Mi a másik megoldás? Ha a rendszeren belül keressük, szerintem te is tudod, hogy az mivel jár, hiszen eltelt a mi életünkben is két rendszer, 30-40-50 év, némelyeknek több is. Csináljuk tovább ugyanazt a forgatókönyvet és azt várjuk, hogy máshogy fog alakulni, amikor ebben a rendszerben látjuk, hogy rosszfelé megyünk? Tegyük fel, nekiállok, pártot alapítok, emberszabású dolgokról beszélek, meg egy erről a tébolyult vágányról eltérítendő társadalomról. Át fog jutni a hangom a hazai és nemzetközi rabszolgatartók hangzavarán, amik hazudni fognak, megvesztegetni fognak, vegzálni fognak, fenyegetni fognak, titkosszolgálatoskodni fognak? Mennyi az esélye ennek egy olyan társadalomban, amit az elmúlt években rúgott tökön a hatalom az emelkedő elvrendszerű párt és azon keresztüli évtizedes munka és bizalom semmivé tételével? Vagy csak csináljam meg ha olyan fasza figurának érzem mag, aztán álljak be a sorba rabszolgát tartani, mert ha nekem jó, kit érdekel bármi? Az félelmetes, ha égne az ország, igazad van, neked is, Zsoltnak is, de ezen az úton amin halad a világ, benne a rendszer, előbb-utóbb eléri azt a pontot, amikor pénzügyi problémák miatt amit szintén ugyanők teremtenek, felégetik megint a kontinenst, járulékos veszteségként elkönyvelve gyerekeket, mamákat, szép lányokat, mint nyomorékokat hagyva maguk után. Ezzel indítják majd a gazdaságot újra hiszen újjá kell építeni, kevesebb az ember, etc,etc... Ez jobb?
