http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/kik-kiket-szeparalnak-ukrajnaban/
"Az utóbbi időben egyre erősebb nyomás alatt van Kárpátalja és azon belül a kárpátaljai magyarság. Azzal a váddal illetik az itt élő magyarokat és helyenként Kárpátalját is, hogy elszigetelődnek az országtól, azaz szeparatizmusra törekednek...
...Általában a fő vád a Kárpátalján élő magyarok ellen, hogy nem beszélik az ukrán nyelvet, mintha ez lenne az egyetlen ismérve a tisztességes állampolgárnak...
...A gond az, hogy az állam azt várja el a kárpátaljai magyaroktól, hogy jobban tudják az ukránt, mint a született ukrán, különben megbocsátanák teljesítményüket, ahogy Kárpátalja és Ukrajna számos megyéiben az ukrán vizsgán megbukottaknak elnézik, hogy nem érték el a megfelelő szintet, mert szlávul beszélnek, s többé-kevésbé megértik egymást. A fővárosiak, akik letették a ZNO-t, szintén nem beszélnek ukránul. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy számos olyan riport ment le a központi csatornákon oroszul arról, hogy milyen „
debilek” a kárpátaljai magyarok – ahogy Farion professzor asszony fogalmazott –, mert nem tudnak ukránul.
Mindenki meggyőződhet az államnyelv ismeretéről, ha egy napot eltölt Kijevben, ahol szinte mindenki mindenütt oroszul beszél, a reklámok zöme orosz nyelvű, s ahol az oroszt lecserélték, oda is helyére angol nyelvű került...
..A szeperatizmus vádjával illették a kárpátaljaiakat a magyarországi gazdasági és szociális támogatások miatt is. Ez azért abszurd, mert egy ilyen gazdasági csődben lévő országnak örülnie kellene bármilyen gazdasági segítségnek, mely az ország területén élő lakosság túlélését támogatja. Minden külföldi támogatás többszörösen megtérül az ukrán állam számára...
...A Kárpátaljára irányuló befektetések összegét nézve a megye az országos befektetések 1,3 %-át kapja, közben a szomszédos Lemberg megye az 5,4%-át.
A Kárpátaljára irányúló egészségügyi és oktatási transzferek összege az ukrajnainak a 2,8%-a, a Lemberg megyei viszont az 5,6%-a. A megyére szánt szubvenció mértékét tekintve hasonló helyzet alakult ki: Kárpátaljára az ukrajnai szubvenciók 3,2%-a jut, míg Lemberg megyének 6,9%.
Az Állami Regionális Fejlesztési Alapból 2015–2017 között Kárpátalja a fejlesztések 1,4%-át kapta meg, míg Ternopil megye a 44-szeresét, vagyis az Alapból kifizetett összegek 47,1%-át.
A számok alapján megállapíthatjuk, hogy a központi hatalom szeparálja Kárpátalját, mintha ki szeretné taszítani az ország testéből. Erre a folyamatra utalnak azok a tények is, hogy meg akarnak szüntetni mintegy két tucat vasúti pályaudvart a megyében, még a beregszászit is. Főleg teherpályaudvarokat akarnak felszámolni, ami a kárpátaljai gazdaság további leépüléséhez fog vezetni...
...Amennyiben valóban erőteljesebben be szeretnék kapcsolni Kárpátalját az országos ukrán vérkeringésbe, a közlekedési ereket össze kellene kötni és biztosítani a szabad mozgást, amit a fenti tények alapján inkább korlátoznak.
Az utóbbi hetekben egyre többet olvashatunk arról, hogy a kárpátaljaiak biztonsága érdekében, a különböző, egységet bomlasztó tevékenységek kiszűrésére, katonai hadtestet terveznek telepíteni Beregszászba. Kérdés, hogy az mennyire fog hozzájárulni a kitűzött célhoz, mert Kárpátalját így is jobban őrzik a hivatalos szervek, mint Ukrajna bármely más megyéjét.
Kárpátalja az egyetlen olyan ukrajnai megye, ahol a főútvonalak mentén a hágók tetején, a megyehatároknál ellenőrzési pontokat állítottak fel, amelyek hasonlítanak a határátkelőkhöz. Az egyesített Európában már ilyenekkel nem is találkozhat az utazó. A határpontok az országhatártól 100-150 km-re találhatók, s az a feladatuk, hogy megszűrjék a rendbomlasztó elemeket és gazdasági bűncselekményeket.
Az utóbbi években a magyar kisebbség ellen elkövetett attrocitások, a különböző határszakaszokon működő csempészkereskedelem és embercsempészet, amelyről egyre több információ lát napvilágot – mindezt cáfolja. A kárpátaljai átlagpolgár szemszögéből nézve úgy tűnik, mintha Kijev szeparálni szeretné a megyét. A fentiek alapján arra a kérdésre, hogy van- e Kárpátalján szeparatizmus, az anekdotabeli öreg székely szavai jutnak eszünkbe: egyelőre nincs, de igen nagy igény lenne rá, főleg a kijevi hatalom részéről.
Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont"
Ellenőrző pont az Uzsoki-hágó tetején (még több kép a cikkben)
Ezek az állapotok nem pár hét alatt alakultak ki, mégis csak most kezdenek el róluk cikkeket írni. De legalább már írnak róluk.