkcionális analfabéták (ami sajnos sok esetben tényleg igaz) és még nem elég érettek. Szerintem nem az érettséggel van gond. Azzal a munkával, hozzáállással, amit ma lehet tapasztalni és a követelmények szinte teljes hiányával a 6 év is kevés lenne az alapozáshoz, pedig tisztességgel tanítással, tanulással és számonkéréssel a 4 évnek is bőven elégnek kellene lennie.
10+ éve az én 31 fős osztályomban volt 1 azaz 1 cigány.
Ma ugyanebben a faluban a 20 fős elsős osztályban van 2db nem cigány.
Van még kérdés?
Tavaly volt osztálytalálkozó, a tanárok szó szerint visszasírtak minket.
Ma már csak a tanárok basztatása megy, mert otthol jól kioktatják a gyereket, hogy neki mit szabad a tanárnak meg mit nem.
3.-4. osztályban már egész nap azon megy a hőbörgés, hogy ki mit írt a másikról facebook-on.
Másnap meg mintha mi se történt volna haverkodás...
A szülők a tanárokkal üvöltöznek szülői értekezleten, hogy miért nem nevelik meg a gyerekeket, mert nekik a nagy semmittevésben nincs erre idejük.
Sokszor beszélnek (önös politikai érdekből is és durván manipulatívan és tele csúsztatásokkal) a szegregációról. Egy pontot viszont rendre kihagynak a témában nyilatkozók: A mai Magyarországon előfordulhat az, hogy egy magyar kisgyerek nem magyar kulturális környezetben kell hogy tanuljon. Az ő jogai hol vannak ilyenkor? Hogy történhet ez meg?
Kedves Blogen!
Azzal egyetértek, hogy a lexikális tudás másodlagos a szövegértés és szövegalkotással szemben. De a helyesírást tudni kell! Néhányatok eszmefuttatását alig értem, mert annyira rossz a központozása. Aki nem helyesen ír, az nem ért helyesen. Tudod a klasszikus példát: "A kiráynét megölni nem kell félnetek..." Nem mindegy hová teszed a vesszőt, teljesen más jelentést kapsz. Tehát a szövegértés, szövegalkotás és helyesírás elválaszthatatlan egymástól.
Azzal egyetértek, hogy a lexikális tudás másodlagos a szövegértés és szövegalkotással szemben. De a helyesírást tudni kell! Néhányatok eszmefuttatását alig értem, mert annyira rossz a központozása. Aki nem helyesen ír, az nem ért helyesen. Tudod a klasszikus példát: "A kiráynét megölni nem kell félnetek..." Nem mindegy hová teszed a vesszőt, teljesen más jelentést kapsz. Tehát a szövegértés, szövegalkotás és helyesírás elválaszthatatlan egymástól.
A helyesírás egy haszontalan elmebaj. A szövegértés képessége ráadásul ellentétes is a helyesírással, mert a magyar nyelvű szövegek lehetséges gyakorlatban előforduló variációinak a száma olyan hatalmas, hogy ahhoz képest az ún. helyesen írt szöveg csak egy milliomodnyi verzió. Időt fecsérelni egy jelentéktelen nyelvállapot megismerésére ahelyett, hogy a gyakorlatban előforduló nyelvi formák megértését és alkalmazását tanítanánk a rendelkezésre álló hasznos idő pocsékolása lenne.
Zrínyi Miklósról, mint hadvezérről pedig a társadalomtudomány órán hallana néhány mondatot a téli hadjáratával kapcsolatban. Természetesen a Szigeti Veszedelemre ekkor se vesztegetnék időt, mert annak nem volt jelentősége a magyarság megmaradása szempontjából, szemben az eszéki török Dráva-híd felégetésével.