Tu-95 Bear (Tupoljev, Szovjetunió)

[Törölt tag 1945]

Az igazi Tu-95 rajongók számára a legyártott példányok felsorolása...
... jó böngészést.

 

[molnibalage]

Molni, ezt Te sem mondod komolyan.... 50-es években MIG-31???????????????????

Gyakorold a szövegértelmezést. Akkor megtördelem a kedvedért.

Semmiféle vadászkíséret nem volt.

A jenki légtér közelébe is alig ért volna el egy MiG-31 is. Akkor meg már Tu-160 és H-55 volt.

A Bison és Bear korszak alatt meg bombákat dobáltak volna vagy H-20.

 

[Törölt tag 1945]

Legyen meg az összes haditengerészeti példány is...

 

[Törölt tag 1945]

Tévedés. A B-52-es az bombázógép és szárnyas cirkáló robotrepülőgép akármi hordozó.

Hangsúlyozom, hogy a Tu-95-ös és a Tu-160-as nem bombázógép, nekik nem kell soha, semmilyen okkal a cél közelébe repülni, a cél felett áthaladni. Ez azért elég lényeges különbség. A Tu-95-ösnek sose volt bombafegyverzete. Csak teszt szintjén merült fel, hogy a vietnami B-52D bevetések alapján egy példányt frontbombázónak átalakítottak, bombáztak is vele Aktyubinszban, de ennyi.

Milyen bomba van hozzájuk?

Eredeti Tu-95-ös tervezet:

 

[Törölt tag 1945]

Eredeti Tu-95-ös tervezet:

Ez meg a "K" változat rajza:

 

[Allesmor Obranna]

Ez meg a "K" változat rajza:

Nos, a képen egy kísérleti eszköz látható, amit egy Tu-16-osról oldottak és a rajzokon is nekem inkább a Tu-16-os metszete köszön vissza. De tévedhetek.

Bombafegyverzet nem nagyon volt szolgálatban a Távolsági Légierőnél szolgálatba állított Tu-95-ösökön és Tu-160-asokon, ezt állítom csak. Ezért volt téves molnibalage megjegyzése, hogy az orosz "rakétahordozó" az csak nyelvészkedés, mivel szerinte van bomba a két típushoz, tehát a B-52-eshez hasonlóan ezek is bombázók.
Nem azok, sose voltak azok és így a bevetési profiljuk is eszerint alakult.

 

[Törölt tag 1945]

Nos, a képen egy kísérleti eszköz látható, amit egy Tu-16-osról oldottak és a rajzokon is nekem inkább a Tu-16-os metszete köszön vissza. De tévedhetek.

Bombafegyverzet nem nagyon volt szolgálatban a Távolsági Légierőnél szolgálatba állított Tu-95-ösökön és Tu-160-asokon, ezt állítom csak. Ezért volt téves molnibalage megjegyzése, hogy az orosz "rakétahordozó" az csak nyelvészkedés, mivel szerinte van bomba a két típushoz, tehát a B-52-eshez hasonlóan ezek is bombázók.
Nem azok, sose voltak azok és így a bevetési profiljuk is eszerint alakult.

ööö...

Én meg azt állítom, hogy a Távolsági Légierő csúcsévében, 1965-ben 2 ezrednyi Tu-95 (Bear-A) típussal csak (hidrogén)bomba típussal volt felfegyverezve.

A képpel kapcsolatban vagy te tévedsz (elvileg a Tu-95K terv van rajta), vagy a Tupolev iroda kiadványa.

 

[Allesmor Obranna]

ööö...

Én meg azt állítom, hogy a Távolsági Légierő csúcsévében, 1965-ben 2 ezrednyi Tu-95 (Bear-A) típussal csak (hidrogén)bomba típussal volt felfegyverezve.

A képpel kapcsolatban vagy te tévedsz (elvileg a Tu-95K terv van rajta), vagy a Tupolev iroda kiadványa.

Na itt a gond. A Távolsági Légierőnél A Tu-95-ösöknél csak nagyon rövid ideig volt rendszerben nukleáris légibomba. Ha egyátalán azt rendszeresítésnek lehetne nevezni.
Az RDSz-37 töltet (a képeden is ez szerepel, Tu-16-osról oldották) egy teszt eszköz volt, nem fegyver.

A legnagyobb gond, hogya Tu-95-ösnél a célkörzetbe eljutás (az állandóan a határnál őrjáratozó B-52-esekhez képest) túl hosszú időt vett igénybe.
Az úgynevezett Tu-95A Bear-A, (itt az orosz jelölésben is van A, a 95-ös szám után) valóban bombázó volt, fegyverzete RDSz-37-nek megfelelő méretű eszköz, illetve a vele kvázi ekvivalens IAB-3000 imitációs atombomba. Ennek megfelelően a gépek részben fehér festést és bombacélzó készülékeket is kaptak. Fizikailag, a Tu-95A/MA alakulatok csak az IAB-3000 gyakorló bombákat kapták meg.
A Tu-95A (illetve -MA, az M jelölés a Kuznyecov NK-12MV hajtóművekre utal) gépeket részben a Távolsági Légierő nehézbombázó ezredeihez, részben önálló, úgynevezett különleges bombázó ezredekhez telepítették, velük pedig elviekben telepítésre kerültek a bombák is. Viszont ezek elképesztően rövid élettartamú fegyverek voltak, az Arzamasz-16 pedig nem tudott eleget gyártani ezekből is.
Ezeknél az alakulatoknál pár gép mindig a nukleáris bomba függesztésre szolgáló árok felett parkolt.
Ezeket a bombákat csak egyszer, a kubai rakétaválság idején helyezték ki a bombázókhoz (tették be a bombakamrába). Csakhogy kérdéses, hogy mégis miféle bombákról beszélünk? És hány darabról? Valószínű csak pár példány kapott felfegyverzést kísérleti eszközökkel és nem az egész ezred.
És még csak 1962-nél járunk.
Ebben az időszakban pár Tu-95A/MA részt vett éles bombaoldáson is Szemipalatyinszknál, itt azonban kiderült, hogy a robbantások súlyosan károsítják a sárkányt. Újabb ok a kivonásra.
Ezzel egy időben az is kiderült, hogy a konkurens Majsziscsev M-4-es sárkánya és bombakamrája a tandem futó miatt kevésbé alkalmas nagyobb méretű bombák hordozására, de a tervezett 20Mt-ás légibombák mérete túl nagy a Tu-95-ös törzsének is. Közben telt az idő és az is látszott, hogy ekkora hatóerejű tölteteknél nincs értelme alacsony légköri robbantással számolni, ezen a töltetek detonációjának a világűr alsó határán a helyük, tehát beszüntették az ilyen kaliberű légibombák fejlesztését, ezek csak rakétákra kerültek. Viszont ez volt az egyik ok az M-4-es kivonására is, mert ezekhez a méretben nem nagy, de tömegben 9 tonnás FAB-9000M54-es volt rendszerben (meg a FAB-3000), viszont ezeket a gyorsabb Tu-22-es és a mégmodernebb Tu-22M2-es is tudta hordozni, igaz, nem interkontinentális távon. Viszont a FAB-9000-esnek meg nem nagyon akadt startégiai célpontja, pláne nem interkontinentális távolságra.
A Tu-95A/MA gépeket átkonvertálták részben Tu-95M gépekre (ezekből összesen 19 darab készült), illetve Tu-95U és MU kiképző gépekre. Részben pedig kivonták őket.
1962 után Tu-95A/MA gépeket még fogtak el nemzetközi légtérben USAF gépek, de ezek már csak fegyvertelen gyakorló örjáratok voltak, hiszen éles fegyverzettel a szovjetek nem nagyon repültek.

Jól látható, hogy a Tu-95-ös típuscsalád története során csak elképesztően rövid ideig rendelkezett szabadesésű fegyverzettel.

Az első szériában gyártott harcászati nukleáris bombájuk 54-től 65-ig volt rendszerben csupán és az is a Tu-16-oshoz.
Az RN-24-es és 28-as pedig későbbi eszközök, Szu-7, Szu-17, MiG-21, Szu-24, (MiG-25RB) gépekhez szánták.

Másik meg: Tu-95K az mióta bombázó? A K jelölés az a robotrepülőre utal , vagyis a "szárnyas rakétára". Kh-20-as fegyver hordozására rendszeresítették.
Magad is láthatod, hogy még a terv se bombát hordoz, hanem robotrepülőt... illetve konkrétan egy repülőgépet.
Tu-95K-ból ugyanis két típus volt.
Az első, az egyetlen darab gép volt, a MiG-19 SzM-20 oldásához (ez van a rajzodon).
És a másik Tu-95K, a Raduga-tervezte Kh-20-as szárnyas rakétához, másképpen, robotrepülőhöz. Ezt szériában rendszerbe is állították.
A Tu-95M és későbbi MSz gépek pedig kizárólag raketanoszec szerepkörben kerültek alkalmazásra és így vannak még most is.

 

[Allesmor Obranna]

És arról nem is beszélve, hogy a Tu-95A/MA gépek nem is voltak levegőben utántölthetők. Ez nagyban behatárolta a bevethetőségüket és okot adott a kivonásukra, átalakításukra is.

 

[molnibalage]

Na itt a gond. A Távolsági Légierőnél A Tu-95-ösöknél csak nagyon rövid ideig volt rendszerben nukleáris légibomba. Ha egyátalán azt rendszeresítésnek lehetne nevezni.
Az RDSz-37 töltet (a képeden is ez szerepel, Tu-16-osról oldották) egy teszt eszköz volt, nem fegyver.

A legnagyobb gond, hogya Tu-95-ösnél a célkörzetbe eljutás (az állandóan a határnál őrjáratozó B-52-esekhez képest) túl hosszú időt vett igénybe.
Az úgynevezett Tu-95A Bear-A, (itt az orosz jelölésben is van A, a 95-ös szám után) valóban bombázó volt, fegyverzete RDSz-37-nek megfelelő méretű eszköz, illetve a vele kvázi ekvivalens IAB-3000 imitációs atombomba. Ennek megfelelően a gépek részben fehér festést és bombacélzó készülékeket is kaptak. Fizikailag, a Tu-95A/MA alakulatok csak az IAB-3000 gyakorló bombákat kapták meg.
A Tu-95A (illetve -MA, az M jelölés a Kuznyecov NK-12MV hajtóművekre utal) gépeket részben a Távolsági Légierő nehézbombázó ezredeihez, részben önálló, úgynevezett különleges bombázó ezredekhez telepítették, velük pedig elviekben telepítésre kerültek a bombák is. Viszont ezek elképesztően rövid élettartamú fegyverek voltak, az Arzamasz-16 pedig nem tudott eleget gyártani ezekből is.
Ezeknél az alakulatoknál pár gép mindig a nukleáris bomba függesztésre szolgáló árok felett parkolt.
Ezeket a bombákat csak egyszer, a kubai rakétaválság idején helyezték ki a bombázókhoz (tették be a bombakamrába). Csakhogy kérdéses, hogy mégis miféle bombákról beszélünk? És hány darabról? Valószínű csak pár példány kapott felfegyverzést kísérleti eszközökkel és nem az egész ezred.
És még csak 1962-nél járunk.
Ebben az időszakban pár Tu-95A/MA részt vett éles bombaoldáson is Szemipalatyinszknál, itt azonban kiderült, hogy a robbantások súlyosan károsítják a sárkányt. Újabb ok a kivonásra.
Ezzel egy időben az is kiderült, hogy a konkurens Majsziscsev M-4-es sárkánya és bombakamrája a tandem futó miatt kevésbé alkalmas nagyobb méretű bombák hordozására, de a tervezett 20Mt-ás légibombák mérete túl nagy a Tu-95-ös törzsének is. Közben telt az idő és az is látszott, hogy ekkora hatóerejű tölteteknél nincs értelme alacsony légköri robbantással számolni, ezen a töltetek detonációjának a világűr alsó határán a helyük, tehát beszüntették az ilyen kaliberű légibombák fejlesztését, ezek csak rakétákra kerültek. Viszont ez volt az egyik ok az M-4-es kivonására is, mert ezekhez a méretben nem nagy, de tömegben 9 tonnás FAB-9000M54-es volt rendszerben (meg a FAB-3000), viszont ezeket a gyorsabb Tu-22-es és a mégmodernebb Tu-22M2-es is tudta hordozni, igaz, nem interkontinentális távon. Viszont a FAB-9000-esnek meg nem nagyon akadt startégiai célpontja, pláne nem interkontinentális távolságra.
A Tu-95A/MA gépeket átkonvertálták részben Tu-95M gépekre (ezekből összesen 19 darab készült), illetve Tu-95U és MU kiképző gépekre. Részben pedig kivonták őket.
1962 után Tu-95A/MA gépeket még fogtak el nemzetközi légtérben USAF gépek, de ezek már csak fegyvertelen gyakorló örjáratok voltak, hiszen éles fegyverzettel a szovjetek nem nagyon repültek.

Jól látható, hogy a Tu-95-ös típuscsalád története során csak elképesztően rövid ideig rendelkezett szabadesésű fegyverzettel.

Az első szériában gyártott harcászati nukleáris bombájuk 54-től 65-ig volt rendszerben csupán és az is a Tu-16-oshoz.
Az RN-24-es és 28-as pedig későbbi eszközök, Szu-7, Szu-17, MiG-21, Szu-24, (MiG-25RB) gépekhez szánták.

Másik meg: Tu-95K az mióta bombázó? A K jelölés az a robotrepülőre utal , vagyis a "szárnyas rakétára". Kh-20-as fegyver hordozására rendszeresítették.
Magad is láthatod, hogy még a terv se bombát hordoz, hanem robotrepülőt... illetve konkrétan egy repülőgépet.
Tu-95K-ból ugyanis két típus volt.
Az első, az egyetlen darab gép volt, a MiG-19 SzM-20 oldásához (ez van a rajzodon).
És a másik Tu-95K, a Raduga-tervezte Kh-20-as szárnyas rakétához, másképpen, robotrepülőhöz. Ezt szériában rendszerbe is állították.
A Tu-95M és későbbi MSz gépek pedig kizárólag raketanoszec szerepkörben kerültek alkalmazásra és így vannak még most is.

Mindezt értem. De elvi szinten képes bombát hordozni a gép? Igen, az oroszok használták erre pl. a Tu-22M-et is. Akkor az most bombázó vagy sem?
Te az alapján nevezel valamit valaminek, hogy mire használják és nem azt, hogy mire képes. Mert ez alapján, akkor F-15A/C és F-22-nél is inogott a megnevezés. Az F-15A/C karrierje során képes volt végig buta bombázni legalább úgy, mint az F-16A, de mégis mindenki csak ASF-nek hívja. Ez alapján hívod te rakétrahordozónak az egyes platformokat. Szíved joga, de szerintem ez valahol értelmetlen. Ez alapján, akkor ahol az F-16-os a század csak AG feladatra használja, akkor már nem multirole vadászgép....? WTF?

 

[dudi]

Mindezt értem. De elvi szinten képes bombát hordozni a gép? Igen, az oroszok használták erre pl. a Tu-22M-et is. Akkor az most bombázó vagy sem?
Te az alapján nevezel valamit valaminek, hogy mire használják és nem azt, hogy mire képes. Mert ez alapján, akkor F-15A/C és F-22-nél is inogott a megnevezés. Az F-15A/C karrierje során képes volt végig buta bombázni legalább úgy, mint az F-16A, de mégis mindenki csak ASF-nek hívja. Ez alapján hívod te rakétrahordozónak az egyes platformokat. Szíved joga, de szerintem ez valahol értelmetlen. Ez alapján, akkor ahol az F-16-os a század csak AG feladatra használja, akkor már nem multirole vadászgép....? WTF?

Nem hiszem,hogy vannak hozzá való bombatartók.Ha az oroszok csak rakétát terveztek hozzá akkor csak azért nem rendszeresítették mert elvileg képes rá, ennél sokkal szemellenzősebbek.

 

[Allesmor Obranna]

Mindezt értem. De elvi szinten képes bombát hordozni a gép? Igen, az oroszok használták erre pl. a Tu-22M-et is. Akkor az most bombázó vagy sem?

Olvasd el, amit korábban írtam. A Tu-22M3 az bombargyirovcsik és raketanoszec.
A Tu-22M3-ashoz rendszeresített fegyverzet a FAB-250, OFAB-250-270, OFZAB-500, FAB-500M62, illetve korábban volt még FAB-1500M54, FAB-3000M54, kísérleti jelleggel oldottak FAB-9000-et is, de az a Tu-16-oshoz és Tu-22-eshez rendszeresített bombatípus volt. Ezen felül van rendszerben még a KH-22-es és talán a Kh-32-es (ez nem tudom, most hogy áll). Szabadesésű légibombát a szovjetek a Tu-16-oshoz, a Tu-22-eshez, a Tu-22M2/3-hoz és a Mjasziscsev M-4-eshez rendszeresítettek.

A Tu-95MSz és Tu-160 az csak és kizárólag raketanoszec.
Nincs bomba hozzájuk, se bombacélzó rendszer, se bombafegyverzet. Az An-26-os és az Il-76-os is képes bombázni (nem csak elvi szinten), mégse bombázók. A Tu-95MSz és a Tu-160-as viszont nem képes bombázni elvi szinten se. A Tu-95MSz és Tu-160-as esetében (és itt külön kihangsúlyozom a Tu-95-ös variáns jelölését, hogy mindenféle félreértést megelőzzek) soha nem volt tervben se a bomafegyverzet.

 

[Celebra]

Olvasd el, amit korábban írtam. A Tu-22M3 az bombargyirovcsik és raketanoszec.
A Tu-22M3-ashoz rendszeresített fegyverzet a FAB-250, OFAB-250-270, OFZAB-500, FAB-500M62, illetve korábban volt még FAB-1500M54, FAB-3000M54, kísérleti jelleggel oldottak FAB-9000-et is, de az a Tu-16-oshoz és Tu-22-eshez rendszeresített bombatípus volt. Ezen felül van rendszerben még a KH-22-es és talán a Kh-32-es (ez nem tudom, most hogy áll). Szabadesésű légibombát a szovjetek a Tu-16-oshoz, a Tu-22-eshez, a Tu-22M2/3-hoz és a Mjasziscsev M-4-eshez rendszeresítettek.

A Tu-95MSz és Tu-160 az csak és kizárólag raketanoszec.
Nincs bomba hozzájuk, se bombacélzó rendszer, se bombafegyverzet. Az An-26-os és az Il-76-os is képes bombázni (nem csak elvi szinten), mégse bombázók. A Tu-95MSz és a Tu-160-as viszont nem képes bombázni elvi szinten se. A Tu-95MSz és Tu-160-as esetében (és itt külön kihangsúlyozom a Tu-95-ös variáns jelölését, hogy mindenféle félreértést megelőzzek) soha nem volt tervben se a bomafegyverzet.

Meg az An--12,aminek az indiai variánsa még törzsfelfüggesztőkkel is el lettek látva.Tu-95MSz és a Tu-160 kifejezetten CM hordozoknak vannak használva,de elvileg bármikor ki lehet alakitani hozzájuk bombázóképességet.Rendszerbeálláskor a B-1B is csak CM hordozóként müködtek.

 

[Allesmor Obranna]

Meg az An--12,aminek az indiai variánsa még törzsfelfüggesztőkkel is el lettek látva.Tu-95MSz és a Tu-160 kifejezetten CM hordozoknak vannak használva,de elvileg bármikor ki lehet alakitani hozzájuk bombázóképességet.Rendszerbeálláskor a B-1B is csak CM hordozóként müködtek.

Felejtsükmár el ezt a bombázóképességet meg a "bármikor elviekben" dolgot. Az USAF-ot, mint analógiát pláne felejtsük már el!
Nem alakítható ki, nincs tervben, doktrina szintjén se. Az oroszok nem bombáznak az interkontinentális gépeikkel és nem is akarnak.

 

[Törölt tag 1945]

Milyen bomba van hozzájuk?

1, Te most komolyan azt bizonygatod, hogy a hidegháború alatt 1955 és 1958 között gyártott két ezrednyi Tu-95 és Tu-95M (mindkettő Bison-A) úgy állt hadrendben 1965-ig, hogy semmilyen fegyverzettel sem rendelkezett volna???


2, 1956 és 1960 között épült 3M (Bison-B) három ezrednyi mennyiségének se lett volna elég bombája???


3, Megjegyzem, hogy érdekes módon az 1959-65 között gyártott Tu-95K/KM 69db példányához is 130db K-20M rakétát gyártottak, pedig egy gép csak egyet volt képes hordozni.

4, Az utántöltés lehetősége a Tu-95K/KM esetén volt fontos mivel a K-20M hordozása miatt csökkent a gép hatótávolsága.

5, Az összes legyártott példányt felsoroltam, az általad említett változatok csak átalakítások, amik jórészt jelölve vannak a listában.
(ha jobban átböngészed a listát, találsz benne 2db Tu-116-ost, meg egy űrrepülőgép makett hordozó átalakítást is )

6, Azt hogy egy Tu-95MSz jelenleg milyen fegyverzetet hordozhat, azt majd 25-50 év múlva a manuálja alapján tudjuk megítélni.
(még az MN MiG-23MF/Szu-22M3 is hordozhatott olyan fegyverzet típusokat amik messze nem köztudomásúak)

 

[molnibalage]

6, Azt hogy egy Tu-95MSz jelenleg milyen fegyverzetet hordozhat, azt majd 25-50 év múlva a manuálja alapján tudjuk megítélni.
(még az MN MiG-23MF/Szu-22M3 is hordozhatott olyan fegyverzet típusokat amik messze nem köztudomásúak)

Mik azok?

 

[Allesmor Obranna]

Én leírtam, hogy milyen eszközök voltak ezekhez a gépekhez. Te nem írtad le, hogy szerinted mi volt. Mert gondolom, nem is tudod.
Többször, többféleképp kihangsúlyoztam, hogy a szovjeteknek elképesztően kevés nukleáris légibombájuk volt, a legyártott példányok zöme teszt eszköz, illetve a Tu-16-osokhoz készült harcászati (30kT-ás) légibomba, ami igen rövid ideig volt hadrendben.
1965 után csak harcászati kaliberű nukleáris légibomba típusaik voltak, ezeket a Front Légierő repülőgépei kapták meg.

1, Te most komolyan azt bizonygatod, hogy a hidegháború alatt 1955 és 1958 között gyártott két ezrednyi Tu-95 és Tu-95M (mindkettő Bison-A) úgy állt hadrendben 1965-ig, hogy semmilyen fegyverzettel sem rendelkezett volna???

Erről beszéltem. Nem volt a gépekhez érdemi nukleáris bombafegyverzet, ez ugyanis nem az USAF.
IAB-3000 volt hozzájuk és kb annyi opcionális bombapéldány a DA számára, amit Arzamasz-16 le tudott gyártani. De ezek se a bázisokon. És csak egy elképesztő rövid ideig, mert ki is vonták őket a hadrendből. Nem véletlen, hogy a Tu-95A/MA gépek története ilyen rövid volt. Ugyanis a szovjet nukleáris fegyvergyártó potenciál szinte teljes egészében az ICBM-ek és egyéb kategóriájú rakéták fejrészeire volt ráállítva.

2, 1956 és 1960 között épült 3M (Bison-B) három ezrednyi mennyiségének se lett volna elég bombája???

FAB-3000M54, FAB-9000M54... hagyományos töltetű bombák. Nukleáris bomba nem volt olyan tervezés alatt, ami a bombatérbe befért volna. Beszédes, hogy 60-ban már befejezték a gyártásukat, 63-tól már elkezdték a legtöbbjüket légiutántöltővé átalakítani.

A Tu-95K és az utána jövő gépek kizárólag rakétahordozók, bomba nem volt hozzájuk.

A Tu-95MSz és a Tu-160-as kialakításából is felismerhető, hogy a fegyverzet kizárólag robotrepülőgép. Kh-15, Kh-55, Kh-101.
Bomba nincs.
Ennél jobban nem tudom megmagyarázni.

Végezetül a szovjetek atombombához fűződő viszonyáról egy példa. Idehaza a kunmadarasi I. gárda vadászbombázó ezred I. (atombombázó) századának parancsnokától tudom, hogy a helyi "Grányit" nukleáris fegyvertárolót kezelő úgynevezett "Néma Szektor" katonái se függesztettek a gépeikre éles rszközöket, mert azokat a tárolóból nem hozták ki a műholdmentes időszakban se. Az RN-24-es és RN-28-asok töltetnélküli variánsaival gyakorolták a gépekhez mozgatást, függesztést.
Az I. század állománya viszont sose látta közelről ezeket a műveleteket, ők sose szálltak fel ilyen eszközökkel, ellenben az IAB-500-asokat gyakran függesztették és oldották is sűrűn a nagyiváni bombatér felett. Az NDK-ban ugyanígy csinálták.
És így évtizedek teltek el.
Ezzel szemben az USAF-nál és a NATO-nál a B-61-esekkel nem voltak ennyire "szemérmesek". És az USAF-nál még van hadrendben hadászati feladatkörű nukleáris légibomba, amit nehézbombázók hordozhatnak, ez a B83-as, 1.2 Mt hatóerővel. A 9Mt-ás hatóerejű B53-asokat ugyanis 2011-ben kivonták.
Az oroszoknak a hatvanas évek óta nincs ilyen jellegű fegyverük. Vagyis, ahogy fenntebb írtam, igazából a blöffön kívül sose volt.

 

[Törölt tag 1945]

Én leírtam, hogy milyen eszközök voltak ezekhez a gépekhez. Te nem írtad le, hogy szerinted mi volt. Mert gondolom, nem is tudod.
Többször, többféleképp kihangsúlyoztam, hogy a szovjeteknek elképesztően kevés nukleáris légibombájuk volt, a legyártott példányok zöme teszt eszköz, illetve a Tu-16-osokhoz készült harcászati (30kT-ás) légibomba, ami igen rövid ideig volt hadrendben.
1965 után csak harcászati kaliberű nukleáris légibomba típusaik voltak, ezeket a Front Légierő repülőgépei kapták meg.



Erről beszéltem. Nem volt a gépekhez érdemi nukleáris bombafegyverzet, ez ugyanis nem az USAF.
IAB-3000 volt hozzájuk és kb annyi opcionális bombapéldány a DA számára, amit Arzamasz-16 le tudott gyártani. De ezek se a bázisokon. És csak egy elképesztő rövid ideig, mert ki is vonták őket a hadrendből. Nem véletlen, hogy a Tu-95A/MA gépek története ilyen rövid volt. Ugyanis a szovjet nukleáris fegyvergyártó potenciál szinte teljes egészében az ICBM-ek és egyéb kategóriájú rakéták fejrészeire volt ráállítva.



FAB-3000M54, FAB-9000M54... hagyományos töltetű bombák. Nukleáris bomba nem volt olyan tervezés alatt, ami a bombatérbe befért volna. Beszédes, hogy 60-ban már befejezték a gyártásukat, 63-tól már elkezdték a legtöbbjüket légiutántöltővé átalakítani.

A Tu-95K és az utána jövő gépek kizárólag rakétahordozók, bomba nem volt hozzájuk.

A Tu-95MSz és a Tu-160-as kialakításából is felismerhető, hogy a fegyverzet kizárólag robotrepülőgép. Kh-15, Kh-55, Kh-101.
Bomba nincs.
Ennél jobban nem tudom megmagyarázni.

Végezetül a szovjetek atombombához fűződő viszonyáról egy példa. Idehaza a kunmadarasi I. gárda vadászbombázó ezred I. (atombombázó) századának parancsnokától tudom, hogy a helyi "Grányit" nukleáris fegyvertárolót kezelő úgynevezett "Néma Szektor" katonái se függesztettek a gépeikre éles rszközöket, mert azokat a tárolóból nem hozták ki a műholdmentes időszakban se. Az RN-24-es és RN-28-asok töltetnélküli variánsaival gyakorolták a gépekhez mozgatást, függesztést.
Az I. század állománya viszont sose látta közelről ezeket a műveleteket, ők sose szálltak fel ilyen eszközökkel, ellenben az IAB-500-asokat gyakran függesztették és oldották is sűrűn a nagyiváni bombatér felett. Az NDK-ban ugyanígy csinálták.
És így évtizedek teltek el.
Ezzel szemben az USAF-nál és a NATO-nál a B-61-esekkel nem voltak ennyire "szemérmesek". És az USAF-nál még van hadrendben hadászati feladatkörű nukleáris légibomba, amit nehézbombázók hordozhatnak, ez a B83-as, 1.2 Mt hatóerővel. A 9Mt-ás hatóerejű B53-asokat ugyanis 2011-ben kivonták.
Az oroszoknak a hatvanas évek óta nincs ilyen jellegű fegyverük. Vagyis, ahogy fenntebb írtam, igazából a blöffön kívül sose volt.

Ok, ha te tényleg azt feltételezed hogy a szovjetek úgy állítottak rendszerbe egy halom hordozót (és képezték ki rá a pilótákat) hogy a valóságban nem is tároltak a hadszintéren bevethető nukleáris fegyvert, akkor ehhez a vitához nincs több hozzáfűzni valóm.

Szerintem nem azért építettek Magyarországon 5 állandó, és 3 ideiglenes tárolót, hogy csak a NATO-t hülyítsék...

 

[Allesmor Obranna]

Ok, ha te tényleg azt feltételezed hogy a szovjetek úgy állítottak rendszerbe egy halom hordozót (és képezték ki rá a pilótákat) hogy a valóságban nem is tároltak a hadszintéren bevethető nukleáris fegyvert, akkor ehhez a vitához nincs több hozzáfűzni valóm.

Szerintem nem azért építettek Magyarországon 5 állandó, és 3 ideiglenes tárolót, hogy csak a NATO-t hülyítsék...

Vagy az szovjet/orosz repüléstörténetet kéne jobban ismerned, vagy értened kéne azt, amit leírtam. De inkább mindkettő.

1. Nem voltak érdemi mennyiségben sem szabadesésű nukleáris légibombák a Tu-95A/MA gépekhez, se maguk a Tu-95A/MA gépek nem voltak érdemi ideig hadrendben. Az M4-esek (3M) meg pláne.
A hatvanas évek elején a legyártott nukleáris robbanótöltetek legnagyobb hányada rakéta harcirész volt. Hruscsov 64-ig sokkal kevesebb nukleáris töltettel rendelkezett, mint az USA. Utána Brezsnyev már rágyorsított, de szinte kizárólag rakéta harcirész, mélytengeri akna és harcászati légibomba formájában.

2. Ki a jófene állította azt, hogy a szovjetek csak a NATO-t hülyítették hazánkban? Írtam én olyat, hogy idehaza a tárolókban nem volt atomfegyver?! Hol írtam ilyet?

Úgy látom, hogy te most nem tudsz érdemben vitatkozni velem, ha folyton másról kezdesz beszélni.

Sorold fel nekem ide az 1955 és 1965 között a Tu-95-ös és Mjasziscsev M4-eshez rendszeresített nukleáris légibomba típusokat.

 

[Allesmor Obranna]

Nem beszélve arról, hogy a kiképzéshez ott volt az IAB-3000 a DA alakulatainál. Nem kellett fizikailag az éles bomba.