Tényleg csak azt értem, mit nem lehet azon megérteni, hogy a nagy sebesség sokáig fenntartva, egy kergetőzős csiki csuki játékban miért hatékony, illetve hogy miért fontos az, hogy bár tud 5000km ről CM-et indítani, azt minnél közelebbről tudja megtenni egy strat bombázó úgy, hogy lehetőleg NE tudják levadászni közben a védő vadászok. Arra számolj ki valamit nyugodtan balázs, a BMF-fizikával, hogy milyen közel tud jönni az ellenséges célpontokhoz, és indítani egy CM szalvót a Tu-160, annak esélyével hogy NEM fogják meg utána a vadászok, meg milyen távolságról csinálja meg ugyan ezt egy Medve. Na azért akarják ezt újból sorozatban gyártani, és nem a Tu-95-öst, szerintem. A másik dolog, ez a csupaszárny stealth bombázó, aminél a túlélést a lopakodó képességre teszik, nagyon szép, meg jó, csak a mozgékonyság ezért fel van áldozva, a karbantartás, üzemeltetés, bekerülési ár a csillagos ég, s ha "véletlenül" az elkövetkező 10-20 évben megjön majd az a hosszú hullámhosszú radarrendszer, ami megbízhatóan detektálja a mostani stealth gépeket, akkor lehet hogy idő előtt nyugdíjazni kell majd a Spiritet, Pak-Da-t, és hasonló gépeket. Mert onnantól valóban csak egy nagyon drága, és nem túl agilis bombázó lesz már, minden ilyen csupaszárny, ami egy új radarrendszeren látszik. Ha Pak-Da-ról beszél valaki, ott 20 évre előre kell nézni sztem, minimum. Ellenben, a sebesség+hatótávolság, még sokáig jó lehet.
Tu-160 Blackjack (Tupoljev, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Az és tényleg mit nem lehet azon megérteni. hogy nem oszt és nem szoroz?
Tényleg nem esik le, hogy azért gyártják a Tu-160-at, mint CM platfromot, mert az van...? Csupaszárny stealth gép meg nincs...? Azt is nehéz megérteni, hogy ez részben politikai döntés?
Mennyit terveznek gyártani? Évi 1 gép. Tehát a legyártott mennyiség sem komoly és egyelőre csak terv. Oszt vagy lesz belőle valami, vagy nem. Lásd PAK-FA...
Tényleg nem esik le, hogy azért gyártják a Tu-160-at, mint CM platfromot, mert az van...? Csupaszárny stealth gép meg nincs...? Azt is nehéz megérteni, hogy ez részben politikai döntés?
Mennyit terveznek gyártani? Évi 1 gép. Tehát a legyártott mennyiség sem komoly és egyelőre csak terv. Oszt vagy lesz belőle valami, vagy nem. Lásd PAK-FA...
zsolti
Nem állítom, hogy igazam van, de szerintem a PAKDA hasznosabb gép lenne. Ugyanis a Tu-160 látszik a radaron a PAKDA meg majd valamikor látszódhat és ez nagy különbség.
Ráadásul a Tu-160 gyors, de nem gyorsabb egy rakétánál. Ha bele fut véletlenül egy hajóba amin komoly SM sorozatú rakéta van akkor reszeltek neki.
A PAKDA-nál én csak azt nem értem, hogy az oroszok miért nem tudják megcsinálni....
Ez most furán hangozhat, de ha nem akarják újra föltalálni a spanyol viaszt akkor minden szükséges technológia a rendelkezésükre áll.
1. A csupaszárny forma adott. Semmilyen forradalmi dolgot nem kell ezzel kapcsolatban kitalálni.
2. Nagyméretű vázszerkezeteket tudnak gyártani az oroszok.
3. A lopakodó burkolat a PAKFA kapcsán adott.
4. A Hajtómű a Tu-160M kapcsán már adott. Itt csak nem kell bele utánégető és ennyi.
5. Az OLSZ rendszer miatt van modern IR érzékelőjük.
6. L és X sávos radarok a PAKFA miatt rendelkezésre állnak.
7. Modern ECM-et az új Tu-160M is kapna....
Egyszerűen nem értem, hogy mit nem tudnak ezen összehozni....
Nem állítom, hogy igazam van, de szerintem a PAKDA hasznosabb gép lenne. Ugyanis a Tu-160 látszik a radaron a PAKDA meg majd valamikor látszódhat és ez nagy különbség.
Ráadásul a Tu-160 gyors, de nem gyorsabb egy rakétánál. Ha bele fut véletlenül egy hajóba amin komoly SM sorozatú rakéta van akkor reszeltek neki.
A PAKDA-nál én csak azt nem értem, hogy az oroszok miért nem tudják megcsinálni....
Ez most furán hangozhat, de ha nem akarják újra föltalálni a spanyol viaszt akkor minden szükséges technológia a rendelkezésükre áll.
1. A csupaszárny forma adott. Semmilyen forradalmi dolgot nem kell ezzel kapcsolatban kitalálni.
2. Nagyméretű vázszerkezeteket tudnak gyártani az oroszok.
3. A lopakodó burkolat a PAKFA kapcsán adott.
4. A Hajtómű a Tu-160M kapcsán már adott. Itt csak nem kell bele utánégető és ennyi.
5. Az OLSZ rendszer miatt van modern IR érzékelőjük.
6. L és X sávos radarok a PAKFA miatt rendelkezésre állnak.
7. Modern ECM-et az új Tu-160M is kapna....
Egyszerűen nem értem, hogy mit nem tudnak ezen összehozni....
Persze, vagy lesz belőle valami, vagy nem. Nos azért szerintem onnantól kezdve, hogy az US egyértelműen minden olyan erőfeszítést megtesz, hogy amit csak lehet, szárazföldön, vagy tengeren telepített ABM rendszert beletoljon az oroszok arcába, lehetőleg minnél többet még felfelé szálló ágban megsemmisítve az esetleg orosz nuki válaszcsapásból, szerintem meg igen is számíthat az a néhány Tu-160, telerakosgatva atomtöltetes fegyverekkel. Az óceánokon szintén olyan nyomasztó az US fölény, hogy a jövőben bizony pontosan látok rá esélyt, hogy az egyik leginkább (ha már angolozgatsz folyamatosan) "pain in the ass" fegyver ez lesz amcsik szemében. Mert ez oda tud menni, és onnan indítani, ahol jó eséllyel nem lesz indítási fázisba belelőni képes gép, de ahogy Laiki megint faszán levezette, sanszosan radargép, vagy vadászcsorda SEM. Mindezek mellett igen jó túlélő képességgel is rendelkezik. S azért, ami most van kb. üzemképes 12-14 gép, ha meg van pakolva mind 12 robottal, az nálam alsó hangon 144 töltet, már most, amit szerintem senki sem szeretne bekapni. Zavaró ez a Pentagonnak, én biztos vagyok benne...
Jah, ez az ez van, hát ez is olyan, hogy ott van a B-52 vel kb. egyívású agg Tu-95 medve, sokkal olcsóbban, sokkal több "értelemmel szerinted", mert ugyan azt tudja, olcsóbban, ahogy olvashattuk tőled. Az US a B-52 ket a világ végéig akarja használni. Az Oroszok is beindíthatnák annak a gyártását, rendszeresítését, DE nem azt, hanem a drágább, drágábban üzemeltethető Tu-160ét akarják. Te azt állítod, innen, MO-ról, angolszász hírekből informálódva, hogy nincs értelme, és politikai döntés. Szerintem meg ŐK jobban tudják, és lehet hogy van valami pragmatikus oka is 
.
.Legyen így, 72 db olyan töltet, amit egy igen agilis hordozó platform szállít. Még az is lehet, hogy van 72 olyan célpont az USA-ban, amit nem szeretnének elveszíteni, igen nagy százalékkal, atomtöltettől. Jelenleg persze én is hiszek abban, hogy a szárazföldi indítású Topolok, és egyébb silós cuccok is kifognának az amerikai ABM védelmen, de azért Orosz szemmel nézve, lehet jobb a békesség, és 2 mach képes böhöm hattyún is tartani ezt azt. Mert az én szememben, ez többet ér, mint azok a tengeralattjáróról indítható Bulavák, amelyek bár kiváló fegyverek, de az óceánokon hatalmas US-NATO fölény van, ez mindig is így volt, és nem nagyon fog változni. Mondom, TUDOM a viccet félretéve, hogy nem önmagában nyerő lap a Tu-160, de szerintem igen is egy fontos része a nagy rendszernek, ami a RUS stratégiai légi és kozmikus erőket érinti. Balázs szerint értelmetlen, nem oszt nem szoroz, ebben MEGINT nem értünk egyet. Így van ez jól...
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
A jenkik tudnak sokkal több anyagi forrásból 60% körüli hadrafoghatóságot a B-1-nek úgy, hogy a flotta fele kb. kannibál alapanyag. A realitás kb. 10-11 bevethető Tu-160.
Ellenben a H-555 olyan tetű lessú, hogy ezzel elnyomott full salvo elvileg még zavarba sem hoz egy mezei CSG-t sem, nemhogy egy duplásat. 7-8 AGIS platfrom, mindenen szinte már ott a RAM és a H-555 kiszúrása vízfelszín felett egy E-2-nek vagy E-3-nak - mert ma már E-3-mal is dolgozik a CSG - minden, csak nem mission impossible. A BARCAP is dolgozhat. Nem nagyképűség, a '80-as években egy ilyen támadás még gáz lett volna a US Navy-nak. Ma nem. Mert azóta kifostak magukból 50+ Arleigh Burke-t és VLS van. Meg AIM-120 hegyek és négy század multirole TFS / CVN. Ez elég brutális tűzerő még ennyi Kh-val szemben is, amit fizikailag egy időben indítani nem lehet. Nem gyorsak, nem alacsony észlelhetőségűek.
M
molnibalage
Guest
Legyen így, 72 db olyan töltet, amit egy igen agilis hordozó platform szállít. Még az is lehet, hogy van 72 olyan célpont az USA-ban, amit nem szeretnének elveszíteni, igen nagy százalékkal, atomtöltettől.
</blockquote>
Bármiféle atomháborút vízináló vitába nem megyek bele, mert értelmetlen. A kimenetel vagy megjósolhatatlan, vagy az egész Föld népessége számára katasztrofális. Nincs is értelme elemezni a helyzetet.
Hát annyi azért talán csak van értelme elemezni, hogy az a szép/rémisztő? a Tu-160 kategóriás gépekben, hogy bizony ha kell, el tudja kerülni a kifosott hordozó csoportokat, AEGIS cirkálókat. Utántöltéssel le tud kötni komplett légvédelmi Wingket, mert van sebessége, hatótávolsága, őrjáratozási ideje. S egy atomháborúban ha az egyik fél már gyönyörűen különféle Román, Lengyel, Grúz etc etc bázisokra beette esetleg magát, és abban a hitben él, hogy körbe tudta venni a másikat szárazföldi ABM és az óceánokon AEGIS rendszerekkel, akkor még azok a rohadt hattyúk, azok bajosak lehetnek. Nos lehet, hogy ezért kezdték el pedzegetni, hogy gyártanának még belőle. Egyébként komolyan sikerült kijavítanod az US-ből levont adataiddal az általam vett/becsült 12 db os hadrafogható Tu-160 ast, 10-11-re. Legyen neked igazad, és legyen 12 helyett 11 , ma ÚR vagyok...
. Legyen neked igazad, és legyen 12 helyett 11 , ma ÚR vagyok...
Nem vicc. Kicsit megkapargatod a korabeli világgazdasági folyamatokat meg fogod érteni te is. A fegyverkezési verseny elvesztése nem a bukás oka, hanem az eredménye.
Ha a világgazdasági környezet a hetvenes évek végi állapotban marad, akkor nem rogyott volna a nyakukba a katonai kiadások terhe. Szépen 10 év alatt az USA kihúzta a gazdasági szőnyeget a SZU lába alól és az már nem tudta megtartani azt a szinvonalat amit 10 évvel korábban. Nemhogy fejlesztésekben, de még fenntartásban, üzemeltetésben sem. Hogy világos legyen: nem a fegyverekre költöttek túl sokat, hanem a tervezett bevételek maradtak el. Az mondani, hogy a fegyverkezésbe bukott bele a SZU úgy igaz, ha fordítva ülünk a lovon. De az meg ár milyen...
Ok, legyen hadrafogható 10-12 nem bánom. Az 120-140 CM-et jelent. Mire mész rá ennyi CM-el? Nyilván nem az USA-ra, ugye. A viszonyokban nem csak USA-Oo reláció létezik. Divatos, példa: ha egy TO vagy egy SZA nagyságrendű országot tanítasz kesztyűbe dudálni, akkor nem ICBM/SLBM fegyvereket fogsz bevetni, hanem inkább azt a pár CM-et, ugyebár. Annál is inkább, mert ha csak egy orosz ICBM siló ajtaja is kinyílik rögtön 10000 riasztócsengő ad koncertet a pentagonban.
Mit kell benne látni?
https://www.fas.org/sgp/crs/nuke/R43143.pdf
Ezt ajánlom figyelmedbe a témában. Úgy látom új lesz neked.
Ezen együttműködési egyezmény hatására vágtak szét USA finanszírozással 10 db 160-ast az ukrik. Az oroszok nem voltak hajlandóak a sajátjaikat szétvágni.
Szintén a fenti hivatkozásra tudok mutatni, mint forrásra.
A volt szovjet utódállamok az USA pénzek fejében készségesen ledarálták a strat és a nuki technikát, az oroszok meg ott próbálták lassítani a programot ahol tudták. ezért is van még egyben a 941-esek fele, meg a 160-asok it többek között.
A forrás legtöbbször nem nevesíti az egyes konkrét haditechnikai eszközöket, hanem a paramétereik meghatározásával szűkit azokra.
Az oroszok valóban maguk döntöttek a 941-esek szétvágásáról az "egy pofon kell, vagy kettő" választási lehetőségek mentén.
Majdnem jól emlékszel. Az ukrik kénytelenek voltak átadni 8 db 160-ast az oroszoknak a maguk 19 dbos készletéből, a gázadósság fejében. (az oroszok nem gázzal fizettek, hanem az ukrik fizettek 160-asokkal a gázért. nem mindegy.) A maradék 11-ből 10-et szétvágtak, noha az oroszok további példányokat akartak megszerezni, morcoskodtak is emiatt kicsit. 1 maradt az ukriknak, Poltavában megnézheted, ha arra jársz.
A képességekről való lemondás meg úgy ment, hogy:
"Figyuzz, szegénygyerek, kapsz egy csomó pénzt ha ezeket a veszélyes holmikat kidobod. - Hááát, úgyse fogom mire használni, nem bánom."
Nem ez az első ostoba döntés, amit az oroszok hoznak. A jenkik sem állnak ettől távol. Lásd MX ICBM, Midgetman, B-1B, csatahajók feltámasztása, stb.</blockquote>
Bakker elrontottam az előző válsz formázását, elnézést, talán így már érthetőbb lesz:
Ezt ajánlom figyelmedbe a témában. Úgy látom új lesz neked.
Ezen együttműködési egyezmény hatására vágtak szét USA finanszírozással 10 db 160-ast az ukrik. Az oroszok nem voltak hajlandóak a sajátjaikat szétvágni.
A volt szovjet utódállamok az USA pénzek fejében készségesen ledarálták a strat és a nuki technikát, az oroszok meg ott próbálták lassítani a programot ahol tudták. ezért is van még egyben a 941-esek fele, meg a 160-asok it többek között.
A forrás legtöbbször nem nevesíti az egyes konkrét haditechnikai eszközöket, hanem a paramétereik meghatározásával szűkit azokra.
Az oroszok valóban maguk döntöttek a 941-esek szétvágásáról az "egy pofon kell, vagy kettő" választási lehetőségek mentén.
A képességekről való lemondás meg úgy ment, hogy:
"Figyuzz, szegénygyerek, kapsz egy csomó pénzt ha ezeket a veszélyes holmikat kidobod. - Hááát, úgyse fogom mire használni, nem bánom."
Nem vicc. Kicsit megkapargatod a korabeli világgazdasági folyamatokat meg fogod érteni te is. A fegyverkezési verseny elvesztése nem a bukás oka, hanem az eredménye.
Ha a világgazdasági környezet a hetvenes évek végi állapotban marad, akkor nem rogyott volna a nyakukba a katonai kiadások terhe. Szépen 10 év alatt az USA kihúzta a gazdasági szőnyeget a SZU lába alól és az már nem tudta megtartani azt a szinvonalat amit 10 évvel korábban. Nemhogy fejlesztésekben, de még fenntartásban, üzemeltetésben sem. Hogy világos legyen: nem a fegyverekre költöttek túl sokat, hanem a tervezett bevételek maradtak el. Az mondani, hogy a fegyverkezésbe bukott bele a SZU úgy igaz, ha fordítva ülünk a lovon. De az meg ár milyen...
Ok, legyen hadrafogható 10-12 nem bánom. Az 120-140 CM-et jelent. Mire mész rá ennyi CM-el? Nyilván nem az USA-ra, ugye. A viszonyokban nem csak USA-Oo reláció létezik. Divatos, példa: ha egy TO vagy egy SZA nagyságrendű országot tanítasz kesztyűbe dudálni, akkor nem ICBM/SLBM fegyvereket fogsz bevetni, hanem inkább azt a pár CM-et, ugyebár. Annál is inkább, mert ha csak egy orosz ICBM siló ajtaja is kinyílik rögtön 10000 riasztócsengő ad koncertet a pentagonban.
https://www.fas.org/sgp/crs/nuke/R43143.pdf
Ezt ajánlom figyelmedbe a témában. Úgy látom új lesz neked.
Ezen együttműködési egyezmény hatására vágtak szét USA finanszírozással 10 db 160-ast az ukrik. Az oroszok nem voltak hajlandóak a sajátjaikat szétvágni.
Szintén a fenti hivatkozásra tudok mutatni, mint forrásra.
A volt szovjet utódállamok az USA pénzek fejében készségesen ledarálták a strat és a nuki technikát, az oroszok meg ott próbálták lassítani a programot ahol tudták. ezért is van még egyben a 941-esek fele, meg a 160-asok it többek között.
A forrás legtöbbször nem nevesíti az egyes konkrét haditechnikai eszközöket, hanem a paramétereik meghatározásával szűkit azokra.
Az oroszok valóban maguk döntöttek a 941-esek szétvágásáról az "egy pofon kell, vagy kettő" választási lehetőségek mentén.
Majdnem jól emlékszel. Az ukrik kénytelenek voltak átadni 8 db 160-ast az oroszoknak a maguk 19 dbos készletéből, a gázadósság fejében. (az oroszok nem gázzal fizettek, hanem az ukrik fizettek 160-asokkal a gázért. nem mindegy.) A maradék 11-ből 10-et szétvágtak, noha az oroszok további példányokat akartak megszerezni, morcoskodtak is emiatt kicsit. 1 maradt az ukriknak, Poltavában megnézheted, ha arra jársz.
A képességekről való lemondás meg úgy ment, hogy:
"Figyuzz, szegénygyerek, kapsz egy csomó pénzt ha ezeket a veszélyes holmikat kidobod. - Hááát, úgyse fogom mire használni, nem bánom."
Bizony, én is így tudtam, hogy az Oroszok még be is sértődtek az Ukránokra, hogy azok inkább amerikai dollárért szétvágták a gázadósság fejében muszájból viszaadott példányaik feletti náluk maradt gépeket, ahelyett, hogy eladták volna Moszkvának. Arra lusta lettem volna, hogy utána keressek, de így azért jó dolgom van, hogy megette más...
Van amiben egyetértünk.
Annyival egészíteném ki, hogy még a keleti partvidéket is robotrepülő végre kaphatja. Skandináviát radarhorizont alatt északról megkerülve, New-York + 3000 km indítási pontig (de hogy legyen némi rátartás, inkább csak + 2500) még utántöltés se kell neki se oda, se vissza. Miamihoz már tölteni kell. Ez H-55-re érvényes. H-101-el sokkal kényelmesebb a dolog.
A másik kiegészítés, hogy északon olyan nagy flotta felvonulástól sem kell tartani.
Laiki: Egyszerűbb, ha lehülyézel bennünket ( engem), nem kell itt mèg megalàzni is...
Nem az volt a kèrdés, hogy ha a gèp 12000m-en 1500 km- en àt tartja az 1,5 Machot, akkor az hâny perc?
Aki csak azt számolta ki, hogy mennyi 1500 km osztva 1600 km/h-val, és helyes eredményre jutott, azzal nem is vitatkoztam. Azzal vitatkozok, aki be akarja bizonyítani, hogy azon az 1500 km-en ki is fogy a nafta a Tu-160-ból.
A belső elhelyezése miatt a légellenállást nem növeli. Csak a tömeget befolyásolja. + 6 db H-55, meg a forgótár a normál felszállótömegnek még 4 %-a sincs, a félig kifogyasztott tömegnek (feltételezett indítási pillanat) pedig a bő 5 %-a. Tény, hogy csökkent egy keveset a hatótávon, de azért az "igencsak csökkenti" jelző erős túlzás.
Az oroszok másként állnak hozzá a kérdéshez, mint az amcsik. Az USA lopakodó gépeket épít, hogy be tudjon repülni Oroszország területe fölé, míg az oroszok nagy hatótávolságú robotrepülőket gyártanak hogy messze az USA partjaitól/határától indítva is elérjék a célpontokat. Ez utóbbi miatt a csupaszárny lopakodó az oroszok számára messze nem olyan fontos. A Tu-160 és a Tu-95 is radarhorizont alatt marad. Földi radarok nem észlelik őket. Elméletileg nincs szükségük lopakodásra. Ha egy hajó viszonylag sűrűn működteti a radarját, azt egyszerűen elkerülik. Ha egy radargép teszi ugyanezt, azt szintén elkerülik. Bár erre már inkább a Tu-160 alkalmas, mert a Tu-95 nem gyorsabb, mint a radargép. Akkor van csak gond, ha belefutnak egy addig csendben lévő, de a gép közel érkezésekor hirtelen valami 6. érzéktől vezéreltetve radarját bekapcsoló hajóba, vagy egy addig csendes radargépbe és vadászokba. De ennek odakint a tenger felett korlátozott az esélye. Ritka az olyan AEGIS romboló/cirkáló és AWACS, ami tartósan a radar működtetése nélkül sétahajózik, vagy sétarepülget a parttól távol. A Tu-160 ilyenkor tud menekülni. A Tu-95 már kevésbé.
Az oroszoknak jó a Tu-160 is. Nem kell nekik egy méregdrágán kifejlesztett lopakodó bombázó. A Tu-160 drágább, mint a Tu-95, de számottevően nagyobb is az esélye, hogy el tudja végezni a feladatát és haza tud térni. A lopakodó bombázó viszont nem jelentene annyi többletet, mint amennyivel többe kerül.
Azt érdemes látni, hogy az oroszok más szerepet szánnak a stratégia bombázóiknak, mint az USA. Ezen kívül más körülmények közt és más módon is használják azokat.
Az amcsik bazi nagy békevágyukban állandóan első csapásmérő bombázót akartak építeni. Az volt a cél, hogy berepüljenek a szovjet/orosz légtérbe. Áttörjék a légvédelmet és még azelőtt kilőjék az orosz silókat, hogy azok indítani tudnának. Vagy még azelőtt kilőjék a parancsnoki pontokat, köztük Moszkvát, mielőtt kiadnák az indítási parancsot. Iletve még azelőtt letarolják a stratégiai légerő reptereit, hogy a bombázókat levegőbe emelnék.
A problémájuk viszont az volt, hogy a Szovjetunió óriási. Nem voltak olyan fegyvereik, amikkel a Szovjetunió határain kívülről érhették volna el a célpontjukat. Kénytelenek voltak berepülni. Ennek a problémának a megoldására több módszerrel próbálkoztak.
A 60-as években, amikor még az orosz interkontinentális rakéták (R-7, R-9, R16, UR-100) indítása lassú és körülményes volt (ki kellett emelni a silóból, feltölteni a folyékony üzemanyaggal) és a légvédelmi rakétáik csúcsa is a Volhov volt, amivel SR-71-est nem sikerült lelőni, az amcsik megépítették az XB-70 ValKyrie bombázójukat. Ez nagy magasságban és sebességgel törte volna át a légvédelmet. De a légvédelmi rakéták fejlesztése (S-200) és a Mig-25 miatt ez kútba esett.
Utána az alacsony magasságú áttörés lett az egyik a cél. A B-1A képes lett volna alacsonyan átcsúszni a földi radarok és légvédelem résein, majd a radarral kevésé lefedett részeken nagyobb magasságban gazdaságosan utazni, végül, ha felfedezik, akkor a Mig-25-ön kívül a többi vadászt lerázni. Az akkorra szintén frissen kifejlesztett AGM-86 ALCM-el a távolabb lévő célokat tudta volna támadni egy indítási pontról. A szintén frissen fejlesztet SRAM pedig 200 km-en belüli célokat tudott volna elérni azok reakcióidején belül. Ezt a programot is törölték, mert az orosz légvédelem a 70-es évek második felére sokkal sűrűbbé vált. Mig-25-ből is egyre több helyre jutott. Fejlesztés alatt állt a Mig-31 a maga nagyobb hatósugarával. Fejlesztés alatt állt az S-200-al szemben már mobil S-300. De mivel a B-1A-ba már beleöltek egy csomó pénzt, energiát és lobbi működött, hát találtak neki egy olyan feladatot, amit amúgy a B-52 olcsóbban is el tudott látni. Áttervezték és lett belőle B-1B. Ezt Molni helyesen látja. A B-1B egy drága, kényszeredett megoldás.
De az atomháború megindítását és megnyerését azonban nem adták fel az USA-ban, mert megjelent a lopakodó technológia. Nosza megtervezték a B-2-t, amiből eredetileg 132 db-ot építettek volna. Annyit, amennyivel valóban csendben le lehetett volna rohanni a szovjeteket. Csak közben a Szovjetunió összeomlott. Egyre kevésbé volt értelme megvívni az atomháborút. E nélkül is egypólusúvá vált a világ. Így csak 20 db-ot építettek meg. Ennyit sikerült kilobbizni. Szintén nem a gazdaságosság csúcsa és még mindig elég kényszeredet a szerepköre.
Ezzel szemben a szovjetek/oroszok nem első csapásmérésre, hanem kiegészítő elrettentő fegyvernek építették a stratégiai bombázóikat.
Az amerikai atomarzenál a 80-as évekre már tetemes hányadban első csapással nehezen fogható tengeralattjárókra került át. A 80-as évek elejére az USA szárazföldi indítású rakétáinak reakcióideje is jóval rövidebb volt, sem hogy meg lehetett volna lepni az arzenált. A szovjetek pedig lopakodó bombázót akkor nem tudtak építeni. Ezért a '81-re kifejlesztett Tu-160-nak nem is volt célja az első csapásmérés. Kvázi védekező fegyver volt, abban az értelemben, hogy ha sikerülne a jenkiknek meglepnie a szovjet atomarzenált, akkor is maradjon valami, amivel elég nagyot lehet ahhoz visszaütni, hogy elrettentsen az első csapástól. Ehhez nem is kellet eszméletlenül nagy számban építeni a gépeket. Elég volt annyi, amennyinek a járőröztetésével már kellően fájdalmas a szovjet válasz bármilyen meggondolatlan amerikai lépésre.
A szovjeteknek megvolt az a nagy előnye, hogy az USA kisebb kiterjedésű. Több oldalról megközelítve, kellően nagy hatótávolságú robotrepülőkkel elérhetőek a fontosabb célpontok berepülés nélkül is. Nem volt szükség a légvédelem áttörésére. Sem nagy sebességgel, sem nagy magassággal, sem alacsony magasságban, sem lopakodással.
Szemben az amerikai bombázókkal, amelyeket azért kellett törölni, áttervezni, a darabszámokat csökkenteni, mert vagy időközben alkalmatlanná váltak az egyre erősödő szovjet légvédelem és légierő áttörésére, illetve az egyre csökkenő reakcióidejű atomarzenál meglepésére. Vagy egyszerűen csak maga az atomháború vált értelmetlenné az egypólusúvá vált világrend miatt. Szóval szemben az USA bombázóival, a Tu-160 ma is arra való, amire eredetileg kitalálták. Egy elrettentő fegyver, korlátozott, de eléggé fájdalmas válaszcsapás mérésére, ami megakadályozza, hogy ha egy amerikai elnöknek elgurul a gyógyszere, abból atomháború legyen.
Erre a feladatra pedig ma is alkalmas.
Hogy miért gyártjákújra?
Egyrészt mert a meglévő darabszám nagyon a minimum szinten van. És akkor ez egy enyhe megfogalmazás volt. Hadrafoghatósági arányt is figyelembe véve túl kevés az egyidejűleg járöröztethető gépek száma. Az igénybevételük, elhasználódásuk pedig túl gyors.
Másrészt a Tu-95 flotta záros határidőn belül öregkori végelgyengülésben múlik ki. Valamit gyártani kell a cseréhez és azért mégis csak nevetséges lenne a Tu-95-ösöket újra gyártásba venni.
Miért nem törik össze magukat, hogy új (lopakodó) bombázót fejlesszenek?
Azért mert a Tu-160 ma is alkalmas a feladatának ellátásra. Korszerűsítve és az új H-101/102-es robotrepülőkkel felturbózva meg pláne alkalmas. Robotrepülőt fejleszteni és éíteni nagyságrenddel olcsóbb és egyszerűbb, mint stratégiai bombázót.
Elő lehet ezt adni úgy is, hogy az oroszok csórók és csak erre van pénzük. Aki nagyon lenézi őket az még úgy is magyarázhatja hogy képtelenek korszerűbbet összehozni. Meg úgy is lehet nézni, hogy ez a legésszerűbb, ár/érték arányban a legjobb döntés.
Az amcsik bazi nagy békevágyukban állandóan első csapásmérő bombázót akartak építeni. Az volt a cél, hogy berepüljenek a szovjet/orosz légtérbe. Áttörjék a légvédelmet és még azelőtt kilőjék az orosz silókat, hogy azok indítani tudnának. Vagy még azelőtt kilőjék a parancsnoki pontokat, köztük Moszkvát, mielőtt kiadnák az indítási parancsot. Iletve még azelőtt letarolják a stratégiai légerő reptereit, hogy a bombázókat levegőbe emelnék.
A problémájuk viszont az volt, hogy a Szovjetunió óriási. Nem voltak olyan fegyvereik, amikkel a Szovjetunió határain kívülről érhették volna el a célpontjukat. Kénytelenek voltak berepülni. Ennek a problémának a megoldására több módszerrel próbálkoztak.
A 60-as években, amikor még az orosz interkontinentális rakéták (R-7, R-9, R16, UR-100) indítása lassú és körülményes volt (ki kellett emelni a silóból, feltölteni a folyékony üzemanyaggal) és a légvédelmi rakétáik csúcsa is a Volhov volt, amivel SR-71-est nem sikerült lelőni, az amcsik megépítették az XB-70 ValKyrie bombázójukat. Ez nagy magasságban és sebességgel törte volna át a légvédelmet. De a légvédelmi rakéták fejlesztése (S-200) és a Mig-25 miatt ez kútba esett.
Utána az alacsony magasságú áttörés lett az egyik a cél. A B-1A képes lett volna alacsonyan átcsúszni a földi radarok és légvédelem résein, majd a radarral kevésé lefedett részeken nagyobb magasságban gazdaságosan utazni, végül, ha felfedezik, akkor a Mig-25-ön kívül a többi vadászt lerázni. Az akkorra szintén frissen kifejlesztett AGM-86 ALCM-el a távolabb lévő célokat tudta volna támadni egy indítási pontról. A szintén frissen fejlesztet SRAM pedig 200 km-en belüli célokat tudott volna elérni azok reakcióidején belül. Ezt a programot is törölték, mert az orosz légvédelem a 70-es évek második felére sokkal sűrűbbé vált. Mig-25-ből is egyre több helyre jutott. Fejlesztés alatt állt a Mig-31 a maga nagyobb hatósugarával. Fejlesztés alatt állt az S-200-al szemben már mobil S-300. De mivel a B-1A-ba már beleöltek egy csomó pénzt, energiát és lobbi működött, hát találtak neki egy olyan feladatot, amit amúgy a B-52 olcsóbban is el tudott látni. Áttervezték és lett belőle B-1B. Ezt Molni helyesen látja. A B-1B egy drága, kényszeredett megoldás.
De az atomháború megindítását és megnyerését azonban nem adták fel az USA-ban, mert megjelent a lopakodó technológia. Nosza megtervezték a B-2-t, amiből eredetileg 132 db-ot építettek volna. Annyit, amennyivel valóban csendben le lehetett volna rohanni a szovjeteket. Csak közben a Szovjetunió összeomlott. Egyre kevésbé volt értelme megvívni az atomháborút. E nélkül is egypólusúvá vált a világ. Így csak 20 db-ot építettek meg. Ennyit sikerült kilobbizni. Szintén nem a gazdaságosság csúcsa és még mindig elég kényszeredet a szerepköre.
Ezzel szemben a szovjetek/oroszok nem első csapásmérésre, hanem kiegészítő elrettentő fegyvernek építették a stratégiai bombázóikat.
Az amerikai atomarzenál a 80-as évekre már tetemes hányadban első csapással nehezen fogható tengeralattjárókra került át. A 80-as évek elejére az USA szárazföldi indítású rakétáinak reakcióideje is jóval rövidebb volt, sem hogy meg lehetett volna lepni az arzenált. A szovjetek pedig lopakodó bombázót akkor nem tudtak építeni. Ezért a '81-re kifejlesztett Tu-160-nak nem is volt célja az első csapásmérés. Kvázi védekező fegyver volt, abban az értelemben, hogy ha sikerülne a jenkiknek meglepnie a szovjet atomarzenált, akkor is maradjon valami, amivel elég nagyot lehet ahhoz visszaütni, hogy elrettentsen az első csapástól. Ehhez nem is kellet eszméletlenül nagy számban építeni a gépeket. Elég volt annyi, amennyinek a járőröztetésével már kellően fájdalmas a szovjet válasz bármilyen meggondolatlan amerikai lépésre.
A szovjeteknek megvolt az a nagy előnye, hogy az USA kisebb kiterjedésű. Több oldalról megközelítve, kellően nagy hatótávolságú robotrepülőkkel elérhetőek a fontosabb célpontok berepülés nélkül is. Nem volt szükség a légvédelem áttörésére. Sem nagy sebességgel, sem nagy magassággal, sem alacsony magasságban, sem lopakodással.
Szemben az amerikai bombázókkal, amelyeket azért kellett törölni, áttervezni, a darabszámokat csökkenteni, mert vagy időközben alkalmatlanná váltak az egyre erősödő szovjet légvédelem és légierő áttörésére, illetve az egyre csökkenő reakcióidejű atomarzenál meglepésére. Vagy egyszerűen csak maga az atomháború vált értelmetlenné az egypólusúvá vált világrend miatt. Szóval szemben az USA bombázóival, a Tu-160 ma is arra való, amire eredetileg kitalálták. Egy elrettentő fegyver, korlátozott, de eléggé fájdalmas válaszcsapás mérésére, ami megakadályozza, hogy ha egy amerikai elnöknek elgurul a gyógyszere, abból atomháború legyen.
Erre a feladatra pedig ma is alkalmas.
Hogy miért gyártjákújra?
Egyrészt mert a meglévő darabszám nagyon a minimum szinten van. És akkor ez egy enyhe megfogalmazás volt. Hadrafoghatósági arányt is figyelembe véve túl kevés az egyidejűleg járöröztethető gépek száma. Az igénybevételük, elhasználódásuk pedig túl gyors.
Másrészt a Tu-95 flotta záros határidőn belül öregkori végelgyengülésben múlik ki. Valamit gyártani kell a cseréhez és azért mégis csak nevetséges lenne a Tu-95-ösöket újra gyártásba venni.
Miért nem törik össze magukat, hogy új (lopakodó) bombázót fejlesszenek?
Azért mert a Tu-160 ma is alkalmas a feladatának ellátásra. Korszerűsítve és az új H-101/102-es robotrepülőkkel felturbózva meg pláne alkalmas. Robotrepülőt fejleszteni és éíteni nagyságrenddel olcsóbb és egyszerűbb, mint stratégiai bombázót.
Elő lehet ezt adni úgy is, hogy az oroszok csórók és csak erre van pénzük. Aki nagyon lenézi őket az még úgy is magyarázhatja hogy képtelenek korszerűbbet összehozni. Meg úgy is lehet nézni, hogy ez a legésszerűbb, ár/érték arányban a legjobb döntés.