Most van időm kicsit körül járni ezt az "erődváros" koncepciót. Igazándiból nem teljesen értem, hogy mit is szeretnének az ezt szorgalmazók?
Itt van például ez a poszt:
"Az ukrán háborúnak urbanisztikai következményei is vannak. Az irreguláris (aszimetrikus) hadviselés szép sikerét hozzák az ukrán területvédelmisek az oroszg reguláris erőkkel szemben."
"Az interjú lényegi pontja ez:
- Mivel a harcok a lakott területek védelmi előnyeit kihasználva főleg a városokban zajlanak, ezért a jövőbeli városfejlesztési terveknek figyelembe kell venniük az irreguláris védelmi igényeket, követelményeket.
Hogy nézne ki védhető város urbanisztikai koncepciója. Az nyilvánvaló már a területvédelemmel kapcsolatos vitákban is, hogy a védelem fő támpontja az urbánus terület a síkságon. Ezt fényesen bizonyítják az ukránok, akik sikerrel védekeznek az oroszokkal szemben a településeiken. De hogy fog ez kinézni a gyakorlatban. Nézzünk egy példát, a hetedik kereszteshadjárat manszúrai csatáját. Az egyiptomi védők megnyitották az ostromló keresztesek előtt Manszúra kapuját és hagyták, hogy a keleti város szűk utcáira berontson a keresztes nehézlovasság. Meg is lett az eredménye a védők lemészárolták őket."
"A kaotikus alaprajz a középkorban éppúgy a védőknek kedvezett, mint most. Egy-egy viszonylag széles és egyenes főútvonal csábító lehet a támadók számára, de aztán közrefogják őket a védők és mészárlásba torkollik. Mint az első orosz roham Bucsánál február végén:
Itt most még számtalan példát lehetne hozni a védőknek kedvező, a támadónak hátrányos urbanisztikai elemekre. Pont az lenne a lényeg, hogy a Zrínyi program keretében az országos szabályozást milyen formában kellene átalakítani ahhoz, hogy az urbanizmus fejlődése növelje a településeink védhetőségét!"
"Ha már itt van ez a topik egy katonai fórumon, akkor használjuk ki és tekintsük át miképp kellene tervezni a jövőre nézve és átalakítani a meglévő struktúrákat a védhetőség növelése céljából. Milyen polgári védelmi infrastruktúrát kell kiépíteni, hogy evakuálás lehetetlensége esetén a civil lakosságnak azért legyen esélye (Szlovákiában például kötelező óvóhely minden társasháznál a pincében ha jól tudom). Stb."
Értem én, hogy például a zegzugos keskeny utcák azok nem kedveznek a nehézfegyverzettel érkező ellennek, de a közel-keleti városok nem a valamiféle védelmi koncepció miatt épültek zegzugos keskeny utcákkal, hanem mert semmiféle urbanisztikai tervezés nem állt mögötte, a városok szerves alakulása hozta azt magával. Ez már a rómaiaknál is így ment, megépült az erőd, mellette megjelent az azt közvetlenül ellátó, az út mellett megjelenő vici, majd arra alapozva fejlődött ki a kisváros. Mivel a vici teljesen összevissza, zegzugos alaprajzzal rendelkezett, mivel a kutya nem tervezte, csak ott építkeztek ahol épp gondolták, ezért a későbbi település is örökölte ezt (azzal a kiegészítéssel, hogy a komolyabb településeknél a vici-n kívüli rész már tervezetten szabályos alaprajzú lett). A közel-keleti városok esetében is, ha volt is valamilyen nagy léptékű "terv" és valamennyire fel is osztották a várost nagyobb utakkal, az azokon belüli házépítések mintázata teljesen esetleges volt, pláne a nyomornegyedekben, vagy a szegényebb részeken.
Másodszor, a nehézlovasság teljesen alkalmatlan volt bármiféle városi harcra. Nem is arra találták ki, nem is szerepelhetett volna sehol sem jól. Ez szépen meg is maradt a mai napig, tankkal nem megyünk be a városba. Ha a nehézlovasságot beengeded bármilyen városba akkor azt a könnyű fegyverzetű városvédők is fel fogják morzsolni. Ehhez nem kellett semmilyen várostervezési elképzelés.
Harmadszor, hogyan képzelik el ezt a városharcra tervezett várost? Legyenek méteres vasbeton falak? Hát erődnek erőd, csak a hőszigetelése és az építési költségei egy horror. Pontosan milyen városépítészeti megoldás lenne jó? Szűk utcák? Hát, nem éppen az az amiről álmodnak az emberek, hogy milyen jó is lenne a másik szájában lakni. Zegzugos utcák, sok zsákutca, nehezen kiismerhető utcaelrendezés? Sok sikert a vársolakóknak, és gutaütés a közelekedőknek, de majd lehet, hogy valamikor szar lesz a támadóknak?
Persze lehet óvóhelyeket is építeni, meg még sok mindent, csak van itt egy nagy kérdés. Mi most tervezünk egy várost, mondjuk a mai kor fegyverzetével számolva, vagy is inkább a nyolcvanas-kilencvenes évekével. És akkor majd a következő évszázadban ledózeroljuk az egészet, és kezdjük elölről, mert megváltozott a fegyverzet ami ellen készülünk?
Nem, a városokat nem védelmi jelleggel építjük, a városokat az embereknek építjük akik lakják, kényelmesek legyenek, élhetők legyenek, szépek legyenek. A katonai védelmi koncepcióknak semmilyen tere nincs az urbanisztikában. Legyen erős hadseregünk, és ha ne adj isten arra kényszerülünk akkor harcoljunk a városokban is, de ne áldozzuk fel a városokat valamiféle 1%-os valószínűséggel bekövetkező esemény oltárán. Az érthető, ha mondjuk Los Angelest úgy tervezik, hogy a földrengésekre minél ellenállóbb legyen, az meg nem, ha Budapestet - vagy bármelyik városunkat - egy erőd koncepció mentén fejlesztjük.
