Az ukrán háborúnak urbanisztikai következményei is vannak. Az irreguláris (aszimetrikus) hadviselés szép sikerét hozzák az ukrán területvédelmisek az oroszg reguláris erőkkel szemben.
A több amerikai egyetemen is tanító Fábián Sándor katonai szakértőt kérdeztük a saját elméletéről, amely szerint egyre nagyobb szükség van a modern hadviselésben az irreguláris, mégis professzionális
24.hu
Az interjú lényegi pontja ez:
- Mivel a harcok a lakott területek védelmi előnyeit kihasználva főleg a városokban zajlanak, ezért a jövőbeli városfejlesztési terveknek figyelembe kell venniük az irreguláris védelmi igényeket, követelményeket.
Hogy nézne ki védhető város urbanisztikai koncepciója. Az nyilvánvaló már a területvédelemmel kapcsolatos vitákban is, hogy a védelem fő támpontja az urbánus terület a síkságon. Ezt fényesen bizonyítják az ukránok, akik sikerrel védekeznek az oroszokkal szemben a településeiken. De hogy fog ez kinézni a gyakorlatban. Nézzünk egy példát, a hetedik kereszteshadjárat manszúrai csatáját. Az egyiptomi védők megnyitották az ostromló keresztesek előtt Manszúra kapuját és hagyták, hogy a keleti város szűk utcáira berontson a keresztes nehézlovasság. Meg is lett az eredménye a védők lemészárolták őket.
Elég csak ránézni egy középkori muzulmán város alaprajzára, hogy megértsük mi történt:
A kaotikus alaprajz a középkorban éppúgy a védőknek kedvezett, mint most. Egy-egy viszonylag széles és egyenes főútvonal csábító lehet a támadók számára, de aztán közrefogják őket a védők és mészárlásba torkollik. Mint az első orosz roham Bucsánál február végén:
Itt most még számtalan példát lehetne hozni a védőknek kedvező, a támadónak hátrányos urbanisztikai elemekre. Pont az lenne a lényeg, hogy a Zrínyi program keretében az országos szabályozást milyen formában kellene átalakítani ahhoz, hogy az urbanizmus fejlődése növelje a településeink védhetőségét!
Ha már itt van ez a topik egy katonai fórumon, akkor használjuk ki és tekintsük át miképp kellene tervezni a jövőre nézve és átalakítani a meglévő struktúrákat a védhetőség növelése céljából. Milyen polgári védelmi infrastruktúrát kell kiépíteni, hogy evakuálás lehetetlensége esetén a civil lakosságnak azért legyen esélye (Szlovákiában például kötelező óvóhely minden társasháznál a pincében ha jól tudom). Stb.
Még mielőtt a lényegre térnénk: kikérem magamnak és a fórum nagyjának, hogy ez a cikk legyen a gondolatindító, hiszen többen a konfliktus elejétől levontuk ezeket a következtetéseket a modern asszimetrikus hadviselésre vonatkozóan, de igazából évek óta (a magam részéről 2014) agitáltunk a modern gerillaerők időszerűsége és várható hatékonysága mellett. Most hirtelen felbukkannak a médiában a megszakértő szakértők (nem a cikben szereplő ex-HUNSOF tisztre gondolok), és itt évek óta felbukkanó gondolatokat adnak el forradalmian újként.
Tényleg nagyon fontos a terep alakításának kérdése, DE! szerintem teljesen hibás megközelítés az
urbanisztikai követelményeket alakítani a hadviselés kihívásaihoz.
1. a tömeges PGM és a lézengő lőszerek korában fix célokat adó objektumokba erőforrást és pénzt tenni nagyon kockázatos befektetés
2. egyszerűbb a saját erők fegyverzetét és eljárásait igazítani az adott (urbánus) terephez, mint fordítva.
3. ha a védő beszorul a városokba, az már régen rossz. Meg kell tartani a manőverképességet.
4. sokkal jobban megéri a vitalitásra, élőhelyként való eredményességre optimalizálni a településeket a humán és gazdasági faktor miatt
5. a modern hadviselésben alkalmazott fegyver- és eszközkategóriák változatossága és számossága miatt nincs igazán előnyös vagy előnytelen terep, "nem rossz az csak másra lesz jó". Közhely, de minden METT-TC függő. A "védőnek kedvező, támadónak hátrányos elemek" pont ezért nehezen meghatározhatók. Hátrányos egy dróthálós kerítés ha RPG-vel akarom lőni a mögötte futó utat, de előnyös, ha gépágyúval és az ellenséges IFV-t védő gyalogság páncéltörő rakétáit akadályozza. Vagy körülvegyük-e kis tavakkal a városokat, és a tavak közti szűkületeket tartsuk tűz alatt beásott közvetlen irányzású fegyverekkel? A most látható orosz erők ellen működne, egy rutinos, modern erővel szemben veszteség nélkül pusztítható statikus célt csinálnánk magunkból.
6. a humán faktor (a városok lakossága mennyire életképes, képzett egy ostromban) fontosabb, mint, hogy milyen a városszerkezet
7. egyszerűen lényegtelen a többi tényezőhöz képest. Pl. nagyon jók a zegzugos települések, csak ha a lakosság 10%-a az ellenségtől költözött át előtte pár évvel és velük kollaborál, akkor....
A legfontosabb elem a tájgazdálkodás. Egy változatos, vízzel bőségesen ellátott területen amit erek,csermelyek és kisebb- nagyobb csatornák hálózata sző át, nagy terhet vehet le a településekről. Igaz, hogy ma a síkvidékek védelmében az épített környezetre kell alapozni, de ez nem muszáj, hogy ennyire kizárólagos legyen. Visszatérünk a fórumon is számtalanszor felmerült kérdéshez: fokgazdálkodás révén vissza kell állítani a vízrendszereket, mert így építhető ki konvencionális támadó erő ellen jól védhető diverz, élő terep. (A humánökológiai és gazdasági lehetőségek most másodlagosak.)
Ha kifejezetten a városokkal, rendezési tervvel kapcsolatos követelményeket kell felállítani, akkor (a lehető legszövevényesebb fokrendszerek visszaállítása után):
-a települések körül legyen egy sávban változatos, sűrű, dús aljnövényzetű erdő a végeláthatatlan szántók helyett. Ezekben az erdőkben fussanak kábelrendszerek és legyenek kialakított pontok, ahol leágaznak a felszínre (RCWS telepítési helyek). Ezt az infrastruktúrát csak és kizárólag a területvédelem illetékesei ismerjék. Opcionálisan mesterséges vízfelületek, árkok, sáncok, betonelemek is elhelyezhetők.
-kötelező zöldfalak. Ennek legfőbb növénye a borostyán, amiből mellesleg kitűnő élő fedett beállókat lehet kialakítani városszerte nagyobb járművek számára is, akár a szükségesnél sokkal nagyobb számban. Itt a Lynx, hol a Lynx.
-panelek közötti kötélrendszer kialakítása, és a rajta kihúzható napvitorlák.
Békeidőben nagyon hangulatos, háborúban
nem lát be a drón vagy a műhold.
-zöldtetők, tetőkertek, tetőteraszok tömeges kialakítása, mert ha a csupasz síktetőre ülsz ki távcsővel és rádióval, azonnal kiszúrnak. Így kicsit később.
-sok városunk alatt fut katakombarendszer. Amennyit lehet, katonailag használhatóvá, bejárhatóvá kell tenni. Ezek felszerelésére meg kell rendelni a szükséges cuccokat (áramellátás, világítás, szenzorok pl. CO, polcrendszerek, felszínre kivezethető kamerák, belső kommunikációs hálózatok, szennyvízkezelés, stbstb. mindenből jó a civil)
-csak háborúban kitelepített és aktivált területi hálózat routereinek alakítanék ki helyeket. Ha lekapcsolja az ellenség az internetet, az együttműködő lakosok erre a wifi hálózatra felcsatlakozva akkor is képesek legyenek információt továbbítani a vezetési pontra (akár videóban közvetíteni), vagy civil alapú quadrokopter üzemelhessen a segítségével (az 5G-vel kapcsolatban is vannak hasonló felvetések)
-kötelezném az osztott sportpályák üzemeltetőit, hogy egyszerűen kézzel, másodpercek alatt lebontható oszlopokat használjanak a hálókhoz. Pl. a hozzám legközelebb eső sportpálya magas dróthálókkal több részre lett osztva egy pár éve, így egy Mi-8 már pont nem tudna leszállni. De a tüzérséget is akadályozhatja. Rettentő fontos szempont
Hirtelen ennyi.
www.fentrol.hu
www.google.com
