A volt kormányfőtanácsos 2013 óta dolgozik az állami műemlékvédelemben. Azt tapasztalta, hogy mára teljesen ellehetetlenült a terület, annyira nyílttá vált a szabályok kijátszása. A Partizánnak adott interjúban a politikai döntéshozók és a gazdasági szereplők oly nagy mértékű összefonódásáról beszélt, melynek következtében a legfontosabb döntések zárt ajtók mögött születnek meg, és a műemlékvédelmi szakértőknek már csak az a feladatuk hogy a jogellenes módosítások legalább a dokumentumokban legálisnak tűnjenek.
„Minden törvény adta, legális lehetőséget felhasználtam szerintem, amit megtehettem” – mondta Bátonyi, aki állítása szerint sokáig próbálkozott házon belül rendezni a problémákat, de nem járt sikerrel. Most hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.
-három hatósági eljárást mutattak be Bátonyi segítségével részletesen, melyek mind jól ismert, kiemelten védett budapesti műemlék épület bontási engedélyének kiadásához vezettek. Ilyen
- az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épülete,
- a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében álló Kilián laktanya és
- a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítését.
Még nincs jogszabály. Majd lesz.
„Bejött egy-két kollégájával, és a mi minisztériumi tárgyalótermünkben leült az asztalfőhöz, de olyan uras módon. Kicsapata a telefont az asztal közepére. A helyettes államtitkár, akinek ez a tárgyalója volt, kuporodva leült mellém, mint egy zöldborsót pucoló öregasszony. Egész végig meg sem szólalt, csak kuporogva hallgatta azt, ami történt. És elkezdte mondani a vezérigazgató, hogy neki mihez van szüksége, hogy ezt meg tudjuk csinálni” – idézett fel egy 2017-es minisztériumi egyeztetést a riportban Bátonyi.
Az államtitkár közbelépett
„Eldöntöttem, ha ezt ugyanoda fogják kifuttatni, vagyis a jogellenes védettség megszüntetés vagy lefokozás szintjéig, akkor ezt most már nem fogom tétlenül nézni” – mondta Bátonyi az Üllői út és Ferenc körút sarkán álló, XIX. században épült
Kilián laktanya átépítéséről.
A Hild József tervei alapján épült laktanya 2008-ban került az államtól egy olasz vállalkozó érdekeltségébe tartozó céghez. 2020-ban nyújtottak be egy olyan tervet, amely az épület 90 százalékának elbontásával járt volna. A miniszteri döntést előkészítő dokumentumot ismét a Lechner Központban készítették el. A szakértők szerint nincs törvényes indok a műemléki védettség megszüntetésére.
A 2022-es választás után felálló ötödik Orbán-kormányban az építési terület és a műemlékvédelem átkerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Az országos főépítész Lánszki Regő államtitkár lett. Pár hónappal később a Kilián laktanya olasz tulajdonosa új terveket készíttetett az épület átalakítására.
A tervben az épületegyüttes 75 százalékának lebontása szerepelt. Eltűnt volna egyebek mellett az Üllői úti főhomlokzat harmada, a belső szárnyak, de az átépítés érintette volna az épület sarkát is.
Az összesen 29 műemléki épület besorolását érintő, a Kilián laktanya védettségét is visszasoroló rendelet augusztus 24-én lépett hatályba.