Tu-22M Backfire (Tupoljev, Szovjetunió)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 1586

Guest
Ezt szerettem volna az előbb jól láthatóan kérni a végére:

Számold meg kérlek hogy melyiknek mennyi vezérsíkja/kiálló része van TE mérnök, jó :p??!

Kis segítség a számoláshoz.

shape.jpg


Felhívnám a figyelmet a kép jobb szélén lévő képletekre amely azt írja le hogy a testből kiálló élek, felületek, sarkok milyen mértékben befolyásolják a test RCS értékét....

amúgy a cikk:

Analysis of radar cross section assessment methods and parameters

További jó vitát... :)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 490
84 591
113
zsolti

Afganisztán lövészeti szempontból paradicsom így az ott kapott eredmények olyanok mint a cáparuhás úszó világrekordok(hogy ne is kelljen sokat magyarázni minden gyártó 1200-1400 métert ad meg a .338-as puskák hatótávolságának a világrekord pedig ennek több mint a duplája ugyan csak .338-as lőszerrel).Ennek ellenére ezek a nagyon kedvező külső körülmények semmit nem vonnak le az elért eredmények értékéből,hisz ott kellett lenni és meg kellett lőni!!!
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 235
60 325
113
molnibalage

Mr. 5 perc Google.... Az Opel Zafira az egy családi egyterű, a Prius meg egy fura kupé....
A prius adata ott van a linkedben , 0.26 körüli. A táblázatodban a Zafirához hasonló Honda Odyssey alaktényezője meg 0.39.
Valóban nem nagy különbség, ég és föld a kettő :)

És ezek után te szólsz le engem vagy másokat, miközben néha teljesen hibás adatokból vonsz le következtetéseket!
 
M

molnibalage

Guest
Mr. 5 perc Google.... Az Opel Zafira az egy családi egyterű, a Prius meg egy fura kupé....
A prius adata ott van a linkedben , 0.26 körüli. A táblázatodban a Zafirához hasonló Honda Odyssey alaktényezője meg 0.39.
Valóban nem nagy különbség, ég és föld a kettő :-
)
Még mindig nem érted... A kettő L/H aránya totál más, ebből fakadóan azonos sebességnél a Re szám és az alaktényező alapforma is más.

Azonos fő mérettel és alakkal rendelkező autókat hasoníts össze, ha kérhetném.

Mi lenne ez? Pl. az általad említett Honda Odyssey és a Skoda Octavia.

Mondom, ne próbálj már szakérteni azon a területen, amiről láthatólag fogalmad sincs. Nagyon, de nagyon irritáló...

Majd, ha eljutsz a hasonlósági számokhoz és dimenziótlan paraméterekhez és a modellezéshez és az alap áramlástan egyenleteking, akkor majd gyere vissza. Addig meg jó lenne, ha hallgatnám rám.
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 329
18 938
113
http://www.aerotech.hu/newsdetail.php?tdate=2016-08-29&ttitle=Z%C3%A1r%C3%B3_f%C3%A1zis%C3%A1ba_l%C3%A9pett_a_Tu-22M3-as_bomb%C3%A1z%C3%B3k_rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p-hordoz%C3%B3k_elleni_sz%C3%A1rnyas_rak%C3%A9t%C3%A1j%C3%A1nak_tesztel%C3%A9se

" indítás után majdnem kimegy a világűrbe, ugyanis 40 kilométeres magasságba emelkedik, a sebessége 4-5 ezer kilométer óránként, hatótávolsága pedig 1000 km körül van."

Lényegében ez a magasság előny az sm-3-nak nem?

Én olcsó nagy hatótávú szubszonikus rakátákat vetnék be a hordozók ellen .
Ha a mennyiség számít inkább lassabb de több száz .
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 583
85 114
113
Javításon és modernizáción átesett legújabb Tu.22M3(M1).
Képes H-32 hordozására és megkapta az SzVP-24-22"Gefesztet"
EspJEnu1vi4.jpg
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 204
50 805
113
Ki hogy látja Roni. Ezzel a megoldással viszont igen sok rakéta el sem éri a támadó rakétát, ezt azért mással utazó szakaszban nem nagyon kell majd lelőni csak a szintén nem olcsó és korlátozott számban jelen levő SM-3 al. A többi rakéta maximum arra lesz jó, hogy a terminal phase ben megpróbálja lelőni a meredek szögben hatalmas lendülettel lefelé jövő 1??? töltetet, csalikat???
A hatalmas számban meglévő sok ideig alacsony sebességgel közlekedő Tomahawk kategóriás cirkálórakétákat meg valóban gyönyörűen meg lehet ma már tizedelni a hordozótól utántöltéssel nagy őrjáratozási idővel és hatótávval felszerelt Amraam karácsonyfa Super Hornetekkel. Ehhez sok sikert azért a BARCAP-nak, 40km+ on, 5 mach al érkező rakétát nem nagyon fognak lelőni 1000km re a hordozótol, tehát marad a végfázisban való vagy sikerül vagy nem, vagy SM-3, ami azért nagyon nem olcsó/egyszerű/és korlátozott számban elérhető...

Nem hülyék az oroszok sem, szerintem tudják hogy mit miért csinálnak, és ŐK azért választották ezt a jövőbeni iránynak, mert ebben hisznek, hogy a legjobb eséllyel le tudja küzdeni a meglévő AEGIS rendszert.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 204
50 805
113
Flight Ceiling:

Standard SM-6 34000m
Standard SM-2 ER 24400m
Marad a SM-3, ami azért már egy Anti Ballistic Missile, ha viszonylagos biztonságban, távol a hordozótól szeretnéd megsemmisíteni a célt. Szerintem nem rossz ötlet ezeket kicsalogatni a VLS cellákból, és nagyon nem vagyok biztos, hogy nem lesz ott még valami csalis móka/bármilyen egyéb zavarás a Kh-32 nél, tehát nyugodtan lehet arra számolni, hogy nem 1 célpont 1 SM-3 kill ratio lesz ott. Persze lehet várni arra is hogy RAM hatótávba érjen lefelé jövet az 1 tonnás töltet, csak én mondjuk nem lennék ott a tengerészek helyében, pláne nem mosolyogva...
 
M

molnibalage

Guest
A nagy, de még egyes közepesnek mondott hatótávolságú SAM HMZ-je a magassággal nő, de ez már az Sz-75-nél is megvolt.

p389oiktkjw12j6pi6qb.png


Az Sz-200 közepes magasságú cél ellen, 1 km alatti célnál 38 km a HMZ-je, a légellenállás, melegedés, a szükséges tolóerő profil együttese által. Nagy magasságban meg kis paraméterrel repülő célra 250 km-ig tart a HMZ, ami azt jelenti, hogy a találat pillanatában lesz ott a SAM és a cél is. Ha nagyobb távolságból követhető már a cél, akkor az indítás is lehet korábban.

Célsebesség, magasság és "mellérepülés" (paraméter) szeriti Sz-200 HMZ.
http://www.ausairpower.net/PDF-A/S-200VE-Engagement-Envelope-F.pdf

Patriot HMZ-t sajnos nem találni sehol, mivel nem az operátor dönt az indításról, mint az Sz-300 esetén, de azoknál is igaz, hogy a HMZ a célmagassággal nagyon sokáig nő.

Mind az Sz-300 és mind a Patriot lényegében ballisztikusan hajigálja a SAM-et a számított találkozási pont felé és a végfázisban megy a folyamatos célmegvilágítás.

A ballisztikus szakaszban csak extrán nagy hatótáv és irányváltás esetén kell félkomoly korrekció. Még, ha a célgép alapből nagyon messze és kerszetbe húz el és 180 fokot fordul, tehát balról-jobbra helyett jobbról-balra megy M1.0 körüli sebesség esetén olyan kicsit tevődik át a relatív találkozási pont, hogy néhány G-s néhány sec-ig tartó manőverel leköveti a rakéta. Az M7.0 égésvégi sebesség mellett meg közepes távolságon pillanatok alatt odaér a rakéta.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Na emberek, itt aztán sok szép meg okos dolog elhangzott, de főleg inkább kevésbé szép és kevésbé okos is. Molnibalage részéről főleg a hangnem ami erősen tűrhetetlen és jó lenne ha mellőzné, na de azért mások is írtak itt más tekintetben fura dolgokat, és az állandó kételkedést is jó lenne tényekkel/adatokkal megerősíteni.
zsolti
"gazdagon felhasznált" kompozit szerkezeti anyagokról írsz - egy M5-7-re becsült sebességű rakétánál! Említs már meg kérlek egy-két olyan kompozitot, ami az ilyen sebességnél létrejövő aerodinamikai felmelegedést égés nélkül kibírja, mert én eddig ilyenről nem hallottam (pedig volt már közöm repanyag-kompozithoz). Felhívnám a figyelmet, hogy az ált. rövid időre max Mach 2,3-2,5-ig felgyorsító harcigépek orrkúpja a mögötte lévő radar-antenna miatt már évtizedek óta kompozitból készül (tehát ez nem olyan csoda-újdonság, régóta létezik, csak a %-os arányuk növekszik), de ezen gépek orrkúpjának közepén vagy ott van a pitot-cső (krómacél!), vagy az orrkúp hegye készül fémből, különben bizonyos sebességnél leolvadna a kúp hegye - és itt nem M 5-7-ről van szó!! Keressetek bármely 3.-4. generációs gépről elölről készült közeli, jó minőségű fotókat, és látni lehet a fém kúp-csúcsokat (legfeljebb le van festve, mint a MiG-21-nél anno pirosra, nehogy a vaksi katona nekigyalogoljon).
"ÜBERgáz ha valaki verdiktet mond a 2018-ra tervezett csúcskategóriás fegyverről." - írod, és észre se veszed, hogy te is verdiktet mondtál, hiszen csúcskategóriás-nak kiáltottad ki, miközben még csak tesztelik, és korábban arra is hivatkoztál hogy alig valamit vagy semmit nem tudhatunk még róla. Részben igazad van, amiket leírtál és itt-ott olvastam róla azok szépen hangzó becslések, vagy sikerül ezekkel a paraméterekkel ténylegesen legyártani vagy se, tehát nem biztos az a csúcskategória. Ha annyi millióm lenne, ahány ilyen a saját korában "csúcskategóriás"-nak kikiáltott fegyver el se jutott a sorozatgyártásig, akkor már mindhárom fiamnak kastélya lenne.
Még egy dolog. Egy vitorlázógépet lehet olyan szinten kompozitból gyártani, hogy jóformán csak a kerék tengelye meg a pilóta bekötőhevederének csatja van fémből, de egy folyékony hajtóanyagú, hat tonnás és M 5-7-re tervezett rakétát nem. Lehetnek benne kompozit-elemek (mint ahogy már vagy 60 éve vannak minden harcigépben), de alapvetően a szárnyak és vezérsíkok belépőélei, főtartói, a törzs teherviselő hossztartó-elemei, az orrkúp hegye titánból vagy acélból készülnek (különben leolvadnának), nem is beszélve az üzemanyagokat tároló és továbbító tartályokról, magasnyomású szivattyúkról, csővezetékekről, és a rakétahajtómű tüzelő-teréről meg a rakéta robbanófejéről. Burkolhatják ezeket fém-lemezekkel, akkor a burkolat veri vissza a radar-sugarakat, vagy burkolhatják radar-áteresztő kompozittal (valamilyen csodával megoldva a hűtésüket vagy hő-tűrésüket), akkor meg a belül lévő felsorolt gépészeti/hajtómű anyagok fogják visszaverni a radar-sugarakat. És egy ASM-rakétánál nincsenek hegyek a tengeren, hogy bármilyen okosan kitalált bevetési profillal bujkálni lehessen mögöttük, a célra-repülés során a flottacsoport külső gyűrűjétől nagyjából 30-35 km-en belül már minden radar látni fogja még alacsony repülési profilnál is - csakhogy onnan még min másik 30-50km a hordozó. M 6 beérkezési sebesség esetén ugye a 60-80 km megtétele az nagyjából 35-45 másodperc reakcióidőt ad a légvédelemnek, ami egy "alvó" rendszernél persze hogy kevés, de egy harckészültségben lévő összehangolt és automatizált légvédelemnél azért elég hosszú tűz-megnyitási időt tesz lehetővé (és a BARCAP-ról még nem is beszéltem, aminek 1000 km-re a hordozótól ugye még nem a rakétákat, hanem az azokat indító bombázókat kell lelőni, amelyek azért sokkal lassúbbak a rakétánál).
Persze minden légvédelem túlterhelhető, de ahhoz sok rakéta kell, meg sok bombázó meg hozzájuk sok légitanker, ami azért nem olcsó játék (már persze ha tényleg el tudják érni ezeket a remélt paramétereket a rakétánál - majd egyszer).
Ezeknek a rakétáknak az indítás utáni észlelését meg azért ne tekintsük már túl nagy problémának TÖBB hajófedélzeti radar-RENDSZER számára. Anno az F-14 radarjával közel 200 km távról indítottak rakétákat a H-22-höz képest igaz hogy lassúbb, de méretben feleakkora, tömegében ötödakkora drone-okra, és a hatból négyet telitalálattal lőttek le - közel 50 évvel ezelőtt!!
És ezen a területen is elképzelhető azóta némi fejlődés.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 204
50 805
113
zsolti
"gazdagon felhasznált" kompozit szerkezeti anyagokról írsz - egy M5-7-re becsült sebességű rakétánál! Említs már meg kérlek egy-két olyan kompozitot, ami az ilyen sebességnél létrejövő aerodinamikai felmelegedést égés nélkül kibírja, mert én eddig ilyenről nem hallottam (pedig volt már közöm repanyag-kompozithoz). Felhívnám a figyelmet, hogy az ált. rövid időre max Mach 2,3-2,5-ig felgyorsító harcigépek orrkúpja a mögötte lévő radar-antenna miatt már évtizedek óta kompozitból készül (tehát ez nem olyan csoda-újdonság, régóta létezik, csak a %-os arányuk növekszik), de ezen gépek orrkúpjának közepén vagy ott van a pitot-cső (krómacél!), vagy az orrkúp hegye készül fémből, különben bizonyos sebességnél leolvadna a kúp hegye - és itt nem M 5-7-ről van szó!! Keressetek bármely 3.-4. generációs gépről elölről készült közeli, jó minőségű fotókat, és látni lehet a fém kúp-csúcsokat (legfeljebb le van festve, mint a MiG-21-nél anno pirosra, nehogy a vaksi katona nekigyalogoljon).
"ÜBERgáz ha valaki verdiktet mond a 2018-ra tervezett csúcskategóriás fegyverről." - írod, és észre se veszed, hogy te is verdiktet mondtál, hiszen csúcskategóriás-nak kiáltottad ki, miközben még csak tesztelik, és korábban arra is hivatkoztál hogy alig valamit vagy semmit nem tudhatunk még róla. Részben igazad van, amiket leírtál és itt-ott olvastam róla azok szépen hangzó becslések, vagy sikerül ezekkel a paraméterekkel ténylegesen legyártani vagy se, tehát nem biztos az a csúcskategória. Ha annyi millióm lenne, ahány ilyen a saját korában "csúcskategóriás"-nak kikiáltott fegyver el se jutott a sorozatgyártásig, akkor már mindhárom fiamnak kastélya lenne.
Még egy dolog. Egy vitorlázógépet lehet olyan szinten kompozitból gyártani, hogy jóformán csak a kerék tengelye meg a pilóta bekötőhevederének csatja van fémből, de egy folyékony hajtóanyagú, hat tonnás és M 5-7-re tervezett rakétát nem. Lehetnek benne kompozit-elemek (mint ahogy már vagy 60 éve vannak minden harcigépben), de alapvetően a szárnyak és vezérsíkok belépőélei, főtartói, a törzs teherviselő hossztartó-elemei, az orrkúp hegye titánból vagy acélból készülnek (különben leolvadnának), nem is beszélve az üzemanyagokat tároló és továbbító tartályokról, magasnyomású szivattyúkról, csővezetékekről, és a rakétahajtómű tüzelő-teréről meg a rakéta robbanófejéről. Burkolhatják ezeket fém-lemezekkel, akkor a burkolat veri vissza a radar-sugarakat, vagy burkolhatják radar-áteresztő kompozittal (valamilyen csodával megoldva a hűtésüket vagy hő-tűrésüket), akkor meg a belül lévő felsorolt gépészeti/hajtómű anyagok fogják visszaverni a radar-sugarakat. És egy ASM-rakétánál nincsenek hegyek a tengeren, hogy bármilyen okosan kitalált bevetési profillal bujkálni lehessen mögöttük, a célra-repülés során a flottacsoport külső gyűrűjétől nagyjából 30-35 km-en belül már minden radar látni fogja még alacsony repülési profilnál is - csakhogy onnan még min másik 30-50km a hordozó. M 6 beérkezési sebesség esetén ugye a 60-80 km megtétele az nagyjából 35-45 másodperc reakcióidőt ad a légvédelemnek, ami egy "alvó" rendszernél persze hogy kevés, de egy harckészültségben lévő összehangolt és automatizált légvédelemnél azért elég hosszú tűz-megnyitási időt tesz lehetővé (és a BARCAP-ról még nem is beszéltem, aminek 1000 km-re a hordozótól ugye még nem a rakétákat, hanem az azokat indító bombázókat kell lelőni, amelyek azért sokkal lassúbbak a rakétánál).
Persze minden légvédelem túlterhelhető, de ahhoz sok rakéta kell, meg sok bombázó meg hozzájuk sok légitanker, ami azért nem olcsó játék (már persze ha tényleg el tudják érni ezeket a remélt paramétereket a rakétánál - majd egyszer).
Ezeknek a rakétáknak az indítás utáni észlelését meg azért ne tekintsük már túl nagy problémának TÖBB hajófedélzeti radar-RENDSZER számára. Anno az F-14 radarjával közel 200 km távról indítottak rakétákat a H-22-höz képest igaz hogy lassúbb, de méretben feleakkora, tömegében ötödakkora drone-okra, és a hatból négyet telitalálattal lőttek le - közel 50 évvel ezelőtt!!
És ezen a területen is elképzelhető azóta némi fejlődés.
Nem tudom anyagokkal alátámasztani, HA FIGYELMESEN olvastad amit írtad, leginkább megint azért vettem fel a kesztyűt, mert egy CSÚCSKATEGÓRIÁS támadófegyverzetnek tervezett 2018 - ra beígért fegyverről jött azonnal a határozott és lesújtó verdikt, mert az volt, hogy RÖHÖGVE leszedi minden. RAM ig bezárólag.

Nos, amiket ÍRSZ, igazad van. TUDOM én is hogy a jelenlegi anyagtechnológiával tudomásunk szerint nem lehetséges alacsony észlelhetőségű és NAGYON gyors sebességet tartósan tartani képes eszközt gyártani. Ebben vita nincs köztünk. Én azt állítottam, hogy MÉG AZT SEM TUDJUK, hogy milyen repülési profillal TERVEZIK egyáltalán használni. Annyi okosság volt a másik oldalról, hogy ez egy KH-22, mert ugyan akkora, és ugyan úgy néz ki... MEG RÖHÖGVE leszedi majd minden, és BARCAP Amraam-mal, meg RAM is fel volt hozva. ÉRTED a problémám?

Nyilván való, ha visszatérünk komolyabb vizekre, hogy vagy alacsony rep profil, sok kompozit, kerülő manőverek, és a végén esetleg egy két intenzív irányváltás mellett történő felgyorsítás, akár 5 mach közeléig, VAGY amiről olvasni is lehet, azonnal magas 40km+ körüli utazó pálya, nagy sebességgel. Ott nincs értelme nagyon bújkálni, és nincs is olyan komp.anyag valószinü, ami bírná ezt. CSAK itt az a helyzet, hogy nagyon nem mindegy hogy milyenről beszélünk. Sokan még azok után is alacsony sea-skimming üzemmódról beszéltek, hogy megjelentek a hírek a 40km es utazó magasságról, ami egyébként szintén mert leírta valaki, hogy olyan lesz, nem biztosíték semmire. Gyanúsan én elhiszem egyébként, mert ahogy már le is írtam, azzal tudom elképzelni a 400 km körüli hatótáv kitolódását 1000 km körülire, a kisebb légellenállás segít ebben, és a nagyobb elérhető sebesség miatt gyorsabban oda is ér a rakéta. Az hogy csúcskategóriás lesz e a fegyver? Ki tudja? Annak tervezik. Egy nagyon fontos feladatkör ellátására, feltörni a jelenlegi hegemón CBG csoportok védőgyűrűjét. AZT nem állítottam hogy 2018 ra időben el is fog készülni, és hogy állva hagyja a komplett CBG-ket, AEGIS estül. Amire reagáltam, hogy ne viccelődjünk már az ilyen "röhögve lelövi a RAM" dolgokkal. Ez a fegyverrendszer ha elkészül, FEL fogja adni a leckét az AEGIS rendszernek, arra készítik ugyanis. Ilyen egyszerű.

Ezzel a magas profillal kb. marad az SM-3, amivel a legvégső terminal phase-en kivül egyáltalán meg lehet próbálni ezeknek a rendszereknek az elfogását, és azért ahogy írtam feljebb, abból sincs szarásig, nem tudom hogy mennyit töltenek be általában egy AEGIS hajóba, de mivel kell a hely a valóban kisebb/egyszerűbb célpontok ellen az SM-2/6 nak is, kötve hiszem, hogy hegyekben állnak betöltve. Már csak azért is, mert az SM-3 is rohadt drága, a wiki valami 29 millió per darabot írt, dollárban.

Aztán csak 1x kell hibáznia, és megvan a baj. Az ilyen rendszereknél szerintem a támadónál van az előny.
Szóval végezetül, azt gondolom, nem én mondtam VERDIKTET, azt mondtam és ez a lényeg, ha nem jött volna át, hogy igen komoly kihívások elé fog kerülni egy ilyen rakéta rendszerbeállításával az AEGIS rendszer, nem fog ott röhögcsélni Balázs állításaival szemben senki, nagyon komolyan fogják venni az egyébként komoly kihívást.
HA nem 2018 ban, akkor később, ha nem ez a rakéta lesz az, akkor másikkal fogják megoldani, de egyértelmű hogy fejlesztik azt, ami tudni fogja a kellő fenyegetést nyújtani az AEGIS rendszerre, és eddig az is egyértelmű számomra, hogy ŐK nem azt az utat járják, amit az USA, hogy sok olcsóbb/egyszerűbb rakétával túlterhelik a rendszert, hanem ŐK át akarják ütni erőből. Ennyit állítok.

A túlzásokba, konzekvensen az egyik oldal fegyverrendszereinek ledegradálásába azt gondolom nem én szoktam beleesni.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 536
60 207
113
Lazitásul ebben a feszûlt hangulatban:
Kèt US- marine kirándulni indult a nèmetországi Rammstein- böl. Uticéljuk Vaduz, Liechtensteini Föhercegség volt.
Megerkeztek a szászországi Lichtenstein nevü falucskàba, kb. 600 kilométerre északkeletre cèljuktòl és keresték a föhercegi kastélyt.
Ugy làtszik, nemcsak a szovjet katonák keresték 56- ban a Nilust Budapesten :))
 
M

molnibalage

Guest
Ráadásul azon érv, hogy valami új, arról nem lehet ítéletet mondani. az butaság. A fizika határozza meg, hogy mit tud egy fegyverrendszer és nem a bevezetés évszáma...

Ezek szerint, ha állítja valaki hadrendbe az angol hosszú íjat 2017-ben úgy, hogy nem közli a tűpontos fizikai paramétereit - mondjuk feszítő erő és felhasznált anyg - - akkor semmit nem tudunk róla? Hát egy túrót... Attól még nem fogsz azzal harkocsit kilőni... Akkor rakétánál ez mitől lenne más az alapelv...? [fejvakarás]

Márpedig a H-22 kinematikája és a centrie azonos H-32-nél na akkor mire lehet számítani...? A max. sebességét a rakéta szerkezeti anyaga, az elvárt hatótáv és mérete behatárolja, meg le is írták...

M4-5 sebességű cél egy M10+ feletti célokra dolgozó rendszernél még bőven a limiten belül van és a SAM max. G-je is ismert. A Harpoon felpattanó manővert csinál cirka max. 6G-re méretezett sárkányával. A H-32 meg ahhoz képest brutálnagy és folyékony hajtóanyagú. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy sok G-s manőver mit művel tartályban levő folyadékkal főleg, ha több és ellentétes irányba fordul. A végtelenségig meg nem lehet erősíteni egy rakétát...

20+ éve elérétk már azt a szintet, hogy a korszerű SAM és AAM kb. akkor manőverezhető ki, mikor a célpont és a rakéta sebessége igencsak közelít egymáshoz. Azt is csak akkor, ha valami csoda folytán éppen jókor rántanak be. Viszont ez a füstmentes AAM korában (nyugaton, az R-77 és R-73-asok az új videón is füstölnek, mint egy gyárkémény) és olyan SAM esetén, ami tőleg 140 km füstöl, de után passzív szakasza van...

Az Osza 20-25G-t húzó rakétája ellen is már esélytelen szinte F-4-gyel kimanőverezni azt szemből indítva még vészleoldás után is. A 4. gépeknek még so-so megy, de csak szemből. Egyébként meg a HMZ szélés azonnan olyan manőver, hogy a rakéta HMZ-ből kifelé menj és a végén magassággal és fordulóval koptasd el a sebességét.

Ezeknek a rakétáknak az indítás utáni észlelését meg azért ne tekintsük már túl nagy problémának TÖBB hajófedélzeti radar-RENDSZER számára. Anno az F-14 radarjával közel 200 km távról indítottak rakétákat a H-22-höz képest igaz hogy lassúbb, de méretben feleakkora, tömegében ötödakkora drone-okra, és a hatból négyet telitalálattal lőttek le - közel 50 évvel ezelőtt!!
Ez pontatlan, mert két tesztet mosol össze. A 6 cél szimultán leküzdését egyetlen egyszer próbálták ki hacsak az AIM-54 kivonásakor nem csináltak ilyet.

1973 November 21 –
First Phoenix proves effectiveness in full-arsenal testing on an F-14 operating over the Pacific Missile Sea Test Range. The F-14 fired six Phoenix missiles over a 38-second period and guided them imultaneously at six separate targets 50 miles away, obtaining four direct hits. Flown by CDR John R. “Smoke” Wilson and LCDR Jack
Hauver, the Tomcat was flying at speed of M0.78 and an altitude of 24,800 ft - while the target drones were flying at speeds of M0.6 to M1.1. <b>This was the only time six Phoenix were launched by a single aircraft</b>.

Az egyik drón meghibásodott, ezért nem találhatta el a rakéta, mert tudtommal lezuhant már előtte.

A 204 km-es eset ez volt.

1973 June – Hughes completed their testing program with a world record-setting performance; launched from an F-14A over Pt. Mugu, a Phoenix missile was launched against a BQM-34E Firebee drone at a distance of 110 nautical miles. This
shattered the previous record of 76 nautical miles, which was achieved during the RDT&E phase. At the time the
missile had achieved a 77% success rate, with 43 scored hits out of a total of 56 missiles launched from various
aircraft.
 
M

molnibalage

Guest
<blockquote rel="emel">... egy ASM-rakétánál nincsenek hegyek a tengeren, hogy bármilyen okosan kitalált bevetési profillal bujkálni lehessen mögöttük ...

5:55 ... érdekes elképzelés, a hogyan lepjünk meg a tengeren egy CVN-t ( és egyéb trollkodások ... avagy a CG-ben minden lehettséges )

https://youtube.com/watch?v=jYBhfXqIn_Q
</blockquote>
Mág úgy is ökörség a videó, mert a CBG/CSG felett ott van az E-2 és adott esetben E-3 is...
 

bolneroll

Well-Known Member
2014. február 7.
386
870
93
Béke időben is folyamatos az E-2/E-3 felderítés az anyahajó csoport körül, illetve mennyire "engednek" közel civil hajókat / repülőket?
 
M

molnibalage

Guest
Milyen magasságon és mit? Minden légtérnek megvan a saját maga szabálya. Meg a CVN sem annyira hülye, hogy mondjuk a tenefirei reptér betonjánál működjön...

A kint van a hordozó a vízen és nem néhány km-re a parttól, akkor az airlinereke 10 km+ magasan repülnek, a CVN felett ott legfeljebb E-2 van, de az sem pont a hajó felett.

Harcászati gyakorlatot bejelentik és elkülönített légtér van.
Ezen pl látszik, hogy hol bohóckodik a RAF 1:25-től. Jól látszik, hogy BVR gyakorlás volt, megy magasság vesztés, F-pole és beming.

https://www.youtube.com/watch?v=a8CQ29yWvZI
 
M

molnibalage

Guest
1:49-nél újra. Ilyen területeket időlegesen vagy állandó jelleggel is ki lehet jelölni. Az, hogy nemzetközi vizeken hol és hogyan lehet éleslövészet annak szigorú szabályai vannak.

Ebbe szartak bele 2001-ben és így lőtték le az ukránok Sz-200-zal az utasszállítót....
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Ebbe szartak bele 2001-ben és így lőtték le az ukránok Sz-200-zal az utasszállítót....

És ha pontos volt a megadott lelövési pozíció, akkor ráadásul jóval több mint 250 km távolságból!!