Jól jelzi miről szól a történet kormányzati oldalról.
Urbanisztika, építészet (múlt, jelen, jövő)
- Téma indítója zeal
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Itt a látványvizsgálat: Ãgy fog kinézni, ha 420 méteres felhÅkarcoló épül a RákosrendezÅre
A Halászbástyáról, a Gellért-hegyrÅl és a HÅsök tere felÅl is készült látványvizsgálat a RákosrendezÅre tervezett magasházakról.
telex.hu
MegerÅszakolt látkép, sÃnek feletti park és elmaradó villamosfejlesztés â ilyen lehet a RákosrendezÅre tervezett új városnegyed
Eladta a magyar állam a RákosrendezÅt Mohamed Alabbar dubaji befektetÅnek, aki akár 500 méteres felhÅkarcolókat is épÃthet majd a területen. Az üzletrÅl szóló közleménybÅl és a szerzÅdésbÅl sok részlet kiderült, de új kérdések is felmerültek. A legfontosabb az lesz, mennyire...
telex.hu
Amúgy jártam egy két ilyen fallal körülvett lakóparkban. Nem lőttek mellé Csurkáék.
Más kérdés, hogy nem lett ez sem tömeges jelenség. Egyelőre jól áll a szénájuk a Közel-Keleten.
Viszont nagyon hiányzik ám ide egy mini dubaj....
220 méter helyett 500 méteres felhőkarcolók, átszervezett feladatok, potom vételár, átírandó törvények és elmaradó villamosfejlesztés: az NGM hétfői közleményével több dolog is kiderült a Rákosrendezőre építeni tervezett új városnegyedről, de közben újabb kérdések is felmerültek. Például az, hogy elgáncsolhatja-e a projektet a főváros, amelynek – mint kedden kiderült – elővásárlási joga van legalább a terület egy részére. Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint az óriási felhőkarcolók a budapesti látkép megerőszakolását jelentenék, az pedig méltatlan és szinte hihetetlen, hogy a kormány az egészről az érintettek bevonása nélkül döntött.Itt a látványvizsgálat: Ãgy fog kinézni, ha 420 méteres felhÅkarcoló épül a RákosrendezÅre
A Halászbástyáról, a Gellért-hegyrÅl és a HÅsök tere felÅl is készült látványvizsgálat a RákosrendezÅre tervezett magasházakról.
MegerÅszakolt látkép, sÃnek feletti park és elmaradó villamosfejlesztés â ilyen lehet a RákosrendezÅre tervezett új városnegyed
Eladta a magyar állam a RákosrendezÅt Mohamed Alabbar dubaji befektetÅnek, aki akár 500 méteres felhÅkarcolókat is épÃthet majd a területen. Az üzletrÅl szóló közleménybÅl és a szerzÅdésbÅl sok részlet kiderült, de új kérdések is felmerültek. A legfontosabb az lesz, mennyire...
„Soha nem látott fejlesztéssel újulhat meg a Rákosrendező és környéke, a fejlesztő megvásárolta az érintett területet” – jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Közleményük szerint január 16-án, pénteken eladták a Rákosrendező vasúti használaton kívüli területét, a 85 hektár vételára 50,9 milliárd forint volt, a területen az arab befektetők 250-500 méteres felhőkarcolókat is építhetnek majd.
A döntést Karácsony Gergely „nettó hazaárulásnak” nevezte, Vitézy Dávid pedig arról posztolt, hogy a kormány felpörgette Budapest végkiárusítását. De kritika egészen váratlan helyről is érkezett: a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Telex kérdésére azt írta, hogy nem támogatják 500 méteres magasházak és felhőkarcolók építését.
A hétfői bejelentés előzményeként a MÁV még pénteken közölte, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem fejezik be a rákosrendezői terület megtisztítását, mostani állapotban adják át az Eagle Hills Csoportnak. Korábban arról volt szó, hogy több mint húszmilliárd forintból irtják ki ott a növényzetet, bontják le a vágányokat és épületeket, és tárják fel a felszín alatti szennyeződéseket. Az NGM közleménye szerint a szerződés értelmében ez az új tulajdonos feladata lesz.
Akár 500 méteres felhőkarcolók is épülhetnének
Az NGM közleményének legérdekesebb részlete kétségkívül az, hogy a terület egy részén engedélyezik a beruházónak 250-500 méteres felhőkarcolók építését. Ez azért is megdöbbentő, mert a 2023 végén a sajtóhoz került tervekben még 220-240 méteres magasságról volt szó, amit egy akkori közvélemény-kutatás szerint a budapestiek nagy többsége, de még a budapesti fideszesek relatív többsége is ellenzett. A Válasz Online később már úgy értesült, hogy Európa-rekorder, 460 méteres felhőkarcolót terveznek a helyszínre, ami mostanra igazolódni látszik.A kedden nyilvánosságra került szerződésből az is kiderült, hogy az eladott terület egészen nagy részén, körülbelül egyharmadán 500 méter lesz a legnagyobb beépíthetőség, a többin pedig 250. Az, hogy a befektető egy darab 500 métert közelítő felhőkarcolót építene – ahogy a Válasz Online korábban értesült – vagy többet, még nem derült ki.
Megkérdeztük a témáról Erő Zoltánt, Budapest főépítészét, aki azt mondta: Budapesten ma a Lázárék által meghatározott szabályok szerint legfeljebb 90 méter magas épületeket lehet építeni. A főváros szeretné azt elérni, hogy ezt a szabályt mindenki betartsa. Az esetleges felhőkarcolókat anélkül nem akarta véleményezni, hogy látná a terveket, de azt elmondja: kollégáival modellezték, milyen hatása lenne, ha felhőkarcolókat építenének a Rákosrendezőre, és arra jutottak, hogy mindenképpen „nagyon ronda” lenne.
Egy ilyen méretű felhőkarcoló a János-heggyel, Budapest legmagasabb pontjával vetekszik, mind az UNESCO Világörökségi területről megjelenő városképet – az Andrássy út vagy a Hősök tere, a Halászbástya vagy a Gellért-hegy felől –, mind a budai hegyekről, a Hármashatár-hegyről feltáruló látképet megerőszakolná, kiemelt látványelemeket tenne tönkre. Minderről Erő Zoltán szerint nem lehet értő konzultáció nélkül dönteni.
Az állam csak akkor kapja meg a teljes pénzt, ha megvannak a fejlesztések
Az NGM közleménye szerint az Eagle Hillsnek az 50,9 milliárd forintos vételárat három ütemben kell kifizetnie, amelyből a második és a harmadik ütem utalása csak akkor esedékes, ha a kormány teljesít bizonyos vállalásokat. A fejlesztő már az első részlet kifizetésével tulajdonjogot szerez, másik két részlet kifizetésére pedig anyavállalati és banki garanciát kell szereznie. Az államnak ezen kívül visszavásárlási joga van, amennyiben a fejlesztő később nem fizeti ki a teljes vételárat.A második részlet kifizetésének feltétele a közlemény szerint „a fejlesztés sikeres megvalósításához szükséges jogalkotási intézkedések több lépcsőben történő megtétele, többek között a vonatkozó építésügyi előírások felülvizsgálata, módosítása, a beruházás kiemelt jelentőségű beruházássá minősítése, valamint a szükséges telekalakítások lefolytatása”.
Szintén feltétel, hogy a terület egy részére elővásárlási joggal bírók lemondjanak erről a jogukról. Kedden derült ki, hogy az egyik érintett, több százezer négyzetméteres telekre a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek van elővásárlási joga. Karácsony Gergely ennek az ismeretében bejelentette: élnének a lehetőséggel, és megvennék inkább ők az érintett részt. Ennek lehetséges következményeire a cikk végén bővebben kitérünk.
A harmadik részletet akkor fizetnék ki, ha az állam teljesít egy sor vállalást, amelyek között a környéket érintő közlekedési fejlesztések vannak. Ha ez nem történne meg, a szerződés 2039. március 13-án lezárulna, a beruházónak pedig legkésőbb ekkor ki kellene fizetnie a vételár (inflációval növelt) utolsó részletét.
A 85 hektáros városi terület 50,9 milliárdos vételárát az NGM közleménye szerint befolyásolta, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem a MÁV, hanem az új tulajdonos szállítja majd el az ott található 200 ezer köbméter hulladékot, és ők végzik el a környezetikár-mentesítést is. A terület négyzetméterenként körülbelül 60 ezer forintos vételárát a közlemény szerint független szakértők határozták meg.
A szerződésből és mellékleteiből kiderült, hogy a beruházó a teljes területre legfeljebb 60 százalékos beépíthetőségi jogot szerzett, vagyis várhatóan a 85 hektáros terület több mint felén épületek állnak majd. A teljes terület legkisebb zöldfelületi sűrűségét 10 százalékban határozták meg, vagyis a szerződésben nem garantálja semmi, hogy jelentős méretű zöldfelületeket hagyjon meg a beruházó, bár egyébként ígérete szerint ez a szándéka: korábban arról beszélt, hogy a teljes, 100 hektáros területből „35-40 hektár parkot és közteret” alakítanak ki. Hacsak nem vállalnak sokkal többet, mint ami a szerződésben van, ennek a nagy része a vasúti sínek fölötti felületen lesz, ráadásul nem tudni, ezen az arányon belül mennyi lenne végül a zöld, és mennyi a térkő.
...
Kikerült a listából a legfontosabb közlekedési fejlesztés
Az NGM közleménye szerint a szerződés aláírásával a magyar állam vállalja, hogy körülbelül 800 millió euró értékben fejleszti a környék infrastruktúráját. Ennek részeként befednék a vasúti pályát, hogy parkot hozzanak létre a tetején, meghosszabbítanák a földalattit, és gyalogos- és közúti felüljárót építenének a vasúti pálya fölé.Az NGM közleménye nem bővelkedik részletekben, de az feltűnő benne, hogy kikerült a megvalósítandó fejlesztések közül a legfontosabb: a Zugló és Angyalföld közötti új villamosvonal. 2023 végén eljutott a Telexhez egy, a mini-Dubajról szóló döntés-előkészítési dokumentum, amely tartalmazott egy részletes tervet egy, a XIII. kerületi Szegedi út, és a XIV. kerületi Nagy Lajos király útja között megépítendő felüljáróról.
Az akkori terv szerint a felüljárón keresztül kötötték volna össze a ma egymástól elszigetelten működő XIII. kerületi és XVI. kerületi villamosvonalakat. Ezzel potenciálisan lehetőség nyílt volna arra, hogy a zuglói és kőbányai villamosok közvetlenül járjanak akár a Lehel térig, akár az Árpád hídon keresztül Óbudáig.
Ez a villamosfejlesztés azonban nem szerepel az NGM közleményében. Megkérdeztük őket, és az ÉKM-et is arról, hogy ez véletlen-e, vagy a fejlesztést tényleg lehúzták a tervekről, de egyik minisztériumból sem kaptunk választ.
A szerződésből az is kiderül, hogy az állam a Vasúttörténeti Park környékét és annak egyetlen bekötővágányát is eladja a befektetőnek. Ezzel ellehetetlenül az, hogy a parkot bővítsék, és az is, hogy a jövőben oda új vonatokat toljanak be, vagy onnan vonatokat húzzanak ki.
5 milliárd euró, vagy kétszer annyi
Az NGM tájékoztatása szerint a szerződés értelmében az egyesült arab emírségekbeli befektető vállalta, hogy legalább 5 milliárd euró értékben hajt végre beruházást a Rákosrendező területén. Korábban a VSquare arról írt, hogy a valóságban ennél jóval nagyobb, inkább 10 milliárd eurós beruházás valósulhat majd meg, és a Világgazdaság szerint az Eagle Hills most is több mint 12 milliárd eurós fejlesztésről beszél. Az előbbi több mint kétezer, az utóbbi majdnem 5000 milliárd forintot jelent.Mohamed Alabbar, a projekt vezetője, a Világgazdaságnak azt mondta: „A Grand Budapest projekt egy évtizedek óta elhagyatott területből fog létrehozni új világszínvonalú zöld városrészt. A fejlesztés tükrözi azt a víziónkat, hogy olyan tereket hozzunk létre, amelyek mindenben segítik a városlakók hétköznapjait, előtérbe helyezik a fenntarthatóságot és a közösségek fontosságát.”
Azt ígérik, hogy az irodák mellett oktatási, sport- és szabadidős létesítményeket is építenek majd, illetve a vasúti sínek fölötti résszel együtt körülbelül 35-40 hektár parkot alakítanak ki. Az építkezés és a kialakított intézmények üzemeltetése szerintük körülbelül 2 százalékkal járulhat majd hozzá a magyar GDP növekedéséhez.
Kritikusok szerint azonban nem látszik, hogy a budapestiek mit nyernek majd a páratlan léptékű építkezésekkel. Karácsony Gergely szerint a projekttel „megfizethetetlen luxus-felhőkarcolók” épülnek majd ahelyett, hogy a budapestieknek épülnének megfizethető lakások és új zöldterületek. A főváros még 2023 decemberében mutatta be, hogy képzeli el a Rákosrendező fejlesztését, Karácsony továbbá szeretné, ha a dubaji befektető elképzelései helyett az ő terveik valósulnának meg.
A kritikusok aggályait erősíti, hogy az Ingatlan.com becslése szerint a projekt részeként elkészülő lakások jóval drágábbak lesznek a ma Budapesten elérhető ingatlanoknál. Balogh László ingatlanpiaci szakértő szerint most még ugyan nem lehet tudni, hány és milyen lakás épül majd a Rákosrendezőn, de a magasépítés költségei és a várható építőipari drágulás miatt 4-5 millió forintos négyzetméterárakkal is találkozhatnak majd a vevők, amikor pár év múlva piacra kerülnek a lakások.
Erő Zoltán főépítész kérdésünkre elmondta hogy ő is csak a minisztérium sajtóközleményét és a szerződést látta, a vállalkozó konkrét terveit azonban nem, ezek nélkül pedig nem tudja véleményezni a projektet. Velük a döntés nyilvánosságra kerülése előtt semmilyen tervet vagy érdemi információt nem osztottak meg, a döntések előkészítésébe és meghozásába sem őt, sem a fővárost nem vonták be.
A főépítész szerint ezzel együtt méltatlan, ami történik, mivel egy ekkora léptékű és egy rendkívül fontos városi területen megvalósuló projektnél normális esetben csak úgy lehetne dönteni, ha a folyamatba a helyi közösséget is bevonnák. Ennek szerinte a Rákosrendező esetében része kellene hogy legyen a fővárosi, a XIII. kerületi, a XIV. kerületi önkormányzat és a helyi lakosság is, és minden félnek véleményt kellene mondania arról, mit tenne a területtel.
A nagy kérdés a jogi része lesz
Az NGM hétfői közleménye, a szerződések keddi nyilvánosságra hozatala és Karácsony Gergely sajtótájékoztatója után a következő aktuális kérdésnek az tűnik, hogy mi lesz a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. elővásárlási jogával. Ez ugyanis megakaszthatja, vagy extrém esetben akár meg is akadályozhatja az új városnegyed felépülését.Az is szerepel, hogy a vételár második része kifizetésének feltétele, hogy az ezzel rendelkezők lemondjanak az elővásárlási jogukról.
Karácsony bejelentésére kedden este Lázár János építési és közlekedési miniszter reagált, aki egyrészt azt írta ki, hogy „készek vagyunk tárgyalni”, másrészt azt, hogy 5000 milliárd forintnyi beruházást várnak el a fővárostól a Rákosrendezőért cserébe. Azt írta: „a kormány üdvözli a főpolgármester elővásárlási szándékát, ehhez csak be kell mutatni egy 5000 Mrd Forint értékű fedezetet, ami ajánlatát egyenértékűvé teszi az arab befektetőével”.
Lázár posztja annyiban félrevezető, hogy az erre vonatkozó törvények szerint az elővásárlási jog lényege, hogy a jogosult azon az áron vásárolhassa meg az ingatlant, amelyen a tulajdonos másnak eladná. Ez a teljes Rákosrendező esetében 51 milliárd forint, az érintett telek esetében ennek a töredéke lenne. Karácsony azt írta erről: „Ezek szerint, miniszter úr, valaki már kapott az arab befektetőtől egy 5000 milliárdos csekket? Melyikük volt?”
Az is kérdés, hogy egy esetleges perben egy bíróság hogy értelmezné a fővárosi cég elővásárlási jogát. Az a dokumentum szerint a felsorolt telkek közül csak egyre érvényes, egy névtelenséget kérő forrásunk szerint azonban van olyan jogértelmezés, amely szerint a szerződés oszthatatlansága miatt az elővásárlási jog akár az egész területre is érvényesíthető lehet.
A főváros nyilván ebben az értelmezésben érdekelt, és ezt erősíti meg az is, hogy Karácsony Gergely keddi nyilatkozatában az egész Rákosrendező fővárosi felvásárlásáról beszélt.
Semmi baj. Majd húzzák magukkal az új lakások árát(ismert piaci jelenség).
Nesze neked lakhatási válság….
Sok magyar vevő az nem lesz. Mivel erre itthon egy szűk réteget leszámítva nincs fizetésképes kereslet. Az se akar felhőkarcolóban lakni. Max. Befektetésnek.
Majd külföldiek, pontosabban külföldi cégek.
Spanyolországban éppen az EU-n kívüli lakóingatlan vásárlókat b@sszák meg 100%-os adóval….
Ide egy XXI. századi Wekerletelep kellett volna….
Egy kisebb befektetéssel a Spanyoloknál levő ingatlanjaira megkapja a mentességet pl. a Magyar állampolgárság megvásárlásával:
A kormány nagy csendben kiherélte az új magyar letelepedési programot
Magyarországnak ismét van letelepedési, újabb nevén vendégbefektetÅi programja. A kormány azonban rájött, hogy a terv ütközik a lakhatási válság kezelésével, Ãgy az év végén szűkÃtette a lehetÅségeket. A maradék opciókért viszont nem állnak sorba a gazdag külföldiek.
telex.hu
Vannak itt más érdekes dolgok is a téma körül a cikkben...
Az se lenne jobb ha az egész szociális lakás lenne. Ugyan-úgy elcseszi a várost.
a Wekerle nem simán szociális lakás volt, hanem tisztviselő telep. Azaz állami alkalmazottak kaptak kedvezményes, modern, egészséges lakhatást a kor színvonalán. Régen ugye az alacsonyabb bérezés mellé járt a stabilitás, munkavédelem, lakhatás, stb. juttatásként a közalkalmazottaknak. Ezeket elvették, maradt az alacsony bér.
Azért a tanároknak, rendőröknek, tűzoltóknak, ápolóknak, stb. nem lenne rossz, ha lenne egy ilyen lehetősége, és egyből versenyképesebb lenne a budapesti árszínvonallal a közalkalmazotti bér. Megfelelő szabályokkal körbebástyázva persze.
Valamennyi szociális lakás is működne egy ilyen környezetben, megfelelően alacsony arányban az ilyen környezetben segíthetné a felzárkózást, integrációt.
a lakhatási válság, stb-re írtam, nem Wekerlére ( mondjuk az is érdekes, elég sötét házak, mai
igények mellett kicsi nyílászárókkal, de azért roppant jó kis hangulatú környék, kedvelem.)
Fogalom zavar van.
Ez nem jelent szociális lakásokat. Önmagában.
Állami bérlakás rendszerről van szó.
Tekintve, h lakás árnövekedést úgy lehet lassítani, ha növeled a kínálatot….
Állambácsi kereslet oldali támogatást nyomot eddig, inflába árba szépen beépült, több lakás nem lett, pedig Bp lakossága folyamatosan csökkent az elmúlt 20+ évben.
A támogatást a Kivitelezők (is) köszönték.
Mondhatnám példának Szingapúrt, de nem igazán jó összehasonlításra.
De itt van pl.: Bécs.
Persze mindjárt jönnek jobb szélről kritizálni, h azt a bevándorlók kapják.
Csakhogy a bécsi rendszer idősebb mint 100 éves Karl Lueger indította el…
Na őt aztán nem lehet balos elhajlással vádolni…