zsolti
"gazdagon felhasznált" kompozit szerkezeti anyagokról írsz - egy M5-7-re becsült sebességű rakétánál! Említs már meg kérlek egy-két olyan kompozitot, ami az ilyen sebességnél létrejövő aerodinamikai felmelegedést égés nélkül kibírja, mert én eddig ilyenről nem hallottam (pedig volt már közöm repanyag-kompozithoz). Felhívnám a figyelmet, hogy az ált. rövid időre max Mach 2,3-2,5-ig felgyorsító harcigépek orrkúpja a mögötte lévő radar-antenna miatt már évtizedek óta kompozitból készül (tehát ez nem olyan csoda-újdonság, régóta létezik, csak a %-os arányuk növekszik), de ezen gépek orrkúpjának közepén vagy ott van a pitot-cső (krómacél!), vagy az orrkúp hegye készül fémből, különben bizonyos sebességnél leolvadna a kúp hegye - és itt nem M 5-7-ről van szó!! Keressetek bármely 3.-4. generációs gépről elölről készült közeli, jó minőségű fotókat, és látni lehet a fém kúp-csúcsokat (legfeljebb le van festve, mint a MiG-21-nél anno pirosra, nehogy a vaksi katona nekigyalogoljon).
"ÜBERgáz ha valaki verdiktet mond a 2018-ra tervezett csúcskategóriás fegyverről." - írod, és észre se veszed, hogy te is verdiktet mondtál, hiszen csúcskategóriás-nak kiáltottad ki, miközben még csak tesztelik, és korábban arra is hivatkoztál hogy alig valamit vagy semmit nem tudhatunk még róla. Részben igazad van, amiket leírtál és itt-ott olvastam róla azok szépen hangzó becslések, vagy sikerül ezekkel a paraméterekkel ténylegesen legyártani vagy se, tehát nem biztos az a csúcskategória. Ha annyi millióm lenne, ahány ilyen a saját korában "csúcskategóriás"-nak kikiáltott fegyver el se jutott a sorozatgyártásig, akkor már mindhárom fiamnak kastélya lenne.
Még egy dolog. Egy vitorlázógépet lehet olyan szinten kompozitból gyártani, hogy jóformán csak a kerék tengelye meg a pilóta bekötőhevederének csatja van fémből, de egy folyékony hajtóanyagú, hat tonnás és M 5-7-re tervezett rakétát nem. Lehetnek benne kompozit-elemek (mint ahogy már vagy 60 éve vannak minden harcigépben), de alapvetően a szárnyak és vezérsíkok belépőélei, főtartói, a törzs teherviselő hossztartó-elemei, az orrkúp hegye titánból vagy acélból készülnek (különben leolvadnának), nem is beszélve az üzemanyagokat tároló és továbbító tartályokról, magasnyomású szivattyúkról, csővezetékekről, és a rakétahajtómű tüzelő-teréről meg a rakéta robbanófejéről. Burkolhatják ezeket fém-lemezekkel, akkor a burkolat veri vissza a radar-sugarakat, vagy burkolhatják radar-áteresztő kompozittal (valamilyen csodával megoldva a hűtésüket vagy hő-tűrésüket), akkor meg a belül lévő felsorolt gépészeti/hajtómű anyagok fogják visszaverni a radar-sugarakat. És egy ASM-rakétánál nincsenek hegyek a tengeren, hogy bármilyen okosan kitalált bevetési profillal bujkálni lehessen mögöttük, a célra-repülés során a flottacsoport külső gyűrűjétől nagyjából 30-35 km-en belül már minden radar látni fogja még alacsony repülési profilnál is - csakhogy onnan még min másik 30-50km a hordozó. M 6 beérkezési sebesség esetén ugye a 60-80 km megtétele az nagyjából 35-45 másodperc reakcióidőt ad a légvédelemnek, ami egy "alvó" rendszernél persze hogy kevés, de egy harckészültségben lévő összehangolt és automatizált légvédelemnél azért elég hosszú tűz-megnyitási időt tesz lehetővé (és a BARCAP-ról még nem is beszéltem, aminek 1000 km-re a hordozótól ugye még nem a rakétákat, hanem az azokat indító bombázókat kell lelőni, amelyek azért sokkal lassúbbak a rakétánál).
Persze minden légvédelem túlterhelhető, de ahhoz sok rakéta kell, meg sok bombázó meg hozzájuk sok légitanker, ami azért nem olcsó játék (már persze ha tényleg el tudják érni ezeket a remélt paramétereket a rakétánál - majd egyszer).
Ezeknek a rakétáknak az indítás utáni észlelését meg azért ne tekintsük már túl nagy problémának TÖBB hajófedélzeti radar-RENDSZER számára. Anno az F-14 radarjával közel 200 km távról indítottak rakétákat a H-22-höz képest igaz hogy lassúbb, de méretben feleakkora, tömegében ötödakkora drone-okra, és a hatból négyet telitalálattal lőttek le - közel 50 évvel ezelőtt!!
És ezen a területen is elképzelhető azóta némi fejlődés.
Nem tudom anyagokkal alátámasztani, HA FIGYELMESEN olvastad amit írtad, leginkább megint azért vettem fel a kesztyűt, mert egy CSÚCSKATEGÓRIÁS támadófegyverzetnek tervezett 2018 - ra beígért fegyverről jött azonnal a határozott és lesújtó verdikt, mert az volt, hogy RÖHÖGVE leszedi minden. RAM ig bezárólag.
Nos, amiket ÍRSZ, igazad van. TUDOM én is hogy a jelenlegi anyagtechnológiával tudomásunk szerint nem lehetséges alacsony észlelhetőségű és NAGYON gyors sebességet tartósan tartani képes eszközt gyártani. Ebben vita nincs köztünk. Én azt állítottam, hogy MÉG AZT SEM TUDJUK, hogy milyen repülési profillal TERVEZIK egyáltalán használni. Annyi okosság volt a másik oldalról, hogy ez egy KH-22, mert ugyan akkora, és ugyan úgy néz ki... MEG RÖHÖGVE leszedi majd minden, és BARCAP Amraam-mal, meg RAM is fel volt hozva. ÉRTED a problémám?
Nyilván való, ha visszatérünk komolyabb vizekre, hogy vagy alacsony rep profil, sok kompozit, kerülő manőverek, és a végén esetleg egy két intenzív irányváltás mellett történő felgyorsítás, akár 5 mach közeléig, VAGY amiről olvasni is lehet, azonnal magas 40km+ körüli utazó pálya, nagy sebességgel. Ott nincs értelme nagyon bújkálni, és nincs is olyan komp.anyag valószinü, ami bírná ezt. CSAK itt az a helyzet, hogy nagyon nem mindegy hogy milyenről beszélünk. Sokan még azok után is alacsony sea-skimming üzemmódról beszéltek, hogy megjelentek a hírek a 40km es utazó magasságról, ami egyébként szintén mert leírta valaki, hogy olyan lesz, nem biztosíték semmire. Gyanúsan én elhiszem egyébként, mert ahogy már le is írtam, azzal tudom elképzelni a 400 km körüli hatótáv kitolódását 1000 km körülire, a kisebb légellenállás segít ebben, és a nagyobb elérhető sebesség miatt gyorsabban oda is ér a rakéta. Az hogy csúcskategóriás lesz e a fegyver? Ki tudja? Annak tervezik. Egy nagyon fontos feladatkör ellátására, feltörni a jelenlegi hegemón CBG csoportok védőgyűrűjét. AZT nem állítottam hogy 2018 ra időben el is fog készülni, és hogy állva hagyja a komplett CBG-ket, AEGIS estül. Amire reagáltam, hogy ne viccelődjünk már az ilyen "röhögve lelövi a RAM" dolgokkal. Ez a fegyverrendszer ha elkészül, FEL fogja adni a leckét az AEGIS rendszernek, arra készítik ugyanis. Ilyen egyszerű.
Ezzel a magas profillal kb. marad az SM-3, amivel a legvégső terminal phase-en kivül egyáltalán meg lehet próbálni ezeknek a rendszereknek az elfogását, és azért ahogy írtam feljebb, abból sincs szarásig, nem tudom hogy mennyit töltenek be általában egy AEGIS hajóba, de mivel kell a hely a valóban kisebb/egyszerűbb célpontok ellen az SM-2/6 nak is, kötve hiszem, hogy hegyekben állnak betöltve. Már csak azért is, mert az SM-3 is rohadt drága, a wiki valami 29 millió per darabot írt, dollárban.
Aztán csak 1x kell hibáznia, és megvan a baj. Az ilyen rendszereknél szerintem a támadónál van az előny.
Szóval végezetül, azt gondolom, nem én mondtam VERDIKTET, azt mondtam és ez a lényeg, ha nem jött volna át, hogy igen komoly kihívások elé fog kerülni egy ilyen rakéta rendszerbeállításával az AEGIS rendszer, nem fog ott röhögcsélni Balázs állításaival szemben senki, nagyon komolyan fogják venni az egyébként komoly kihívást.
HA nem 2018 ban, akkor később, ha nem ez a rakéta lesz az, akkor másikkal fogják megoldani, de egyértelmű hogy fejlesztik azt, ami tudni fogja a kellő fenyegetést nyújtani az AEGIS rendszerre, és eddig az is egyértelmű számomra, hogy ŐK nem azt az utat járják, amit az USA, hogy sok olcsóbb/egyszerűbb rakétával túlterhelik a rendszert, hanem ŐK át akarják ütni erőből. Ennyit állítok.
A túlzásokba, konzekvensen az egyik oldal fegyverrendszereinek ledegradálásába azt gondolom nem én szoktam beleesni.