Ez nem technológia kérdése, hanem csak és kizárólag pénzkérdés. Egyébként még ahhoz sem kell sok, egy komplett lakásfelújítás gépészettel együtt 100-200 ezer forint / négyzetméterből kijön. Alapvetően nem is nagyon kell ezeket "modernizálni", max felújítani, illetve karbantartani, mert az alapok jók.
A fő gond az, hogy maga a folyamatos karbantartás az, ami kb. 60 éve elmaradt, részben azért mert a nagy részüket államosították, alacsony társadalmi státuszú tanácsi bérlők költöztek be. A szocializmusban még volt is valamennyi karbantartás központilag, közpénzből, de miután a 90-es években pedig privatizálták, jellemzően alacsony keresetű, mostanra pedig nyugdíjassá vett lakók vették meg vagy költöztek be, akiknek sem a karbantartásra, sem a felújításokra nem volt pénz.
Jajj ne, ilyen hülyeségeket azért nem. Meg olyat sem hogy nincs is komfortfokozatuk. Ez maximum a 60-as években, a panelépítés hőskorában volt igaz, amikor a régi építésűekben még szenes tüzelésű cserépkályhák voltak, fürdőhelység is csak utólag lett kialakítva a legtöbb lakásban. Akkor menő volt a panel a maga központi fűtésével, de azért azóta rengeteg idő eltelt. Erősen olyan szagú amit előadsz, mintha valami 70-es években íródott könyvből szednéd össze, a valós jelenlegi állapottal meg egyszerűen nem vagy tisztában.
Mellesleg 70-es években TV meg telefon, mint szempont?
Szinte sehol nem volt, éveket kellett rá várni mindenhol, egyébként meg a bevezetésük kb. kimerül abban, hogy behúznak egy kábelt. TV úgy általában valamikor a 80-as években kezdett általánossá válni, de az is antennás volt még mindenhol. A színes TV meg kb. az akkori ájfón volt.
A lakások elrendezése is ennek van alárendelve, sok jómunkásember bezsúfolása kis területre, praktikusan kialakított, de amúgy élhetetlenül apró szobákkal. Ugyanez a az egyik hátránya a panelnek, a belső elrendezéssel semmit nem lehet variálni, az mindig a 60-as, 70-es évek igényszintjén marad.
De itthon egyszerre akarjuk a romokat, a panelek elbontását, és több zöldet. Ez együtt nem megy.
A belváros sűrű beépítésű mindenhol. A zölfelületek koncentráltan vannak, parkokban. Aki szellős beépítésű, nagykertes lakóparkot képzel oda, az szerintem nincsen tisztában az ottani telekárakkal. Lehet persze, csak arra azért kíváncsi leszek hogy 3-4 milliós négyzeméter ár ami így kijön hogyan lesz válasz a "lakásválságra" (ami egyébként marhaság, 90%+ a magántulajdon aránya, ami baromi magas a nyugatihoz képest.
Ilyen kísérlet történt Berlinben, a 60-as években az építészek kitalálták, hogy, a háborús pusztítást használják ki, legyenek modern (60-as évekbeli...) épületek, szellős utak.
Az eredmény felemás, valóban sikerült egy szellős, jó közlekedési lehetőségekkel, úthálózattal kiépült város építeni, csak az egész kb. lelketlen, kilúgozott, semmilyen.
Csodálatos teljesítmény, de mi is volt ez? A leírás alapján kb. egy földszint + 1 szint betonpilléres / betonfödémes akármi kb. nulla statikai terheléssel.
Jaaa, hogy ti 9 hónap alatt egy szerkezetkész épületet
És nem egy egyszerű kocka dizájnról volt szó. Több száz nm zsalukő ment az alapba, vasalással. 10+ tonna betonvas került bele. Volt 10+ pillér. 40 centis grafitos hőszigetelés.
Kár hogy a legtöbb meg nem ilyen, nekem is dolgozott jókezű és szorgalmas kőműves srác, az ilyen a saját súlyát megéri aranyban, csak kb. ő volt a kivétel az egész brigadban. A többinek még szakismerete sem volt, a bontás két kelletlen tizenéves szakmunkásos gyerek csinálta, aki kb. arra volt jó hogy bontson meg anyagot mozgasson, a segéd meg pár hónappal előtte meg csomagokat szállított ki. Ez a mai magyar építőipar.
Oké, ha ilyen bátran beleállsz az összehasonlításba, nézzük meg régen ez hogyan ment.
"1930, Rákóczi út, a Hotel Palace.
A telket, amelyre a szálloda megépült, (Fuchsné) Schmidlechner Katalin 1910-ben adta el közel félmillió koronáért a Hotel Palace Szálloda Rt-nek.
1909 október végén Komor Marcell és Jakab Dezső építési engedélyért folyamodtak és megezdték a tervezést.
Az engedélyt megkapták, és
a nyolcszintes épület, mindegyik szinten 13 szobával és 1 cselédszobávsal 1911. február 13-ára elkészült.
Az épületben központi fűtés, hideg-meleg víz, valamint elektromos ébresztőkészülék, az első emeleten olvasóterem, társalgó és függőkert (még, ha nem is Szemiramiszé, de) volt. "
Kezdheted sorolni a mai építőipar azon teljesítményeit, ahol a műszaki tervezés elkezdésétől, engedélyezéssel, telekátadasással számított 15 és 1/2 hónap alatt fullra elkészül egy ekkora épület. Nagyon várom. A minőségről meg annyit, hogy 110 évvel később ma is áll és üzemel...
Tegyük fel, ezt kell felépítened, tervek még nincsenek, a telek sincsen megvásárolva.
Te meg a csodabrigádod milyen napi kötbérezést vállalnál be be a fenti határidőre? Gépészettel, mindennel együtt, "kulcsrakészen".
Napi 1%-os késedelmi kötbért is vállalsz?
JA VÁRJUNK, a AZ ÉPÍTŐIPARBAN ANNYIRA GYORS MINDENKI HOGY KÉSDELMI KÖTBÉRT SENKI SEM VÁLLAL.
Vajon miért.
De gondolom kell még példa, akkor nézzük a Csikágó negyedet. Nehogy a végén egyelemes példából extrapoláljunk a végtelenbe, itt van egy clusteres példa.
A terület amit látsz, a Keleti melletti, a mai Damjanich / Rottenbiller / Keleti / Dózsa György által határolt terület. 1896-ot írunk, káposztaföldek vannak rajta, meg egy-két középület.
Tekerjünk előre 2 (kettő) évet - elkészült az új negyed.
Érted, Carl?
Nem egy ház,
hanem egy egész kibaszott negyed jellemzően három - ötszintes szintes társasházakkal
két év alatt felépült, 1896 és 1898 között....
Nem számolom össze hogy ez mennyi, 30+ háztömbről beszélünk, mindegyikben 10 - 20 házzal... ja és ezek a mai napig állnak, statikailag rendben vannak.