Tu-95 Bear (Tupoljev, Szovjetunió)

[Celebra]

Megtennéd azt a szívességet, hogy kommentelés előtt elolvasod az összefoglalót és elszámolsz húszig a géppuska sebességgel gyártott forrás nélküli kommentelés helyett?

• A radaros AAM-ek (és szokjál le kérlek az AA-ról, mert az önmagában nem jelent semmit ebben a formában) kb. akkor kezdtek terjedni, amikor a bombázó háború már kb. kezdett kifújni. A NORAD légvédelmében a Genie és Falcon vitte a prímet, de Falconból az IR változat volt az első aztán lett radaros.
• Tehát az a kijelentés, hogy AAM ellen volt esély diplólall önmagában totálisan téveszme. Az IR AAM ellen semmit sem ért, a Genie ellen meg végképp.
• 1967-ben az IAF-nek még AIM-9B szintű AAM-je sem volt tudtommal, szóval ez nem érv semmire. A NORAD elleni támadások során sem lett volna gyakorlatilag semmi haszna a farokkgépágyúnak még a nemir rakétákat is használva minimális volt azok használatára az esély. A Gondolatok cikkben és az Összefoglalóban is van táblázat a légiharc-rakéták sikerességéről.
  
• Mikor és milyen lőszerek is voltak és hogyan lehettek behevederezve? Nézd már meg, hogy az átlag 0,5 hüvelykes csalik is mekkorák egy gpu. lőszerhez képest és vannak 2 hüvelyk / 50 mm-es töltetek is. (Ez is összefoglalóban...)

Na ennyit a slendriánságról. Nagy szavak attól, aki még a rövidítést sem volt képes korrektül használni....

Vitnámban mégiscsak sikerült lelőni 50es kaliberű ngp-vel azt a miget.Tudtommal volt infracsali lövedék is fejlesztve hozzá.Azt azért hozzátenném,hogy mire elkészült,már nemsok értelme volt.Az alapváltozatoknak még NR23 gá tornyai voltak.Gs23 3500/perc max tüzgyorsaság van megadva.MSnek,de az Il76osnak is 2db van a farokállásban.Mondjuk érdekes lenne utánanézzni,hogy ahoz rendszeresitették e a zavarólőszereket?Mert ha igen,és afgánban használták,nem vált be valami fényessen.Bár az inditásjelzéssel is lehetett a gond

 

[boki]

https://www.facebook.com/video.php?v=420101438396750

 

[gacsat]

A Medve nedve:

https://img.rt.com/files/2018.05/article/5af6b3f3fc7e93a0428b45b7.jpg
https://www.rt.com/news/437839-usaf..._medium=aplication_chrome&utm_campaign=chrome

 

[notaricon]

Ma 66 éve szállt fel először az öreglány.

 

[gacsat]

https://www.rt.com/news/451579-bear...edium=aplication_firefox&utm_campaign=firefox

 

[Flexus]

Még sohanem szóltam hozzá itt, de nagyon régóta olvasom a fórumot. Most viszont lenne egy kérdésem, amire talán valaki (Molnibalage?) tudja a választ:
Milyen bevetési profilt repültek volna a szovjet bombázók? Ok, a kérdés így nem pontos, mert nem írtam évet, de mondjuk egy korai (50-es évek) és egy késői mondjuk 70-es, és a merrefelé, az egyrészt USA, EU, de ide tartozik a hordozókötelékek elleni tűmadás is, már ha ez felmerült szovjet oldalról bombázókkal. A bombázón most stratégiai bombázókat értek, ezért is kérdeztem itt. Milyen összetételben repültek volna, meddig és milyen kíséretet kaptak volna, ... ? Ok, tudom, kicsit sok a kérdés így egyben. De köszönök minden kis választ is.

 

[Allesmor Obranna]

Közbeokoskodok. A kérdés tisztázásához nem is a Tu-95-ös a legjobb topic, még ha logikusnak is tűnik elsőre.
Ugyanis a szovjetek utolsó interkontinentális bombázója lényegében a Mjasziscsev M-4, vagyis a "Bölény" volt.

A Tu-95-ös és a Tu-160-as interkontinentális rakétahordozó, bombafegyverzete egyiknek sincs.
A Tu-22M3-as ugyan bombázó és rakétahordozó, de nem interkontinentális.

Az, hogy egy típus ugynevezett rakétahordozó, eleve meghatározza a bevetési profilt és a szükséges kíséretet is.

 

[gacsat]

Még sohanem szóltam hozzá itt, de nagyon régóta olvasom a fórumot. Most viszont lenne egy kérdésem, amire talán valaki (Molnibalage?) tudja a választ:
Milyen bevetési profilt repültek volna a szovjet bombázók? Ok, a kérdés így nem pontos, mert nem írtam évet, de mondjuk egy korai (50-es évek) és egy késői mondjuk 70-es, és a merrefelé, az egyrészt USA, EU, de ide tartozik a hordozókötelékek elleni tűmadás is, már ha ez felmerült szovjet oldalról bombázókkal. A bombázón most stratégiai bombázókat értek, ezért is kérdeztem itt. Milyen összetételben repültek volna, meddig és milyen kíséretet kaptak volna, ... ? Ok, tudom, kicsit sok a kérdés így egyben. De köszönök minden kis választ is.

Az 50es években nem volt szovjet stratégiai légierő. Nem volt olyan repülőjük, ami vissza is tudott volna jönni. Egyirányú, lényegében öngyilkos bevetésekben gondolkodtak Tu-4esekkel Amerikába, Il-28asokkal Angliába. Később a Tu-95ösöket se várták valami nagyon vissza. A Mjasziscsevek nem váltak be. Semmilyen kiséretük se lett volna. Ezzel a bombadobálós kornak vége is volt.

 

[Halfdan]

Még sohanem szóltam hozzá itt, de nagyon régóta olvasom a fórumot. Most viszont lenne egy kérdésem, amire talán valaki (Molnibalage?) tudja a választ:
Milyen bevetési profilt repültek volna a szovjet bombázók? Ok, a kérdés így nem pontos, mert nem írtam évet, de mondjuk egy korai (50-es évek) és egy késői mondjuk 70-es, és a merrefelé, az egyrészt USA, EU, de ide tartozik a hordozókötelékek elleni tűmadás is, már ha ez felmerült szovjet oldalról bombázókkal. A bombázón most stratégiai bombázókat értek, ezért is kérdeztem itt. Milyen összetételben repültek volna, meddig és milyen kíséretet kaptak volna, ... ? Ok, tudom, kicsit sok a kérdés így egyben. De köszönök minden kis választ is.

Egymást az északi sarkon keresztül támadták volna, minél nagyobb magasságból, lehetőleg az elfogóvadászok "szolgálati csúcsmagassága" fölött, vagy annak közelében. Kísérővadászok aligha lettek volna.
Nem tudom linlelni az oldalt, de én a modernwartech blogon a b36 ( peacemaker) bombázóval foglalkozó cikksorozarban kezdeném a keresést.

 

[gacsat]

Még sohanem szóltam hozzá itt, de nagyon régóta olvasom a fórumot. Most viszont lenne egy kérdésem, amire talán valaki (Molnibalage?) tudja a választ:
Milyen bevetési profilt repültek volna a szovjet bombázók? Ok, a kérdés így nem pontos, mert nem írtam évet, de mondjuk egy korai (50-es évek) és egy késői mondjuk 70-es, és a merrefelé, az egyrészt USA, EU, de ide tartozik a hordozókötelékek elleni tűmadás is, már ha ez felmerült szovjet oldalról bombázókkal. A bombázón most stratégiai bombázókat értek, ezért is kérdeztem itt. Milyen összetételben repültek volna, meddig és milyen kíséretet kaptak volna, ... ? Ok, tudom, kicsit sok a kérdés így egyben. De köszönök minden kis választ is.

Úgy tudom az első szovjet stratégiai standoff fegyver a Tomahawk orosz változata, a H-55ös lett a 80as évek második felére. A SzU lerohadásakor 1200 állt raktáron.
Az 50es évektől volt az oroszoknak három hosszú kifutópályája a Jeges Tenger partján. Ezek sose voltak állandó repülőterek, alkalmanként települt oda a Dalnyija Aviácija gyakorlatra.
Sose volt elég tankergépük, tehát rendszerszinten nem terveztek vele.

 

[gacsat]

Hosszútávú elfogó vadászgépük volt a Tu-128as, de bombázó kötelékek védelmére aligha volt alkalmas. A fegyverei is nagy, lomha célok ellen készültek.

 

[Littlejohn]

Az én ismereteim szerint, de javítsatok ki: 50-es évek: Északi-sarkon keresztül, Kanada egy része felett vadászkísérettel, utána anélkül tömeges légibombázás. 60, de inkább 70-es évek: felderítés a tengóknak, a kezdetleges műholdak adatainak kiegészítése, tengó-elhárítás... 80-as évektől: műholdas adatok alapján részben a hordozókötelékek helyének pontos meghatározása (Big Bulge), a támadó gépeknek, illetve elektronikus védelem ugyanazoknak.

 

[molnibalage]

Közbeokoskodok. A kérdés tisztázásához nem is a Tu-95-ös a legjobb topic, még ha logikusnak is tűnik elsőre.
Ugyanis a szovjetek utolsó interkontinentális bombázója lényegében a Mjasziscsev M-4, vagyis a "Bölény" volt.

A Tu-95-ös és a Tu-160-as interkontinentális rakétahordozó, bombafegyverzete egyiknek sincs.
A Tu-22M3-as ugyan bombázó és rakétahordozó, de nem interkontinentális.

Az, hogy egy típus ugynevezett rakétahordozó, eleve meghatározza a bevetési profilt és a szükséges kíséretet is.

Ez csak nyelvészkedés. Az B-52-est a jenki is bombernek hívja annak ellenére, hogy sokszor nem bombát old. Ez simán hagyomány. Ennyi. A vadászgépet sem "cruise missile platfrom" vagy "bomb platfromnak" hívják.

Még sohanem szóltam hozzá itt, de nagyon régóta olvasom a fórumot. Most viszont lenne egy kérdésem, amire talán valaki (Molnibalage?) tudja a választ:
Milyen bevetési profilt repültek volna a szovjet bombázók? Ok, a kérdés így nem pontos, mert nem írtam évet, de mondjuk egy korai (50-es évek) és egy késői mondjuk 70-es, és a merrefelé, az egyrészt USA, EU, de ide tartozik a hordozókötelékek elleni tűmadás is, már ha ez felmerült szovjet oldalról bombázókkal. A bombázón most stratégiai bombázókat értek, ezért is kérdeztem itt. Milyen összetételben repültek volna, meddig és milyen kíséretet kaptak volna, ... ? Ok, tudom, kicsit sok a kérdés így egyben. De köszönök minden kis választ is.

Végig nagy magasságon, oda-vissza légiutántöltés mellett belefért volna néhány ezer km-en alacsony is, de a Mt-ás bombák korában azokat csak nagy magasságból lehetett kioldani.

B-47-tel konkrétan ilyen mutatványokra készültek anno...

Hosszabban.

Az én ismereteim szerint, de javítsatok ki: 50-es évek: Északi-sarkon keresztül, Kanada egy része felett vadászkísérettel, utána anélkül tömeges légibombázás. 60, de inkább 70-es évek: felderítés a tengóknak, a kezdetleges műholdak adatainak kiegészítése, tengó-elhárítás... 80-as évektől: műholdas adatok alapján részben a hordozókötelékek helyének pontos meghatározása (Big Bulge), a támadó gépeknek, illetve elektronikus védelem ugyanazoknak.

Semmiféle vadászkíséret nem volt. A jenki légtér közelébe is alig ért volna el egy MiG-31 is. Akkor meg már Tu-160 és H-55 volt. A Bison és Bear korszak alatt meg bombákat dobáltak volna vagy H-20.

 

[fip7]

Én ennyit fűznék hozzá a témához:
https://en.wikipedia.org/wiki/Kh-22

 

[Allesmor Obranna]

Ez csak nyelvészkedés. Az B-52-est a jenki is bombernek hívja annak ellenére, hogy sokszor nem bombát old. Ez simán hagyomány. Ennyi. A vadászgépet sem "cruise missile platfrom" vagy "bomb platfromnak" hívják.

Tévedés. A B-52-es az bombázógép és szárnyas cirkáló robotrepülőgép akármi hordozó.

Hangsúlyozom, hogy a Tu-95-ös és a Tu-160-as nem bombázógép, nekik nem kell soha, semmilyen okkal a cél közelébe repülni, a cél felett áthaladni. Ez azért elég lényeges különbség. A Tu-95-ösnek sose volt bombafegyverzete. Csak teszt szintjén merült fel, hogy a vietnami B-52D bevetések alapján egy példányt frontbombázónak átalakítottak, bombáztak is vele Aktyubinszban, de ennyi.

 

[molnibalage]

Tévedés. A B-52-es az bombázógép és szárnyas cirkáló robotrepülőgép akármi hordozó.

Hangsúlyozom, hogy a Tu-95-ös és a Tu-160-as nem bombázógép, nekik nem kell soha, semmilyen okkal a cél közelébe repülni, a cél felett áthaladni. Ez azért elég lényeges különbség.

Nincs hozzájuk bombafegyverezet? De van. Addig meg bombázógép is. Pont.

 

[Allesmor Obranna]

Nincs hozzájuk bombafegyverezet? De van. Addig meg bombázógép is. Pont.

Milyen bomba van hozzájuk?

 

[Littlejohn]

Molni, ezt Te sem mondod komolyan.... 50-es években MIG-31???????????????????

 

[Törölt tag 1945]

Közbeokoskodok. A kérdés tisztázásához nem is a Tu-95-ös a legjobb topic, még ha logikusnak is tűnik elsőre.
Ugyanis a szovjetek utolsó interkontinentális bombázója lényegében a Mjasziscsev M-4, vagyis a "Bölény" volt.

A Tu-95-ös és a Tu-160-as interkontinentális rakétahordozó, bombafegyverzete egyiknek sincs.
A Tu-22M3-as ugyan bombázó és rakétahordozó, de nem interkontinentális.

Az, hogy egy típus ugynevezett rakétahordozó, eleve meghatározza a bevetési profilt és a szükséges kíséretet is.

Ez így nem teljesen igaz.
HTÖ egyik mellékletében van egy "Szovjet-bombázó-fenyegtés-amerikai-légvédelem [HUN] (Hpasp).pdf" doku, érdemes elolvasni.

Lényeg:
Tu-95 (Bear-A), 1955 és 1957 között gyártottak 31db-ot.
Tu-95M (Bear-A), 1957 és 1958 között gyártottak 19db-ot.

A két fenti típus csak szabadesésű nukleáris bombával volt felszerelve, robot-repülőgéppel nem.

M-4 (Bison-A) teljes kudarc, 1954 és 1956 között gyártott 31db példány át lett építve légi utántöltésre.

3M (Bison-B), 1956-60 között épült 85db példánya szintén csak szabadesésű nukleáris bombával volt felszerelve, robot-repülőgéppel nem.

Tu-95K (Bear-B), 1959-61 között 56 példány, Tu-95KM (Bear-C), 1962-65 között 13 példánya már hordozta a K-20M robotrepülőt.

1965 tekinthető a Távolsági Légierő (DA) történetében a forduló pontnak, ekkor 9 nehéz bombázó ezred alkotta a négy légi hadosztály állományát, kb. 200 db nukleáris bomba és rakéta célba juttatására volt képes (100%-os elméleti hadrafoghatóság mellett.)

128 darab bombázó az alábbiak szerint:
26 db Tu-95 Bear-A
17 db Tu-95M Bear-B
85 db 3M Bison

69 darab rakéta hordozó a következők szerint:
47 db Tu-95K Bear-B
22 db Tu-95KM Bear-C

106. nehéz bombázó hadosztály,
409. nehézbombázó ezred Tu-95/Tu-95M (Bear-A) bombázókkal, Uzin
1006. nehézbombázó ezred Tu-95K/Tu-95KM (Bear-B/C) rakéta hordozó gépekkel, Uzin
182. nehézbombázó ezred Tu-95K/Tu-95KM (Bear-B/C) rakéta hordozó gépekkel, Mozdok

79. nehéz bombázó hadosztály,
1223. nehézbombázó ezred Tu-95/Tu-95M (Bear-A) bombázókkal, Szemipalatyinszk
1226. nehézbombázó ezred Tu-95K/Tu-95KM (Bear-B/C) rakéta hordozó gépekkel, Szemipalatyinszk

201. nehéz bombázó hadosztály,
1096. nehézbombázó ezred 3M (Bison-B) bombázókkal, Engels
1230. nehézbombázó ezred 3M (Bison-B) bombázókkal, Engels

73. nehéz bombázó hadosztály,
40. nehézbombázó ezred 3M (Bison-B) bombázókkal, Ukrainka
79. nehézbombázó ezred 3M (Bison-B) bombázókkal, Ukrainka

A Szovjet Stratégiai Rakétaerők 1965-ben már 226 darab interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) rendelkeztek és a mennyiség évről évre csak nőtt...
1966 420 db
1967 820 db
1968 1020 db

Ezzel a sarkvidéken keresztül támadó bombázók kora lényegében lezárult, az ICBM lett a fő stratégiai nukleáris csapásmérő erő.
A ’80-as években a Kh-55 megjelenésével újra szerephez jutottak a bombázók, de korántsem volt akkora a súlyuk, mint ami az ’50-es évek végén.

A Tu-95 haditengerészeti felderítő változatát, a Tu-95RC (Bear-D) változatot 1967-ig még gyártották.
A meglevő gépeket a továbbiakban a K-20M rakétákkal a US Navy ellen tervezték használni.
Lényegében ez a fenyegetés vezetett az F-14 Tomcat + AIM-54 páros kifejlesztéséhez némi kerülővel, az eredeti rakéta platform eredetileg az F-111B lett volna.

 

[Littlejohn]

Molni, épp ezt írtam, hogy a 70-es, 80-as években már a pontos helymeghatározás, a műholdas adatok pontosítása és elektronikai védelem. A Big Bulge radar hatótávja lehetővé tette, hogy a CAP-on kívülről észleljék a köteléket. A többi a támadó gépek dolga volt. NEM ÍRTAM, hogy ők támadtak...