Ukrán haderőfejlesztési program és hadiipar

[dkes]

Az eredeti kérdést Agresszív Sügér tette fel. Nem vagyok biztos benne, hogy jól értelmezted a kérdést. Az, hogy nem az egészet vinnék, az szerintem csak egy zárójeles megjegyzés volt, de maga a hipotetikus kérdés nem arra vonatkozott.

Én legalábbis nem arra válaszoltam, hogy mi van akkor, ha a két szakadár megyét bekebelezi. Eleve amíg megmarad Ukrajna, addig minden követelést egy békeszerződésnek kell/kellene lerendeznie. A válaszom arra vonatkozott, hogy nincs az a szerencsés csillagállás, hogy Ukrajna történelemből eltűnése után az adósok dollármilliárdokat ne tudnának valakin keresni.

Attól tartok értettem a felvetést. Amire utalni szerettem volna, hogy olyan, hogy "kell az egész ukrán terület" olyan igénnyel senki nem fog fellépni. Még adott esetben több ország egyszerre sem. Az, hogy a maradék minek hívja magát vagy hogy törleszti a hitelét az igazából maximum a hitelezőket érdekli. Igen, ezt tudták előre, hogy kockázatos befektetés. A világ egyéb pontjain meg buktak már nagyobbat is. Akár pl. országos szintű államosításokkal vagy egyebekkel. Ilyen a popszakma ...

Ezt magyar médiában kimondva nem sokszor hallhatjátok.

Főleg ezt a részt tartottam fontosnak, hogy Ukrajna támadó ékeket telepített a magyar-ukrán határra. Az mondjuk meglepett, hogy a sereg létszámát 250-ről fel akarják vinni 300 ezer főre. Fogalmuk nincs a világról se, de úgy általában semmiről. És sajnos, mivel Magyarország gazdaságilag erős -negyedakkora lakossággal termel ugyan annyit, mint ők 40millióan- viszont katonailag gyönge, náluk meg fordított a helyzet, gazdaságilag külső pénzforrást kell kapniuk vagy elvenniük, de katonailag potensek, egyre több jel mutat arra, hogy vágynak a régi Vörös Hadsereg életérzésre, 1millió férfi fegyverben, ezért egy kiszámíthatatlan veszélyforrást jelentenek ránk nézve.

Az már nagyon régen volt amikor Ők 40 millióan voltak. Most jó, ha vannak 30 -an, de inkább annyi sem. Ebből is az ország keleti fele "káosz" - a nyugati meg enyhe barokkos túlzással harmadik világ.

Ettől függetlenül értem mire gondolsz és mondhatni egyet is értek. Kezdenek "elszabadult hajóágyúként" viselkedni odaát és ez természetesen sohasem megnyugtató ...

 

[Deidonicus]

Van az államnak egy olyan meghatározása, hogy a néptől és társadalomtól elhatárolódott szuverén közhatalom. Államadósság esetén az ukrán állam mint "jogi személy" az adós, bármely az országról leszakadó területnek ehhez nincsen implicite köze, csak abban az esetben ha akár megosztva (mint Csehország és Szlovákia) a korábbi állam örökösének tekinti magát, ez gyakorlatilag kizárható ha Ukrajnából leszakadnak darabok. Egyetlen állampolgár aki lemond egy állampolgárságról sem kap csekket, hogy az állam adósságából a rá jutó részt kifizesse és ugyanígy ilyen felelősség területekhez sem köthető, a maradék állam a jogutódja a tartozásnak is.

 

[Vlad]

Az ukrán haditengerészet elmondta, hogy a Törökországból beszerzendő hajók fő feladata a légvédelmi hadviselés lesz, a törökök ezt a hajót használják tengeralattjáró-ellenes hadműveletekhez, hogyan tudják ezt hatékonyan megtenni a Pesa Radarral és a szabványos VL Mica-val?

https://twitter.com/i/web/status/1439667804127612930

 

[Szittya]

Az ukrán haditengerészet elmondta, hogy a Törökországból beszerzendő hajók fő feladata a légvédelmi hadviselés lesz, a törökök ezt a hajót használják tengeralattjáró-ellenes hadműveletekhez, hogyan tudják ezt hatékonyan megtenni a Pesa Radarral és a szabványos VL Mica-val?

https://twitter.com/i/web/status/1439667804127612930

mennyit is akarnak ebből? mer azért ez csak romboló az ára nem csekélység.

 

[Vlad]

mennyit is akarnak ebből? mer azért ez csak romboló az ára nem csekélység.

Rendeltek 2 darab korvetet.

 

[Szittya]

Rendeltek 2 darab korvetet.

nem rossz kis hajók főleg tengeralattjárók ellen. de az ukránoknak ez édeskevés. Légvédelmi célra az isztambul osztály van? azok hisar rakétákkal hogy állnak? U változat mikor lessz késsz?

 

[Wilson]

A donbászi háború kezdete óta 1178 ukrán katonát ért akna robbanás....

A védelmi minisztérium a donbászi háború 2014-es kezdete óta 721 akna robbanást regisztrált. A teljes időszakban 1178 ukrán katona sérült meg, közülük 257-en meghaltak, 921-en pedig megsebesültek.

Erről a Védelmi Minisztérium Környezetvédelmi Biztonsági és Aknamentesítési Igazgatósága számolt be kérdésünkre.

Az ellenőrzött területeken működő nem kormányzati aknamentesítők szerint a háború során 74 civilt ért akna találat, akik közül 43-an meghaltak.

A védelmi minisztérium szerint Ukrajna a világ egyik leginkább aknákkal és robbanóanyagokkal szennyezett országa.

2014 óta a donbászi területeket egy éves terv alapján hatástalanítják. Az AFU, az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat, a SSES, a külföldi nem kormányzati szervezetek és a nemzeti aknamentesítési szolgáltatók (Demining Solutions) egységei vesznek részt.

2014 óta és 2021. szeptember 14-ig a szakemberek a felszabadított donbászi területeken közel 43 ezer hektárt ellenőriztek és 530 robbanószerkezetet semmisítettek meg. Mivel azonban a harcok azóta is folynak egyes területeket ismét ellenőrizni kell.

A 2019-2020-as időszakban 61 területet, összesen 444 hektárnyi területet hatástalanítottak Donbasszban. 2021-ben már 17 deminált területet készítettek elő, amelyek 133,4 hektárt tesznek ki.

2020. július 27-én új tűzszünet lépett életbe a Donbasszban. Az első hónapokban valóban jelentősen csökkent a harcok intenzitása de azóta romlott a helyzet.

Legalább 60 katona vesztette életét a tűzszünet időszakában. És több mint 150 ukrán katona sebesült meg.

Colonelcassad

 

[Vogon]

nem rossz kis hajók főleg tengeralattjárók ellen. de az ukránoknak ez édeskevés. Légvédelmi célra az isztambul osztály van? azok hisar rakétákkal hogy állnak? U változat mikor lessz késsz?

Szerintem az ukránok tisztában vannak a hajók potenciáljával és korlátaival. A hadihajókat a Krímből nem vonták ki időben, ne felejtsük, ezért a flottájukból a hadihajók majdnem teljesen eltűntek. Jelenleg nem cserélni kell őket -lassan-, hanem teljesen újra felállítani.
Amennyire kivettem a hírekből, a kisebbek vannak most soron. Azt hiszem aknalerakó és szedő hajókat várnak Angliából használtan. Ezek az Adda Korvettek újonnan lesznek építve. Vélhetően a normális szerepükbe átkerülnek, ha meglesznek az igazi rakétás hajói, de jelenleg nem beszélhetünk az esetükben teljes értékű flottáról, abból kell dolgozniuk, ami van... illetve ezek még csak lesznek.
Szerintem úgy élik meg ezt, mint mi a Zrínyi tervet. Nagyon mélyről indulnak, de legalább nem húzza le őket a rég múlt idő sok rozsdája. A legkorszerűbb hajóparkjuk lesz... Ha futja majd pénzzel!

 

[Vlad]

nem rossz kis hajók főleg tengeralattjárók ellen. de az ukránoknak ez édeskevés. Légvédelmi célra az isztambul osztály van? azok hisar rakétákkal hogy állnak? U változat mikor lessz késsz?

Az isztambuli osztály fregattjai Aesa bázisradart használnak, és a Hisar RF lesz a területvédelmi fő rakéta. A jövőben elkíséri őket a Siperben. Valójában, ha megnézzük, 5-6 hónappal a hajó üzembe helyezése után integrálhatók, mivel 2023 -ra hivatalosan Siperben lesz kész. Hivatalos források szerint egy másik 100 km -es hatótávolságú rakéta 20 km magasság jött a Hisar RF és a Siper között, de úgy gondolom, hogy ezeket a rakétákat erősítővel látják el a Hisar RF -en, és nem hiszem, hogy alkalmas lesz hajókra. Ez az egyetlen rakéta, amely megfelel az Ön által említett Hisar U koncepciónak, mert a nevét sem tudjuk.

 

[Agresszív Sügér]

Ezt magyar médiában kimondva nem sokszor hallhatjátok.

Főleg ezt a részt tartottam fontosnak, hogy Ukrajna támadó ékeket telepített a magyar-ukrán határra. Az mondjuk meglepett, hogy a sereg létszámát 250-ről fel akarják vinni 300 ezer főre. Fogalmuk nincs a világról se, de úgy általában semmiről. És sajnos, mivel Magyarország gazdaságilag erős -negyedakkora lakossággal termel ugyan annyit, mint ők 40millióan- viszont katonailag gyönge, náluk meg fordított a helyzet, gazdaságilag külső pénzforrást kell kapniuk vagy elvenniük, de katonailag potensek, egyre több jel mutat arra, hogy vágynak a régi Vörös Hadsereg életérzésre, 1millió férfi fegyverben, ezért egy kiszámíthatatlan veszélyforrást jelentenek ránk nézve.

Ezt kevésbé tartom valószínűnek. Ez gyakorlatilag azonnal a NATO 5. cikkely alkalmazását vonná maga után. Ha a NATO nem jön Mo. segítségére az 5. szerint, azzal a saját belső válságát kockáztatná.

 

[Vogon]

Ezt kevésbé tartom valószínűnek. Ez gyakorlatilag azonnal a NATO 5. cikkely alkalmazását vonná maga után. Ha a NATO nem jön Mo. segítségére az 5. szerint, azzal a saját belső válságát kockáztatná.

Mármint mi a kevésbé valószínű? Hogy Ukrajna támadó ékeket telepít közvetlenül a határunkra? Nem fogja aktiválni az 5. cikkelyt, megnyugtatlak, mert a nyugati barátaink azt fogják mondani, hogy ez szíve joga. Hogy 250ezerről 300 ezerre fel akarják vinni a hadsereget? Maga a NATO kérte, hogy költsön annyi pénzt, amennyit tud. Ezzel akarják triggerelni az oroszokat, hogy minél több fegyverest küldjenek ők is a két szakadár megye megsegítésére és geopolitikai, illetve gazdasági hátrányba is kerüljenek. Hogy ebbe Kijev hamarabb rokkan bele, mint Moszkva? Őket nem izgatja.

Kódolva van a rendszerbe az összeomlás. 1991-ben 1millió ember volt náluk fegyverben, ők ehhez mérik a hadsereg szükséges méretét, mint nálunk sokan a 100ezer fős néphadsereghez. Ne belpolozzunk, de náluk egy nosztalgia van, mikor még minden rendben volt, a gyárak termeltek, a nemzeti valutájuk 1:1 arányban váltható volt dollárban. Az 1 milliós hadsereg lement 2013-ra valahol 130 ezer körülire, az egykor a lakosság 40%-ának munkát adó hadipar megsínylette. És hirtelen lett egy olyan értelmezése az utána jövő történéseknek, hogy amit egy 130-140 ezres hadsereggel meg mert csinálni Putyin, azt egy legalább 900ezressel nem merte volna.

Idáig a nosztalgia faktorban semmi nem veszélyezteti a NATO 5. cikkelyét.

Ettől függetlenül értem mire gondolsz és mondhatni egyet is értek. Kezdenek "elszabadult hajóágyúként" viselkedni odaát és ez természetesen sohasem megnyugtató ...

Ahogy Dkes is írja. Elszabadult hajóágyú kezdenek el lenni. Nem tudom, hogy meghallgattad-e az egész műsort, de ahogy Nógrádi is fogalmazott, csodavárás van jelenleg odaát. És ez mindig veszélyes. Pár hónap alatt lezavarták az euromajdant. Mi volt a tömegeket utcára hívó szó? Hogy az orosz barát vezetés nem írt alá egy papírt az EU-nak és mi oda be akarunk lépni. A kérdés, ami zavaró a történetben, hogy mit fognak csinálni, amikor rájönnek, hogy ekkora államcsőd kondikkal sosem fognak bekerülni abba a klubba, a NATO sem veszi fel őket addig, amíg békét nem kötnek és a határaikat nem ellenőrzik és senki nem fogja az idők végtelenségéig fizetni, hogy ők harcolnak egy náluk nagyobbal?

Mert ha nem nagyon buták, még ebben az évtizedben rájönnek erre.

 

[Vogon]

Egyébként ha a jövő különböző esélyű opcióit tárgyaltuk Ukrajnával kapcsolatban, itt egy elemzés arról, hogy ők mit várnak a Jövőtől. Sajnos egy része csak előfizetősök számára elérhető, de így is a legnagyobb eséllyel rendelkező dolgokat számba veszi.

Холодний мир чи захищена країна: форсайт розвитку ОПК України у 2021-2030 роках | Defense Express

Цей Форсайт, розроблений фахівцями НТУУ "КПІ ім. Ігоря Сікорського у співпраці з іншими науковими установами, був представлений 12 серпня 2021 року на Міжнародному оборонному форумі України.

defence-ua.com

Ahogy a cikk is a felvezetőjében elmondja, ez több agytröszt összes munkatársának az együttes eredménye, vagyis igen, tekinthetjük úgy, hogy ők így látják a világot.

Lehetőségek:

1, 2025-ig az USA-Oo-Ukrajna kibékül és kötnek egy olyan megállapodást, hogy a megszállt területekről kivonják a lázadó erőket és helyettük EBESZ békefenntartók érkeznek. Az ország politikailag stabilizálódik, gazdaságilag pedig megáll a zuhanásban, enyhe emelkedésbe kezd.

Esély: 25%

2, Nem jön létre Washington-Moszkva-Kijev megegyezés, akkor a legvalószínűbb forgatókönyv a hibridháború fenntartása. Az ő elemzésük gazdasági nehézségeket és az adósság növekedését prognosztizál. Az elemzés úgy számol, hogy változás csak akkor áll be, ha Ukrajna eléri a 13-15%-os államháztartási hiányt és mellette felmegy 100%-ra az államadósság (külsőt és belsőt együtt számolja, de ez döntően külföldi deviza adósságot jelentene).

Esély: 40%

3, Amit nem tudok elolvasni, mert nem vagyok előfizető, ott valószínűleg a válság "forró" forgatókönyveit veszi számba. Az előző kettőből könnyen kiszámolható, hogy minden más esetnek összesen 1/3 esélyt tulajdonítanak.

A konkrét esély számokról szerintem felesleges vitázni. A forgatókönyvek csak azt mutatják meg, hogy a mostani vagy egy jövőbeli új elnök milyen tanácsokat kapna a szakértőktől. A 25% számomra azt jelenti, hogy ezt tartanák az egyik legkedvezőbb kimenetnek, mégsem mondanak rá túl magas számot, mert látják azt, hogy mennyire lehetetlen. Viszont igyekeznek lebeszélni egy nyílt háborúról, mert egy laikus is hamar össze tudja számolni, hogy hány T-64-es van a kezükben és hány T-72-es van az ellenségnél. Arról nem is beszélve, hogy hány Oplot van az egyik oldalon és hány T-90-es a másik oldalon. IFV kategóriában is egyre inkább Ukrán BMP-1-esek harcolnának a jóval nagyobb számban meglévő muszka BMP-3asokkal. Lövészekből is, haditengerészetnél is, és sorolhatnánk.
Nagyon szeretnek olyan teoretikus kérdésekkel foglalkozni, hogy "mi van akkor, ha rakéta csapást mérnek a Kercsi-szoros hídjára és a Krímben állomásozó erők elszakadnak a többiektől? De azért látják ők is a számokat...

 

[fedett_mókus]

Egyébként ha a jövő különböző esélyű opcióit tárgyaltuk Ukrajnával kapcsolatban, itt egy elemzés arról, hogy ők mit várnak a Jövőtől. Sajnos egy része csak előfizetősök számára elérhető, de így is a legnagyobb eséllyel rendelkező dolgokat számba veszi.

Холодний мир чи захищена країна: форсайт розвитку ОПК України у 2021-2030 роках | Defense Express

Цей Форсайт, розроблений фахівцями НТУУ "КПІ ім. Ігоря Сікорського у співпраці з іншими науковими установами, був представлений 12 серпня 2021 року на Міжнародному оборонному форумі України.

defence-ua.com

Ahogy a cikk is a felvezetőjében elmondja, ez több agytröszt összes munkatársának az együttes eredménye, vagyis igen, tekinthetjük úgy, hogy ők így látják a világot.

Lehetőségek:

1, 2025-ig az USA-Oo-Ukrajna kibékül és kötnek egy olyan megállapodást, hogy a megszállt területekről kivonják a lázadó erőket és helyettük EBESZ békefenntartók érkeznek. Az ország politikailag stabilizálódik, gazdaságilag pedig megáll a zuhanásban, enyhe emelkedésbe kezd.

Esély: 25%

2, Nem jön létre Washington-Moszkva-Kijev megegyezés, akkor a legvalószínűbb forgatókönyv a hibridháború fenntartása. Az ő elemzésük gazdasági nehézségeket és az adósság növekedését prognosztizál. Az elemzés úgy számol, hogy változás csak akkor áll be, ha Ukrajna eléri a 13-15%-os államháztartási hiányt és mellette felmegy 100%-ra az államadósság (külsőt és belsőt együtt számolja, de ez döntően külföldi deviza adósságot jelentene).

Esély: 40%

3, Amit nem tudok elolvasni, mert nem vagyok előfizető, ott valószínűleg a válság "forró" forgatókönyveit veszi számba. Az előző kettőből könnyen kiszámolható, hogy minden más esetnek összesen 1/3 esélyt tulajdonítanak.

A konkrét esély számokról szerintem felesleges vitázni. A forgatókönyvek csak azt mutatják meg, hogy a mostani vagy egy jövőbeli új elnök milyen tanácsokat kapna a szakértőktől. A 25% számomra azt jelenti, hogy ezt tartanák az egyik legkedvezőbb kimenetnek, mégsem mondanak rá túl magas számot, mert látják azt, hogy mennyire lehetetlen. Viszont igyekeznek lebeszélni egy nyílt háborúról, mert egy laikus is hamar össze tudja számolni, hogy hány T-64-es van a kezükben és hány T-72-es van az ellenségnél. Arról nem is beszélve, hogy hány Oplot van az egyik oldalon és hány T-90-es a másik oldalon. IFV kategóriában is egyre inkább Ukrán BMP-1-esek harcolnának a jóval nagyobb számban meglévő muszka BMP-3asokkal. Lövészekből is, haditengerészetnél is, és sorolhatnánk.
Nagyon szeretnek olyan teoretikus kérdésekkel foglalkozni, hogy "mi van akkor, ha rakéta csapást mérnek a Kercsi-szoros hídjára és a Krímben állomásozó erők elszakadnak a többiektől? De azért látják ők is a számokat...

 

[Agresszív Sügér]

Mármint mi a kevésbé valószínű? Hogy Ukrajna támadó ékeket telepít közvetlenül a határunkra?

Az, hogy az a támadó ék meg is támad minket.
Jelenleg nem NATO tagok, amíg fegyveres konfliktusuk van az oroszokkal, nem is lesznek azok. Így - ha mégis támadásra adják a fejüket - egy NATO tagot megtámadó külső ellenségnek minősülnek, innentől 5. cikkely.

 

[Vogon]

Az, hogy az a támadó ék meg is támad minket.
Jelenleg nem NATO tagok, amíg fegyveres konfliktusuk van az oroszokkal, nem is lesznek azok. Így - ha mégis támadásra adják a fejüket - egy NATO tagot megtámadó külső ellenségnek minősülnek, innentől 5. cikkely.

Harmadjára nem fogom leírni ugyan azt. Senki nem állította sem az interjúban, sem itt a fórumon, hogy holnap megindulnak a Nyírségnek. Szerintem tovább lapozhatunk, hiszen pont emiatt nem kell cáfolni.

 

[dkes]

Egyébként ha a jövő különböző esélyű opcióit tárgyaltuk Ukrajnával kapcsolatban, itt egy elemzés arról, hogy ők mit várnak a Jövőtől. Sajnos egy része csak előfizetősök számára elérhető, de így is a legnagyobb eséllyel rendelkező dolgokat számba veszi.

Холодний мир чи захищена країна: форсайт розвитку ОПК України у 2021-2030 роках | Defense Express

Цей Форсайт, розроблений фахівцями НТУУ "КПІ ім. Ігоря Сікорського у співпраці з іншими науковими установами, був представлений 12 серпня 2021 року на Міжнародному оборонному форумі України.

defence-ua.com

Ahogy a cikk is a felvezetőjében elmondja, ez több agytröszt összes munkatársának az együttes eredménye, vagyis igen, tekinthetjük úgy, hogy ők így látják a világot.

Lehetőségek:

1, 2025-ig az USA-Oo-Ukrajna kibékül és kötnek egy olyan megállapodást, hogy a megszállt területekről kivonják a lázadó erőket és helyettük EBESZ békefenntartók érkeznek. Az ország politikailag stabilizálódik, gazdaságilag pedig megáll a zuhanásban, enyhe emelkedésbe kezd.

Esély: 25%

2, Nem jön létre Washington-Moszkva-Kijev megegyezés, akkor a legvalószínűbb forgatókönyv a hibridháború fenntartása. Az ő elemzésük gazdasági nehézségeket és az adósság növekedését prognosztizál. Az elemzés úgy számol, hogy változás csak akkor áll be, ha Ukrajna eléri a 13-15%-os államháztartási hiányt és mellette felmegy 100%-ra az államadósság (külsőt és belsőt együtt számolja, de ez döntően külföldi deviza adósságot jelentene).

Esély: 40%

3, Amit nem tudok elolvasni, mert nem vagyok előfizető, ott valószínűleg a válság "forró" forgatókönyveit veszi számba. Az előző kettőből könnyen kiszámolható, hogy minden más esetnek összesen 1/3 esélyt tulajdonítanak.

A konkrét esély számokról szerintem felesleges vitázni. A forgatókönyvek csak azt mutatják meg, hogy a mostani vagy egy jövőbeli új elnök milyen tanácsokat kapna a szakértőktől. A 25% számomra azt jelenti, hogy ezt tartanák az egyik legkedvezőbb kimenetnek, mégsem mondanak rá túl magas számot, mert látják azt, hogy mennyire lehetetlen. Viszont igyekeznek lebeszélni egy nyílt háborúról, mert egy laikus is hamar össze tudja számolni, hogy hány T-64-es van a kezükben és hány T-72-es van az ellenségnél. Arról nem is beszélve, hogy hány Oplot van az egyik oldalon és hány T-90-es a másik oldalon. IFV kategóriában is egyre inkább Ukrán BMP-1-esek harcolnának a jóval nagyobb számban meglévő muszka BMP-3asokkal. Lövészekből is, haditengerészetnél is, és sorolhatnánk.
Nagyon szeretnek olyan teoretikus kérdésekkel foglalkozni, hogy "mi van akkor, ha rakéta csapást mérnek a Kercsi-szoros hídjára és a Krímben állomásozó erők elszakadnak a többiektől? De azért látják ők is a számokat...

Én ezt az egész helyzetet FELÜLETESEN a Helyi-Karabah kérdéshez tudnám hasonlítani.

Ezen is el fognak nyűglődni a nagyhatalmak - többé-kevésbé az érintettek bevonásával. Ugyanakkor a "békés rendezési megoldások" nem fognak működni. További érdekesség, hogy ennek fóruma is kísértetiesen hasonlít - ugye itt a minszki jegyzőkönyv(ek) keretein belül megy a "nyűglődés", a példában pedig a minszki csoport lenne felelős e tekintetben ...

A példa akkor lenne "a tökéletes példa kicsiben", ha Örményország és Azerbajdzsán szerepe fordított lenne. Azaz a földgáz-kőolaj biznisz miatt is egyre inkább - katonailag is - potenssé váló Azerbajdzsán állna a "szakik" mögött és a legatyásodó és a seregre alig költeni tudó (de amúgy nagyon akaró) Örményország próbálna tevékenykedni a de facto entitás ellenében.

Persze az okok teljesen mások, de FELÜLETESEN nézve hasonló a dolog, hogy mind a közvetlen érintettek és mind a nagyhatalmak érdekei alapján ott "gyors meg pláne békés" megoldás nem nagyon lesz. Az, hogy visszatérve Ukrajnára gazdaságilag hova fut ki a dolog az leginkább attól függ, hogy Zelenszkij -t le tudják-e váltani a következő választáson és az utódok ki tudnak-e egyezni Oroszországgal (ahogy írtam fentebb olcsó energiahordozók, tranzit biznisz, egyebek). Amennyiben ez nem lenne meg, akkor továbbra is "zuhanni fognak, mint a kő" ... Most erről eszembe jutott a Toldi idézet, melyet némileg átköltve (repül helyett zuhan) aktuálisnak tartanék arra az esetre:

"Zuhan a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?"

Azaz jelenleg azt senki meg nem mondaná, hogy mennyire mélyre tudnak süllyedni még (minden szempontból), ha ezt az utat folytatnák tovább ...

 

[Wilson]

Donbassz kontra Ukrajna: Ki fog nyerni?

A cikket 2021 júliusában írták az Expert magazin számára. Az írás szeptember 20-án jelent meg a magazin 39. számában:

https://expert.ru/expert/2021/39/donbass-protiv-ukrainy-kto-pobedit/

A magazinban a cikk rövidített változata található. Itt egy teljesebb változatot teszünk közzé.

Bevezetés.

A donbasszi konfliktus, a kelet-ukrajnai háború immár több mint hét éve tart. 2014 áprilisában kezdődött és a mai napig tart. Történelmileg Ukrajna kényelmes folyosó a kelet-nyugati és nyugat-keleti mozgáshoz. Ezenkívül az ukrán terület kiemelt fontosságú ugródeszka az Oroszország elleni fellépéshez. A különböző radarok és rakéták telepítése mellett a luhanszki sziklaszirt egy olyan hely, ahonnan Oroszország egész déli részét (és annak fájó pontját, a Kaukázust) elég gyorsan és fájdalommentesen el lehet vágni. Miért Ukrajna most az orosz külpolitika legfontosabb iránya. És a Nyugat, a fő ellenfele, erőinek és erőforrásainak alkalmazási pontja. Ebben a tekintetben nem zárható ki, hogy az ellenségeskedések több éves viszonylagos stagnálás után újra fellángolnak. Sok jóslatot írtak már, sok lándzsát törtek már el a vitákban, hogy mi fog itt történni legközelebb. Ukrajna el fog bukni, sok apró darabra fog szétesni, vagy a konfliktus a jelenlegi állapotában megmarad. Próbáljuk meg értékelni a helyzetet a katonai elemzés és a hadművészet szempontjai szerint.

A műveleti színtér (TCO) rövid jellemzése.

A katonai műveletek területe sík terület, amelyet a front peremén a Donyecki-hát magaslatai határolnak, mély "szakadékokkal" és a patakok és kisebb folyók völgyeiben lévő "résekkel". Ez utóbbi korlátozza a nagy gépesített erők manőverezését az utakon kívül. Más szóval, ez nem egy sík, asztalszerű felszín, mint Dél-Irakban, ahol az amerikaiak egykor sikeresen működtek. A TVD erősen urbanizált. Itt van a legjelentősebb város Donyeck (közel 1 millió lakosú, az agglomerációval együtt), a nagyvárosok Mariupol, Luganszk (400-450 ezer lakos), Makejevka, Gorlovka (250-350 ezer) és mások. Ez lehetővé tette, hogy a Novorosszijai Fegyveres Erők (a továbbiakban: NAF) vagy a milícia a beépített területekre támaszkodjon, hogy kialakítson egy modern "érintkezési" vonalat. A nagyfokú urbanizáció megnehezíti a nagy erők szabad mozgását, és megkönnyíti a védekezést a beépített területeken. Így egy támadáshoz legalább öt-hatszoros túlerőre van szükség, különösen a városi területeken és azok ellen folytatott akciók esetében.

A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok (a továbbiakban: LPR, LNR és DPR) lakossága 3,7-3,8 millió fő között mozog. A népesség szerkezet legalább 300 000 szolgálatra alkalmas férfit tesz lehetővé (ez csak gazdasági kapacitás kérdése). Ukrajna lakossága mintegy 35 millió fő, a Krím és az LNRD területe nélkül. Ez az érték legalább 3 millió szolgálatra képes férfit jelent, akiket gazdasági okokból (az ukrán gazdaság gyengesége) nem lehet egyszerre szolgálatba állítani. Az érintkezési vonal 426 kilométer. Ez csak az első vonalban mindkét oldalon becslések szerint 14 hadosztály számára jelent helyet (140 000 katona). Tekintettel az erők koncentrációjának mai tényleges nagyságrendjére, valamint arra, hogy egyes csapatokat a második szakaszba vontak vissza, a szemben álló erők - az AFU és az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) - tényleges harcvonalai a normálisnak a felére, sőt háromszorosára ritkultak.

A régió sűrű közlekedési hálózattal, mindenekelőtt vasúthálózattal rendelkezik. Ez utóbbi egy időben az egyik legmagasabb sűrűségű volt a Szovjetunióban. Az AFN három vasútvonala biztosítja az összeköttetést Oroszországgal, amelyek kapacitása legalább napi 200-250 vonatpár. Ez lehetővé teszi legalább (az utakat figyelembe véve valójában még több) napi tíz (!) becsült osztás titkos átszállítását. Ez összesen nem kevesebb, mint 100 ezer ember, de valószínűleg sokkal több naponta. Csak ezek a vasutak legalább 10 millió (!) aktív szolgálatban lévő katonát képesek ellátni. Ezek a számadatok nem veszik figyelembe az autó- és csővezetékes szállításban rejlő lehetőségeket. Vagyis objektíve az LNR-csapatok aktív és bevetett csoportosításának ellátási igényeit konfliktus esetén a meglévő közlekedési hálózat mindössze 1-2%-ának potenciáljával is ki lehet elégíteni. A meglévő kommunikációs hálózat pedig sokkal - sokszorosan - nagyobb erőket is képes támogatni.

1.példa : az ellátási szükségletek kiszámítása, 10 főre napi 1 tonna alapján: 200 szakasz naponta x 5 000 tonna utánpótlás szakaszonként (minimum) x 10 ember = 10 000 000 tonna naponta;

2. példa: a vasúton érkező erősítések lehetséges érkezésének kiszámítása, hadosztályonként 20-25 ejtőernyős igény alapján: 200-250 szakasz naponta / 20-25 szakasz hadosztályonként = 10 hadosztály naponta x 10 000 ember becsült hadosztályonként = 100 000 ember naponta;

3.példa: A védelmi normák kiszámítása a donbásszi frontvonalra:

426 kilométer / 30 kilométer becsült hadosztályonként (sík terepen) = 14 becsült hadosztály x 10 000 ember becsült hadosztályonként = 140 000 ember (csak az első vonalban).

Ennek megfelelően nincs szó semmilyen villámháborúról "az erősítés megérkezése előtt" az AFU részéről. Egy ilyen villámháború, egy megsemmisítő hadművelet a legkisebb orosz részvétellel is könnyen ellensúlyozható lenne. Ezenkívül az LDPR az AFU-val ellentétben rendelkezik egy Debalceve városán keresztül vezető közvetlen vasútvonallal (ami hozzájárult a városért folytatott heves harcokhoz 2015 telén). Ez a vasút biztosítja a köztársaságok közötti közlekedési összeköttetést, és lehetővé teszi nagy erők gyors manőverezését a frontvonalak közötti szakaszok között (nagyjából legalább két becsült hadosztály - 20-30 000 ember - naponta).

Az AFU részéről öt vasútvonal vezet az érintkezési vonalhoz. Átbocsátóképességükkel a tartalékok gyors átcsoportosításának kérdése is megoldódik. Az egyetlen probléma ezeknek a tartalékoknak a rendelkezésre állása, valamint az ukrán vasút gyenge és elavult gördülő állománya, ami korlátozza a szállítási képességeket. Számos ilyen logisztikai útvonal több okból is sebezhető a szabotázzsal szemben. Például egy híd felrobbantása Harkiv közelében elvágja az AFU-csoportosulás teljes északi frontális ívének ellátását a közös hadműveleti zónában (JFOR).

Ukrajna fegyveres erői (AFU)....

Mint ismeretes, a Szovjetunió 1991-es összeomlása után Ukrajna a második legnagyobb létszámú hadsereggel rendelkezett a posztszovjet térségben, 780 ezer fővel. Az állam független fennállásának évei alatt leromlott és csökkent a számuk. 2014 márciusában már csak 5-6000 tiszt és katona volt (a tényleges 184000 katonából). A donbásszi háború lényegében az AFU második megszületéséhez vezetett. 2021 elején 255 000 katonát számláltak. Ebből a szárazföldi erők létszáma 145 000 és 170 000 fő között volt. A légierőnek (amely 2004-ben a légvédelmi erőket is magában foglalta) 36-45 ezer tisztje és katonája volt. A különleges erőkhöz és a haditengerészethez hivatalosan is több ezer embert tartozott. A mintegy 30 000 ejtőernyősből (hét dandár és más alakulat) álló légideszantos csapatok az ukrán vezérkar külön alárendeltségébe kerültek. Külön alárendelték a központ és a műveleti parancsnokságok, a vezérkar és a parancsnoki struktúrák, valamint a katonai rendvédelmi szolgálat hátországi csapatait.

Az ukrán szárazföldi erők összesen mintegy 40 dandárral rendelkeztek (beleértve öt harckocsizó dandárt, beleértve a DShV-t, és kivéve a hadsereg négy repülődandárját). Számos különálló ezred és különálló alacsonyabb rangú alakulat létezik. Ami kétségbe vonja az AFU 255 ezer fős hivatalos összlétszámát (ez egyértelműen alábecsült adat). Így a Donbasszban számos dandárt megerősítettek különböző félig reguláris alakulatokat (zászlóaljakat), amelyek a háború során alakultak ki, és nyilvánvalóan nem tudták, hová tegyék őket.

E tekintetben javasolt az ukrajnai legnagyobb katonai (és félkatonai) struktúrák számának megbecslése:

1. AFU. Ennek a struktúrának a tényleges száma bizonyos manipulációktól függ. Így 2017 végén azt állították, hogy az AFU létszáma 255 ezer katonát számlál. 2017 elején azonban 260 ezer ember volt az AFU-ban - 180 ezer katonai és 80 ezer civil alkalmazott (a konkrét arány, mint látható, valahol egyharmad és 30-35% között van). Figyelembe véve a máskor 280 ezer katonát elérő létszámot és a 255 ezer tiszt és katona törvényi korlátozást, vagy az AFU létszámának valamilyen csökkentéséről beszélhetünk az utóbbi időben, vagy a létszámmal való manipulációról.

Például az ukrán SDF (Különleges Műveleti Erők), amely szintén egy meglehetősen ravaszul szervezett struktúra, hol szerepel és hol nem szerepel a létszámban.

2. NGU (Nemzeti Gárda vagy Nemzeti Gárda) Ukrajna Belügyminisztériumának ellenörzése alatt. A törvényes határ 60 000 fő (ebből 52 000 a katonák száma). Például 2017 nyarán (július-augusztus) ismét sorozás volt az NSU-ba, amelynek során hirtelen kiderült, hogy az Ukrán Nemzeti Gárda létszáma a hét pecsétes titok (mivel növekedhet). Az analógia egyszerű: ugyanebben az időszakban növelték a GSSU (ukrán határőrcsapatok) létszámát.

3. GSSU (Határőrcsapatok). 2017 júliusában számuk 53 ezerre nőtt. Nem ismert, hogy a civil személyzetet is beleértve vagy kizárva.

4. Egyéb egységek (félkatonai önkéntes egységek, különleges összekötő szolgálat és különleges szállítási szolgálat). A teljes szám csekély.

Az összlétszám kicsi.) A teljes számok alacsonyak.

 

[Wilson]

2.

Az összes csapat teljes létszáma nem haladja meg a 400 ezret (Ukrajna jelenlegi lakosságának több mint 1%-át). Az első vonalbeli tartalékosok (szerződéses katonák, köztük 150 ezer az AFU számára) száma 250 ezer körül van. Így ha az országban statáriumot vezetnek be, akkor várhatóan akár 600-650 ezer embert (az ország lakosságának közel 2%-a) is besorozhatnak. Ami jóval több, mint a hivatalosan közölt 400-500 ezer katona. Ehhez nagyszámú kiképzett tartalékos áll rendelkezésre (olyan emberek, akik ugyanezt a háborút élték át Donbasszban).

Hogy egy példát mondjak: 2017 novemberében 218 000 ukrán katona kapta meg az ATO veterán státuszt. Ez azonban csak a Védelmi Minisztériumon (MoD) keresztül történik. 2017 májusától ez a szám további mintegy 100 ezer ATO-veteránnal egészült ki, akik 13 másik ügynökségtől érkeztek. Míg ekkor 203 000 ember "ment át" a háborún az ukrán védelmi minisztériumon keresztül - ez 7%-os csökkenés).

2018-ban több mint harmad millió ukrán katona (330-340 ezer) vonult be a donbásszi háborúba. 2021 májusában az ukrán hivatalos média 407 000 résztvevőről számolt be az ország keleti részén zajló háborúban. Ez azonban megint csak az ukrán védelmi minisztérium szerint van így. A valóságban az ATO / OOS (Donbass) övezetben akár 500-600 ezer résztvevője is lehet a katonai műveleteknek. Beleértve azokat is, akik különböző osztagok és nemzetiségi alakulatok részeként harcoltak. Az AFU csapatainak csoportosítása a Donbasszban hosszú ideig, 2017 és 2020 között 10 dandárból állt, amelyeket rotáltak. Ez fenntartotta az erők látszólagos egyensúlyát 10 dandár/ezred LDNR-csoporttal (dandáronként egy dandár). 2020-ban azonban ezen erők száma növekedni kezdett. 2021 elején már 13 dandár volt a kontaktvonalon. Ez nem foglalja magában a harckocsi- és tüzérségi alakulatokat, valamint az egyéb egységeket (beleértve azokat is, amelyek nem a Védelmi Minisztériumnak vannak alárendelve).

Ezenkívül az AFU hagyományosan nagy tartalékokkal rendelkezik a szomszédos Zaporizzsjai, Dnyipropetrovszki és Harkovi területeken. Hivatalosan nem részei az OOS-nak (Joint Force Operation in Donbas), de gyorsan bevethetők. Így Ukrajna az erőinek körülbelül egyharmada az LDPR ellen van összevonva. Ez a becslések szerint legalább 100 000 ember (nagyjából 120 000-130 000 ember 350-400 harckocsival és több száz tüzérségi löveggel és MLRS-sel). Ami érezhetően magasabb, mint a hivatalosan megadott "90-100 ezer katona".

Ezek egyharmada különböző szervezeti egységekben található. Ezenkívül a teljes létszámnak akár egyharmadát is a polgári személyzet teszi ki. További hat-hét dandár áll "gyűrűben" Kijev körül. Mások szétszóródtak az országban. Néhányan Odessza közelében, néhányan a Krím ellen (a "Krím" műveleti parancsnokság részeként), néhányan Lviv körül, és így tovább. Becslések szerint, figyelembe véve a csapatok szétszóródását az országban, a szabad tartalékok rendelkezésre állását és az esetleges mozgósítást (hadiállapotra való áttérés), az AFU több mint 20 dandárt és legalább 200 ezer embert összpontosíthat Donbasszban, beleértve a részlegek egységeit és a civil személyzetet is. A gyenge és decentralizált logisztika miatt nem valószínű, hogy ennél többre képes.

Az AFU gépesített gyalogsági, hegyi, harckocsizó és más dandárok gyengesége a rendkívül gyenge technikai felszereltségük. Valójában számos alakulat úgynevezett "helyettesítő brigád", amelyeket más alakulatok már meglévő felszerelésének szétosztásával hoztak létre. Ezenkívül az ukrán hadsereg harcértékére nagy hatással volt az AFU fegyverraktárainak felrobbanása, amelyeknek még mindig nincs meg a megfelelő pótlása (a hadiipari komplexum gyenge reprodukciója és a korlátozott importkészletek miatt).

Ez azt eredményezi, hogy az AFU egységei és alakulatai gyenge mozgékonysággal rendelkeznek, így nincs meg a szükséges gördülő járműállomány, és ennek megfelelően a megtámadott csapatok szinte mozdulatlanok lesznek. Az AFU tűzereje, irányíthatósága és utánpótlása is gyenge, és egyértelműen elégtelen. Ennek következtében az ukrán erők sebezhetőek, azzal szemben,hogy megkerüljék és megtámadják őket.

Az AFU erőssége a meglehetősen nagy létszámú és viszonylag modern légvédelmi erő, amely az ország légierejének része. Ide tartozik több mint 520 föld-levegő rakétarendszer (SAM)
S-300, 2K12 "Kub", 9K37 "Buk", 9K330 "Tor" és számos elavult rendszer S-125. Ezen kívül van még jó néhány MANPAD (hordozható légvédelmi rendszer).

Ez a képesség 15 légvédelmi ezred 50-55 SAM-zászlóalja között oszlik meg. Jelentős SAM-állományt - föld-levegő irányított rakétákat - hoztak létre, amely azonban lassan szaporodik (a gazdaság és a hadiipari komplexum összeomlása miatt). Összehasonlításképpen, Irak 1991-ben 300-430 S-75 és S-125 rendszerrel rendelkezett, amelyek képesek voltak az ellenséges magasan repülő légi járművek (nem csak a támadó repülőgépek és helikopterek) elleni harcra. Nem számítva más, gyengébb képességű rendszereket (pl német-francia Roland-2 SAM-ek).

A nyugati koalíció csak a Szaddám Huszein vezette állam ellen 2780 repülőgépet vetett be, és több mint egy hónapon keresztül intenzív légicsapásokat hajtott végre. Az eredmény 75 repülőgép (52 repülőgép és 23 helikopter) elvesztése volt. Ugyanakkor az iraki légvédelem nagy részét megsemmisítették vagy működésképtelenné tették, mind rakéta- és bombatámadások, mind szabotőrök által.

Egy érezhetően nagyobb ukrán légvédelmi erővel, amelyet nem fognak kiütni, egy sokkal kisebb és gyengébb légierővel - becslések szerint Oroszország 500-800 repülőgépet vethet be az irányba - való harc súlyos veszteségeket okozhat, és képtelenség lesz az említett légvédelem visszaszorítására.

A légvédelem - ukrán és orosz légierő aránya most mennyiségileg 7-9-szer, minőségileg pedig akár 10-szer rosszabb Oroszország számára, mint a légvédelem - iraki és az USA vezette koalíciós légierő aránya 1991-ben. Ez egy valódi és nehezen megoldható problémát jelent.

 

[Wilson]

3.

A konfrontáció menetét, akárcsak az 1979-es kínai-vietnami háborúban, a terepen fogják eldönteni, ahol az AFU számos gyalogos egységgel rendelkezik, bár rosszul irányított és szinte mozdulatlan.

A Novorossziai Fegyveres Erők (AFN vagy FJLNR).

Az aktív harci szakasz 2014. szeptemberi befejezése szükségessé tette a reguláris hadseregre való áttérést, amely szervezeti struktúrával, központi parancsnoksággal, személyzettel, utánpótlással és logisztikával rendelkezik. Ezt a folyamatot, amely 2014 őszén kezdődött, "borítékolásnak" nevezték.

Ennek eredményeképpen a fegyveres erők modern struktúrája jött létre. Ma 10 megerősített dandár- vagy ezredcsoportot (úgynevezett "taktikai csoportokat"), két tüzérdandár-csoportot, két harckocsi zászlóaljat (ma már valószínűleg dandárokat), 23 területvédelmi zászlóaljat (BTRO), törzskari, különleges, parancsnoki, műszaki, utánpótlási, légvédelmi, támogató és különböző osztályvezetői - ugyanezek a belső csapatok - és egyéb alakulatokat foglal magában.

Ezek az erők a "Donyeck" és a "Luhanszk" műveleti parancsnokságok (OC) részét képezik, amelyeket az LDNR 1. és 2. hadtestének alapján hoztak létre. Légierő nincs.

A flottát az Azov katonai flottilla képviseli, amely különböző típusú "szúnyog" hajókból áll. A hordozható légvédelmi rendszerek és a légvédelmi rendszerek, amelyek képesek az alacsonyan repülő célok (helikopterek és támadó repülőgépek 3500 méterig) elleni harcra, nagymértékben telítettek. A SAF teljes létszámát általában 30 000 és 40 000 közé becsülik (a média és a hivatalos jelentések szerint). Úgy tűnik azonban, hogy ez csak az említett 10 dandár/ezredcsoport létszámát jelenti. Egy alaposabb és átgondoltabb elemzés arra enged következtetni, hogy ma sokkal nagyobb számú AFN-t feltételezünk. Így egy szabványos LDNR dandár vagy ezredcsoport ma valójában egy hadosztályba telepíthető káderbázis. Ez akár egy tüzérdandárt (2,5-4 tüzérzászlóalj, 40-72 löveg, MLRS és SAU, az aknavetők nélkül) és 1-2 harckocsizászlóaljat (30-80 harckocsi) is magában foglalhat. Az LDNR fegyveres erőinek ilyen dandárja vagy ezrede 2-3 gépesített lövész zászlóaljat és más egységeket is magában foglal. Az sem ritka, hogy 1-2 BTRO-t erősítésként csatolnak hozzá. Ez utóbbiakat a mozgósítás után teljes létszámban, egyenként 800-1000 fővel vetik be.

Összehasonlításképpen: az azerbajdzsáni hadsereg gépesített lövészdandárja három gépesített lövészzászlóalj és néhány más egység mellett csak egy tüzérségi osztagot (18 löveg) és egy harckocsizó századot (10 harckocsi) foglal magában.

Csak az ukrán hadsereg gépesített és harckocsizó dandárjai rendelkeznek hasonló képességekkel. Egyes jelentések szerint az LPR fegyveres erőinek dandárjainak és ezredeinek potenciálja még magasabb. Így még 2018-ban is minden egyes dandárhoz egy-egy nem tervezett zászlóaljat alakítottak. Vagyis dandáronként vagy taktikai csoportonként három-négy zászlóalj lett belőlük, és egyes dandárok a hozzájuk csatolt BTRO-kkal együtt elérhetik a 4500-5000 katona tényleges erejét. Ezenkívül kérdéses az egyes harckocsi zászlóaljak tényleges ereje is. Különálló jelentések szerint még 2017-2018-ban dandárokba telepítették őket, és ma már jóval nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint a hivatalosan bejelentett egységenkénti 40 harckocsi (4 század).

Az LNR fegyveres erőinek összlétszáma 60-70 ezer főre tehető, 650-700 harckocsival (a tárolt járművek nélkül), 750-800 tüzérségi ágyúval és SAU-val, valamint nagyszámú egyéb páncélozott járművel és aknavetőkkel. Ez egy teljes értékű fegyveres erő, amely képes ellátni a rábízott feladatokat. Bár létszámban némileg gyengébbek, minőségileg meglehetősen hasonlóak a szemben álló ukrán csapatok OOS-zónában lévő csoportosulásához. A mozgósítás mértékét és a teljes körű szervezeti és személyzeti struktúrákra (OOS) való áttérés mértékét a fenyegetés időszakában nehéz megbecsülni (ezek titkosak). Egyes jelentések szerint azonban a DPR fegyveres erői egyedül képesek elérni a 115 000 fős létszámot egy ilyen esetben.


Ha a legfrissebb adatok helyesek, egy "nagy háború" esetén az AFU (beleértve az LPR fegyveres erőit is) 160.000-170.000 katonát számlálna. Ez mindkét köztársaság lakosságának több mint 4%-a (ami meglehetősen magas szám). Ugyanakkor a hadtesteket az OC-n belül valójában általános hadseregként míg a dandárokat és ezredeket hadosztályokként fogják bevetni. Érdemes megjegyezni, hogy a fent említett csapaterősítési séma - a meglévő káder struktúrák alapján történő gyors átmenet egy magasabb rendű OSF-hez - sokkal kényelmesebb és optimálisabb, mint új OSF-ek létrehozása a semmiből.
A rendelkezésre álló idő szempontjából is sokkal gazdaságosabb.

Például 2015 februárjában, a debalcevei hadjáratot követően a DPR (akkori) vezetője, A. Zaharcsenko kijelentette, hogy az önkéntesek bejelentett behívása után egy 100 000 fős egyesített hadsereg létrehozásának lehetőségét. Ez számos új dandár, ezred és zászlóalj létrehozását jelentette. Ez azonban minden bizonnyal jelentős mennyiségű időt és erőforrást igényelt volna, ami háborús körülmények között és gyorsan változó környezetben elfogadhatatlan volt. Ugyanakkor az LNR meglehetősen nagy számú kiképzett tartalékosokkal rendelkezik, amelyeket a háború idején hoztak létre . Csak 2017 áprilisában 40-50 ezer kiképzett tartalékos volt (ebből 27 ezer csak a DNR-ben).

Vannak más számok is. Csak a DNR-ben a kiképzett tartalékosok számát 2015. február 10-én 30 000 katonára 2016 júniusában pedig 30-40 000-re becsülték. Ez azt jelenti, hogy 2017 áprilisában sokkal több képzett tartalékos volt (legalább 80 000, az LNR képességeket is beleszámítva). A kiképzett tartalékosok aránya a DNR-ben és az LNR-ben 10:6 körül volt és van. Ma ez utóbbi szám - "legalább 80 ezer kiképzett tartalékos az LNR-ben" - legalább kétszerese.

A fent említett helyzet biztosítja a gyors átmenetet a fent említett 160.000-170.000 fős létszámhoz.

Következtetés....

A mai napig patthelyzet van a Donbaszban. Amelyet a felek képtelenek a rendelkezésre álló eszközökkel, külső erő bevonás nélkül, saját maguk megoldani. Egy nagyobb háború esetén a csapatok és felszerelések tömeges mozgósítása és átcsoportosítása nem lesz képes megváltoztatni az erőviszonyokat. Ugyanez az arány megmarad, csak magasabb rendű csapatokkal és műveleti sűrűséggel. Ugyanakkor a megfelelő üzemi sűrűségeket töltik ki. Egy jól kiépített közlekedési hálózat képes lesz befogadni az ilyen átcsoportosításokat és telepítéseket. Az LNR azonban jobb helyzetben van a közlekedési hálózat és a gördülőállomány jobb állapota, valamint Oroszország támogatása miatt. Mindkét fél jelentősen alábecsüli képességeit, titoktartási okokból.

Ugyanakkor a Donbasszban egyenlőség van az erők között. Az AFU létszámban némileg, az LDPR erői minőségben (fegyverzet, felszerelés és megsemmisítő eszközök) fölényben vannak. Ugyanakkor mindkét fél erős tüzérségi erőkkel rendelkezik, amelyek képesek döntő vereséget mérni az ellenségre. Az AFU itt némileg hátrányban van, mivel a 2014-2015-ös hadjáratok jelentős veszteséget okoztak a felszerelésben, sok ágyú és MLRS rossz állapotban van, és nincs kilátás ezek pótlására vagy javítására. Ezenkívül az AFU-nak lőszerproblémái lehetnek a katonai-ipari komplexum (MIC) pusztulása és leépülése, valamint az ukrajnai lőszerraktárak robbanásaiból eredő veszteségek miatt.

 

[Wilson]

4.

Következésképpen egyik oldalról sem lehet elmondani, hogy képes önállóan villámháborút vívni. Mindkét fél olyan helyzetben találta magát, hogy abban a pillanatban, amikor az egyik fél megfelelő fölénybe kerül, az ellenfél hadereje bevethetővé válik. Az AFU sikeres donbaszi támadásának lehetőségéről szólva meg kell jegyezni, hogy az ukrán hadvezetésnek ehhez megfelelő erő- és eszközfölényt kell teremtenie. Ennek oka a helyzet összetettsége, közlekedési összeköttetése, rendkívül magas urbanizációja és a városok elleni fellépés szükségessége.

Például az orosz hadsereg az 1999-2000-es második csecsenföldi hadjáratban körülbelül hatszoros létszámfölényben, abszolút légi fölényben, valamint elsöprő fölényben volt páncélozott járművek és harckocsik terén. Ennek az aránynak a Donbasszra való átvitele azt eredményezné, hogy legalább egymillió katonára lenne szükség az AFU számára (azaz a hadművelet frontvonali szintjén - egy hadseregcsoport). Természetesen Kijev ma nem lesz képes biztosítani egy ilyen erő létrehozását és fenntartását. A repülőgépek üzemeltetése szintén ki lesz zárva vagy korlátozott lesz. Az AFU túl gyenge légierővel rendelkezik ehhez, de kellően erős légvédelmi rendszerrel. Az ukrán légierő egyes források szerint akár 210 repülőgéppel, 16 helikopterrel és több tucat - akár 50 darab - csapásmérő UAV-val rendelkezik. A felsorolt repülőgépek közül még kevesebb harcképes, szolgálatban lévő és a keleti műveletekben bevethető repülőgép van. Ugyanakkor akcióikat az ukrán légvédelmi potenciál legfeljebb 10%-át kitevő légvédelmi erőfeszítésekkel (azaz két-három légvédelmi dandárral vagy ezreddel) ellensúlyozzák.

Másrészt egy elég erős légvédelmi rendszer jelentős kihívást jelenthet az ellene irányuló légierő számára. Elfojtásához jelentős erőkre van szükség. A gerillaháború hasonlóan valószínűtlen (különösen, mivel még el sem kezdődött). Mert a sikeres kialakulásához és megvalósításához nincsenek meg a megfelelő feltételek: nagyszámú motivált lakosság jelenléte vidéken, tekintettel a hagyományos társadalom megőrzésének tényezőire és jelentős külső támogatásra.

Az LDNR fegyveres erőinek felsőbbrendűsége abban rejlik, hogy a meglévő káderstruktúrák alapján állítólagosan lehetőségük van hadosztályok létrehozására. Ugyanakkor a fent említett, a donbászi köztársaságokhoz tartozó OSF-ek sem bizonyulnak alkalmasnak nagyszabású támadó feladatok végrehajtására. Ezek rendes gyalogos hadosztályok lesznek, és az AFU egy védelmi hadsereg, akárcsak a velük szemben álló. Ugyanakkor az LNR oldalán a modern fegyverzettel és jól kiképzett személyzettel rendelkező, páncélozott vagy gépesített, erős csapásmérő hadosztályok, a nagyobb mélységben való működésre, manőverezésre és az ellenséges védelem áttörésére képes hadosztályok megjelenése képes alapjaiban megváltoztatni a helyzetet a fronton.

Az ukrán fegyveres erők jelenleg nem rendelkeznek semmivel, amivel ellensúlyozni tudnák őket. A leendő csapásirányok a front konfigurációján és a rendelkezésre álló közlekedési hálózaton alapulnak (a feltételezett "megerősített" VSN esetében):

Egy Donyeck felől vagy délről, azt és a Kurahov melletti erődítményt megkerülve, nyugat felé, Zaporizzsja és a Dnyepr (folyó) felé irányuló támadás, a Krím irányában álló ukrán és AFU védelem teljes déli frontjának (azaz több tízezer tisztnek és katonának) a megsemmisítésével. A művelet mélysége több mint 200 kilométer (közbenső ellátó- és üzemanyagtöltő bázisra van szükség);

- Összehangoló csapás a Horlivka és Pervomajszk körzetekből Bakhmut (korábban Artemivszk) felé, a Szlovjanszk-Kramatorsk közlekedési csomópont felé haladva, és a Szvitlodarszk előőrsön egy nagyjából brigád méretű csapatcsoportot bekerítve. A művelet több tíz kilométer mélységben zajlik;

- Szlavjanoszerbszk körzetből észak felé, Lysicsenszk és Szeverodonyeck irányába irányuló akciók, az AFU erőinek nyugatról történő megkerülése és bekerítése - kb. egy hadosztálycsoport, két megerősített dandár

- Scsasztia közelében és az érintkezési vonal északi oldalán (amit az AFU tartalékosainak Harkiv mellől történő előrenyomulása ellensúlyozhat). A művelet mélysége több tíz kilométer.

Következtetés:

Az AFU számára az első szakaszban célszerű és kívánatos a Dnyeper-Vorszkla folyó vonalának elérése, Harkiv és Zaporizzsja és Dnyepropetrovszk (Dnyeper) elővárosainak elfoglalásával és a további sikerek érdekében. Egy ilyen offenzíva azonban csak két vagy három szakaszban lehetséges, a támadások közötti szünetekkel, átcsoportosítással és a hátország felhúzásával (közbenső utánpótlási bázisok létesítésével).

Az AFU számára támadás esetén a prioritást élvező területek a következők:

- Csapás a déli fronton, a Kalmius folyó határától és Mariupol városától - a DPR déli "függelékének" elvágása és megsemmisítése. A művelet mélysége legfeljebb 20-30 kilométer. Ezt a DNR fegyveres erőinek északról és északkeletről érkező oldalcsapásaival ellensúlyozzák;

- Kísérlet Horlivka és az ott található brigádcsoportos erők megkerülésére és bekerítésére. a DNR 3. gépesített lövészdandárjának magjával (ez már 2014-ben is sikerült az AFU-nak, de akkor gyorsan legyőzték a várost).

A művelet mélysége legfeljebb 20-30 kilométer; - Sikeres támadási kísérlet az LNR Slavyanoserbsk körzetében (a művelet mélysége valószínűleg nem lesz több 20-25 kilométernél).

Következtetés:

Az AFU számára az ilyen akciók ma, bár kívánatosak, a rossz logisztika és az elégtelen humán és más erőforrások miatt aligha lehetségesek, és csak meglehetősen helyi és korlátozott tevékenységeket foglalnak magukban. Ugyanakkor csak a kis mélységű műveleteket veszik figyelembe (a nagyobb mélységű műveletek ma elvileg lehetetlenek az AFU számára).

Érdemes megjegyezni, hogy egy ilyen lépéshez nagyszabású és határozott külső katonai beavatkozásra van szükség. Máskülönben nem lehetséges a nagyobb mélységekbe való határozott támadás. Tekintettel az AFU és az LPRDF rendelkezésre álló képességeire, ez csak helyzeti válságra, tüzérségi párbajokra és szabotázs támadásokra fog korlátozódni.

Általánosságban elmondható, hogy a lehető legjobban el kell kerülni a nagyszabású közvetlen összecsapást, amely nagy vérontással, jelentős veszteségekkel és költségekkel járhat. Kívánatos, hogy közvetett akciókkal - különleges műveletekkel - érjenek el olyan eredményeket, amelyek az ukrán védelem és államiság összeomlásához vezethetnek. Más szóval,
a legvonzóbb az az akciómenet, amelyben az AFU nagy része nem harcol, a kulcsfontosságú létesítményeket a "megfelelő" különleges erők foglalják el, a "megfelelő" csapatok pedig csendben bevonulnak és elfoglalják a területeket és településeket.


Colonelcassad