Tu-22M Backfire (Tupoljev, Szovjetunió)

[zsolti]

molnibalage

Értem amiket írsz csak van vele pár gondom:

1. Fogalmad sincs, hogy mekkora a H-22 kiindulási RCS-je.

Így van. Találgat. Illetve nem, állítja hogy tudja, mert számol vele, hogy száz km-ekről látszik.

molnibalage
2. Fogalmad sincs, hogy milyen technikával mennyire csökkentették.
Hozzá tenném ezeket én sem tudom. Az én hozzászólásom lényege az volt, hogy az anyagfelhasználással is komoly RCS csökkentést lehet elérni.
Aztán simán lehet, hogy a H-32 rakéta ugyan úgy acél/alumínium, mint a H-22, csak a festés más.

Így van. Hozott egy nagyon szép két hajtóműves turboprop gépről egy áltudományos RCS-skálát black and white-ba, bekúrta hogy a DB skála logaritmikus, kijelentette hogy anyagfelhasználással, kompozitokkal, abszorbenssel NEM lehet érdemben csökkenteni a reflexiót. Aztán miért is? Hiteles adatok vannak róla, hogy az a kompozit/bármilyen új anyag - abszorbens amit most fejlesztenek az oroszok, az pont ugyan annyit tud maximum mint a 30 éves Rafi-Typhoon? Megállt az idő? Meg azon is jót mosolyogtam, mikor beböffentette, hogy ott is igazából a hajtóműlapátokkal-szívócsatorna játékkal fogtak sokat a reflexión, de hát az is a szarnak egy pofon, mert ott vannak a külső függesztményekm, és az hazavágja az RCS-t. S ez a KH-32 meg amúgy is majdnem akkora mint egy vadászgép, tehát a mérete sem kicsi. Na ez így szép, csak ennek mivel nincs külső függesztménye, sanszosan használnak rajta - benne majd gazdagon kompozitot, abszorbenst, meg én annyira a turbinalapátokat sem látom direktben, még az is lehet hogy nem is olyan nagy a reflexiója...

Persze az is lehet hogy ugyan az mint a Kh-22 és csak a festés más...

molnibalage


De mint írtam a lényeg az, hogy a rakéta a horizont mögül felbukkanva (40 km) biztos, hogy látszik a radaron.
Szerintem az RCS csökkentés célja az lehetett <i>(ha egyáltalán megtörtént),</i> hogy az utazó szakaszban nehezebben legyen felderíthető a rakéta.

Akárhol jön a rakéta, NYILVÁN látni fogják a radarok, a kérdés mindig az ebben a játékban, hogy az ellen tevékenységre mennyi időd marad. Igazából azt sem tudjuk biztosra, hogy milyen repülési profilja van, hányszor és mikor tud sebességet - magasságot váltani, milyen szögben, és hány harci rész/esetleges csali jön vissza 40km környékéről. Azért is ÜBER gáz, hogy valaki már most 2016 ban VERDIKTET mond egy 2018 ra tervezett csúcs kat támadó fegyverről...

 

[sidewinder1]

zsolti
Egyetértek. A legszebb nekem az egészben az, hogy nem azt mondja,hogy nagy valószínűséggel így lehet, hanem azt mondja, hogy ennyi, és kész "PONT". Egy olyan fegyverről amit még rendszerbe sem állítottak.Bizonygatja, nekünk, hogy igen is mindent tudhatunk arról a fegyverről,mert rajta van a neten és abból hitelesen ki lehet számolni, hogy mit fog tudni.
Ez ugye egy civilnél, mint aki én vagyok, semmi különös, de neked,mint tisztnek, vagy épp Dudi számára is biztosan vicces lehet. Ti ugye olyan minősített adatokkal is dolgozhattok, amivel én, vagy például molni garantáltan nem. Ehhez képest szerintem még ti sem tudjátok pontosan, hogy mit fog tudni az új fegyver, milyen tulajdonságai lesznek,hiszen nem az orosz haderőnél dolgoztok. Ehhez képest molni már most tudja.

 

[fip7]

Nekem az RCS-vel kapcsolatban van egy "vesszőparipám" ezek pedig a <i>"süt róla, hogy ordas kamu"</i> értékek.
Meg adnak ilyen 0.0001-s értékeket és józan ésszel bele sem gondolnak abba, hogy ez milyen valós tárgy RCS-je lehet... Én ilyen szárnyas hangya/lódarázs méret között gondolkodom ez ügyben XD
Gondoljunk bele, hogy a valóságban mennyire lehetne betartani ezt az értéket!
Koszos lesz az esővíztől és már annyi is az RCS-nek
Vagy repülés közben szétkenődnek rajta a bogarak és már nem ennyi az RCS érték... Ha jól bele gondolunk iszonyat nevetséges

Szerintem jó ha 0.1-0.01 között vannak valahol ezek a gépek a legideálisabb szögből a legideálisabb esetben.<i> (hiszen nem repülő fekete lyukak ezek...)</i>
Az alsóbb értékek kb. különböző méretű madaraknak (sastól a fecskéig...) felelhetnek meg.
Persze ezeket láthatják a modern radarok, csak ugye egy vadászgép pilótája nem arra kíváncsi, hogy hány madár repülhet a 40 km-s körzetében, hanem, hogy hány repülőgép. Ezenkívül van számtalan légköri jelenség amely hamis radarjeleket produkál. Ezekből kellene kiszűrni a lopakodó repülőgépet.

A lopakodás lényege szerintem nem az, hogy a repülőgép láthatatlan legyen hiszen ez nem lehetséges. A lopakodás lényege az, hogy a repülőgéped képes legyen elbújni a természetes+mesterséges háttérzajban. Ehhez pedig a 0.1-0.01-s értékek bőven elegendőek szerintem.

Ugyan ez vonatkozik a rakétákra is.
Tételezzük fel, hogy valami csoda folytán a H-32-s rakéta RCS-je 1-0.1 négyzetméter között van, helyzettől függően.
E mellet mondjuk a vízfelszín fölött repül 10-15 méterrel.
Ugye a horizont hatás miatt a hajók nem láthatják kb. 40 km-en túlról.
Viszont van AWACS gép is a közelben.

1. Az AWACS érzékeli a TU-22M-eket. Ezért rájuk küldik a vadászokat.
2. Mivel a TU-22M-ek személyzete nem akar meghalni, így a velük lévő TU-22MR gép/ek elkezdik a EW tevékenységet.
3. Majd ezek után indítják a rakétáikat. (H-32)

Kérdésem!
Kb. Milyen távolságból, milyen eséllyel deríti fel a H-32-esek útvonalát az AWACS egy ilyen helyzetben ahol van dedikált EW gép?

Mert ha a rakéta 1-0.1 közötti RCS-vel bír, akkor szerintem jó esélye van arra, hogy megbújjon a mesterséges+természetes háttérzajban. Szerintem.
(De pontosat ugye nem tudhatunk csak ötletelgetünk)

De én személyesen úgy gondolom, hogy nem értek el az oroszok "komoly" RCS csökkentést a rakétán, nem is hiszem, hogy céljuk volt ez.
Valószínűleg levakolták+festették az egészet és kész, és maradt minden acél+alu. Ez is képességnövekedést jelent, olcsón és gazdaságosan. Ha többet akartak volna akkor egy csont új rakétát terveznek és építenek, de ez szemmel láthatóan nem így van.
Mint már írtam, szerintem ezeket középhatalmak hadiflottái ellen szánják. Arra meg EW támogatás mellet tökéletesen megfelelhet az új H-32-s.

 

[zsolti]

zsolti
Egyetértek. A legszebb nekem az egészben az, hogy nem azt mondja,hogy nagy valószínűséggel így lehet, hanem azt mondja, hogy ennyi, és kész "PONT".

Ezzel van nála a legnagyobb baj, igen. A RAM arra lett tervezve, hogy kiváltsa a phalanx szintű point defense rendszert, mint UTOLSÓ esély, ha minden kötél szakadt, és mégis jobb egy egyébként olcsó(katonai mércével nézve) nagy számban meglévő és kötegelve felrakható, mert kicsi(73kg-os) rakétát feltenni az egyébként milliárdos védendő célra, mint várni a véget tehetetlenül. Attól ez még marhára nem azt jelenti, hogy RÖHÖGVE lelövi, hanem az az utolsó esély. Kb élesben lőnék a rakétákat mint az ördög, és imádkoznának hogy az esetleg eltalált kb. 1 tonnás harci rész ne az ő tartózkodási helyüknek csapódjon neki. Balázsunk ebből annyit lát, hogy röhögve leszedi...


Persze, sok db RAM optimális esetben, TALÁN, szerencsével. Aztán hogy merre megy tovább 3x gyorsabban mozgó 15x olyan tömegű támadó harci rész, amit a 70kg os rakéta eltalált, az már más kérdés, meredek pályán érkezve lehet hogy nem csapódik a vízbe egy kis 10 kg os RAM harci résztől, hanem eltéríti max a pályáról pár méterrel, csak akkor az egy közel a függőleges pályát nézve még mindig jó eséllyel nagyon odaverhet ám...

Az AEGIS rendszer az már már más kategória, ott reális esély van a a megsemmisítésre, igazából ott meg a mennyiség, meglepetés, és elhelyezkedés - helyszín + egyéb taktikai előnyök számítanának szerintem.

De az is blődség, ha valaki arra mondja, hogy az AEGIS RÖHÖGVE lövi le. Attól azért messze van, és nem mosolyogna ott senki azon a hajón magabiztosan, akikre kilőtték a KH-32-t, hiába az AEGIS rendszer ide oda, ebben viszont biztos vagyok. Csak azok az Aegis rakéták szintén nem olcsók, nem könnyű őket pótolni hirtelen ha kilövésre kerülnek, tehát nagyon meg kell gondolni hogy mikor és mire lövik ki. Mint mindig, szerintem itt is a nüanszokban lenne a lényeg, nem abban hogy melyik rendszer mit tud, s ezért bohókás ezt olvasni hogy egyik röhögve megeszi a másikat...

Ez a nézőpont egyszerűen komolytalan.

 

[molnibalage]

1. Fogalmad sincs, hogy mekkora a H-22 kiindulási RCS-je.

Ez ami nem igaz. El is magyarázom, hogy miért.

(A szomorú az, hogy el kell ennyi szájtépés után is, mert minden alap megvan ahozz, hogy ezt mindenki megértse magától is...)


Az oldalon gyakorlatilag elfogadta eddig minden kommentelő, hogy a kb. azonos méretű és kilakaítási nem stealth gépeknek az RCS-e kvázi azonos kategória. Tehát a Szu-27 és F-15 vagy az F-16, F-18 és mondjuk MiG-29 - most tekintsünk el a két függőleges vezérsíktól a Viperához képest - kb. egy kategória. Az, hogy most egy Szu-27 vagy F-15E adott irányból 8 m2 vagy 12 m2 olyan kis eltérés, hogy a 4-dik hatványos fő tényező miatt ezek kb. kerekítési hibák a modellben.

Akkor a fenti megközelítés miért is törik meg, amikor a dettó azonos méretű Sz-200 rakéta és H-22...? Mondom, a '80-as években, a '70-es években gyártott E-3 radarja simán észlete az Sz-200 indításokat és ment mindenki a horizont alá. A rendszer HMZ-jén kívül repül az E-3, mert senki nem ostoba, hogy oda zavarja be Ez alsó hangon 250 km-es távolságot jelent.

Akkor ez alapján jó lenne valami bizonyíték vagy modell, ami cáfolja ezt az alapvető megközelítést, hogy a H-22-ő RCS-es miért is nem ismert minimum nagyságrendileg. Mivel 6%-nyi RCS-le lemenés felezi meg kb. a felderítési távolságot, a nagyságrend alapján kijelenthető, hogy 200 km felett röhögve látják.

Mert akkor vagy semmi nem igaz, amit alapvetésként elfogadott kvázi mindenki és a tények és a fizikai is visszaigazolja. Jó reggelt, a AEGIS rendszer műholdat követett sokkal nagyobb távolságról...

Még bizonyíték kell? A '60-as években (!) kifejlesztett F-14 radarja 204 km távolságban levő kisméretű robotrepülőgére indított AIM-54-et. A F-14-en levő radar teljesíménye szerinted hol van egy hajón levőéhez? A 204 km indításnál nem első észlelés van, akkor már követi a célt a radar.


<b><i>1973 June
Hughes completed their testing program with a world record-setting performance; launched from an F-14A over
Pt. Mugu, a Phoenix missile was launched against a BQM-34E Firebee drone at a distance of 110 nautical miles
</i></b>

Mai napig asszem talán ez a legnagyobb távolságról indított légiharc rakéta. Esetleg az elmúlt években a MiG-31 az R-37-tel felülmúlta. Ha erre valakinek van forrása, akkor beteheti. Oh, whait, tehát akkor az orosz vadászgépen is olyan radar van, ami 300 km-ről lát ASM méretű célt.

Ezek után - már elnézést - hogyan van bátorsága akkora szamárságot leírni, hogy H-22 méretű cél égháttérben nem követkető 200 km távolságból..:?

Hány bizonyíték kell még...?

2. Fogalmad sincs, hogy milyen technikával mennyire csökkentették.

Ez megint csak kb. a "semmit sem tudhatunk duma". Pedig csak gondolkozni kellene...
Akkor szépen sorban.


1. A stealth megjelenése óta minden stealth platfromnál a geometriai stealth adja a legnagyobb részt.

2. Az 1. pont miből következik? Hát abból, amit az ipar kitolt magából. Az F-117, F-22, F-35, PAK-FA, B-2, J-31, de még hajók és ASM-ek estén is a geometrikai kialakítást lett gyökeresen más, ha csökkentett vagy alalcsony észlelhetőséget akarnak, lásd NSM.Ez nem tűnt ez fel eddig...? [fejvakarás]

3. Ha elég lenne festés és kompozit, akkor minden 4. gen gép radikálisan kisebb RCS-sel bírna. Ehhez képest a jenkik még kompozitokat sem erőltetik az F-15E legacy gépeken sem. A Have Glass már említettem. Miről is szól a Silent Eagle és Slient Hornet? Bingo, belső tér kell. Viszont ezek a változtatások hol lehetségesek egy ASM esetén, ahol a forma ráadásul nem is változott...?

4. Nem igaz, hogy az sem értődik meg, amit már n+1-szer leírtam. <b><i><b>A kompozit önmagában nem ad RCS csökkenést csak úgy.</b></i></b> A fém borítása a gépnek szép nagy felület. Ez idáig ok. Viszont tegyük fel egy pillanatra, hogy a kompozit 100%-ban átlátszó EW szempontból ami nem igaz, de ugorjuk ezt át...

Mi van a kompozit borítás alatt? Bingo, fém alkatrészek. Jó sok. Szárny főtartó, törzskeretek hidraulika csövek, munkahengerek, szivattyúk, nagynyomású fém tartályok, amit csak akarsz. Azok nem visszaverő felületek? Hát de. Na akkor kettőt lehet találni, hogy a súlycsökkentés mellett miért készült az F-22 stabilizátorának főtartója titán helyett valami 200 rétegből ragasztott kompoziból...

Na akkor miért is kell geometriai stealth? Ennek hol van nyoma a H-32-őn? Sehol...

Hozzá tenném ezeket én sem tudom. Az én hozzászólásom lényege az volt, hogy az anyagfelhasználással is komoly RCS csökkentést lehet elérni.

Ezt semmivel sem támasztod alá, ellenben a fenti pontok alapján ez minden, csak nem igaz.<b><i> Ez egy elképeszőten nagy téveszme</i></b>, amit jó lenne már elfelejteni, de sürgősen.

Aztán simán lehet, hogy a H-32 rakéta ugyan úgy acél/alumínium, mint a H-22, csak a festés más.

Az M4 feletti tartománynál nem tudod elvarázsolni a felmelegedést. Tessék megnézni, hogy az M3 felett és táján hasító repülő szerkezetek miből készültek. Titán (SR-71) vagy hőálló acél (MiG-25) vagy az X-15-nél még egzotikusabb anyagok a belépő éleken. Ezek alapján jó lenne talán átgondolni, hogy akkor mi és hol lesz kompozit, mikor a H-31 vezérsíkjai is titánból vannak. Na kettőt lehet találni, hogy miért...

X-15 szerkezeti anyagok.

Ezt jó lenne ha igazolni is tudnád valamivel. Kezdjük ott, hogy milyen magasságon, milyen sebesség mellet, milyen radarral?

Hányszor kell még leírni, hogy a teljesen hasonló méretű Sz-200-az az AWACS 30 éve tudta követni 200 km távolság felett...?

Mekkora volt a kiindulási RCS ami 20-szorosan csökkent?

A referencia pont az, hogy akkor 250 km távolságnál látja az AWACS radarja. Tehát ahhoz, hogy ezt megfelezd nagyságrendileg 0,5^(4) = 0,0625 ---> ~ 6% RCS csökkenés kell. Még akkor is azt éred el, hogy 125 km- táján lenne az észlelési távolság.

Viszont a modell lefelé csal, a szkeptikusok számra kedvező értékben, mert a Sz-200 HMZ-n kívül maradás minimális értékét vettem fel és nem azt, hogy azon felül mennyi lehet még az észlelési táv.

Orosz fanok lehet mondtak ilyet, de az oroszok nem. Az Irbis-E 350 km-ről 3 négyzetméteres RCS-jű célt tud követni, a létező legideálisabb esetben.

És akkor ebből számolgass már 4-dik hatványos összefüggésel. Megcsináljam, vagy fog menni magadtól is?

Gondolom a 150 km-ről 1 négyzetméter RCS követése is pont ilyen idealizált adat.

Zavarás nélkül égháttérben.

De mint írtam a lényeg az, hogy a rakéta a horizont mögül felbukkanva (40 km) biztos, hogy látszik a radaron.
Szerintem az RCS csökkentés célja az lehetett (ha egyáltalán megtörtént), hogy az utazó szakaszban nehezebben legyen felderíthető a rakéta.

Csak a fentiek szerint nincs olyan mérvű RCS csökkenés, amivel ez drámaian változna. Ez sci-fi.

 

[misinator]

Köszi az X-15-ös ábráért!
Elképesztő.

 

[joker]

Valaki elmondja, hogy konkrétan mit jelent egy 1 m2-es RCS? Vagy hogy minek van pont 1 m2-es radarkeresztmetszete? Szerintem sokan nincsenek itt tisztában ezzel (köztük én sem).

 

[fip7]

Meg az AEGIS rendszernél mindig csak egy egylépcsős támadást vesznek figyelembe.
Mi van akkor ha az első lépcső Szu-24/34 csapásmérőkből áll, amelyeket Szu-27/30 gépek kísérnek?
50-100 db csapásmérő , akár 200 db KH-35-öt indíthat akár 300 km-ről ebből az "olcsó" szubszonikus rakétából.
Ezekkel jelentősen ki lehet fogyasztani a hajók SAM rakétakészletét.

Ezek után jönnének csak a TU-22M+MR gépek és a H-32-ők.
20 db gép simán ellő belőle 40 db-ot. Ez azért egy elég komoly mennyiség, úgy hogy a védekező fél nagyon sok rakétát veszített.

Ha én orosz lennék így támadnék meg USA hordozókat.
De erre szerintem a valós politikai esély 0.

A reális alkalmazás szerintem az, hogy például egy török fregatt arcoskodik, felszáll 6 db TU-22M meg 2 db TU-22MR és kilőnek 12 db H-32-őt a török fregattra, az meg szépen megy a víz alá.
A törökök helyére tetszőlegesen behelyettesíthető bárki aki nem szuperhatalom.

 

[zsolti]

Tehát akkor megint javítva, TE nem tudsz olyan anyagról Balázs, amitől számottevően javulhatna az RCS-je egy repülő testnek, amely e mellett még képes elviselni a nagy sebességből(kb. 5mach) adódó hőterhelést. Mindezt bizonyítandó hoztad nekünk példának az X-15, az SR-71 és a Mig-25 szerkezeti felépítését. Köszönjük szépen!
Most felhívnám rá a figyelmet, hogy így sorrendben a gépek 1959, 1964, valamint szintén 1964 ben szálltak fel. NEM sok, csak kb. 55 év telt el mondjuk a példádban szereplő X-15, meg mostanáig. S amiről beszéltél eddig, csak már most is jó érzéssel csúsztatsz vissza a Kh-22 felé, az az a Kh-32 volt, ami még csak majd 2018 ban fog renszerbe állni, HA nem lesz csúcsás.

Az Awacs meg 250 km-ről a felszálló S-200-ast tudta azonnal érzékelni földháttérben erre hiteles forrást kérnék. Túl jól hangzik ez nekem, még akkor is, ha az Sz-200 valóban nagy reflexiójú rakéta négy nagy méretű vezérsíkkal(amiben mondjuk pont teljesen különbözik még a Kh-22-től is)... Nekem ez Urban Legend kategóriának tűnik egy kicsit, szóval szeretnék látni erre valamit amit KATONA írt, nem egy blogger, s inkább tanulmány, nem cikk/poszt egy fórumon, hogy el tudjam hinni...

 

[molnibalage]

Valaki elmondja, hogy konkrétan mit jelent egy 1 m2-es RCS? Vagy hogy minek van pont 1 m2-es radarkeresztmetszete? Szerintem sokan nincsenek itt tisztában ezzel (köztük én sem).

A mostani HT összefoglalóban is ott van, csak abban a részben van némi pontatlanság. Az RCS-t ettől még elmagyarázza.

 

[zsolti]

Valaki elmondja, hogy konkrétan mit jelent egy 1 m2-es RCS? Vagy hogy minek van pont 1 m2-es radarkeresztmetszete? Szerintem sokan nincsenek itt tisztában ezzel (köztük én sem).

http://www.microwaves101.com/encyclopedia/Navy%20handbook/4.11%20Radar%20Cross-Section%20(RCS).pdf

Ha nem akarod túlbonyolítani, kb. azt jelenti, hogy 1m2-nyi a rádió lokációs jeleket jól/optimálisan visszaverő felület. Ha akarod bonyolítani, akkor lehet, olvasd el amit linkeltem.

 

[dudi]

Tehát egy 1m2 felületű a radarra 90 fokban álló fémlemez?

 

[zsolti]

Köszi az X-15-ös ábráért!
Elképesztő.

Az. Meg az is, hogy 1959 ben már levegőben lévő ábrával borzaszt itt meg egy fórumot/támasztja alá a tudását, mikor 2018 ban TERVEZETT eszközről mondott elég karakán, határozott véleményt.

 

[fip7]

molnibalage

1. Az SZ-200-as rakéta tervezésénél kb. eszükbe sem jutott az RCS csökkentés. Mondj egy db olyan légvédelmi rakétát aminél ez szempont volt!
Egy ASM-nél a kezdet kezdete óta szempont az, hogy a lehetőségekhez mérten nehezen legyen észlelhető. Ettől még nem lopakodó, de azért megteszik mindig amit lehet.

2. Mindig a repülőgépeket hozod föl példának , hogy mivel tudtak drasztikus eredményt elérni. (rejtett lapátsor, belső fegyvertér.)
Ez eddig OK, de az feltűnt mér, hogy az alap H-22-esen egyik sincs?
Ebből kifolyólag meglepne az, ha az alap H-22-nek ugyan akkora RCS-je lenne, mint egy repülőnek, hiába hasonló méretű.

3. A második pontból következik az, hogy eleve nem sok reflexiós felülettel rendelkezik, (vezérsíkok) így önmagában egy jó alapozóval és festéssel is lehet csökkenteni az észlelhetőségét.

4. Biztos, hogy a vezérsíkok belépőéle és az orrkúp valamilyen fém vagy kerámia. Erről senki se állított mást.
A többi rész viszont elméletileg lehet CFPR vagy aramiddal erősített műanyag. Hiszen itt nem akkora a hőterhelés.
Az AWACS gép pedig ferde szögben lát rá a rakétára, így pont hogy az ezen a részeken végzett RCS csökkentés a mérvadó.

5. Az SZ-200-as rakéta égháttérben repül, nem a víz felett 15 méterrel mint a H-32.

6. Nem minden kompozit teljesen radar átlátszó, a CFPR jó példa erre. A megfelelő ferrites és szénszálas összeállítással jelentősen csökkenti a visszaverődést, hiszen a sugárzás nagy része hővé alakul benne. (mikró és a víz esete)
Az üvegszálas cuccok radar átlátszóak általában, nem véletlenül ebből készülnek a repülőgép orrkúpok.

 

[zsolti]

Tehát egy 1m2 felületű a radarra 90 fokban álló fémlemez?

Sima felületűvel kiegészítve, kb. igen.

 

[dudi]

Eddig sem vettem komolyan a Raptor=üveggolyó dolgot de na...

 

[molnibalage]

Tehát egy 1m2 felületű a radarra 90 fokban álló fémlemez?

Egyenértékűség van, mint az páncélok RHA számításánál.

 

[joker]

<blockquote rel="joker">Valaki elmondja, hogy konkrétan mit jelent egy 1 m2-es RCS? Vagy hogy minek van pont 1 m2-es radarkeresztmetszete? Szerintem sokan nincsenek itt tisztában ezzel (köztük én sem).

http://www.microwaves101.com/encyclopedia/Navy%20handbook/4.11%20Radar%20Cross-Section%20(RCS).pdf

Ha nem akarod túlbonyolítani, kb. azt jelenti, hogy 1m2-nyi a rádió lokációs jeleket jól/optimálisan visszaverő felület. Ha akarod bonyolítani, akkor lehet, olvasd el amit linkeltem.</blockquote>

Nem akarom túlbonyolítani, a linket meg amúgy sem sikerült elindítanom, de nem világos jelenleg. Ez akkor egy négyzetméter vaslemez, vagy négyzetméter alufólia vagy ugyanekkora papír, deszka, titán, gumi, ólom?

 

[dudi]

Igen ezt sejtettem.

 

[joker]

<blockquote>Tehát egy 1m2 felületű a radarra 90 fokban álló fémlemez?

Egyenértékűség van, mint az páncélok RHA számításánál.</blockquote>

Jó, de minek van pont 1 m2-es RCS-e?