Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Lefokozás ez Rogozin számára, hiszen korábban miniszterelnök-helyettes volt, aki a védelmi-ipari komplexumért felelt. Helyette most Jurij Boriszov van.
Dmitrij Rogozin kinevezése a Roszkozmosz élére nem volt túl szerencsés.Mindjárt letartóztatások kémkledés miatt, elbocsátások korrupció miatt. Hatalmas tartozások a Hrunyicsevnél...stb. Nincs rózsás helyzetben a Roszkozmosz. Ezen kéne változtatnia Rogozinnak.
Tudtommal a ballisztikus leszállást hajtották végre (3, Баллистический Спуск (БС))
Mind ebben a szakaszban, mind az ezt követő, a repülés 157. és 522. másodperce közötti szakaszban a ballisztikus visszatérés az alapértelmezett megszakításkor.
Szerencséjükre a viszonylag kis sebesség miatt megúszták 8G-nél kisebb visszatéréssel.
A ballisztikus visszatérés 20G feletti terhelési maximuma a repülés 400. másodperce körül van. Odáig a sebességgel növekszik, onnantól a légkörbe visszatérési szöggel csökken.
T
Törölt tag 1945
Guest
Szép ez a rajz, csak butaságok vannak rajta;
Egyrészt amíg el nem érik a stabil orbitális pályát, addig minden megszakítás végén ballisztikus leszállás jön (БС, vagy БСР).
Másrészt a CAC (Система Аварийного Спасения) - mentőrendszer nem három, hanem 6 féle üzemmóddal rendelkezik, a repülés adott szakaszának függvényében.
- 1, CAC élesítésétől az emelkedés pillanatáig
- 2, Emelkedéstől a repülés 20. másodpercéig
- 3, A repülés 20. másodpercétől a mentőrakéta leválasztásáig
- 4, A mentőrakéta leválasztásától a burkolat leválasztásáig
- 5, A burkolat leválasztásától a 3. fokozat leválasztását előkészítő jelig ПО (Предварительное Отделение)
- 6, A ПО jeltől a 3. fokozat tényleges leállásáig
T
Törölt tag 1945
Guest
Szergej Krikaljov ai Szojuz MSz-10 tegnapi incidenséről
A NASA tegnapi közleményében arról számolt be,hogy az ISS-en maradt legénység december helyett januárig marad az állomáson.Ha januárig nem lesz kész a következő Szojuz, akkor egy bizonyos ideig személyzet nélkül fog repülni az ürállomás.
A NASA tegnapi közleményében arról számolt be,hogy az ISS-en maradt legénység december helyett januárig marad az állomáson.Ha januárig nem lesz kész a következő Szojuz, akkor egy bizonyos ideig személyzet nélkül fog repülni az ürállomás.
Menekülés a rakéta csúcsáról
iho
2013.9.27 08:45
A pokoli 12 másodperc: az automata nem indult be. A két űrhajóst 650 méter magasra robbantotta ki a mentőtorony.
Szokásos űrutazásnak indult, csaknem tragédia lett belőle. Harminc évvel ezelőtt, 1983. szeptember 26-án a Szojuz T-10-1-es űrhajó a rakéta csúcsára szerelve a bajkonuri kilövőpadon várta a startot, benne az akkor használatos szovjet űrállomásra, a Szaljut–7-re igyekvő két kozmonautával. Vlagyimir Tyitov és Gyennagyij Sztrekalov a visszaszámlálást figyelte, azonban a visszaszámlálás ez alkalommal nem jutott el a nulláig, a kilövésig.
Másfél perccel start előtt, vagyis T mínusz kilencven másodperckor, a hatalmas hordozórakéta váratlanul égni kezdett alattuk. Az ok egy elromlott szelep volt, amely nem bírta a nyomást és emiatt üzemanyag került a kilövőpadra és begyulladt.
Tűz a kilövőpadon, a mentőrakéta még a helyén (fotók: Encyclopedia Astronautica)Az emberes űrhajózás hajnalától kezdve mind az amerikai, mind a szovjet űripar nagyon is készült az ilyesfajta balesetre, amelynek bekövetkezte nem volt túlságosan nehezen elképzelhető. A hordozórakéta nem más, mint óriási erejű hajtóművek mellett gigantikus üzemanyag- és oxidálószer-tartályok egyvelege, a Szojuzok esetében ötvenméteres toronyház-magasságban felhalmozott 300 tonnányi robbanóanyag.
Több alkalommal történt meg, hogy a már elstartolt rakéta nem sokkal a felemelkedés után, irányítási hiba miatt tért le a pályáról, de, mint azt az amerikai kudarcokról készített video-összeállítás is mutatja, számos esetben még a kilövőpadon álló vagy épp, hogy centikre elemelkedett hordozóeszköz semmisült meg a tűzben és a robbanásban.
A szovjet űrhajózást is természetesen végigkísérte a hasonló balesetek sora, a legsúlyosabb az volt, amikor a szovjet holdprogram céljaira szánt N–1 óriásrakéta, amelynek összesen négy sikertelen indítása volt, egy alkalommal, 1969 nyarán, mindössze alig ötven méterről, a toronytól épphogy elemelkedve zuhant vissza a kilövőpadra, és a világ addigi legnagyobb nem nukleáris robbanását kiváltva, gyakorlatilag letörölte a föld színéről a komplexumot.
A rakétás mentőrendszer azonban ez alkalommal is működött, az N–1 csúcsán lévő űrhajómakettet biztonságosan elröppentette a robbanó rakétatesttől. A szisztéma lényege egy a nagy rakéta csúcsán lévő szilárd hajtóanyaggal dolgozó plusz rakétarendszer, az úgynevezett mentőtorony (nyugati formula szerint escape tower), amely probléma esetén a földi irányítás vagy az űrhajó személyzete kapcsolására elröpíti a hordozórakéta csúcsáról az űrhajót, majd megfelelő magasságban kinyílik a kapszula mentőernyője, és az űrhajó viszonylag simán visszatér a földre. Ha rendben zajlik a start, a mentőrakéta vagy negyven kilométer magasan, az első kiégett fokozattal együtt válik le a hordozórakétáról, innen ugyanis baj esetén az űrhajóegység már a saját rendszereivel lenne képes visszahozni a földre az űrhajósokat.
Az elemelkedő mentőrakéta fénye, előtérben a balesetet figyelő döbbent tisztekA Szojuz T–10-es esetében azonban a mentőrendszer nem indult be automatikusan. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy a rakéta alján kezdődő tűz elemésztette azokat a kábeleket is, amelyekkel a földi központ aktiválhatta volna a mentőrakétát. Az űrhajósok pedig a kritikus másodpercekben nem is voltak tisztában azzal, mi is történik, egyikük később szokatlan vibrációról számolt be, majd tizenkét másodperccel a lángok megjelenése után rádióparanccsal sikerült mégis kilőni a mentőrakétát, az eredeti felvételen ez is jól kivehető (34 másodpercnél).
Szinte abban a pillanatban, hogy a mentőrakéta kirántotta a hordozórakéta orr-részéből az űrhajó orbitális és leszálló modulját az űrhajósokkal, maga a hordozórakéta is feladta, és bekövetkezett az elkerülhetetlen robbanás (a roncsok egyébként még húsz órán át égtek-izzottak a kilövőpadon és körülötte). Az űrhajósok ekkor azonban már megfelelő távolságban voltak, és csak a 15-17 G-s túlterhelés okozott nem kis kellemetlenséget nekik, viszont a mentőrakéta 650 méter magasra röpítette a visszatérő modult, ez elég volt a mentőernyő kinyitásához, és ahhoz, hogy a visszatérő egység hőpajzsa is leváljon, a kapszula pedig négy kilométerrel arrébb rendben lehuppanjon a földre.
T
Törölt tag 1945
Guest
T
Törölt tag 1945
Guest
Mert egy régebbi, amúgy az ESA által készített videót vágtak be. (übergáz
)Amúgy itt a teljes ESA sorozat a Szojuz-ról, érdemes rászánni az időt, ha valakinek még nem volt meg...
M
molnibalage
Guest
Ok, de Cifu kommentje alapján a kérdés az, hogy mivel? Mindenki más akkor csúszik?Ennyi jár nekik!
Respekt!
A személyzet nélküli ISS elég durván hangzott minden szempontból. Hibernálni egy ilyen eszközt nem annyira egyszerű, PR szempontból meg végképp.
Feltételezem, hogy Rogozin nem csak úgy a levegőben beszél, és van alapja annak amit mond! Szinte biztosra veszem, hogy olcsóbb gyorsan megépíteni/tesztelni (lesz egy pár kommunista szombat...!
) a következő Szajúzokat, hogy januárban mehessen a váltás az ISS-re, mint kiüríteni, hibernálni, majd x idő múlva újra feléleszteni az űrállomást!Azért is jó ez a hír, mert ezek szerint semmi különös eü. problémát nem okozott a vészleszállás a két űrhajósnál,....azaz csak az egyik űrhajós, a másik a jelölt!
M
molnibalage
Guest
Kíváncsi vagyok, hogy egyáltalán létezik-e hibernálásit terv-e az ISS-re.
Mondjuk eddig soha nem fordult meg még egy gondolat bennem. Ha valami miatt sürgősen el kellene hagyni az ISS-t, akkor remote üzemmódban le lehet kapcsolni? Van erre lehetőség egyáltalán? Meddig lenne képes az ISS így egyben maradni, hogy visszatérve újra birtokba vegyék?
Mondjuk eddig soha nem fordult meg még egy gondolat bennem. Ha valami miatt sürgősen el kellene hagyni az ISS-t, akkor remote üzemmódban le lehet kapcsolni? Van erre lehetőség egyáltalán? Meddig lenne képes az ISS így egyben maradni, hogy visszatérve újra birtokba vegyék?
Rogozin szavaira én nem építenék várakat...
Szinte biztosra veszem, hogy olcsóbb gyorsan megépíteni/tesztelni (lesz egy pár kommunista szombat...!
Egy űrhajóra vonatkozó teszteléseket fel lehet gyorsítani, de az ilyesmit nem nagyon szokta senki sem szeretni. Lásd Szojuz-1 baleset, meg az előtte történt, leginkább sikertelen Szojuz tesztrepülések (Kozmosz-133, Kozmosz-140, illetve a kettő között az indítóálláson meghibásodott, jelölést nem kapó harmadik társuk) amely pont a feszített határidők végzetes eredményeiről ad képet...
Egyelőre pedig eléggé úgy néz ki, hogy januártól üres lesz az ISS:
"Szükségessé válhat, hogy személyzet nélküli üzemmódba állítsák át a Nemzetközi Űrállomást (ISS) a bajkonuri Szojuz-baleset miatt - jelentette ki Szergej Krikaljov, a Roszoszmosz orosz állami űrvállalat "emberes" űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója a Cskalovszij katonai reptéren tartott pénteki sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hogy a Nemzetközi Űrállomás elvileg személyzet nélkül is működhetne, mert tervezői számoltak ezzel a lehetőséggel. A szakemberek azonban minden megtesznek azért, hogy ez elkerülhető legyen, mert az állomás alapvetően ember által vezérelt űrrepülésekhez készült.
Lehetségesnek nevezte, hogy az űrállomás jelenlegi személyzetének misszióját néhány nappal meghosszabbítják, és előrehozzák a következő csapat fellövését. Mint mondta, nem kizárt, hogy a következő Progressz MSZ teherszállító rakétát a tervezettnél később fogják felbocsátani."
Hogyne lenne, eleve a 2003-as Columbia-katasztrófa után felkészültek arra, hogy személyzet nélkül működjön az űrállomás egy ideig. Van egy forgatókönyv, mely szerint a modulok közötti ajtókat lezárják (ehhez az ezeken átmenő légvezetékeket, kábeleket le kell szerelni), a fedélzeti rendszerek közül a nem szükségeseket leállítják, és teljesen Földi irányításra állnak át.
Anno 2003-ban is az volt a történet, hogy az oroszok erősen ellenezték azt a forgatókönyvet, hogy az ISS személyzet nélkül maradjon. A Szaljut-6, Szaljut-7 és a Mir esetében is általános volt a tapasztalat, hogy a "magára hagyott" űrállomással fokozottan nő az esélye valami komolyabb meghibásodásnak, amit a Földről nem tudnak megoldani. A Szaljut-7 ugyebár háromszor vesztette el a kapcsolatot így a Földdel, és kétszer kellett "feltámasztani". Ezért az ISS esetében is az lett a döntés, hogy a Szojuzokkal megoldják a folyamatos emberi jelenlétet a fedélzeten.