Nehezen tudom elképzelni,hogy nincs ezeknek az épületeknek a modernizálasára hatekony módszer amikor Európa nagyvarosai televannak vele és pl Bécsben vagy Párizsban közel sem olyan az állapotuk mint Budapesten.
Van, leveszed róla a műemléki védelmet, és a lakók így a felújítási pénzt nem csak akkor tudják összeszedni,ha Csányi a legszegényebb lakó a tömbben.
Ez nem technológia kérdése, hanem csak és kizárólag pénzkérdés. Egyébként még ahhoz sem kell sok, egy komplett lakásfelújítás gépészettel együtt 100-200 ezer forint / négyzetméterből kijön. Alapvetően nem is nagyon kell ezeket "modernizálni", max felújítani, illetve karbantartani, mert az alapok jók.
A fő gond az, hogy maga a folyamatos karbantartás az, ami kb. 60 éve elmaradt, részben azért mert a nagy részüket államosították, alacsony társadalmi státuszú tanácsi bérlők költöztek be. A szocializmusban még volt is valamennyi karbantartás központilag, közpénzből, de miután a 90-es években pedig privatizálták, jellemzően alacsony keresetű, mostanra pedig nyugdíjassá vett lakók vették meg vagy költöztek be, akiknek sem a karbantartásra, sem a felújításokra nem volt pénz.
De amúgy valahol tragikomikus a hozzáállás a városhoz. Még a lesajnált 70 es években durván 60 évre épített panelok is már sokkal durvábban konfortosak, mint a század elő bérkaszárnyái. Már csak azért is, mert azok legalább úgy épültek, hogy volt tv, telefon stb.
Jajj ne, ilyen hülyeségeket azért nem. Meg olyat sem hogy nincs is komfortfokozatuk. Ez maximum a 60-as években, a panelépítés hőskorában volt igaz, amikor a régi építésűekben még szenes tüzelésű cserépkályhák voltak, fürdőhelység is csak utólag lett kialakítva a legtöbb lakásban. Akkor menő volt a panel a maga központi fűtésével, de azért azóta rengeteg idő eltelt. Erősen olyan szagú amit előadsz, mintha valami 70-es években íródott könyvből szednéd össze, a valós jelenlegi állapottal meg egyszerűen nem vagy tisztában.
Mellesleg 70-es években TV meg telefon, mint szempont?
Szinte sehol nem volt, éveket kellett rá várni mindenhol, egyébként meg a bevezetésük kb. kimerül abban, hogy behúznak egy kábelt. TV úgy általában valamikor a 80-as években kezdett általánossá válni, de az is antennás volt még mindenhol. A színes TV meg kb. az akkori ájfón volt.
A terúlet/lakásszám, és a lakások elrendezése meg ég és föld.
A lakások elrendezése is ennek van alárendelve, sok jómunkásember bezsúfolása kis területre, praktikusan kialakított, de amúgy élhetetlenül apró szobákkal. Ugyanez a az egyik hátránya a panelnek, a belső elrendezéssel semmit nem lehet variálni, az mindig a 60-as, 70-es évek igényszintjén marad.
De itthon egyszerre akarjuk a romokat, a panelek elbontását, és több zöldet. Ez együtt nem megy.
Igazából ami menne, ha a középszüken vett belvároson kívül mindent dózerolnánk, hogy új, modern épületekkel építsük újjá, ahogy tették ezt 1870től az egész várossal. Érdekes, akkor nem sírtak azon, hogy de hát azok ott milyen értékes régi egy szintes házak. Na akkor lenne elég hely zöldnek.
Meg lehet nézni a
Faluház 3000 lakójának környékén lévő zöld felület nagyságát,vagy a Békási kis parkocskákat, és ugye ezek a leglesajnáltabb 70es évek beli dögök.
Na ugyanekkora Belvárosi területen egy gramm zöld nincs, de cserébe nem is laknak 3000ren. És én nem a panel építést szeretném újrakezdeni, mert már azt is bőven túlhaladta az idő. Csak lássuk már be, azzal, hogy még a Bp hőlyegpusztai 100 éves eklektikus budit is védjük csak lassan megöljük a várost...
A belváros sűrű beépítésű mindenhol. A zölfelületek koncentráltan vannak, parkokban. Aki szellős beépítésű, nagykertes lakóparkot képzel oda, az szerintem nincsen tisztában az ottani telekárakkal. Lehet persze, csak arra azért kíváncsi leszek hogy 3-4 milliós négyzeméter ár ami így kijön hogyan lesz válasz a "lakásválságra" (ami egyébként marhaság, 90%+ a magántulajdon aránya, ami baromi magas a nyugatihoz képest.
Ilyen kísérlet történt Berlinben, a 60-as években az építészek kitalálták, hogy, a háborús pusztítást használják ki, legyenek modern (60-as évekbeli...) épületek, szellős utak.
Az eredmény felemás, valóban sikerült egy szellős, jó közlekedési lehetőségekkel, úthálózattal kiépült város építeni, csak az egész kb. lelketlen, kilúgozott, semmilyen.
Kurfürst
tarzaan
Ti miről beszéltek ember?
Lassú a mai magyar építőipar? Vagy úgy általában a mai?
Legutóbb egy 300+ nm-s luxus házat 5-öd magammal felhúztam egy domboldalban 9 hónap alatt
Csodálatos teljesítmény, de mi is volt ez? A leírás alapján kb. egy földszint + 1 szint betonpilléres / betonfödémes akármi kb. nulla statikai terheléssel.
A tetőt meg a belső gépészetet+villanyt+víz+csatornát, ablakokat csinálta más. Ami azt jelenti, hogy jött két ember és pár nap alatt végzett vele.
Jaaa, hogy ti 9 hónap alatt egy szerkezetkész épületet
És nem egy egyszerű kocka dizájnról volt szó. Több száz nm zsalukő ment az alapba, vasalással. 10+ tonna betonvas került bele. Volt 10+ pillér. 40 centis grafitos hőszigetelés.
A minőségről meg annyit, hogy lézerrel dolgoztunk, a méréseknél. Az egyik nekem dolgozó srác kézzel húzta le a koszorút. 28 méteres hosszon 2 cm-s volt a legnagyobb eltérés a magasságában a lézer szerint.
Kár hogy a legtöbb meg nem ilyen, nekem is dolgozott jókezű és szorgalmas kőműves srác, az ilyen a saját súlyát megéri aranyban, csak kb. ő volt a kivétel az egész brigadban. A többinek még szakismerete sem volt, a bontás két kelletlen tizenéves szakmunkásos gyerek csinálta, aki kb. arra volt jó hogy bontson meg anyagot mozgasson, a segéd meg pár hónappal előtte meg csomagokat szállított ki. Ez a mai magyar építőipar.
Oké, ha ilyen bátran beleállsz az összehasonlításba, nézzük meg régen ez hogyan ment.
"1930, Rákóczi út, a Hotel Palace.
A telket, amelyre a szálloda megépült, (Fuchsné) Schmidlechner Katalin 1910-ben adta el közel félmillió koronáért a Hotel Palace Szálloda Rt-nek.
1909 október végén Komor Marcell és Jakab Dezső építési engedélyért folyamodtak és megezdték a tervezést.
Az engedélyt megkapták, és
a nyolcszintes épület, mindegyik szinten 13 szobával és 1 cselédszobávsal 1911. február 13-ára elkészült.
Az épületben központi fűtés, hideg-meleg víz, valamint elektromos ébresztőkészülék, az első emeleten olvasóterem, társalgó és függőkert (még, ha nem is Szemiramiszé, de) volt. "
Kezdheted sorolni a mai építőipar azon teljesítményeit, ahol a műszaki tervezés elkezdésétől, engedélyezéssel, telekátadasással számított 15 és 1/2 hónap alatt fullra elkészül egy ekkora épület. Nagyon várom. A minőségről meg annyit, hogy 110 évvel később ma is áll és üzemel...
Tegyük fel, ezt kell felépítened, tervek még nincsenek, a telek sincsen megvásárolva.
Te meg a csodabrigádod milyen napi kötbérezést vállalnál be be a fenti határidőre? Gépészettel, mindennel együtt, "kulcsrakészen".
Napi 1%-os késedelmi kötbért is vállalsz?
JA VÁRJUNK, a AZ ÉPÍTŐIPARBAN ANNYIRA GYORS MINDENKI HOGY KÉSDELMI KÖTBÉRT SENKI SEM VÁLLAL.
Vajon miért.
De gondolom kell még példa, akkor nézzük a Csikágó negyedet. Nehogy a végén egyelemes példából extrapoláljunk a végtelenbe, itt van egy clusteres példa.
A terület amit látsz, a Keleti melletti, a mai Damjanich / Rottenbiller / Keleti / Dózsa György által határolt terület. 1896-ot írunk, káposztaföldek vannak rajta, meg egy-két középület.
Tekerjünk előre 2 (kettő) évet - elkészült az új negyed.
Érted, Carl?
Nem egy ház,
hanem egy egész kibaszott negyed jellemzően három - ötszintes szintes társasházakkal
két év alatt felépült, 1896 és 1898 között....
Nem számolom össze hogy ez mennyi, 30+ háztömbről beszélünk, mindegyikben 10 - 20 házzal... ja és ezek a mai napig állnak, statikailag rendben vannak.
[/QUOTE]
